Vas Népe, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

Egy távoli ország jellegze­tes zenéje szüremlik át az éteren. Magnószalag őrzi a rizsföldeken hajlongó lányok énekét. Vetítőgép kattan, tró­pusi táljaik kelnek életre egy szombathelyi lakásban: égre kiúszó papájafa, óriásra nőtt kókuszpalmák és fiktiszi Vi lágypiros virágú kúszónövé­nyek orgiája. „Ez a tyumpi­­virág a laosziak nemzeti vi­rága’’ — szól a magyarázat. S az Alekszandr-hotel kert­jében kitárulkoznsik a tyum­­pá­k, a költők kedvenc virá­gai. A szerelmes lányok kar­jaiként tárják ki virágos ágaikat az egzotikus fák. Meo­­anadenna csíkos énepasszo­­nyok társaságában, „papír­nak’’ való, banánlevelet cso­magoló lap-lányok. Aztán az Interhotel. „Két hónapig ez volt a szálláshelyünk.. Peregnek a képeik, tizen­egyezer kilométer messze­ségből hozta őket a házigaz­da, a hangsebességgel szá­guldó szuperszonikus gép­pel is 18 óráig tartott az oda­át. Laosz nagyon messze van­­hozzánk, de ezen az estén érzékelhető közelségbe ke­rült ... Több mint két éve írtam le ezeket a sorokat, két ma­gyar orvos akkoriban tért vissza Laosziból. Dr. Szipőcs Jenő főorvos, a megyei kór­ház főigazgató helyettese szekszárdi kollégájával több mint két hónapot töltött La­osziban. Hazaérkezésük után terjedelmes beszámolót ké­szítettek tapasztalataikról, ta­nulmányú­tjükről. A hang­­szalagokon, diákon, fényké­peken megörökített élmény azonban ennél is sokkal gaz­dagabb. Szipőcséknél akkori­ban nagyon sok barát, ven­dég fordult meg, esténként a távoli ország emlékeiben gyönyörködtek. A főorvos­­kapcsolata az­óta sem szakadt meg Laosz­­szal. Ott élő barátaival rend­szeresen levelez. Az igazi meglepetés a napokban érte, amikor egy laoszi delegáció érkezett Szombathelyre. A küldöttség egyik tagja Boua­­keo Chaleu­langoy, az otta­ni pedagógiai főiskola tanul­mányi és kiadmánya főosztá­lya helyettes vezetője is ven­déglátói közé tartozott. Szi­pőcs doktor szombaton dél­előtt meghívta magához a küldöttséget. Kellemes órákat töltöttek együtt: ismét fel­hangzott a jellegzetes zene, a d­iaképeik újra felidézték a tanulmányút emlékeit, közös barátokról, ismerősökről, Laoszról­­beszélgettek. Képünk a találkozón ké­szült, a vendéglátó Szipőcs doktor hivatali szobájában. (pósfai) Fotó: K. Z. A vetélkedők korszakát él­jük, de olyan versenyt még nem rendezitek, mint Szom­bathelyen, a tanárképző fő­iskolán. Csider Sándor tanár­segéd kezdeményezésére, a TIT országos és megyei szer­vezete támogatásával előadói versenyre nevezett be több mint húsz népművelő—tanár szakos hallgató, valamennyi­en harmadévesek. Az általuk választott témakör­ben, a szá­mukra legro­konszenvesebb módszerekkel húsz-húszper­­ces kiselőadást kellett tarta­niuk a versenyzőknek. A két elődöntő után hétfőn négyen álltak „rajthoz” a főiskola klubjában, hogy zsűri és di­­áktársaiik­ az alkalmi hallga­tóság előtt­­bizoonyítsák ráter­mettségüket, jártasságukat a témában, kiállásukat, előadói készségüket. Mind a zsűrinek mind a hallgatóságnak él­mény volt az eszébe nyúló, rendhagyó vetélkedő, amely során legjobbnak bizonyult Ódor Imre „A Nagy Sándor mítosz nyomában” című elő­adásával, második lett Ma­­tuska Klára „Csillagunk, a Nap” című természettudomá­nyos témájával, míg a két harmadik helyen Egri Csilla — „Repülj velem” címmel, a boszorkánykérdésről beszélt — és Nagy Imre — egy Jókai novella elemzésével — oszto­zott. Pénz- és könyvutalvány jutalmat kaptak. Szép, dicséretes, mégis... A főiskolán működik egy TIT előadói csoport, ennek egyetlen tagja sem nevezett ide a vetélkedőre, sőt senki nem volt kíváncsi „kezdő” társaira. Igaz, hogy ebben az idő­ben két másik rendez­vény is csábíthatta a fiatal előadókat, de