Vas Népe, 1980. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
Humorszolgálat — Mit csináltatok az isklában Karlicek? — kérdeza nagymama. — Kémiaóráik volt, s a nár a robbanóanyagok tujdonságairól beszélt. — Ez igen érdekes, s mit átok csinálni holnap az isklában? — Az iskolában? Milyen sóléban, nagymama? * — Mondd csak Jim, hogy klönbözteted meg az ikreit? — Megkérem őket, hogy ámoljanak. Az egyik 12-ig, másik csak hétig tud. * Egy családi veszekedés tán a feleség ezt kiabálja férjének: — Jobb lett volna, ha maihoz az ördöghöz megyek feségül! — Az nem ment volna, ért közeli rokonok nem hzasodhatnak. * Néhány évi házasság után férj ezt mondja: — Igaz, hogy aranyhegyest ígértem, amikor összeízasodtunk, de mosógéprőlm volt szó. * A lelkipásztor megérkezett legközelebbi vasútállomási, s megkérdezte, hogy nem ékezett-e csomagja. — De igen, lelkész úr — ■lelte az állomásfőnök. — Nagyszerű, már régóta írom ezeket az új zsoltáros ínyveket! — Akkor minél gyorsaban vigye el őket, mert az *yik folyik ... * Az egyik hadgyakorlat sem a parancsnok ezt mondi a katonának: — Brown, látja ezt aasútállomást? — Igen, uraim. — Tegye üzemképtelenné. Egy óra múlva Brown jeinti: — Uram, a parancsát teletettem. — Nagyszerű. Hogyan csiálta? — Látja ezt a táskát, ram? Itt van minden meetjegy. * Idegenvezető: Uraim, itt an Önök előtt a híres Artur király több évszázaddal zelőtt épített kastélya. Turista: És miért építették ven távol a vasúttól? * A hölgy végtelenül sokáig álogat a kalapok között, végül az eladó nem bírja Dvább, s megszólal: — Asszonyom, ha az ön írje is ilyen sokáig válaszait volna magának feleséet, ön még ma is hajadonolna! * A néző az első felvonásán hazaindul a színházból. — Ilyen korán elmegy? — kérdezi a ruhatárosnő. — Miért korán? Ha jól tudom, a második felvonást is ugyanez a szerző írta. 1981. december 21. Vasárnap Az építkezések „izompacsirtája" Ahol túl mélyre le kellene ásni ahhoz, hogy az épület alapját biztonságos terhelhetőségű talajrétegre helyezhessék, ott az ún. síkalapozás helyett más megoldást választanak. Ezt teszik azok is, akik ingoványos, laza felső rétegű vagy vízzel borított területekre akarnak építményeket telepíteni. Ilyenkor tulajdonképpen ahhoz a régi módszerhez folyamodnak, amelyet már több történelmi múltú város (Velence, Amszterdam, stb.) építésénél is alkalmaztak: vastag cölöpök sűrűn egymás mellé való beverésével ún. mélyalapot alakítanak ki. A korábbi századokban a cölöpök anyagául kizárólag a fa jöhetett számításba, ma viszont a vasbeton cölöpöket részesítik előnyben. A több méter hosszú, ennél fogva tekintélyes súlyú cölöpök leverése mindig is komoly feladatot jelentett az építők számára. Napjainkban viszont a korszerű cölöpverő gépek birtokában rutinmunkának számít akár 8—10 méteres cölöpök lesüllyesztése is. A cölöpverő gépek mozgási energiájuknál fogva végeznek ütőmunkát, e módon tudják függőleges vagy ferde irányban leverni a cölöpöket a talajba. A cölöpverő berendezések legegyszerűbb változatánál a nehéz verőkést egy függőleges állványzaton gépi működtetésű csörlőszerkezet emeli a magasba, hogy onnan lezuhanhasson. A legmodernebb változat viszont a verődugattyús dízelkalapács. Ennél a típusnál a verőmunkát a függőleges hengerben mozgó dugattyú végzi, amely kétütemű dízellmotor módjára működik. Ez az, jelenti, hogy lezuhanva 17—18 bar nyomásig sűríti össze az üzemanyagot, mely így magától begyullad, s a robbanás 8—10 méter magasra röpíti fel a dugattyút. Eközben tetemes erőhatás irányul az oszlopfőre is, egyre lejjebb kényszerítvén azt. Képünkön egy ilyen dízelüzemű, szovjet gyártmányú cölöpverőt láthatunk, amely percenként 44—45, egyenként mintegy 1500 kilogramm erejű ütést mér a lesüllyesztendő oszlopra. Az automatikus működésű gép egy műszakban — a talajminőségtől függően — 23—26 darab nyolcméteres cölöpöt ver le. A gép árboca a földfelszín egyenetlenségeitől függetlenül függőleges helyzetbe állítható, és hidraulikus talpakkal rögzíthető. A trolibusz reneszánsza A trolibuszok a városi és különösen az üdülőhelyi közlekedésre jóval alkalmasabbak, mint más tömegközlekedési