Vas Népe, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

Amikor levélszekrényem­ben megtalálom a Vasi Szem­le éppen esedékes számát, a tartalomjegyzéket futom át, s úgy választom ki a számom­ra legérdekesebbnek tartott cikket. A folyóiratot csak ezután csemegézem ki. Most nem így történt. Ahogy ki­fejtettem csomagolásából a kötetet, szinte magától ketté­nyílt a közepén. „Dozmat, rk. templom K-i homlokzat.. . olvastam a rajz, az ábra alatt. Rögtön a tanulmány­hoz lapoztam, s elkezdtem ol­vasni. □ Apám szülőfaluja Dozmat, ezért az elfogultság, s a kü­lönös érdeklődés minden iránt, ami erről az aprócska faluról szól. Németh István Középkori eredetű műemlé­kek Szombathely közelében című tanulmányában Dozmat és a szomszédos Búcsú temp­lomait mutatja be a szakem­ber hozzáértésével és bizton­ságával. Közben ízelítőt is ad a települések történetéből, nevezetességeiből. Megemlí­ti a híres dozmati regéséne­ket, a Dozmati kódex néven őrzött XIV. századi jogtudo­mányi művet, amelyre a fa­luban bukkantak a hetvenes évek második felében. Vizs­gálódásainak fő tárgya ter­mészetesen a két község temploma, amelyeket alap- és homlokzati rajzokkal, kő­­faragványairól készült felvé­teleikkel hoz bensőséges vi­szonyba az olvasóval. Hogy Dozmatnak réges-régi temp­loma, s plébániája van, ott a falu fölött, a dombtetőn, ahová valamikor a könyék­­­beliek is jártak istentisztele­tekre, szertartásokra, azt­ a faluba vezető tagút elnevezé­se: „Mise-út” is máig őrzi. □ Életes­­téma, tömörségében is érdekfeszítő olvasmány Kenéz Győzőné Lakosságel­látási tervek vitatott kérdései című cikke. A Falufejlesztési Bizottság körmendi tanács­kozásának tanulságos vissz­hangja az írás. Aprófalvas te­lepülésszerkezetű megyénk­ben élő probléma, élő fel­adat, hogyan gondoskodjunk a pár száz lakosú települése­inkről. Úgy, hogy megszűn­jön e falvak lakóiban a bi­zonytalanság lakóhelyük sor­sát illetően. Úgy, hogy a mérnöki tervek jobban iga­zodjanak a helyi igényekhez és adottságokhoz, elkerülen­dő a sémákat. Minthogy más lehetőség kínálkozik e falvak alapellátására az olyan kis községes megyékben mint Vas is, megint más a tanyai településeken. A Szemle további cikkei: Varga János a szakosított te­henészeti telepek üzemelteté­sének megyei tapasztalatait adja közre. A korszerű szar­vasmarhatartásnak mintegy 10—15 éves működési jellem­zőit írja le. Több közművelődési, iro­dalmi témájú tanulmányt közöl ez a szám. Török Gá­bor Sokszemközt címmel a toronyi művelődési ház éle­tébe avat­­be a közművelő­dés­ ének szakos főiskolai hallgatók gyakorlata ürü­gyén. Éppen ezért nemcsak Torony meríthet a leírtakból. — Bodolay Géza A magyar irodalmi topográfia kutatási terve címmel a Petőfi Irodal­mi Múzeum terveiben szerep­lő topográfiai lexikon elő­munkálatairól tájékoztat. — S. Pável Judit Weöres Sán­dor leveleit adja közre Pável Ágostonhoz (1. rész). A köl­tő szombathelyi diák korában került kapcsolatba Pável Ágostonnal, majd innét el­kerülve kezdődik el a levele­zés, amely