Vas Népe, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

Idegenforgalom Minőségi fejlődést Mindössze néhány hete an­nak, hogy a Minisztertanács határozatot hozott: a jövő esztendőtől kezdve hazánk­ban fokozatosan áttérünk a 40 órás munkahétre- Jóné- hány iparágban, a népgaz­daság számos területén — korábbi kísérletekből, rész- intézkedésekből adódóan — akadt már „előzetese” ennek az intézkedés-sorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vo­natkozik ez a döntés s amelynek helyzetéről már az előző parlamenti üléssza­kon szólt a művelődési mi­niszter, — előjeleiben és te­endőit tekintve is különleges megoldásokat kíván a rövi­dített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napős ta­nítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gon­doktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák „lecké­je”, eltekintve azoktól a kí­sérletre kijelölt középisko­láktól, amelyekben n :"’tégy előkészületi jelzésren ‘ár­ként tanulmányozták a . i- egy napos oktatási hét 1 tásait. Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelődé­si Minisztérium oktatáspoli­tikai hetilapja teljes társa­dalmi szinten szándékozik teret adni az 1982 szeptem­berében tervezett ötnapos ta­nítási hét bevezetésével kap­csolatos -javaslatoknak. Igen nagy szükség van a vélemé­nyek egyeztetésére, a ta­pasztalatok és az ötletek ki­cserélésére! Olyan kérdések­re kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szó­ló, hanem — esetleg — évti­zedekig érvényes feleletet kapni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet, ál­talános iskolákban, illetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan ma­radjon mégis értékénél' és mértékénél a tananyag? Az új beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni diák­elfoglaltság? Az utóbbi évti­zedek szinte legnagyobb vál­lalkozása lesz az ötnapos ta­nítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzultációja tehát nemcsak hasznos. hanem elengedhe­tetlen is. Milyen hosszú legyen a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek véleményké­rő módszere. Nem a tervezett és immár bejelentett intéz­kedés megkérdőjelezését vár­ják, hanem okos és haszno­sítható tanácsokat, javaslato­kat. Elképzelhető ugyanis többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön to­vább és hogy a kidolgozott, megújított tantervek, tanme­neték , se károsodjanak. A változatok közül társadalmi méretű konzultációra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbít­sák-e június végéig a szor­galmi időt? A hazai tanév-beosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június végénél előbb nem zárták be az iskolakapukat. Elképzel­hető a korábbi tanévkezdés is, hasonlóan jónéhány nyu­gat-európai ország oktatási menetrendjéhez... Vagy: csússzanák-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tár­gyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósítá­sának máris vannak pártfo­gói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket össze­gyűjteni, hiszen a központi intézkedésnek korántsem ön­célú szabad idő növelés lesz a célja. Még csak az sem ki­zárólagos indíték, hogy a százezernél több, érintett pe­dagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidő­re. .. Már az előkészítés idő­szakában is, a társadalmi ér­dek a döntő. A vélemények kialakításá­nak egyik „leginkább raci­onális formája az lehet, ha a kisebb közösségek 1 ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egy­mástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a he­lyi tanácsokhoz, illetve vál­lalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszerve­zet”. Lényeges, hogy a javasla­tok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, ve­zető testületekhez, — a mi­nisztériumba, a szakszerve­zeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődés­ügyi osztályaihoz. Várnak a szülök javaslatára Nehéz, fontos szerepet vál­lalnak a tizenegy napos ta­nítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékeny­ségét jól ismerő, sőt bizonyos értelemben szervező nép­front-szakemberek is hallas­sák szavukat, éppen a szülői javaslatok, illetve gondolatok tolmácsolásában. Több, mint másfél millió általános és középiskolás di­ák tervezett szabad szombat­járól, ennek pedagógiai vo­natkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a követ­kező hónapokban. Csak