Vas Népe, 1981. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
A Savaria Múzeum újabb kiskamarakiállítása a Kőtárban egy jellegzetes, a Nyugat-Dunántúlon nagy számban előkerült emlékanyagból ad ízelítőt. A vitrinben látható tárgyak — mángorló, tükrösök, iborotvatékok — és a fotókon látható alakos ábrázolások a múlt századi dunántúli faragótevékenység egyik helyi változatának gazdagságát bizonyítják. Igazi mesterei ennek a pásztoremberek voltak, akik az állatok őrzése mellett szebbnél-szebb jegyajándékokat (mángorlókat), baráti ajándékként faragott tükrösöket, iborobvatokokat stb. készítettek. Magát a pásztorművészet fogalmát az utolsó magyar polihisztorként emlegetett Herman Ottó vezette be a hazai néprajztudományba. Ő vette ugyanis észre először, hogy a hajdani juhászok, kanászok, csordások tárgyai merőben másfajta faragótevékenységről vallanak, mint a céhekbe tömörült mesterembereknek vagy a falvak fúró-faragó specialistáinak a munkái. Az első, a legkorábbi híradást a pásztorfaragókról Molnár Keresztély János győri lelkésznek 1775-ben Pozsonyban megjelentetett „Pásztorember, a pásztorok tanításáról , két könyv” című művében találjuk. Ám munkáik megkülönböztetését az akkor — a XVIII. században — még szinte az egész országra kiterjedően egységes faragótechnika — a vésés, illetve az ékrovás, —, valamint a szintén azonos geometrikus mintakincs nem teszi lehetővé. A pásztorművészet egy szűk, egymással kapcsolatot tartó, de legalábbis egymás alkotásait jól ismerő pásztorréteg kezén alakult, formálódott. Nemcsak az állattartással kapcsolatos tudományokat, hanem a faragótevékenység csínját-bunját is apáról fiúra örökítették. Ez a magyarázata az emlékanyag viszonylag egységes voltának, díszítményeik azonosságának, hasonlóságának. Kezdetiben még véséssel — itt-ott színezve — alakították ki a pásztorok a tárgyak felületeit. A mértani elemeket idővel a növényi díszítmény váltotta fel. Később a vésetekbe — intarziaszerűen — spanyolviasz berakás került, s az 1830-as években készült tárgyakon már megjelentek az alakos ábrázolások: pásztorok,betyárok, majd egész jelenetek kerültek a tükrösökre, mángorlókra. A spanyolozó technika legjelentősebb, név szerint is ismert mestere Király Zsiga volt, aki a Balaton-felvidék észak-nyugati részén — a Vas, Zala és Veszprém megyében — tevékenykedő pásztorok motívumait, technikai fogásait, leleményeit összegezte munkásságában. Az emlékanyag tanúsága szerint körülötte szinte egy faragó „iskola” szerveződött a múlt század negyvenes éveiben. A Salvaria Múzeum bemutatója e faragó kör kiemelkedő egyéniségeinek néhány alkotásával ismerteti meg a látogatókat. Csak néhánnyal, de olyan darabokkal, amelyek szinte minden reprezentatív népművészeti kiadványban helyet kapnak. Érdemes őket eredetiben is megtekinteni. Sz. L. Spanyolozott tükrös alakos ábrázolással. Egyiptomi művészet A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1963-ban indította el a fiataloknak szánt sorozatot, hogy megismertesse velük a hazai és egyetemes művészet legfontosabb alkotásait. Most az új sorozat hetedik számát adták közre ízléses, színes borítólappal s egy sor beragasztható fekete-fehér felvétellel a Szépművészeti Múzeum egyiptomi művészeti anyagáról. Az új népszerű sorozat a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből eddig a régi magyar művészet, a XIX. század művészete valamint a századforduló művészete címen összefoglalható alkotásokat mutatta be. A Szépművészeti Múzeum kincseiből az antik művészeti emlékekről, a régi olasz festményekről és a régi és modern rajzokról adott közre egy-egy illusztrált füzetet a Képzőművészeti Kiadó. A legújabb kiadványhoz Wessetzky Vilmos írt bevezető