tanúsítja, a tanít­ványból munkatárs válik. — Gróf László Sárvárt mutatja be a XVI—XVIII. századi térképeken. — Jáki Tibor a nagymúltú Haladás Dal- és önképző Egyesület történetét foglalja össze, kiemelten a kórus és a képzősművészeti szakosztály­­ tevékenységét, méltatva Jáksa István műkö­dését. □ Az első részt olvashatjuk Zielbauer György tanulmá­nyából: A Vas megyei né­metség helyzete és mozgalmai 1920—1945 között. — Ács Pál a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet 50 évéről számol be (II. rész). — Szabó Géza nyelvészeti ta­nulmányának címe: Szavak a mondatban. — Kiss Mária Kurt Ryslavy munkáját is­merteti: Adatok a burgenlan­di gyógyszertárak és gyógy­szerészek történetéhez. A ta­nulmány a Burgenlandi Tar­tományi Levéltár kiadásában jelent meg. — A megye iro­dalmának bibliográfiáját és repertóriumát (1980. január 1.—március 31.) Dalmi Kál­mánné és Takács Miklós ál­lította össze. — A cikkek tar­talmi­­kivonatát németre Kiss Kovács Gyuláné, oroszra Hanuszek Béláné fordította. A Vasi Szemle idei — XXXV. évfolyamának — 1. száma tartalmas, tudományos és kulturális olvasmányokat nyújt. Markovits Ilona Új szerzemények a Nemzeti Múzeumban Kossuth Lajossal kapcsola­tos emlékkel gazdagodott a napokban a Magyar Nemze­ti Múzeum újkori osztálya. Kossuth Lajos 1851—1852-ben Amerikában tartózko­dott, ahol szabadsághősnek kijáró tisztelettel ünnepel­ték. Több városiban — így Washingtonban, Philadel­phiában — emléktárgyat ka­pott, Baltimore városa pedig díszpolgárává avatta. E tényt bizonyítja az az 55 centiméter hosszú, henger alakú ez­üst tok — egyik vé­gén leemelhető zárókupak­kal — amelyet vésett növé­nyi indás díszítés borít. A tok közepén egy sas tartotta ba­bérkoszorúiban ez olvasható: The City Baltimore to Louis Kossuth vagyis Baltimore városától Kossuth Lajosnak. A múzeum eddig csak a diplomatartó tokot tudhatja magáénak, de tovább kere­si annak tartalmát. A múzeum másik új szer­zeménye is a szabadságharc leverését követő korból szár­mazik: egy rendkívüli mé­retű, egyedi készítésű úgy­nevezett lakatékszer. Az öt­vösmunka négy centiméter széles, ívesen hajlított sima aranylemez, két végén egy­­egy kerek nyílással, melybe vastag aranylánc fűzhető. A karkötőnek látszó ék­szert azonban más rendelte­téssel is használta egykori tulajdonosa, pécsúj­falusi Péchy Katalin, a Bach-kor­­szak kezdetén, 1850-ben fel­tehetően Bereg vármegyében egy bálon viselte, ahol a höl­gyek az elnyomás elleni til­takozásul kékfestő ruhában és bilincs-ékszerekkel jelen­tek meg. 1981. április 15. Szerda A kortárs művészet egyik kiemelkedő képviselőjének műveiből nyílt kiállítás va­sárnap délelőtt Sárváron, a Művelődési Házban. A Ná­­dasdy vár galériájára ezúttal Ország Lili képei jutottak el , folytatva azt a sort, amely a ház megnyitása óta a leg­rangosabb alkotókkal ismer­teti meg a város közönségét. Németh Mihály szobrainak­­bemutatója, Kassák Lajos emlékkiállítása után Csohány Kálmán grafikáit, Vattay Elemér fotóit és a tulajdoná­ban­ levő