nem hiszem, hogy velük tellett volna meg a terem másutt... S ez a gyanú azért él bennem, mert nemrég magam is tapasztal­tam, hogy a főiskolás előadó nem érkezett meg időiben, el­felejtett elmenni vagy jobb esetben küldött valakit maga helyett... A hétfői verseny bizonyí­totta ismereteket terjeszteni jól is lehet. A területen is le­hetne ... (szabály) Rádió KOSSUTH RADIO 8.27 Világablak. — 8.58 Olva­sólámpa. — 9.06 Zenekari mu­zsika. — 9.47 Tarka mese, kis mese. — 10.05 Diákfélóra. — 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50 Adolf Busch hegedül. — 11.23 Nóták. — 12.35 Hangulat­jelentés. — 12.55 Operaslágerek. — 13.25 Dzsesszmelódiák. -­­ 14.29 Kagylózene. — 15.10 Monteverdi: Senina. — 15.28 Iskolák — őr­sök — barátok. — 16.10 Kritiku­sok fóruma. — 16.20 Szimfonikus zene. — 17.07 Máglyára ítélve — avagy: hogyan égessük el a szemetet. — 17.32 Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallga­tóinak. — 18.02 Filmzene. — 19.16 Utas és holdvilág. Rádiójáték 1. r. — 19.59 Brahms: e-moll szo­náta. — 20.24 Nemzetiségi nép­zenei fesztivál. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Palestrina­­madrigálok. — 22.45 Szellem és történelem. — 23.10 XX. századi angol operákból. PETŐFI RADIO 8.05 Mai Dalok. — 8.20 Tiz perc külpolitika. — 8.33 Időseb­bek hullámhosszán. — 9.28 A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00 Zenedél­­előtt. — 11.30 A Szabó család. — 12.03 Énekszóval, muzsikával. — 12.33 Tánczenei koktél. — 13.30 Zenei rejtvények fiatalok­nak. — Kettőtől négyig .. . Ze­nés délután. — 14.00 Németh Alice énekel. — 14.20 Fúvószene. — 14.35 Slágermúzeum. — 15.40 Operettdalok. — 16.00 Mindenki iskolája. — 16.40 Fiataloknak! — 17.30 Ötödik sebesség. — 18.33 Népdalkörök országszerű. — 18.53 Zenei Tükör. — 19.23 Tolnay Klári és Memsáros Lász­ló énekel. — 19.35 Könyvismer­tetés. — 19.45 A beat kedvelői­nek. — 20.33 Kíváncsiak Klubja. — 21.23 Melis György énekel. — 22.00 Szórakoztató zene éjfélig. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Szerdai szerpentin. — 17.40 Nők magazinja. — 18.00— 18.30 Nyugat-dunántúli krónika — esti muzsika — programja­vaslat — időjárás. 1981. április 29. Szerda 8.00 Tv-téma. — 8.05 és 15.30 Fizika 6. o. — 8.35 és 14.55 Ma­gyar nyelv 1. o. — 9.05 és 15.15 Élővilág 7. o. — 9.20 Delta.­ — 9.48 A hazudós lány. Francia filmvígjáték. — 11.25 Lehet egy kérdéssel több? — 16.00 Hírek. — 16.05 Gólyavári esték. — 16.50 Reklám. — 16.55 „Életet az évek­nek”. — 17.25 Tízen Túliak Tár­sasága. — 18.05 Staféta. — 18.15 Világ, politika, ifjúság. Riport­­műsor. — 18.55 A Közönség­szolgálat tájékoztatója. — 19.00 Reklám. — 19.10 Tv-téma. — 19­.15 Esti mese. — 19.30 Tv­híradó. — 20.00 Játék három percben. — 20.05 Madame Bo­­vary. Angol filmsorozat. — 21.00 Hatvanhat. — 22.00 Bún. Doku­­mentumjáték-filmsorozat tv/3. Történetek a szerelemről és a halálról. — Kb. 23.05 Tv-híradó. — 23.25 Tv-Tükör. 2. 20.01 Az ifjú bajnokok. Riport­­film. — 20.30 Reklám. — 20.35 Anglia—Románia. VB-selejtező labdarúgó-mér­kőzés közvetítése Londonból. — Kb. 21.30 Tv-hir­­adó, osztrák műsor 9.35 Francia nyelvlecke. — 10.03 Iskolatévé. — 10.35 Virá­gok Nizzából. Film. — 11.55 A fehér madarak szigete. Dok­film. — 12.15 Prizma. — 17.00 Gyermekműsor. — 17.30 Wickie és az erős emberek. Filmsoro­zat.— 17.55 Jó éjszakát gyere­kek. — 18.00 Csodálatos élet. Filmsorozat. — 18.30 Mi — köz­érdekű kérdések. — 19.00 Oszt­rák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Hosszú út kettesben. Film. — 21.50 Hírek. Savaria: Harmadik típusú ta­lálkozások .—11. 