Vas Népe, 1981. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

Három országon keresztül a Haladás nyomában 3. Dóm, Scala, San Siro Az AC Milan—Haladás KK­.mérkőzés napján korán kelünk, a Velence—Milánó utat kell megtenni az autó­busznak. Többen vannak az­­utasok között — Molnár ■András, Németh Ferenc, Né­­­meth Dezső — akik 1975- ben Málta szigetén is ott szurkoltak a Haladásnak. Az út is nagyon szép len­ne, látnánk Észak-Olaszor­­szág legnagyobb és legszebb alpesi tavát. De nem látjuk, sűrű ködben haladunk, el­képzeljük a Garda töről mindazt a szépet, melyet Gergely Istvántól hallunk, „­kitaposott” útja ez az IBUSZ-nak. A köd miatt Milánóhoz közeledve nem láthatjuk a Dóm hatalmas márványfö­­■megét, pedig elmondások szerint messziről kiemelke­dik a házak közül. A prog­ram szerint a Dómot, kör­nyékét, a Galériát, és a Sca­­lát nézzük meg, aztán irány San Siro. •Előbb a Corso Buenos Ai­­resen levő szálláshelyünkre, a Hotel Puccinibe megyünk. Az autóbusz mellé azonnal odaszegődnek az ajándék­árusok, képeslapokat, apró portékáikat, emléktárgyakat árulnak. Egyikük Rocco megtudja, hogy a San Siró­­ba igyekszünk, van még meccs­jegy, ennek ellenében szívesen vállalkozik navigá­tornak, így könnyebben ott vagyunk a Dóm téren, de ott van egy idősebb árus­­is, akinek néhány holm­ij­a hamar gazdára lel. Sietünk, legtöbben elküldenek, de Rocco megszólal, ő az édes­apám. Ekkor új­abb kisebb üzletek köttetnek, kísérőnk ■örül is neki. Dóm. Az olasz nép és Mi­lánó életerejének jelképe ez a hatalmas, a világ harma­dik legnagyobb temploma. Csak nézni lehet, megszólal­ni nem, már a méretei né­maságra ítélik a látogatót. 148 méter, hosszú, a legma­gasabb pontja 175 méter, anyaga fehér márvány. Hat­száz évig épült, s a hat év­század építészeti stílusainak, egyesek szerint ízléstelen, mások szerint csodálatos ke­veréke. Az előbbiek cso­portjába tartozik Goethe, utóbbiakéba Stendhal. Mi a Vörös és fekete szerzőjének véleményét osztjuk, bár Iholdfényben nem láttuk, Stendhal szerint akkor sej­telmesen csodálatos. Kilencvennyolc tornya van, de a fiatornyok tetején is szobrok, legalább kétezer. Belül — restaurálás miatt —­­a főoltárt nem láthatjuk, de az összbenyomás így is áhí­tatra készteti a nézőit. Az útikönyvek szerint az igazi nagyszerűség a tetőn bonta­kozik ki, oda sajnos nincs időnk felmászni. Megyünk tovább, a Galéria,­ majd a világhírű Scala következik. A Scala 150 éve meghatá­rozója a vilá­g komolyzenei életének. Itt történt az, hogy a fiatal Benjamin­o Gigli egyik sikeres fellépése után egy idős — zenei körökben elismert — hölgy így kö­szöntötte Gigl­it: — Gigli­ kém, ön második Caruso. Gigli ■válasza: Nem asszonyom, én Első Gigli vagyok ... A művészvilágban óriási siker ide eljutni, a Scala színpadán fellépni. Bemen­ni sajnos nem tudunk, kí­vülről az épületet látván nem hinné az ember, hogy e ház falai között „nagy dolgok” történnek. Rocco mondja, hogy innen, egy órát kell buszoznunk a San Siroig. Már melegítenek a fiúk — mondja dr. Wag­ner László, a csapat egykori sportorvosa. Az ablakban