Vas Népe, 1982. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

Tizenegynéhány éve ízlésesen öltöz­ködni viszonylag még egyszerű volt, mert a szabályokat belénk sulykolták. Emlékszem, hogy mekkora megdöbbe­nést váltott ki, mikor először kombi­nálták a kéket a zölddel, a csíkosat a pöttyössel , áthágva a korábbi korlá­tokat. Ember legyen a talpán, aki a té­továzónak manapság tanácsot ad. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ heteken keresztül az öltözködéssel és a testkultúrával foglalkozott. Az Ember és környezete sorozat keretében kiállítást, előadásokat és bemutatókat rendeztek, hogy valami követendőt ajánljanak az érdeklődőknek. A kiállításon neves ter­vezők kollekcióit mutatták­­be. Meglepett, hogy a hi­vatalos vonal, a divatszak­ma is mennyire szélsőséges ízlés dolgában, s ahogy mennyi vitára adhat okot az is, amit a hozzáértők terveztek. Természetesen az MMIK népművelői is tudják, hogy jó ízlésre nevelni úgy nem lehet, hogy meghatározott jellegű holmikat ajánlanak, hiszen a jó ízlés meglehető­sen szubjektív dolog. Az előadásokon és a bemutató­kon elsősorban azt a képes­séget próbálták fejleszteni, am­ely a helytelentől a he­lyeset megkülönböztetni ké­pes. De mi a fogódzó? — Hogy melyik színkom­bináció ízléses, jórészt né­zőpont kérdése — mondja Ökrös Zsuzsa, a Magyar Divat Intézet tervezője, az egyik előadás után. — Ta­lán egyetlen szabály, hogy divatos legyen. Az új irány­zatokat a nők egy százalé­ka azonnal átveszi, huszon­hét százalékuk csak egy év múlva. A lányok és asszo­nyok fele három éves le­maradással követi a divatot, a többi közömbös marad. Természetesen nem min­den divat ízléses, sőt egy ízléses divat is lehet ízlés­telen — ez ruha viselőjé­től függ. Különösen a fia­talokra jellemző, hogy kri­tika nélkül átvesznek min­dent, holott elévülhetetlen szabály, hogy mindent az egyéniséghez kell alakítani, így túl nagy baj már nem lehet. Vagy már ebben sem bíz­hatunk? Nemrég érdekes dolgot mondott egy terve­ző a rádióban. Szerinte ez­­idáig a legfőbb szempont a női alak hibáinak korrigá­lása volt. (Így születtek azok a szabályok, amelyek bizonyos dolgokat tiltottak ■bizonyos alakú nőknek.) A tervező most egészen mást gondol: az öltözködéssel az adottságokat nem leplezni, hanem inkább hangsúlyoz­ni kell. Egy vékony, hosz­­szú nő legyen még hosz­­szabb, és még vékonyabb — tanácsolja, ami még ta­lán rendjén is van. De mi lesz a kövérekkel? (Gyaní­tom, hogy a többség jó da­rabig még az „álcázásnál” marad.) Ezt az „álcázást” a fodrá­szok archoz való igazodás­nak nevezik, amely a fri­zurakészítés egyik alapelve. Még ennek a viszonylag egyszerű kitételnek is mi­lyen nehéz eleget tenni. A sasson óta szerencsére ez a szabály nem ellentétes a di­vattal, amely ugyancsak a természetest követi. — Mit tehetünk mi fod­rászok a jó ízlés serkenté­sére? — kérdez vissza Nagy János fordászmester, aki a rendezvénysorozaton a fod­rász és kozmetikai bemuta­tók szervezője volt. — Nin­csenek merev szabályok, így bátran kísérletezhetnek a nők, amíg kedvükre való frizurát találnak. A mi fel­­a­datunk is, hogy ezt a kí­sérletező kedvet serkentsük és lehetőségeinkhez képest támogassuk. Akár a fod­rászszalonban, vagy egy ilyen átfogó rendezvénysoro­zat keretében is ... N. A. Fotó: H. P. Szakmai vetélkedők A KISZ Központi Bizott­sága ez évi akcióprogramjá­ban ismét meghirdette a KISZ-szerv­ezetek részére a szakma­i - polti­ka­i ismeretek gyarapítása­, a népgazdasá­gi feladatok maradéktalan megváló-­tását szolgáló szak­mai vetél­kedőiket. „Ki minek mestere” címmel összesen tizenegy országos vetélkedőn mérik össze tudásukat a fiatalok az idén. A vetélke­dők általában felmenő rend­szerűek, s a résztvevőknek írásbeli, szóbeli vizsgát kell tenniök, és gyakorlati fel­készültségükről is számot­­kell adniuk. A versenymoz­galmak mindenekelőtt a szakmai képzést és tovább­képzést szolgálják, így a „Ki mű­nek mestere” vetél­kedők ismeretanyaga és kö­vetelményrendszere szoro­san kapcsolódik a munkás­továbbképzés programjá­hoz. KOSSUTH RADIO 0.27 Az olvasás gyönyörűsége. — 9.05 Nótacsokor. — 10.05 Diák­félóra. — 10.35 Válaszolunk hall­gatóinknak. — 10.95 A francia történelem dalai. — 11.05 Walter Gieseking zongorázik. — 12.35 Szezon előtt. Riportműsor. — 12.55 Operaslágerek. — 13.25 Dzsesszmelódiák. — 14.11 Nyu­gat-dunántúli táncmuzsika. — 14.29 Kagylózene — Szolnokon. — 15.05 Gesualdo-madrigálok. — 13.28 Iskolák — őrsök — bará­tok. — 16.19 Népzenei Hangos Újság. — 17.07 Engedje el a fan­táziáját! Riportműsor. — 17.32 Századunk kamarazenéjéből. — 18.00 Kórusművek. — 19.15 „Szép vagy, Alföld”. Műveltségi Játék. — 20.45 Berlioz-művek. — 21.30 Vörös Sári énekel. — 22.30 Lant­muzsika. — 22.45 Gellért Endre írása. — 23.00 Operarészletek. PETŐFI RADIO 8.05 Fúvószene. — 8.33 Időseb­bek, hullámhosszan. — 9.28 A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00 Zene­­délelőtt. — 11.33 A Szabó család. — 12.03 Énekszóval, muzsikával. — 12.33 Tánczenei koktél. — 13.30 Zenei rejtvények fiataloknak. — Kettőtől négyig . . . Zenés dél­után. — 14.00 Mindenki iskolája. — 14.35 Kovács Kornél furulyá­zik. — 14.50 Slágermúzeum. — 15.30 Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. — 16.20 Filmzene. — 16.40 Fiataloknak! — 17.30 ötödik sebesség. — 18.33 Könnyűzenei újdonságok. — 18.45 Zenei tükör. — 19.15 Kis gye­rek, kis gond? Riportműsor 3. rész. — 19.45 Sheila felvételeiből. — 20.33 Kíváncsiak Klubja. — 21.23 Johann Strauss műveiből. — 22.20 Sanzonfelvételeinkből. — 23.20 Könnyűzene éjfélig. 3. MŰSOR 9.00 Iskolarádió. — 9.30 Kama­ramuzsika. Szt. — 11.05 Történel­mi Figyelő. — 11.25 Operaáriák. Szt. — 12.00 Szimfonikus zene. Szt. — 13.07 Bogár István fel­dolgozásaiból. Szt. — 13.27 Lully: Az úrhatnám polgár. Balettko­média. Szt. — 15.00 Öt földrész zenéje. — 15.09 Világhírű elő­adóművészek lemezeiből. Szt. — 17.00 A véges végtelen. — 17.30 Nicolai Gedda énekel. Szt. — 18.20 Martha Argerich zongorá­zik. — 19.05 Tolsztoj: Ivan Iljics halála. Az Iskolarádió műsora. —­­ 19.35 Kalmár Magda énekel. Szt. — 19.55 Külföldi tudósoké a szó. — 20.10 Vivaldi: Hat hege­dűverseny. Szt. — 21.03 Sziklay Erika énekel. Szt. — 21.52 A lázadó író: Nagy Lajos. Élete és munkássága — dokumentu­mok tükrében. 1982. március 3. Szerda Nemes Nagy Ágnes esz­­széi nem költőiek sem mű­faji, sem gondolati értelem­ben. Heves lendülete van írásainak, ugyanakkor pon­tosak, lényegre törők. A Magvető adta ki Metszetek címmel esszéinek, tanulmá­nyainak legújabb gyűjtemé­nyét. A költő ismeri mes­terségének minden csinját­­binját a képalkotástól a vers­mértanig, a szavak di­vatjától a magyar jambus­­ig. Tanulmányai Kassák­kal, Füst Milánnal, József Attilával és Rónay György­­gyel foglalkoznak. A leg­­megkapóbb fejezetei a kö­tetnek az Életrajzi képek. Számtalan eddig ismeretlen Szerb Antal- és Halász Gá­­bor-levelet közöl, melyek­nek ő volt a címzettje. Thomas Stearns Eliot, századunk egyik legna­gyobb költőjének esszéiből adott ki válogatást a Gon­dolat Kiadó Káosz a rend­ben címmel. A Faber and Faber könyvkiadó igazgató­ja­­volt, közben megalapí­totta és szerkesztette a The Új könyvek Criterion című folyóiratot. Eliot nevéhez korszakos je­lentőségű tanulmányok fű­ződnek. Legérdekesebb Sha­­kespeare-ről alkotott, a köz­felfogástól eltérő véleménye. A tökéletes és nem tökéle­tes kritikus, A kritika ha­tárai illetve A kritikus kri­tikája című tanulmányai ma már klasszikusnak szá­mítanak. Nem esszé-, sokkal in­kább vallomás-kötet a Mag­vető Könyvkiadó újdonsága: Párbeszéd a groteszkről. Beszélgetések Örkény Ist­vánnal alcímmel. A kötet a jó néhány évvel ezelőtt megjelent Fejes Endre Gondolta a fene ... című összeállítására emlékeztet ti­pográfiai megoldásában s szándékait illetően is — csak ez sokkal jobb, tartal­masabb és izgalmasabb, s meg kell mondani, mélyebb is annál. Örkény önmagá­ról nehezen megnyilatkozó író volt, de ha nyilatkozott, azt is írásműnek és halálos, komolyan vette. Életéről novelláiból, darabjaiból, egyperceseiből vajmi keve­set tudunk meg, e kötet vi­szont életének nyitott köny­ve. A tévé Ötszemközt cí­mű műsorában elhangzott emlékezetes beszélgetésével indul az összeállítás, s számtalan interjú, nyilatko­zat követi. Örkény többek között így vall a groteszk­ről: „A groteszk leglényege, hogy egyensúlyt találjunk a nevetséges és a tragikus között.” De vall erről más vonatkozásban is: „Ha az ember kis nemzet fia, ez már önmagában is groteszk helyzet. Körülöttünk min­denütt nagy nemzetek, nagy erők, mi pedig önmagunk akarunk maradni, meg akarjuk őrizni karakterün­ket. A kis­ nemzetek törté­nelmi hatása és jelentősé­ge sokkal nagyobb, mint hinnék.” GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés; Hírek. — 17.05 Szerdai Szerpentin (A tartalomból: Filmlevél; Könyv­­ismertetés ; Évfordulónaptár; Szalagvég; Lemezsarok; Bemu­tatjuk; Szerkesztő: Szántó Zsó­­ka. — 17.40 Nők Magazinja. — Rigó Jánosné műsora. — 18.00— 18.30 Nyugat-dunántúli krónika. Esti muzsika. Időjárás. BUDAPEST 8.00 Tévétorna (ism.). — 8.05 és 15.10 Iskolatévé. Fizika (6. o.). — 9.05 és 15.40 Földrajz (5. o.). — 9.50 és 15.00 Stop! — 10.00 Delta. — 10.25 Petrocelli. Ame­rikai bűnügyi filmsorozat. A kettős bűn. — 11.15 Lehet egy kérdéssel több? — 11.45 Az ala­pokat az inkák rakták le. Do­kumentumfilm. — 14.30 Szülők iskolája (ism.). — 16.20 Hírek. — 16.25 Az ezüstpajzs. Francia rövidfilm. — 16.40 Nyugalmunk érdekében. — 17.20 LEHAR-est. — 18.20 Nem vagyunk egyedül. Riportműsor. — 18.45 Játsszunk számítógéppel! — 19.10 Tévétor­na. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Televíziós mesék felnőtteknek. Kristálybi­rodalom. — 21.00 Énekeljünk! — 21.05 Panoráma. — 22.10 Fel­kínálom népgazdasági hasznosí­tásra. — 22.50 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.00 Lokomotív Leipzig—FC Barcelona. KEK labdarúgó-mér­ kőzés. — Közben: 20.50 Tv-hír­­adó. — 21.50 Egy maszk Párizs­ban. Riportfilm, osztrák műsor 9.35 Francia nyelvlecke. — 10.05 Iskolatelevízió. — 10.35 Négy asszony és egy gyilkosság. (Agatha Christie regényből ké­szült film.) — 12.15 Prizma. — 17.00 Kicsinyek. — 17.30 Wickie és az erős emberek. Rajzfilmso­rozat: Wickie győz. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 10.30 Mi — családi műsor. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Ígéret az alkonyatban. Francia—amerikai film. — 21.55 Labdarúgó Európa Kupa. — 23.55 Hírek. 2. MŰSOR 18.00 Tájak, emberek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Centrál ká­véház. — 21.05 Zenés összeállítás Elvis Presleyről. — 21.50 Hírek, kommentárok. — 22.2­1 Vigyázz a tigrisre. Filmvígjáték. — 23.55 Hírek. Savaria: Újra szól a hatlövetű 10, 4, 6, 8. Mini: Herceg és a csillaglány 5. Kamaszok 7. A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTHÁZ MŰSORA Tersánszky—Örkény: KAKUK MARCI SZERENCSÉJE. Népszín­ház bemutatója. 15.00 óra. ifjú­sági és bérletszünetes előadás. 19.00 óra Somlay Artur bérlet. (2960) ■ Az amatőr művészeti mozgalom egyik nagy előnyeként könyvelik el, hogy a társadalomban végbemenő változáso­kat gyorsabban követi, tükrözi, mint a legtöbb hivatásos művészeti ág. Persze, a gyorsaság ön­magában még nem ér­dem. Ezzé akkor válhat, ha a mozgalom a külön­böző műfajokban tartal­mas, értékálló alkotá­sokat képes létrehozni. S ez már jóval nehezebb feladat. Megyénk amatőrmoz­galmáról — az időnkénti hullámvölgyek ellenére is — elmondható: szép számmal produkált fi­gyelmet érdemlő, gondo­latot ébresztő műveket az elmúlt években. A legnagyobb feltűnést ta­lán amatőrfilmeseink keltették. Beérni látszik munkájuk, több értékes díjat hoztak el az orszá­gosan is jegyzett feszti­válokról, szakmai bemu­tatókról. A kor maroknyi tag­ból áll, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Köz­pont kebelében működik. Némileg szerényebb fel­tételek között, mint a fővárosi, vagy a győri, pécsi csoportok. Ez, sze­rencsére, nem látszik meg filmjeik színvona­lán. Nemrég szépszámú kö­zönség alkothatott véle­ményt az amatőrfilme­sek munkásságáról, hosz­­szabb szünet után nyil­vános szerepléshez ju­tottak. Négy film érde­mel kiemelést. Elsőként a Molnár István készí­tette Concerto. Tulaj­donképpen egy gyönyörű színekben tobzódó láto­másról, egyfajta Háttáb­láról van szó. A készítő a nézők érzelmeire hat filmjével, ám sajátos önvallomása az intellek­tust is megmozgatja. A film hátránya, s para­dox módon előnye is, a laza szerkesztés. Heckenast Gusztáv Ár­nyékban című alkotása már jóval egyértelműbb. A szépen fényképezett, már-már bravúros tech­nikájú film egy őrségi kis faluba kalauzol ben­nünket. Idős parasztem­ber kaszál, mozdulatai­ban generációk egész so­rát véljük felfedezni. Há­za omladozik, pusztul, az ablaküveget újságpa­pír helyettesíti. Egy le­tűnőben lévő életformá­ról kapunk fontos, sza­vakban nehezen megfo­galmazható információ­kat. A film egyik jele­nete telitalálat: a kaszá­ló férfi eltűnik a nagy gyümölcsfa törzse mö­gött, árnyékba kerül. ■■■■■■■■■■ Ám az „árnyékban” is tovább teszi a dolgát, valami ősi parancsnak engedelmeskedve... Szántó Tamás két film­mel jelentkezett. A Kor­­tünet című nagydíjat nyert a dunántúli terü­leti szemlén. Egy lakás­ban játszódik a történet, fiatal házaspár néhány óráját kísérhetjük figye­lemmel. Lehangoló kép­sorok: egyetlen szót sem szólnak egymáshoz. Mint két idegen, akiket vélet­lenül összezártak. A nő vacsorát készít, hajat mos, szépítkezik, a férfi keresztrejtvényt fejt, sört iszik, kivasalja a ru­háját. Aztán elmennek. Lehet, színházba, lehet, névnapra a kollégákhoz. Kapcsolatuk a végsőkig leegyszerűsödött, kiürült együttlét. Továbbgon­dolásra érdemes alkotás. A Rétegek más jelle­gű, úgynevezett kísérle­ti film. Egy kiállítás elő­készületeit láthatjuk, meg a becsöppent ér­deklődőket. Hatást az­zal ér el a rendező, hogy a különleges szögekből felvett képsorokat el­lenpontozza a (gép) ze­nei aláfestéssel, „össze­vágja” a tárgyak és az ezt vizsgáló-bámuló né­zelődik képét. Ahogy lassan végleges helyükre kerülnek a tárgyak, úgy változik, formálódik a környezet. Újabb és újabb „rétegek” bukkan­nak a felszínre. Az iga­zat megvallva, talán ez a — egyébként sok vitát kiváltott­­— film tartal­mazza a legtöbb forma­­nyelvi lehetőséget, a mű­vészeti ág új útjait sej­teti. Négy filmet emeltünk ki a szombathelyi ama­tőrök alkotásai közül. Igazságtalanok lennénk, ha nem szólnánk még két tagra, Baják András és Heckenast István al­kotásairól. Csakúgy mint társaik, ők is a valóság feltérképezésére vállal­koztak, témaválasztásuk széles körű. Egy május elsejei ünnepség „fonák­ságai” ebbe éppen úgy beleférnek, mint a kör­nyezetvédelem. A szombathelyieket mára jegyzik az amatőr­filmes­ „piacon”, más városokba is hívják őket. Az MMIK támogatására tovább is számíthatnak. Talán csak egy nagy vá­­­­gyuk nem valósult még meg igazán: az, hogy a n­agyközönség elé lépje­nek. Mondjuk egy össze­állítás erejéig szerepel­jenek valamelyik városi moziban. Valószínű, hogy ez további lendüle­tet adna munkájuknak. Kozma Gábor :­­ Amatőrfilmezés Gazdag termés ÚJ SZOLGÁLTATÁS SÁRVÁRON. ''■ C­semege bisztrónkat holnap megnyitjuk a várral szemben, a posta mellett Várkerületen. Helyben fogyasztható: Grill-csirke, sülthurka, sülthal, főttkolbász, presszókávé, tej, kakaó, üdítőital. Nyitva: naponta 6—19-ig, szombaton 6—14-ig. Vas megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat (3­059)

Next