6. Tigriscsapá­son 4. Mini: Cserebere 7. A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTHÁZ MŰSORA: Beecher-Stowe: TAMÁs BA­TYA KUNYHÓJA — játék. BU-,­dapest, Népszínház előadása —■ bérletszünetes előadás felsőtago­zatosok részére 10 órakor. J. Hasek: SVEJK A DERÉK KATONA Budapest, a Népszín­ház előadása — bérletszünetes előadás a 405. sz. Szakmunkás­­képző tanulói részére 14.30 óra­kor. (4657) ízes palóc beszéd töltötte meg a Haladás Művelődési Ház kiállítótermét a múlt pénteki megnyitó alkalmá­val. Az 1893-ban alapított Salgótarjáni öblösüveggyár két tervezőjének szombathe­lyi bemutatkozására népes kis csoport látogatott el a messzi városból, hogy a szépszámú helybéli közönség­gel együtt meghallgassa Hor­váth Jánosnénak, a Szakszer­vezetek Vas megyei Tanácsa titkárának meleghangú­­megnyitóját, s ezt követően­­megtekintse Hamza Erzsébet és Takács Géza közös kiállí­tását. A megyében ritka alka­lomnak számító iparművé­szeti tárlaton a két alkotó az utóbbi évek munkáit, sok­rétű gazdag kollekciót vo­nultatott fel. Emellett a Vas­utasok Szakszervezete, a MÁV Járműjavító Üzem és a Savaria Mozi „koproduk­ciójának” eredményeként megszületett tárlat közönsé­ge a bevallottan is didakti­kus szándékú kiállítás meg­nyitóját követően egy színes kisfiún keretében az üveg­gyártás folyamatával — az üveg fújásától az automati­kus présgépek működéséig — a különféle megmunkálási eljárásokkal is megismerked­hetett. Egy ilyen kiállításon külö­nösen nem kell bizonygatni; sokszínű, csodálatos anyag az üveg. Mert, amíg egy ke­rámia vagy akár egy fából készült tárgy mindig konkrét formaként jelentkezik, a megdermedt, a megfagyott vizet utánzó, képlékeny anyagból készült alkotások áttetszőek, sokat sejtetőek. Amazok a térből mindig el­vesznek, lehatárolnak vala­mit, az üveg viszont átlátszó­ságával érvényesülni hagyja a környezet mögöttes részeit is. Sőt, hozzá is ad valamit: fénylő, csillogó formáival, felületeivel, folytonos „átvál­tozásaival”, színeivel gazda­gítja azt. Természetesen csak akkor, ha készítője megma­rad a fúvott üvegstílus kere­tein belül, ha engedi érvé­nyesülni az üveg anyagsze­rűségét, nem kényszeríti a lényegétől idegen kristály­­formába, nem rak rá min­dent elfedő festékréteget, különféle rátéteket , ha az alkotó emellett még azzal is tisztában van, amit a mű­vésznek és teoretikusnak egyként kiváló Paul Klee olyan lényegretörően megfo­galmazott, miszerint mindig az alkotás természetes ösvé­nyét kell követni, a formák növekedését és működését kell érvényesülni hagyni, nos akkor már valóban csak a művészi szándék, törekvés szükségeltetik, hogy az anyag formát nyerjen, az embert szolgáló hasznos tárgy vagy az érzéseinkre ható, a gon­dolatainkat megmozgató al­kotássá váljon. Takács Géza sokszínű, számszerint is jelentős kol­lekciója szemmel láthatóan a kísérletezés, a mindent megpróbálás jegyében ala­kult, formálódott. Sokféle technológiai eljárást, üvegdí­szítő technikai megoldást is­merhetünk meg nála. Az opál üvegektől, az „überlan­­gos”, a gravírozott, a csiszolt darabokig az egyszínű vagy éppen a­­ szivárvány minden színében megjelenő üvegekig terjed a skála. Hamza Erzsébet viszont in­kább a hutakész, rámerített eljárással készült üvegeket részesíti előnyben. Kerüli a színességet, a burjánzó for­matobzódást. Többségében jól formált, az üveg anyagá­nak törvény­szerűségeit szem előtt tartó tálakat, vázákat, készleteket állított ki. Talán már a leírtakból is kiderült, hogy e sorok írójá­nak tetszését inkább az egy­szerűségre törekvő, a környe­zetünkbe harmonikusan beil­leszthető díszüvegek és hasz­nálati tárgyak nyerték meg. Elsősorban ezeket látná szí­vesen a kereskedelmi forga­lomban is. Szelestey László­Fotó: Kaczmarski Zoltán Takács Géza zöld színű asztali készlete. Hamu Erzsébet házak­ész üvegei.

Next