le­beg a zöld-fehér zászló. Az újságokból tudjuk, hogy az előre közölttől negyed órá­val később kezdenek. A La Gazetta dello Sport közli a várható összeállításokat, még a játékosok mezszámát is. Megérkeztünk. A köd mö­gül előttünk magasodik a­­híres-nevezetes San Siro, sok nagy csata színhelye. Hatalmasabb, mint a Nép­stadion, de a Práter is elbúj­hat mellette. Nincs nagy ér­deklődés, az óriási parkoló­ban is kevés a gépkocsi. Hi­ába üresek a standok, csak az autóbuszok kijelölt he­lyére mehetünk. Aztán gyorsan a kerítésen túl va­gyunk, bár nagyon precíz a jegy­vizsgál­at. Egy belépő 20 ezer líra, hatszáz forint. A jegyszedők ismerik, s el is fogadják az újságíró igazol­ványt, fotóriporterünket a gyep szélére kísérik, udvari­asan­ megmutatják a sajtó­páholyt is. Ott is kevesen ülnek, de illetéktelent nem nagyon engednek be, Fábián Jóska, a Haladás teniszező­je viszont „kollégaként” oda­ülhet. „ . .Persze nem ilyen egyszerű feljutni. Előtte — a hatal­mas betonteknő belsejében — sok mindent látunk. Meg­mutatják a sajtószobát, a te­lefonfülkéket, de az öltöző környékére senki nem jut­hat be. De a csapatok már melegítenek. Lenyűgöző lát­vány, szemben a másik olda­lon legfelül­ a villanytábla. Most még látni, aztán a meccs alatt többször eltűnik a ködben. Jönnek a fiúk, a piros-feketéket a közel tíz­ezer szurkoló harsányan buzdítja, de nem vall szé­gyent a Haladás különítmé­nye sem. Elképzeljük mi lehet itt mondjuk egy helyi rangadón, az Inter—Milan mérkőzésen 100 ezer néző jelenlétében. Még így is fé­lelmetes, a bírói sípszó úgy felerősödik, hogy szinte dob­hártyáig h­atol. Az eredmény ismert, a Haladás nem vallott szé­gyent, 1981. november ne­gyedikén, a San Siróban az AC Milánnál játszott a Szom­bathelyi Haladás. Ez már történelem. Vége. Rohanunk a sajtó­­szobába, hamar ott van­ a ■két edző is. A bajnoki si­kertelenségek miatt addig támadták, most megrohan­ják Radicét, az újságírók. A Milan mestere boldogan vá­laszol, türelmes, udvarias. Török Péter megígéri, hogy áprilisban Szombathelyen, megszorítja a Haladás a Milánt. A folyosó ajtaja villám­gyorsan­­kivágódik, elöl ket­ten jönnek, majd egy fiata­los, elegáns úr jelenik meg. Nem más, mint az egykori futballcsillag, a Milan je­lenlegi elnöke, Gianni Ri­vera. Magabiztosan lépdel, „udvarhölgyei” minden­­mozdulatát figyelik. Látha­tóan örül a győzelemnek, de­­ nehéz közelébe férkőzni. Közben újra nyílik az aj­tó, rendezővel: jön egyik utastársunk, Somogyi Fe­ri. Az autóbusz elment, így velünk j­ön vissza a Hotel Puccinibe, ahol kapcsolják a Vas Népe szerkesztőségét. A vonal minősége nem sejteti a távolságot. •Este még körülnézünk a csaknem kétmilliós metro­polisban, kellemes vörösbor­ral koccintunk. Aztán irány — Velencén keresztül — Postojma. A jugoszláviai utat már fáradtan, teszi meg a csoport, este a cseppkő­barlang zárva. Jugoszláviá­ba jövő év tavaszán sokan el akarnak jönni, az Eszék elleni visszavágóra. El is mehetnek, hiszen az IBUSZ igazgatója megígé­ri, hogy az iroda végigkíséri a Haladást a „KK rögös út­jain”. Folytatás tehát