Kassák, Ferenczy Béni, Kondor Béla, Bálint Endre festményeket, szobro­kat mutatták be itt. De sze­repelt Reth­ Károly, Geszler Mária, Szurcsik János, hogy csak néhányat emeljünk még ki a gazdag repertoár­ból. A tragikusam­ fiatalon elihisrott Ország Lili művei idős Vasilescu János és fia gyűjteményéből kerültek Sár­várra. A kiállított képek időiben szinte átfogják az egész élet­művet, s bár alkotásának leg­ismertebb darabjai hiányoz­nak, jól reprezentálják a kimagasló tehetség egész művészetét. Negyedszázaddal ezelőtt festette meg azt a fe­hér ruhás, kalapos kislányt, aki magára marad­tan áll a hatalmas vörös téglafal előtt. Ez a színeiben, kompozíció­jában egyaránt nagyot, ere­detit sugalló mű vezeti be a kiállítást, amely négy egység­re tagolható. A látogató elő­ször a művésznő szürrealista korszakában festett képeiben gyönyörködhet. Jellegzete­sen barna, okker, szürkés­fehér színekkel sorakoznak a képek, táigranyitott szemei­vel valahová messze néz egy bagoly, sziklák tetején ma­gasba tör egy kövé, aztán a kövek, az egymásba rakott kövek, az ember által falak­ká emelt penészszürke és barnás kövek. Majd a nagy történeti kultúrák megisme­résének maradandó élmé­nyeként, a művésznő életé­nek múlhatatlan darabjai­ként az ikon-emlékek sora­koznak. Ország Lili sokat utazott, a Szovjetunióban, Bulgáriában fogantak ikon­­festményei, de ezekre a fe­lejthetetlen tanulmány­utak­­ra emlékeztethetnek a Pa­naszlevél, a Naptár, vagy a Bűvös négyszög című tábla­képei, az ókor biblikus vilá­gát megörökítő alkotásai. És itt következik a Pompeji fal, az írás születését megörökítő gyönyörű alkotás, aztán a ki­áltás, amely a művésznő leg­kedvesebb munkái közé tar­tozott. A tehetetlenségében bénultságában segélyt paran­csoló kiáltás szinte leheli önmagából a dermedtséget Mellette a Lamentáció, a XX. századi freskó, amely Lisszabontól Londonig a fél világot bejárta. Ezek a képek már mintegy bevezetői a La­birintus-sorozatnak, amely leginkább kifejezi Ország Li­li művészetét. Sok éves útkeresés után a hatvanas években találta meg saját útját. Amint azt a sárvári kiállításra kész­ült katalógus írója megállapít­ja: ekkorra „... kialakult az a forma és jelképrendszer, amely végigkísérte egész munkásságát. Az egyes em­ber útját záró, életterét kör­befogó falakból az elidegene­­dettség érzésének és a szo­rongásnak közvetlen szim­bólumából ugyanis elpusztult és elpusztított romvárosok, freskótöredékeket őrző kulti­kus paloták és szentélyek kő­falmaradványai, labirintfo­­lyosókra nyíló ajtókat és be­felé tekintő ablakokat magá­ba foglaló falak szerveződtek és váltak bonyolult kompo­zíciók elemévé ..Indulat nélküli, visszafogott művé­szet az övé; az állandót festi a változóiban, aprólékos gon­dossággal, igen magas művé­szi átéléssel. Szakmai tudá­sa, grafikus készsége, festői ■kvalitása a legkiválóbbak kö­zé emelte. A szokatlanul nagy számú közönség jelenlétében Kassák Lajos özvegye nyitotta meg a kiállítást, hangsúlyozva tal­­álkozásait Ország Lilivel. A