tanulmányt sorra véve az Óbirodalom, a Középbirodalom, az Újbirodalom ■korszakait és az ezeket követő makedón—görög, római, bizánci, arab, kopt kulturális, művelődési hatásokat. Külön szól a magyar egyiptológia megalapítójának, Mahler Edének (1857—1945) munkásságáról, a hazai Egyiptomi Kiállításról (1939) valamint az értékes, sok szempontból páratlan kincseket is felmutató hazai gyűjteményről. Ez utóbbiak sorában láthatjuk (a füzet illusztrációi között) az időszámításunk előtti 1450 körüli évekből fennmaradt Noferhaut emlékkövet, rajta a napistent dicsérő himnusz szövegével. A kiállítás legszebb darabjának tartott úgynevezett Újbirodalmi szoborfej (i. e. 1300 körül) ugyancsak helyet kapott a füzet képei közt valamint egy sor temetkezési emlék és bronzszobor. (in) Különleges tiszai expedíció száll vízre júliusban Kiskörénél, hogy ladikokon, népiesen szólva lélekvesztőkön három hétre birtokába vegye a folyót. Utasai alföldi néprajzosok, biológusok, ornitológusok, festő és grafikus művészek. Útjuk végcélja Tiszaug. A két állomás között levő mintegy kétszáz kilométeres folyószakasz egyes pontjain kikötnek, sátrat vernek és hiánypótló tudományos kutatómunnkát végeznek, illetve a művészet eszközeivel megörökítik a romantikus tiszai környezetet, felvillantják a folyómenti települések életét. 1981. június 10. Szerda Nyár és kert A hivatalos nyár beköszöntésével együtt megjelent a nyári Kertbarát Magazin. A kertészkedés júniustól augusztusig időszerű munkái közül a sziklakertek létesítéséről, a szőlők gondozásáról, a zöldségfélék nyári vetéséről, a konténeres gyümölcs és dísznövény csemeték ültetéséről, s a korai, nagy termést adó földieperágyások kialakításáról közöl hasznos tanácsokat. Mit ültessünk vízpartra, domboldalra? Hogyan érdemes felújítani az öreg pincét, présházat? Lehetséges-e a kiskerti növényvédelem mérgek nélkül? Milyen különleges délszaki növények nevelhetők nálunk? Vízmedencét, pancsolót hogyan és mennyiért építhetünk a kertben? Mindezekről a kérdésekről is egy-egy érdekes cikk tájékoztat a kiadványban. Külön témacsokor foglalkozik a magyar tenger sorsával, s ezekből az írásokból kiderül, hogy mit tesznek és mit tehetnek a kertészek a Balatonért. Ezeken kívül több érdekességről, látnivalóról közöl ismertetést a Kertbarát Magazin nyári száma. Cseres Tibor regényei szándékai Cseres Tibor, Kossuth-díjas író négy helyen találkozott olvasóival a múlt hét végén megyénkben. Az író országos hírét, nemzetközi sikerét a Hideg napok című regény és a belőle készült film alapozta meg. A nemzeti önvizsgálat szándékával idézte fel a magyar történelem két világháborús, tragikus ■korszakát tavaly megjelent Parázna szobrok című munkája. Az idei ünnepi könyvhét egyik nagy sikere lett Cseres Tibor Kossuthönéletrajza, az Én, Kossuth Lajos. Ezekről a regényekről beszélgettünk az íróval. — Huszadik századi történelmünk, nemzeti felelősségünk, választási lehetőségeink és hibáink vizsgálata után miért nyúlt hirtelen egy évszázaddal korábbi témához, a reformkori Magyarországhoz és Kossuth alakjához? — Ugyanarról gondolkodtam a Kossuthregényben is, mint a Hideg napokban, a Parázna szobrokban. Ahhoz, hogy nemzettudatunknak szilárd alapja legyen, vissza kell hátrálnunk a múltba, a második világháborúhoz, az elsőhöz és az azt megelőző korszakokhoz. Úgy látom, hogy a történelemtanítás hiányosságai miatt a felnövekvő nemzedékeknek alig van fogalma arról, milyen a magyarság helyzete Közép-Európában és miért ilyen. Emiatt az újabb eseményeket sem tudják értékelni. Azt gondolom, hogy ma is, de 8— 10 év múlva még többet segíthet a Kossuthkönyv annak megértésében, honnan jutottunk mai helyzetünkhöz. Mert nemcsak Kossuthot írtam meg a