ta­vasszal, a két úticél Ostra­va és Eszék ... (Vége) Bodor Ferenc A San Stró oldalán márványtáblákba vésték a két házigazda, az Inter és az AC Milan nagy eredményeit. BEK, KEK és Világ Kupa győzelmek jelzik a két patinás klubot, öröm ide belépni. Vége, az AC Milan 2:0-ra győzött, a szurkolók várják ked­venceiket. (Czika László felvételei) Zászlót cserél Garics (balról) a Haladás, és Antonelli (jobb­ról) az AC Milan csapatkapitánya. Középen Petrovics a K­K-mérkőzés játékvezetője. 1981­ .december 24. Csütörtök Tömegsport A Junior SE Vasváron népes mezőny részvételével asztalite­nisz-versenyt rendezett öt szám­ban. Dobogós helyzettel, — fiú egyéni: 1. Hubay Balázs, 2. Szűcs Lajos, 3. Kónya Imre (mindhárman ált. iskola), — férfi egyéni: 1. Rodler Gábor (Püspökmolnári), 2. Németh Ár­pád (Püspökmolnári), 3. Sejber Zsolt (Postaforgalmi Szkt.), — női egyéni: 1. Hajtó Edit (Püs­pökmolnári), 2. Kiss Katalin (Pácsony), 3. Gyurácz Ilona (Püspökmolnári), — férfi páros: 1. Rodler Gábor—Németh Árpád, 2. Kiss Mihály—Varga János (Pácsony), 3. Sejber Zsolt—Hor­váth László­ (Postaforgalmi Szki. —ált. iskola), — vegyespáros: 1. Rodler Gábor—Hajtó Edit, 2. Hajdú Imre—Leitner Csilla (Ju­nior SE—Postaforgalmi Szki.), 3. Németh Árpád—Gyurátz Ilona. 1981 legjobb magyar sportolói Wladár két elsősége A felnőtteknél: Rakusz Éva, Wladár Sándor és a kardválogatott — Az ifjúságiaknál: Temesvári és Wladár A magyar sportújságírók 1958-tól választják meg az év legjobb magyar spor­tolóit. Az idén 24. alkalom­mal került sor a szavazásra, a nőknél, a férfiaknál és csapatban egyaránt új győz­test avatnak. A szavazás eredménye­ként 1981 legjobb magyar női sportolója a kajakozó­­Rakusz Éva (Olefin), a leg­jobb férfi sportoló Wladár Sándor úszó (II. Dózsa), míg csapatban a kardválogatott az első. A nőknél Rakusz Éva a 16. győztes, az első Körmö­­czi Zsuzsa teniszező volt. A nőknél az evezős Pap Jenő­­né­­ és az úszó Gyarma­ti Andrea vezet az összesí­tésben, 1959-ben, 1960-ban, 1961-ben, illetve 1970-ben, 1971-­ben és 1972-ben kiér­demelt 3—3 győzelmükkel. Rakusz Évát 26-an jelölték az első helyre, s biztosan előzte meg az ifjú, mindösz­­sze 15 esztendős teniszező reménységet, Temesvári Andreát.­­ A férfiaknál Pólyák Imre kapta az első díjat 1958- ban. Wladár Sándor a 17. győztes. Visszavonulásával megszakadt a tornász Ma­gyar Zoltán sorozata, há­rom alkalommal (1974, 1978 és 1980) volt az év legjobb férfi sportolója. Rajta kívül csak az öttusázó Balczó András (1966, 1969 és 1972) rendelkezik 3 első helyezés­sel. Wladár Sándort 30-an je­lölték az első helyre, győ­zelmét a birkózó Tóth Ist­ván nem veszélyeztette. Csapatban a kardváloga­tottat helyezték az újságírók az első helyre, a vb-döntő­be került labdarúgó váloga­tott elé. Párbajtőrben már négyszer volt a válogatott az év legjobb csapata, de meglepő, hogy a kardvívók ezt a címet most érdemelték ki először, 1973. és 1978. évi második helyük után. A re­korder a csapatoknál a ví­zilabda válogatott az 1958 és 1977 közötti 7 győzelemmel, s mindössze eggyel maradnak el tőlük az öttusázók. 1981 legjobb­ női sportoló­ja: Rakusz Éva kajako­zó (Olefin) 177 pont (26 el­ső hely), 2. Temesvári And­rea teniszező (Bp. Spartacus) 109 pont (15), 3. Fórián Éva (Bp. Honvéd) sportlövő, 77 ■pont (9). Szavazatot kapott még — többek között — Polgár Zsuzsa sakkozó (MTK-VM), Orosz Irén atléta, (VI. Dó­zsa), Petrovicsné Verőci Zsuzsa sakkozó (Vasútépítő Törekvés). 1981 legjobb férfi sporto­lója: Wladár Sándor úszó (II. Dózsa) 198 pont (30), 2. Tóth István birkózó (Ganz MÁVAG) 91 pont (10), 3. (holtversenyben): Székely Zoltán vívó (VI. Dózsa) 72 pont (8) és Vaskuti István (Bp. Honvéd) 72 pont (8). Versenyben volt még Klampár Tibor asztaliteni­szező (Bp. Spartacus), Ge­­dővári Imre kardvívó (VI. Dózsa), Guczoghy György tornász, (Bp. Honvéd) és Mészáros Ferenc labdarú­gó (Sporting Lisszabon). 1981 legjobb csapata: Kardválogatott 175 pont (24), 2. Labdarúgó válogatott 136 pont (21), 3. Fogathajtó válogatott 57 pont (8). Szavazatot kapott még az öttusa, a férfi asztalitenisz, a női röplabda és a vízilab­da válogatott, valamint a Vasas női kézilabda-csapata.­ ­ A Magyar Televízió sport­osztálya a szövetségek ja­vaslatai alapján az OTSH- val egyetértésben az idén huszonegyedszer ítélte oda az­ év ifjúsági sportolója cí­met a legjobb fiatal ver­senyzőknek. A győzteseknek és a helyezetteknek, vala­mint edzőiknek a díjakat a MUOSZ, az OTSH és a Ma­gyar Televízió szervezése­iben a január 31-i tévémű­sorban adják át. 1981 legjobb magyar ifjú­sági sportolója, lányok: Te­mesvári Andrea teniszező (Bp. Spartacus), 2. Orosz Andrea úszó (Bp. Spartacus), 3. Bolvári Katalin asztalite­niszező (Tolnai Vörös Lobo­gó) és Polgár Anna kaja­kozó (FTC).­­ Fiúk: 1. Wladár Sándor úszó (Új­pesti Dózsa), 2. Bereczki Jó­zsef atléta (Miskolci VSC) és Hlavati András súlyeme­lő (Bp. Honvéd), 3. Spránitz Sándor sportlövő (Újpesti Dózsa). Wladár Sándor S­A­K­K Az MTSH-ban került sor az év utolsó megyei sakkrendezvé­nyeként a férfi egyéni villám­­bajnokságra huszonöt sakkozó részvételével. Az érmes helyezet­tek, I—II. osztályú csoportban: 1. ifj. Porpáczy Lajos (Haladás VSE) 8,5 pont, 2. dr. Hegedűs Lóránt (Sárvári Pepsi SE) 7,5 p, 3. Gergácz Balázs (Haladás VSE) 7,5 p. Ill.IV. osztályú csoportban: 1. Katona János 12,5 p.,. 2. Breglovics Tamás 10,5 p., 3. Kismaros­ Tibor 10 p. (Mindhárman a Pepsi SE ver­senyzői.) A megyei évzáró és egyben évnyitó értekezletre, ezt köve­tően pedig a feladvány­fejtő egyéni bajnokságra új időpont­ban, január 17-én, délelőtt kerül sor a Sporthivatalban. ★ 956. sz. feladvány (J. Retter) megfejtése: 1. Vb4.­ 957. sz. feladvány: dr. W. Speckmann Világos: Kc7, Vf4 és Bd7 (3). Sötét: Kc6, Bc5 gyalogok: c6 és d6 (4). Világos indul és a második (2.) lépésben mattot ad. 957. sz. játszma, Szicíliai védelem Csom István—Flesch János IX. dr. Asztalos Lajos emlék­­verseny, Szombathely, 1966. 1. e4, c5 2. Hc3, c6 3. g3, Hc6 4. Fg2, Bb8 5. Hf3, b5 6. O—O, b4 7. He2, Hf6 8. d4, Hé4: 9. Hé5, Hé5: 10. dé:, f5 II. h4, Fa6 12. Hí 4, Ffl: 13. Vh5+, g6 14. Hg6­, Fe2 — és a világos feladta (0:1). vas NÉPE11

Next