Vas Népe, 1980. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
Egy sikersportág reményei Rajt előtti beszélgetés Hegedős Csabával Vasárnap már a küzdőtér veszi át a főszerepet Moszkvában. A szombati megnyitó után tizennégy sportág legjobbjai kezdik meg vetélkedésüket, sőt az első versenynapon már öt aranyérem is gazdára talál: lesz két úszódöntő, a súlyemelésben a lepkesúlyúak vetélkednek, egy-egy szám pedig kerékpározásban és sportlövészetben is befejeződik. Az első napon kezdik meg küzdelmüket a kötöttfogású birkózók is akik tavaly a San Diego-i világbajnokságon három arany- és egy ezüstérmet nyertek. Olimpiai küldöttségünk megérkezésekor a Seremetyevo—II. repülőtéren sikerült néhány szót váltanom dr. Hegedűs Csabával, a magyar birkózók szövetségi kapitányával. A századik magyar olimpiai aranyérem birtokosa 1979. január 1-én kezdte meg működését a válogatott élén, s már az első évben nem mindennapi sikereket ért el, hiszen a két világversenyen —, hogy mást ne is említsünk — öt aranyérmet szereztek a magyar birkózók, közöttük például Kovács István révén az első szabadfogású világbajnoki címünket is. — Van ennek valamilyen titka? — Soha nem tartottam magam csodatévőnek. Egyszerűen csak voltak tapasztalataim saját birkózókoromból, s most igyekeztem mindazt megvalósítani, amit én hiányosságnak éreztem. A titok, ha ez egyáltalán titoknak mondható, csupán annyi, hogy a mai birkózáshoz fantasztikus állóképesség kell, erő, tudás és tapasztalat. A legfontosabb feladatomnak legelőször azt tartottam, hogy el tudjam hitetni a versenyzőkkel: a mindennapi edzésekhez is rendkívül nagy akaraterőre van szükség, s hogy minden percben lebegjen a szemük előtt az a végső, nagy cél, amelyet közösen tűztünk ki a magyar birkózás elé, és amelyet mindenáron meg akarunk valósítani. — A birkózószakemberek szerint igen jók a magyar birkózók moszkvai esélyei... — Azt hiszem, hogy a tavalyi világbajnokság után ebben a véleményben nincs udvariasság. Mi úgy készültünk fel, hogy minden egyes percünkről számot tudunk adni, nem töltöttünk tétlenül egyetlen percet sem. Tiszta tehát a lelkiismeretünk, de ez önmagában még nem minden, ez nem old fel minket az alól, hogy az eredményről a szőnyegen kell beszámolnunk, s hogy most van szükség minden többleterőre. Most kell a nagy teljesítmény! Úgy érzem, harcra edzett, megkeményített csapat készül erre a nagy teljesítményre. — Beszéljünk a nyitónapról... — Tóth Pista, Növényi és az 1973-ban világbajnoki bronzérmet nyert Seres Ferenc kezdi a versenyt vasárnap és ebben a három súlycsoportban kedden lesz a döntő, a világbajnok Tóth esélyei igen jók, hiszen olyan ellenfelekkel áll majd szemben, akik ellen az elmúlt időszakban kifejezetten jó mérleggel bír, nemcsak a világversenyeken, hanem a rangot adó nemzetközi viadalokon is gyakran győzte le őket. Növényi, ha lehet ennyit elárulnom, az én egyik titkos esélyesem. Tavaly a világbajnokság döntőjében annyira megszorította az addig biztosan vezető svéd világ- és Európa-bajnok Frank Anderssont, hogy az levegőt is alig kapott. Nos, Növényi azóta szinte hihetetlen energiával készül arra, hogy sikerüljön legyőznie a nagy ellenfelet. Hihetetlenül erős, és fantasztikus akarat dolgozik benne. Mindenképpen ő a jövő embere ... Szekeres István Magyar vezetők látogatása az olimpiai faluban Magyar közéleti személyiségek: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Korom Mihály, az MSZMP KB titkára és Méhes Lajos, az MSZMP budapesti pártbizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai szombaton délelőtt látogatást tettek az olimpiai faluban, a versenyzők lakóhelyén. A vendégeket elkísérte dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. A magyar vendégeket Buda István államtitkár, az OTSH elnöke és az olimpiai falu több vezetője köszöntötte. Megtekintették a falu úgynevezett nemzetközi részét, ahol a kulturális központ, az éttermek, üzletek vannak, majd felkeresték a magyar olimpiai küldöttség szállását. Buda István tájékoztatót adott a sportolók felkészüléséről, az utóbbi napok munkájáról. A vendégek megnézték a sportolók szálásául szolgáló lakásokat és nagy szeretettel kívántak jó munkát, sok sikert a versenyek résztvevőinek. Maróthy László, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felkereste a Moszkva közelében az olimpiai játékok ifjú vendégeinek táborát és találkozott az ott levő magyar fiatalokkal is. Olimpiai nap Csillebércen Olimpiai napot tartottak szombaton csillebérc lakói: a moszkvai olimpiai játékok nyitányát Európa, Ázsia, Afrika és az amerikai kontinensen több mint 30 országának gyermekei köszöntötték a béke és barátság nemzetközi úttörőtáborban. Csaknem a moszkvai eseményekkel egyidőben sorakozott fel a tábor főterén 1200 magyar és külföldi úttörő. A nemzetek zászlói között először lengeti a szél az afganisztáni, a kambodzsai és a laoszi gyerekek hazájának zászlaját. Meggyújtották a sport és az ifjúság lángját, amelyet, nyomában a gyereksereggel staféta vitt a sportpályára, „az olimpiai megnyitó ünnepségre”. Az olimpiai himnusz hangjai közben vonták fel az olimpia zászlaját Csillebércen. Mindjárt utána emlékeztetve arra, hogy a nemzetközi olimpiai bizottságnak 146 állam atagja, ugyanennyi galamb röppent fel, majd színes léggömb-felhő emelkedett a magasba, s megkezdődött a táborozók közös gimnasztikai bemutatója. Az úttörő és haladó gyermekszervezetek küldöttei a „hivatalos” megnyitó után kispályás labdarúgásban, kosár-, kézi- és zsinórlabdában mérték össze erejüket. Az úttörőtáborban „olimpiai sportágnak” tekintették a gólyaláb-mászástól a görkorcsolyáig a gyerekek körében legnépszerűbb játékokat is. Az elkövetkező napokban is folytatódnak a sportos játékok. A három hétig Csillebércen táborozók elzarándokolnak a Farkashegyre is, ahol szellemi és ügyességi versenyekben idézik föl az olimpiák történetét. Az elkövetkező napokban az úttörővasúton és a libegőn a tábor környékével ismerkednek a pajtások. Felkeresik Budapest nevezetesebb helyeit is. A hatalmas parkban sok-sok dalos, táncos program várja őket. Július 26-án megrendezik az „állatok farsangját", a jelmezes karnevál táncosaitól lesz hangos a Nagyerdő. Huszonkilencedikén szolidaritási vásárt nyitnak, este békemenettel és politikai dalfesztivállal fejezik ki a nemzetek gyermekeinek békevágyát. 1980. július 20. Vasárnap Mi volt eddig? Az 1898. évi első, újkori olimpiától, az 1978-as montreali játékokig bezárólag változó lett az olimpiai nyitány ideje. Egyetlen, éspedig az 1952. évi — magyar szempontból méltán kedves olimpia — kezdődött pontosan azon a napon, mint a moszkvai: július 19-én. Magyarország sportkiválóságai csak az 1920. évi antwerpeni olimpiáról hiányoztak. Moszkvában minden eddiginél nagyobb létszámú magyar csapat vonul fel. Az eddigi eredmény dicséretes, a 105 arany, a 94 ezüst és a 116 bronzérem az olimpiák összetett eredményrangsorában az „elit csoportba” helyezi Magyarországot. Sportműsor VASÁRNAP Fürst Kupa: atlétikai és kispályás