művésznő hallatlanul furcsa, bezárt életéről beszélt, az el­ső látogatásukról, amelyről a sötétség, a nyomottság han­gulatát vitték férjével együtt haza. Kassák Lajos csak az utcán tudott megszólalni: „Micsoda erő van ebben az erőtlenségben” — jegyezte meg a látottakról. Jól tud­ták, hogy a művésznő nem akart azonosulni az általa te­remtett világgal, de felmérte azt, s életműve egyetlen ki­áltássá vált a halál szorításá­ban. Alkotói nagyságát Kas­sákék számára is a labirin­tus-sorozat tette teljessé és felismerhetővé. Ország Lili magányossága, félelemérzete soha nem múlt el, a róla ké­szített portréfilmben meg is jegyezte: most már mindig a labirintusban fogok járni, talán egyszer magamra fo­gok találni. Kassákné szavai­­v­al: élt, alkotott saját félelme ellenében, teljesítette, amire szánta élete... A fiatalon elhunyt művész­nő 1950-ben végzett a Képző­­művészeti Főiskolán Szőnyi István növendékeként öt­­venhéttől haláláig tizenkét önálló kiállítása volt, s tizen­hat kollektív kiállításon sze­repelt műveivel a világ szinte minden táján. A sárvári ki­állítás több héten át várja a látogatókat. Pósfai János­Fotó: Horváth Pál A Kórók című alkotói, Kassák Lajos özvegye nyitotta meg a kiállítást. Mellette Idős Vasilescu János műgyűjtő. A Kiáltás című kép fekete­­fehérben. KOSSUTH RADIO 8.27 Britten: A kis kémény­seprő. Gyermekopera. — 8.57 Nótacsokor. — 9.49 Tarka mese, kis mese. — 10.05 Eszem a gesz­tenyét. Mesevers. — 10.35 Szer­pentin. — 11.35 Könnyűzene. — 12.35 Magvetőik. — 13.25 Dzsessz­­­melódiák. — 14.04 Kamarazene. — 14.29 Irodalmi rejtvényműsor. — 15.10 Daloló, muzsikáló tá­jak. — 15.30 Iskolák — őrsök — barátok. — 16.10 Kritikusok fóruma. — 16.20 Charles Kull­­mann felv. — 16.38 Hangvers. a Mindenki Zeneiskolája hallga­tóinak. — 17.35 Jó-e már a nyúl­­bőr? Riportm­űsor. — 18.00 Fú­vószene. — 19.15 Nótacsokor. — 19.35 Az MRT Szimfonikus Zene­karának hangversenye. — Köz­ben: kb. 20.20 Gazdaság és el­mélet. — 21.30 Külpolitikai klub. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Debussy: Verlaine-dalok. — 22.55 Az emberi tényező „techni­kája”. — 23.10 Operarészt. PETŐFI RADIO 8.05 Könnyűzene trombitára. — 8.20 Amiről Amerika''beszél. 2. r. — 8.33 Idősebbek hullámhosz­­szán. — 9.28 Válaszolunk hall­gatóinknak. — 9.43 Kórusművek. — 10.00 Zenedélelőtt. — 11.33 A Szabó család. — 12.03 Énekszó­val, muzsikával. — 12.33 Tánc­zenei koktél. — 13.30 Zenei rejt­vények fiataloknak. — Kettőtől négyig ... Zenés délután. — 14.00 Zenés összeállítás. — 14.35 Slágermúzeum. — 15.28 Palotai István trombitán játszik. — 15.43 Régi magyar dalok. — 16.00 Is­kolanap a szombathelyi Megyei és Ifjúsági Művelődési Központ­ban. — 16.40 Fiataloknak! — 17.30 Ötödik sebesség. — 18.33 Operettdalok. — 19.07 Zenei Tü­kör. — 19.37 A beat kedvelői­nek. — 20.25 Közv. a Spanyolor­szág—Magyarország labdarúgó­­mérkőzésről. — Közben: 21.15 Népzene. — 22.15 A tegnap slá­gereiből. — 23.15 Cigánydalok. — 23.40 Szimfonikus könnyűze­ne. 3. MŰSOR 9.00 Kamaramuzsika. — 11.05 Operafinálék. — 12.00 Szimfoni­kus zene. — 14.00 A kegyetlen város. Rádiójáték. — 14.35 Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 15.25 Operarészt. — 16.35 Lász­ló Anna írásaiból. — 16.56 Öt földrész zenéje. — 17.03 Haydn­­művek. — 18.23 A kamarazene kedvelőinek. — 19.39 Külföldi tudósoké a szó. — 19.54 Maria Callas énekel. — 20.30 Töltsön egy órát kedvenceivel. — 21.30 Zenekari muzsika. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Új könnyűzenei felv. — 17.30 Nők Magazinja. — 17.50 A Benkó dixieland muzsikái. — 18.00—18.30 Nyugat-dunántúli krónika — esti muzsika. BUDAPEST 8.00 Tv-téma. — 8.05 Fizika 6. o. — 8.35 és 13.55 Magyar nyelv 1. o. — 9.05 és 14.10 Élő­világ 7. o. — 9.20 Lehet egy kérdéssel több? — 9.50 Madame Bovary. IV.2. (ism.) — 11..50 Kárpátok dalai. Szovjet zenés film. — 14.25 Összeállítás Hu­száris Zoltán rövidfilm­jeiből. — (Középiskolásoknak.) — 15.50 Gólyavári esték. — 16.35 Hírek. — 16.40 Egészségünkért! — 17.00 Szíria és a forradalom. A Szí­riai Televízió műsora. — 17.20 A bábu. Lengyel filmsorozat IX/C. — 18.25 Reklám. — 18.30 A Közönségszolgálat tájékoztatója. —­ 18.35 In memóriám Rábai Miklós. Békési esték. — 18.50 Staféta. — 19.00 Reklám. — 19.10 Tv-torna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Az új Aladdin. Szovjet rajzfilm. — 20.10 Tv-lottósorsolás. — 20.20 Spanyolország—Magyarország. Labdarúgó-mérkőzés. — 22.16 Unokáink is látni fogják. — 22.55 Tv-híradó. *­ 20.00 Angyalok földje. Magyar film. — 21.30 Tv-híradó. — 21.50 Tudósiklub. POZSONYI MŰSOR 19.30 Híradó. — 20.00 Csehszlo­vákia—Svédország jégkorong VB-mérik. — 22.30 Ezzel törődni kell! Riportműsor. 2. 20.00 A dervis lerombolja Pá­rizst. Szovjet film. — 21.10 Idő­szerű események. — 21.40 A világűr és a Föld. Dok-film. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.10 Magyar nyelvű tv-napló. — 17.45 Gyermekműsor. — 18.15 Tv-naptár. — 18.45 Zenebarátok. — 1815 Rajzfilm. — 19.27 Ma este... — 20.00 Aktuális szer­da. — 21.15 A forradalom alak­jai. — 22.15 Rockenroller — pop­zene. I. 17.15 Iskolai műsor. — 18.45 A nők alkoholizmusa — művelő­dési adás. — 19.15 Kulturális szemle. — 19.27 Ma este... — 20.00 Narkománia — tv-dráma. — 21.15 A színpad fényei — szó­rakoztató zene. — 22.15 Az asz­talitenisz VB szemléje. OSZTRÁK MŰSOR 9.35 Francia nyelvlecke. — 14.30 Bálványok, maszk nélkül. Film. — 16.15 Bahia. Zenés film. — 17.30 Wickie és az erős embe­rek. Filmsorozat. — 17.55 Jó éj­szakát gyerekek. — 18.00 Egy csodálatos élet. Filmsorozat: „Riadó”. — 18.30 Mi — közér­dekű kérdések. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Egy névtelen csillag. Film. — 22.25 Részletek a Göteborg-i jégkorong VB-ről. — 0.30 Hí­rek. 2. 16.30 A názáreti. (2.) —­ 18.30 Riportműsor. — 19.00 Pionírok Északon. Filmsorozat. — 19.30 Tv-hiradó. — 20.15 Kultúra szer­dán. — 22.20 Színházi közvetítés. Jörg Graser: özvegyégetés. — 0.40 Hírek: Savaria: őrült nők ketrece 10, 6. 8. Az autóversenyzők 4. Mink­ Csontváry 5. 7.

Next