könyvben, hanem a kossuthi idők eseményein keresztül mindazt az elvesztett lehetőséget, amelynek következtében az első és a második világháborúban játszott szerepig jutott az ország.. Lehet, hogy tévhit, vak remény, de azt gondolom, aki elolvassa a Kossuth-regényt és a Parázna szobrokat, valamivel többet tud meg a magyarság múltjáról, mai állapotáról, mint amit az iskolai oktatásból megismerhet. Kossuth kísérlete, a Duna-konföderáció az egyetlen lehetőség volt, amellyel eredményt lehetett volna elérni. Kossuth Lajos a múlt század cselekvő hőse volt, ezért lett ő a hősöm. — „Levelek Turinból”, ez a regény alcíme, amelyben Kossuth emlékiratait írta meg, egyes szám első személyben. A 82 éves Kossuth Lajos nézőpontjából értékelt egy kort. Mekkora stílushűségre törekedett? Mennyi anakronizmust engedélyezett magának? — Nyolc évig dolgoztam a regényen az olvasással, az írással együtt Kossuthnak körülbelül 30 kötetnyi saját írása, beszéde, gondolata, levele jelent meg Magyarországon, legalább 30 ezer oldal. Ezt mind el kellett olvasnom és azt a húsznál több regényt, amit eddig Kossuthról írtak. A regények hajmeresztő koncepciózussága megerősített abban, hogy meg kell írnom regényemet Kossuth írásaiból soronként, kétsoronként kiemeltem körülbelül hatvan, oldalnyi szöveget, ezek benne vannak 570 oldalas könyvemben. Tehát 60 oldalt írt Kossuth, 510 oldalt írt Cseres, de ezt úgy kellett megírnom, hogy az olvasó ne vegye észre, hogy nem Kossuth sorait olvassa, úgy kellett megírnom, hogy elfogadja az én soraimat Kossuth Lajos írásaként Kossuth Lajos önéletrajzaiban szó sem lehet anakronizmusról. Csakis olyan szavakat használhattam, amelyeket az öreg Kossuth önvallomása írásakor, 1884—85-ben ismerhetett vagy ismert. Márészt a múlt század számunkra bonyolult, régies mondatfűzését kellett megőriznem, de úgy, hogy az olvasó élvezhető, közérthető szöveget lásson, ne zavarja a múlt századi stílus. — Múltunk vizsgálatát milyen korral kívánja folytatni? A Hideg napok előtti, vagy utáni időszakkal? — Előre ás, hátra szeretnék nézni. A Kossuth-regény az egyik pillére ennek az ívnek, a Parázna szobrok a másik. Közte vannak események, személyiségek, amiket, akiket meg szeretnék írni. Hogy miért a Hideg napok-kal kezdtem? Mert ez a magyarság mélypontját ábrázolta, összes többi művemben foglalt véleményemet csak a Hideg napok-kal együtt fogadhatják el. — Költőként, irodalmi riportok, publicisztikák írójaként kezdte pályáját. Gondolta, hogy történelmi érdeklődése ilyen erős lesz? — Abból következtetve, hogy kora ifjúságomtól gyűjtöm az emlékiratokat, kéziratban is, könyviben is, vissza lehet következtetni, hogy ilyen érdeklődés korábban is volt bennem. Sokan, ha meglátják könyveim között a rengeteg naplót, emlékiratot, megkérdezik: Ezt mind olvasta? Nem, de mindből lehet valami — Aki mások önértékelése, önéletírása iránt ennyire érzékeny, mint ön, a saját emlékeit, életét is fontosnak tartja, megírja? — Részben bele vannak írva regényeimbe, és sok cikkben, megírtam már, ami az életemre vonatkozik, amit érdemes rólam tudni. Ami pedig titkos, azt szépirodalomban írom meg — kis szünet, hunyorítás — a nőket például. Budai Rózsa Fotó: Kaczmarski Zoltán KOSSUTH RADIO 8.27 Volt egyszer egy dallam. — 8.57 Zenekari muzsika. — 9.45 Kis magyar néprajz. — 9.50 Tarka mese, kis mese. — 10.05 Nemzetközi gyermekműsor. — 10.34 Szerpentin. — 11.34 A Magyar Hárfás-trió játszik. — 12.35 Magvetők. — 12.55 Operaslágerek. — 13.25 Dzsesszmelódiák. — 14.29 Irodalmi rejtvényműsor. — 15.10 Székely Mihály énekel. — 15.28 Iskolák — őrsök — barátok. — 18.10 Kritikusok fóruma. — 16.20 Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. — 17.50 Talpraállás Sajóbábonyban. Riportműsor. — 19.15 Kilátó. — 20.00 Népi zene. — 20.48 Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 3. 