labdarúgás 8.30-tól, Rum. Labdarúgás, MNK I. forduló: Nemesrempehollós—Balogunyom, (szombathelyi járás játékvezetői), Rádóckölked—Ják, Takács I., Boba—Gérce, Árvai, Körmendi KSK—Rönök (Horvátnádalja), Saly, Ikervár—Csempeszkopács, Schaffer, Olaszfa —Gersekarát (Pácsony), Pártosi, Pankasz—Kondorfa (szombathelyi járás jv.), Nemeskolta— Meggyeskovácsi, Kósik, Vasasszonyfa—Vasegerszeg, Szabó J., Torony—Nárai, Grubics, Hegyhátszentjakab—Magyarlak, Horváth J., Felsőcsatár— Szh. Postás (Szhelyi járás jv.). A mérkőzések 17 órakor kezdődnek. — Nyári TOTO Kupa, nyugati csoport: sárvári Vasas Kőszegi LATEX, 17.00, László. VflSNEPE Vasárnapi olimpiai tv-műsor A Magyar Televízió sportosztálya vasárnaptól már a helyszíni közvetítésekkel számol be a XXII. Nyári Olimpiai Játékok versenyeiről Moszkvából. Az első nap tv-műsora a következő: 1. műsor: 8.55—13.00 óráig részletek a 100 km-es országúti kerékpáros csapatversenyről, úszás selejtezők, részletek az öttusa lovaglásról, közvetítés a Magyarország—Románia vízilabda mérkőzésről, részletek a kötöttfogású birkózás selejtezőiről. 1. műsor: 15.55—18.40-ig: ökölvívás (közte Deramits mérkőzése), részletek a férfi torna kötelezőiről, részletek az öttusa lovaglásról, közvetítés a Magyarország—Kuba női kosárlabda mérkőzésről, részletek a Magyarország—Lengyelország férfi kézilabda mérkőzésről. 2. műsor: 18.40—20.50-ig, részletek az 52 kg-os súlyemelők versenyéről, közvetítés két úszódöntőről és középdöntőkről, részletek a férfi torna kötelező gyakorlatairól. 1. műsor: 20.55—kb. 23.00, öszszefoglaló a nap eseményeiről. Évek óta nincs világverseny szombathelyi súlyemelő nélkül. Sőt jobbára ketten voltak a világ és Európabajnokságokon. Antalovits Ferenc és Rehus Uzor György. Méghozzá egy súlycsoportban versengtek. A klubban is és a válogatottban is. Hónapokkal ezelőtt úgy tűnt, mindketten ott lesznek Moszkvában. Az eredmény ismert: a félnehézsúlyban Baczakó Péter és Antalovits Ferenc képviseli a magyar súlyemelést. A tatai edzőtábor a szokottnál üresebb. Érthető, hiszen látogatásunk napján kelt útra a magyar küldöttség, csupán néhányan maradtak, ők később repülnek Moszkvába. Antalovitsot keressük, s az első ember akivel találkozunk Rehus. Sütkérezik a napsütésben, a szomszédos padon egyik nagy riválisa, Baczakó Péter ül. Majd kicsattannak az erőtől. — Megyek a Tóniért, biztosan őt keresitek — szólal meg Rehus. — Én „csak” válogatott vagyok, az olimpiára nem megyek ... Mosolyog, de némi keserűséget lehet felfedezni tekintetén. Montreálbannegyedik lett, most itthonról nézi az eseményeket. Ilyenkor nem tud megszólalni az ember, a másodpercek perceknek, a percek óráknak tűnnek. Kegyetlen dolog volt a repülőjegy megszerzése, a két klubtárs egymás ellen harcolt, hiszen a kilencven kilósok súlycsoportjában Baczakó tűnt biztos utazónak. Rehus vagy Antalovits — ez volt a kérdés. Még mindig hallom: ... az olimpiára nem megyek ... Rehus töri meg a csendet. ■— Akkor keltsük fel együtt Tónit — Antalovitsot így hívják súlyemelő berkekben — már vár benneteket. Lassan haladunk felfelé a lépcsőn. A kopogásra tornászokra jellemző gyorsasággal ugrik le ágyáról a Haladás 90 kilós válogatottja. Nem sokkal előtte jött vissza Budapestről, az olimpiai küldöttség búcsúztatásán a későbben indulók is ott voltak. Rehus csak sorozatos marasztalás után ül le, nem ő a fontos — mondja. Nézem a két fiút, s felidéződnek az év mindent eldöntő versenyei. Meissenben a Kék Kardok dobogóján Antalovits 360 kilót csinált, Rehus öttel kevesebbet. A magyar bajnokságon Rehus neve mellé 360, Antalovitsnál 367 kiló került a jegyzőkönyvbe. Kettőjük versengését ez döntötte el Antalovits javára. A vasak, a kilók, a mázsák. Igazi férfias csata, a vesztes is büszke lehet. De mégsem az — érthetően nem. — Tóni megvert, de továbbra is nagyon jó barátok maradtunk, a verseny az más — szólal meg ismét Rehus Gyurka. Antalovits közben felöltözik, méghozzá olimpiai dísztje. Világos zakó és sötét nadrág a férfiak formaruhája, mintha háziszabóval váratta volna. Antalovits Ferenc a Haladás súlyemelő sportjának olimpiai követe 1953. július 9-én született Csepregen. 15 éve emel súlyt, 1970 óta Szombathelyen. 168 centi magas 90 kiló, nős. Kétszeres magyar bajnok, 1977-ben Európa-bajnoki negyedik, egy évvel később világbajnoki bronzérmes. Ott volt Montreálban is, erre azonban nem szívesen emlékezik, kiesett. — Mi lesz most Feri? — Ezt igazán nehéz lenne megjósolni. Valószínű ebben a súlycsoportban indul a sportág egyik legkiemelkedőbb egyénisége, David Rigert. Az eredmények alapján Alekszandrov következik majd Baczakó Peti és én. Misser az ismert okok miatt nem lesz ott. Ha mindenki megcsinálja legjobbját, ez lehetne a sorrend, de előre nem tudni mi jön közbe. A szakvezetés pontszerző helyre vár, szeretnék 370 kiló közelében lenni, aztán majd elválik, hogy ez melyik helyre elég. —A szűkebb pátriát, Vas megyét is képviseled. — A lovas Horváth Zolival ketten leszünk Vas megyéből az olimpián. Ilyen nagy versenyen az egész ország szorít az emberért, de gondolom odahaza fokozottabban. Ez is serkenteni fog, szeretnék jó eredménnyel hazamenni a Rohonci úti emelő terembe. — Végig együtt készültetek, s most szor nem lehet ott. — Nagyon sajnálom, őt, de a kettőnk közti versengés eldöntése után is szó volt utazásáról. Azt mondták, hogy egy súlycsoporttal feljebb indul, 100 kilóban 370-es pontszerző lehetett volna. Aztán a debreceni Varga és Sólyomvári indul százban. De jó is lett volna, ha Uzorral ketten képviseljük a Haladást. Rehus tekintete keménnyé változik. Nem is tudja magába fojtani véleményét. — Most már csak Te emelj jól az olimpián, aztán kezdődik elölről a harc. 34 éves vagyok, de továbbra sem adom fel, addig versenyzek, amíg a nemzetközi szintet teljesíteni tudom. Nem akarok nagy szavakat mondani, de jövőre csinálok 370-et. Csak a vállam jöjjön teljesen rendbe, most pihentetem egy kicsit. Orvos Andrást és Horváth Józsefet, a két edzőt keressük. Egyikük sincs a táborban, indulásra készülnek. Stark vörös feje tűnik fel az udvaron, a tábor végén serdülő röplabdás lányok játszanak. Lemegyünk a súlyemelő terembe is, oda a vívó Kolczonay kukkant be, Komatits üdvözletét adjuk át, ő viszonozza. Az uszodában mindössze egy vendég van, a tó partján pedig horgászok hada. Jót sétálunk, próbálunk témát váltani, de az olimpia küszöbén ez már nagyon nehéz. Kemény hónapok vannak a súlyemelő válogatott mögött. Január óta csak hétvégeken jöhettek haza Tatáról. Rehus Uzer György most pihenni készül, kőszegi otthonában szurkol a társakért a képernyő előtt. Antalovits Ferenc pedig pénteken Baczakóval repülőgépre ül, hogy egyik legnagyobb versenyének dobogóján bizonyítson. Kezet rázunk mindkettőjükkel, a szorításból nemcsak az erő érződik. Bodor Ferenc (Czika László felvételei) Látogatás a tatai edzőtáborban Barátok maradtak Antalovits megy, Rehus nem Tónikám emeli jól Moszkvában, szorítok. A tatai uszoda látképe, itt is mindennapos vendégek voltak a súlyemelők. 11