eszközök. Tisztán működő, zajtalan járművek. Újra ezőterjesztésüket azonban nemcsak a környezetvédelem indokolja, hanem gazdaságosságitényezők is: a felsővezetékek elkészítése ugyan költséges, de az üzemeltetés már egészen olcsó. A trolik szerkezete egyszerű, így a javításuk sem bonyolult művelet. Az üzemeltetés kifizetődő abból a szempontból is, hogy egy autóbusz élettartama 6 évre tehető, egy trolibuszé viszont 11—15 évre. Csehszlovákiáiban a hatvanas években elterjedt az a hiedelem, hogy a gyorsan növekvő városi közlekedés sokasodó gondjait csak az autóbuszjáratok kiépítése oldhatja meg. Akkoriban nem volt még üzemanyag probléma sem. Ezért Prágában, Észak- és Dél-Csehország több városában be is szüntették a trolibusz-közlekedést és helyükre autóbuszokat állítottak. Jelenleg az országnak mindössze 12 városában közlekedik trolibusz. Az üzemanyag gondok e nézetek felülvizsgálására késztették az érdekelteket. Így éli napjainkban „reneszánszát” a trolibusz, nem utolsó sorban a prágai közlekedéstudományi intézet számításainak, elemzéseinek az alapján. A trolibusz-gyártás újra felvételére a világhírű Skoda-Plzen gépgyár vállalkozott. Specializált üzemcsarnokaiban e járművek új prototípusai készülnek. A tirisztorszabályozású, korszerű járművek kevés energiát fogyasztanak, rövid ideig felsővezeték nélkül, saját akkumulátoruk segítségével is futhatnak. égi betegszállítás Bármilyen jól kiépített is egy ország „szárazföldi” mentőhálózata, nem nélkülözheti a légi szállítójárműveket, amelyeknek behozhatatlan előnye a gyorsaság és a kíméletesség. A repülőgépeknek inkább a le- és felszállópályával rendelkező települések közti betegforgalom lebonyolításában van jelentőségük, míg a helikopterek gyakorlatilag bárhová eljuthatnak, ahol van egy kis sík terület a leereszkedésükhöz. E légi járművek az ország legtávolabbi vidékeiről is rázkódásmentesen és rendkívül gyorsan el tudják szállítani a rászoruló baleseteseket, betegeket, szerencsétlenségeknél a legsürgősebb beavatkozást igénylő sérülteket. A mentő helikoptereken rohamkocsi jellegű ellátást tudnak nyújtani a sérülteknek, betegeknek, így akár az egész légi út során folyhat a harc az életért (a megállt szívbeindítása vérátömlesztés, vagy akár gégemetszés révén is.) A repülőgépek és helikopterek speciális feladatai közé tartozik az átültetésre szánt, kioperált szervek, s az átültetésre váró személyek gyors szállítása, vagy az égési sérülést szenvedett, roppant kínokat kiálló emberek számára nyújtott minél gyorsabb segítség. A hazai Országos Mentőszolgálat számára — a négy repülőgép mellett — jelenleg a két Mi—2 típusú helikopter áll rendelkezésre (azok egyikét láthatjuk a képünkön.) A könnyű, 2500 kp felszállósúlyú helikopter klasszikus elrendezésű, egy 14,5 m átmérőjű főrotorral és a faroktartón elhelyezett, függőleges forgássíkú, kiegyenlítő légcsavarral. Ezeket két, egyenként mintegy 300 kW tengelyteljesítményt leadó gázturbina hajtja. A légijármű utazósebessége 200 km/óra körül van, 1000 méter magasságra 5,5 perc alatt emelkedik fel. A pilótán kívül négy személy vagy két hordágy számára van hely a gépen. „Macskavész” ragadta el a kutyákat Ez év nyara óta nyugtalanság és aggodalom tölti el a nyugatnémet kutyatulajdonosokat. Terjedt az úgynevezett macskavész, amely vírus által előidézett bélgyulladás. A kutyát láz és hányás fogja el, ürüléke véres, szenvedései többnyire csak egy napig tartanak, ezután az állat gyötrelmes halállal hal meg, szíve felmondja a szolgálatot. „A már megbetegedett kutyákat szinte lehetetlen megmenteni” — vélekednek erről a kérdésről az állatvédelmi intézetben. „Ugyanis ha a parvovírus egyszer eléri a béltraktust, bekövetkezik a gyulladás, amely néhány óra alatt átterjed az egész szervezetre. A betegség azonban mindenekelőtt a szívet támadja meg. Ez okozza azután az állat halálát”. „A beteg állatoknak erős antibiotikumokat és állati széntablettát adok, többet a végső stádiumban nem tudok tenni” — nyilatkozza dr. Kremer-Allenrode állatorvos. „Egyes egyedül az idejében történt oltás óvja meg a kutyákat a gyötrelmes haláltól”. Ez ideig voltaképpen nem volt megfelelő oltóanyag a parvovírus ellen. Hiszen ez a vírustörzs kb. másfél évvel ezelőttig teljesen ismeretlen volt. A betegség ekkor jelentkezett első ízben Kanadában, és igen gyorsan terjedt az egész amerikai kontinensen. A vírus azonban, amely az emberre veszélytelen, de az ember is hordozhatja, hamarosan megjelent Nyugat-Európa nagy részében. Ez év nyaráig a parvovírus az NSZK-ig jutott el és sok áldozatot szedett a kutyák között. . Időközben a halált hordozó vírusról egy s más kiderült. A parvovírus a macskavész előidézőjével szinte azonos módon épül fel. Következésképpen: a kutyákba macskaszérumot fecskendeztek — sikerrel. Az ezzel az anyaggal beoltott kutyák immunisak lettek a parvovírussal szemben. A betegség keletkezéséről a következő feltételezés merült fel: a macska oltóanyag egy sorozata túlságosan erős, tehát túlságosan agresszív lehet. A vírusok így változásokon mentek keresztül , ami magyarázza a hasonló felépítést , és hirtelen veszélyessé váltak a kutyákra. Nyáron a betegség Ausztriában is felütötte a fejét. Mindig ugyanazokkal a szimptómákkal jelentkezett, amiről a kutyatulajdonosok a kezdetben nem ismerhették fel a helyzet komolyságát. A hányás, a véres ürülék és a láz ugyanis egészen egyszerű bélmegfázás is lehet. És mire a kutyatulajdonos végre az orvoshoz ment, többnyire már késő volt. Amerikában a kutatások során másik, még hatékonyabb oltóanyagot találtak: a „parvocine”-t Az oltást gyakorlatilag bármikor, a kutya életének 8. hetétől kezdve be lehet adni. Az első oltást kettő-négy hét múlva egy második követi, ekkor a kutya egy évre immunissá válik. Egyre gyakoribb a komputeres bűnözés A komputereik alkalmazásával az irodáikban és a bankóikban a komputeres bűnözés is megjelent. Amíg korábban többnyire csak az alkalmat kihasználó egyedi tettesekről volt szó, most egyre több manipulációt követnek el tudatosan. A tettesek manipulálják az áruállományt és a számlák kiegyenlítését. Meghamisítják a fizetések kifizetését és nem számolják el a kifizetett előlegeket, fiktív biztosítási szerződéseket készítenek, vagy magas adóvisszatérítéseket és utólagos családi pótlékot fizettetnek ki maguknak. Ulrich Sieber freiburgi jogtudós úgy vélekedik, az egyik legfőbb veszély abban áll, hogy különösen a kis- és a középvállalatoknál csak egyetlen szakember ért a komputerekhez. Véleménye szerint újra és újra kijátszszák a kiokosodott technikai és szervezeti biztonsági intézkedéseket. Ahol egy ember már nem boldogul, gyakran több tettes működik együtt, és ekkor a kár különösen magas. Sieber szerint a Német Szövetségi Köztársaságiban 1980- ban több mint 23 700 univerzális komputerrendszer, majdnem 30 000 folyamatszámítógép és minikomputer, több mint 150 000 kisméretű komputer és terminálrendszer működött. 1985-re azzal számolnak, hogy az NSZK- ban csupán irodai komputerekből 240 000 fog működni. Hogy a komputeres bűnözők milyen raffinériával járnak el — pl. a komputer beprogramozott viszszakérdezése a lehívónál vagy csak egyszer használható szavak —, Sieber több példán keresztül mutatta be. A jövőbeni veszélyt mindenekelőtt az „időtolvajlásban” látja, azaz, a tettes egy telefonvezetéken keresztül működtet a maga számára egy idegen komputert, és hamis könyvelési szám ■betáplálásával gondoskodik arról, hogy máshoz kerüljön a számla. A manipulációk ellen védelmet Sieber mindenekelőtt abban lát, ha minden hírt alaposan rejtjeleznek. Emellett a komputertől független ellenőrzést is alkalmazni kellene, például a bankoknak rendszeresen listát kellene készíteniük a ténylegesen eszközölt kifizetésekről. A komputerrel dolgozó alkalmazottak életvitelének megfigyelése is támpontot nyújthat. A tettesek zömét csak véletlenszerűen fedezik ■fel, a felderítetlen esetek száma magas. A komputeres bűnözéssel foglalkozó amerikai központ vezetője szerint az összes elkövetett bűntettnek csak egy százalékát fedezik fel és ennek is csak 14 százaléka jut a nyomozó hatóságok tudomására. Sok cég ugyanis fél attól, hogy az okozott kárt jóvá lehet tenni, ha a tettest más helyen foglalkoztatják tovább, semmint ha börtönbe küldenék. ■ vaSNEPEFI