1. — 21.30 Külpolitikai klub. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Évfordulók nyomában ... — 23.10 Operarészletek. — 0.10 Táncdalok. PETŐFI RADIO 8.05 Fúvószene táncritmusban. — 8.20 Tíz perc külpolitika. — 8.33 Idősebbek hullámhosszán. — 9.28 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.43 Operettdalok. — 10.00 Zenedélelőtt. — 10.33 A Szabó család. — 12.03 Énekszóval, muzsikával. — 12.33 Tánczenei koktél. — 13.30 Zenei rejtvények fiataloknak. — Kettőtől négyig... Zenés délután. — 14.00 Bartha Alfonz énekel. — 14.15 Cimbalomkettősök. — 14.35 Slágermúzeum. — 15.30 Moszkvából érkezett. Zenés összeállítás. — 16.00 Mindenki iskolája. — 16.35 Néhány perc tudomány. — 16.40 Fiataloknak!— 17.30 Ötödik sebesség. — 18.33 Könnyűzenei újdonságok. — 18.50 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. — 20.03 A beat kedvelőinek. — 20.48 Szivárvány. — 22.45 Sanzonok. — 23.15 Nóták. S. MŰSOR 9.00 Vonósnégyesek. — 10.30 Norma. Operarészt. — 11.05 Híres előadóművészek felv. — 13.07 Négy apának egy leánya. Rádiójáték. — 14.09 Mozart: Cosi fan tutte. 2 felv. opera. — Közben : 15.29 Szélpál Árpád költészete. — 16.47 öt földrész zenéje. — 17.00 Leonard Bernstein zongorázik. — 18.19 Couperin kamaraműveiből. — 19.03 Mozart: Fuvola-hárfaverseny. — 19.35 A King’s Singers együttes hangú. — Közben: 20.20 Jobbágy Károly versei. — 20.25 Külföldi tudósoké a szó. — 21.25 Hangszerszólók. — 22.00 Balassa Sándor műveiből. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 A hanglemezbolt könynyűzenei újdonságaiból. — 17.30 Nők Magazinja. — 17.50 Sanzonok. — 18.00—18.30 Nyugatdunántúli krónika — esti muzsika — időjárás. 18.40 Staféta. — 18.50 A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 18.55 Reklám. — 19.05 Csali Lali. VI/4. Akitől tart a part. — 19.10 Tv-torna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Pityke őrmester. XIII/11. A kerékpár nem trapéz. — 20.10 Fleur Lafontaine. I. NDK-film. — 22.35 Tv-híradó. 1. 20.00 Autó-motor sport. — 20.20 Mérlegen. Stúdióvita. — 20.50 Tv-híradó. — 21.10 Testünk. NSZK-filmsorozat. XXVI.23. A vegetatív idegrendszer. — 21.35 Reklám. — 21.40 Az esküvő napján. Svájci film. JUGOSZLÁV MŰSOR 18.45 Szóló dalok és kettősök. — 19.15 Rajzfilm. — 19.27 Ma este... — 20.00 Válogatás szerdán. — 20.05 Pula: Játékok határ nélkül. — 21.15 Dob-műsor. OSZTRÁK MŰSOR 9.35 Francia nyelvlecke. — 10.05 Iskolatévé. — 12.15 Prizma. — 17.00 Egyszer volt... Közvetítés az Uránia Bábszínházból. — 17.30 Wickie és az erős emberek. Filmsorozat. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.30 MI — közérdekű kérdések. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Maigret felügyelő. „Charles úr”. — 21.45 Hírek. 2. 18.30 Útőn — Ausztriában. — 19.00 Tegnapi újdonságok. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Centrál kávéház. — 21.05 Riportműsor. — kávéház. — 21.05 Képzelet nélkül nincs valóság — riportműsor. — 21.50 Hírek, hírmagyarázatok. — 22.20 Utószezon (Vanessa Redgive, Cliff Robertson). Televízió BUDAPEST 9.00 Tv-torna. — 9.05 Csak gyerekeknek! — 9.25 Delta. — 9.50 Nád és mocsár. VI.6. — 10.50 Bravó, Mexikó. Dok-film. — 11.45 Bélyegvilág. — 11.55 Lehet egy kérdéssel több? — 14.15 Környezetismeret 3. o. tanító nevelőinek. — 14.50 Nyelvtanárok, figyelem! — 15.20 Hírek. — 15.25 Létra a vulkánon. Algériai film. — 17.05 Reklám. — 17.15 A nyelv világa. — 17.55 Mérlegen. Riportműsor. — 18.30 Bartók: Gyermekeknek VH. — Mozi Savaria: Kramer kontra Kramer 10, 6, 8. As emir kincse 4. Mini: Négy bandita, tíz áldozat 5, 7. Kertmozi: Kínai negyed 9.