he­lyeselhető, hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg ele­ve elrendelt szabályokat, ha­nem megbízik — és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácso­lódó javaslatokra, a szak- szervezet álláspontját is be­leértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltéte­lez. Hiszen a közösen kiala­kított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a min­den heti iskolai szabadszom­bat társadalmi, családi ha­tásában is. V. M. A tavalyi — összeségében kedvező — idegenforgalmunk hiányosságainak megszünte­tése mellett változatlanul a minőség fejlesztése a legfon­tosabb feladat — hangsúlyoz­ta Lengyel Márton, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal helyettes vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján, a MU- OSZ-ban. A tájékoztatón be­számoltak az idegenforgalom márciusi legfontosabb esemé­nyeiről, rendezvényeiről is. A múlt éviben idegenforgal­munk mérsékelt csökkenése mellett bevételeink valame­lyest emelkedtek. Részesedé­sünk a világ turizmusából 3,3 százalék volt. A hazai lakos­ság idegenforgalmi kiadásai meghaladták a 26 milliárd fo­rintot. A szervezett turizmus bővítésére árstabilitásra tö­rekednek, s arra ösztönzik az utazási irodákat, a vendége­ket fogadókat és ellátókat, hogy a szezonon kívüli idő­szakban számottevő kedvez­ményekkel és komplex szol­gáltatásokkal növeljék for­galmúikat. Az idegenforgalom bővíté­sét, az előszezon jobb hasz­nosítását szolgálják az első budapesti tavaszi fesztivál megrendezésével is. A turiz­mus népszerűsítésére, az uta­zási kedv növelésére, a feszti­vál részeiként tartják március 19—29. között az Utazás ’81 nemzetközi utazási kiállítást, amely a hazai lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését is szolgálja. A kiállítás látogatói ugyanis egy helyen, együtt is­merkedhetnek meg az ide­genforgalmi piac sokrétű, gazdag, de területileg szétta­golt kínálatával, amelyből a nekik legjobban tetsző prog­ramokat a helyszínen leköt­hetik. Ugyancsak a fesztivál ér­dekes eseményének ígérkezik a nemzetközi gasztronómiai bemutató, amely — összeköt­ve a magyar vendégiá tóipari tanulók országos versenyével — ezúttal a szakács-cukrász utánpótlás felkészültségéről ad számot. lom. A szentély felőli végé­vel néz az utcára (s azon túl keletre, a Zala völgye, a Ba­laton felé), a bajárathoz meg kell ‘kerülni. Félig zárt, tágas udvar-hangulatú térségre jutunk, amelyet a ma szoci­ális otthonnak használt ben­cés rendiházzal egybeépült templom, gazdasági épületek, öreg fák fognak körül. A jel­legzetes barokk épületegyüt­tes 1777 és 1784 körött készült, illetve épült újjá. Ugyanis annak a századnak a közepén települt át Za lávámról a, ben­cés apátság, amelynek az épü­letet emelték. De húsz évvel később leégett a rendház és a templom, s ezt követően újították meg, új, nagyobb templomot építve hozzá. Együtt harmonikus' együttest alkotnak. Ha továbbmegyünk a hosz- szú utcán, a falu végéhez kö­zeledve, ugyancsak bal felől megpillantunk egy kiterjedt parkot, aztán előtérben, közel az úthoz egy régi udvarházat is. Ez a Szentkirályi ‘kastély — két évtizeddel fiatalabb a templomnál. Parkjába lép­ve mindjárt feltűnik a termé­szetvédelmi területet jelző tábla, s így érdeklődésünk élőbb e környezet felé fordul. Jó kalauz adódik, a ház s a kert gazdája, pontosabban a gazda — e „jogi személy” — képviselője: Szőnyi János. Ö vezeti az ország egyetlen mé­hészeti szakiskoláját, mely itt működik. — Az öthektáros park jel­lemzője a tiszaifenyő, s egyál­talán a fenyőfélék, így a tu- ja is — mondja. — Ez utóbbi­akból egy páratlan: 19 méter magas, több mint két és fél méter könméretű tujafánk is van! Egyébként a park az is- kóla célját szolgálja, ezért ez utóbbiról is elmondanék annyit, hogy az iskolát válla­latunk, a Hungaranektár tartja fenn. A szakmunkás­képzés — 18 éven felülieknek — levelező formában folyik, évente kétszer tíznapos bent­lakásos konzultációval, illet­ve vázsgaelőkészítő tanfo­lyammal. Ezenkívül 3—5 na­pos, ugyancsak bentlakásos tanfolyamokon képezünk to­vább egy-egy buszra való méhészt- évente két-két és fél ezer, az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoporttagot. ‘Miig mindezt elmondja Sző­A kastély. nyi János, járjuk a zsongó ősi parkot, meg-megállunk egy- egy növénynél. Ugyanis itt méhészeti növény megfigyelés folyik azzal a céllal, hogy parkosítási ajánlásokkal szol­gálják a méhlegelők fejlesz­tését. S dlyan érdekességeket is megfigyelnek, mint a bál­ványfára hasonlító kínai ecet­fa, a kínai ecetfa, amelyikből kilószám termelik a magot a méhészeknek. A fák alatt •meg ciklámen virágzik. A hársak után a Zálában honos szelídgesztenyék következ­nek. Egy kertészetben békési mályva zöldell, amott dísznö­vények. Itt-ott kaptának sorakoz­nak, méhek ingáznak szorgo­san köztük és a növények körött. Ezek az iskolát szol­gálják, de termelnek is. Terv­szerűen csak méhanyákat nevelnek s értékesítenek (az idén például tizenegyezret), de azonkívül lépes mézet, méhmérget s más gyógyászati anyagot is exportálnak. Besétálunk az udvarházba. Alagsorában műhely, labora­tórium. Éppen lépesmézet csomagolnak exportra. Fönt az iskola tanterme. Az öreg ablakokiból gyönyörű kilátás nyílik a Zala szélesen szétte­rülő völgyére, kelet felé! N. F. Háttérmilliók Az egészségügyi intéz­mények műszeres felsze­relése megyénkben öt év alatt — a felújítási és karbantartási értékeken kívül — mintegy 15 mil­lió forint felhasználásá­val bővült. Űj műszerek beszerzésére és a régiek felújítására a következő tervidőszakban körülbelül 90 millió forintot fordíta­nak. Gépek, műszerek, tech­nikai berendezések nélkül ma már elképzelhetetlen a gyógyítás, sőt: a meg­előzés is. Ennek ellenére sokan azt tartják, hogy az igazi orvoslás az ember­közeli ellátás, s a techni­kai rész maradjon csak a háttérben. Érdemes mégis a „színfalak mögé” tekin­teni, annál is inkább, mert egyre növekvő érté­kekről van szó. Nem lehet közömbös a milliók sor­sa. .. Egy éve Celldömölkön a körzeti orvosi rendelők­ben egy leltár során olyan értékes és keresett műsze­reket, eszközöket találtak, amelyeket ott soha nem használtak. Elfekvő kész­letek most is vannak, bár gyakran rendeznek OMKER-börzéket, ahol sokminden előkerül és olyan „gazdát” talál, aki nemcsak leltározza és raktározza a műszereket. Hasznos lenne még több ilyen csere-bere... Néha gond van a tech­nikai berendezések javí­tásával karbantartásával is. Furcsa, de néhol azért igényelnek és vásárolnak tartalékot, hogy ha az egyik elromlik, a másik­kal pótolják, amíg talál­nak valakit, aki a rosszat megjavítja. Itt kell szólni a műszer- és ezközellátás- ról is: tudjuk, nem min­dig kielégítő a kínálat. Előfordul, hogy az intéz­mények gépkocsija sok száz kilométert fut „üre­sen”, amíg sikerül — néha az ország túlsó felében — ráakadni a nélkülözhetet­len eszközre. Végül meg­említendő: a lehető leg­jobban ki kell használni a nagyértékű műszereket, ha lehet, többműszakos üzemeltetéssel... A milliókat nehéz — talán szükségtelen — csökkenteni, de nem ha­szontalan megbecsülni... (burkon) © üli • Boltban nem, csak vetélkedőn? Lehet egy kérdéssel több? Azzal a kérdéssel, hogy miért nem lehet színes televíziót kapni. Információink szerint pil­lanatnyilag egyetlen egy színes készülék sincs a megye kereskedelmi for­galmában. Az üzletekben pedig előjegyzéseket vesz­nek fel a majd megérke­zendő árura. Tehát már azok is eladottnak tekint­hetők, ha egyáltalán egy- egy rakomány elég az új­ratermelődő igények telje­sítéséhez. Mert. nő a színes tv iránt az érdeklődés, még akkor is ha ezt sokan fényűzésnek tartják. A tv műsorainak jelentős része színes adás, nem is be­szélve a nálunk fogható külföldi adásokról. Mind­ez arra ösztönzi a vásár­lót, ha teheti, színeset ve­gyen. Ha tud. Mert a jelek szerint ké­vés a színes tv. A gyár­tók vagy a nagykereske­dők valahol elszámították magukat. A hazai vagy a külföldi piacon. Sárváron az áruházban már legalább egy hónapja nincs egy sem. Nem jobb sokkal a helyzet a megye- székhelyen sem, ahol vagy két hete forgalomba hoz­tak néhányat, de hamar elkapkodták őket. Ettől függetlenül kéthe­tenként felhangzik a szig­nál, fejtörőre hív a tv Lehet egy kérdéssel több? című vetélkedője. Ez is a színes tv vásárlásának egyik reklámja, hiszen a nyertes jutalma egy-egy színes készülék. De kell-e a reklám olyan árunak, amiből lényegesen keve­sebb van a kelleténél? Vagy ez a közművelő­désre való buzdítás új formája? Ki-ki képezze magát, versenyezzen, mert csak így lehet színes tv- tulajdonos? —más 0 fül © Készül a krimi (A pécsi Nemzeti Színház hétfőn este mutatja be Szombathelyen Agatha Christie: Tíz kicsi néger című bűnügyi drámáját.) (Lakatos Ferenc karikatúrája) 1981. március 14. Szombat vas NÉPE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék