Vas Népe, 1982. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
A szocialista országokban egyre több művészetitalálkozót, fesztivált rendeznek. E fórumok közül különösen azok emelkednek ki, amelyek a legújabb művészeti eredmények bemutatását szolgálják, művelte művek bemutatásával és megvitatásával rajzolódhatnak ki a szocialista művészet fejlődésének körvonalai. A táncművészet, ezen belül a balett napjaink dinamikusan fejlődő művészeti ága, amely sokoldalúan, érzékenyen, minden nemzet számára közérthetően reflektál a jelenkor gondolat- és érzelemvilágára. Tükrözi az emberiség és konkrétan az adott ország társadalmának eszményeit, az egyéni és közösségi élet reményeit, gondjait, problémáit — ily módon a művészet tükrében bepillanthatunk egymás életébe, jobban megismerhetjük azt. A magyar és a szocialista országok balettművészetének jelentős eseménye lesz a Kortárs Balettművészeti Találkozó — közismert nevén Interbalett ’82 Interbalett —, amelyet 1979 után, ezúttal másodízben rendeznek meg Budapesten.. Az Interbalett ’82 célja az, hogy elősegítse atáncművészetben jelentkező modern művészeti tendenciák megismertetését, hogy a legfrissebb eredményekből adjon ízelítőt, az egyes országok nemzeti koreográfusainak olyan műveiből, amelyek közvetlenebbül szálnak a ma emberéhez. Célja az is, hogy tágítsa az alkotó és előadóművészek szemléletét, adjon ösztönzést további humanista szellemű, mához szóló művek megszületéséhez, és szolgálja a kortárs táncművészet és a közönség kapcsolatának további erősítését. Ennek érdekében az érkező vendégegyütteseik és Magyarország is öt évesnél nem régebbi nemzeti balettekből állítják össze programjukat. Nem tradicionális művek felújítása szerepel a programban, hanem kortárs alkotások, hiszen, ezzolgálja az Interbalett kitűzött célját. A művelődési mimiszter meghívására hazánkba érkező bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, NDK- beli, román és szovjet együtteseik a Vígszínházban, illetve az Operettszínháztjain lépnek fel egy-egy előadáson. Ezenkívül Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr, Szolnok, Székesfehérvár és Tatabánya közönsége otthonnában is láthatja egy-egy balett-társulat műsorát. A szocialista országok együttesei mellett ezúttal az Aterbaletto elnevezésű olasz társulatot is vendégül látjuk. Magyarországot három balett-együttesünk képviseli. A Pécsi és a Győri Balett bemutatkozásán kívül az Erkel Színházban tartják meg az Interbalett záróelőadását, melynek műsorában az Állami Operaház balettegyüttese lép fel. (KS) Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27 Diákfélóra. — 8.57 Népdalcsokor. — 9.34 Operettrészletek. — 9.49 Tarka mese, kis mese. — 10.05 Hangos, zenés olvasókönyv. — 10.35 szerpentin. — 11.35 Zenés játékokból. — 12.35 Magvetők. — 12.55 Operaslágerek. — 13.25 Dzsesszmelódiák. — 14.29 Irodalmi rejtvényműsor. — 15.05 Kórusainkat ajánljuk. — 15.30 Iskolák — őrsök — barátok. — 16.10 Kritikusok fóruma. — 16.20 Verbunkosok, nóták. — 17.07 Mikor repül a kilibri? Riportműsor. — 17.32 Reflektorfényben egy operaária. Gounod: Faust-Mefisztó szerenádja. — 18.02 PATRIA — népzenei hanglemezsorozat. — 19.15 Kossuth. Életrajzi dokumentumjáték 4. rész. — 20.15 A Rádió lemezalbuma. — 21.30 Külpolitikai klub. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Madrigálok. — 22.45 Hermann István írása.— 23.00 A Bécsi Oktett játszik. PETŐFI RADIO 8.05 Könnyűzene. — 8.20 Tíz perc külpolitika. — 8.33 Idősebbek hullámhosszán. — 9.28 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.43 Operettdalok. — 10.00 Zenedélelőtt. — 11.33 A Szabó család. — 12.03 Énekszóval, muzsikával. — 12.33 Tánczenei koktél. — 13.30 Zenei rejtvények fiataloknak. — Kettőtől négyig ... Zenés délután. — 14.00 Némethy Attila zongorázik. — 14.15 Operettrészletek. — 14.38 Slágermúzeum. — 15.44 Fúvószene. — 16.00 Mindenki iskolája. — 16.40 Fiataloknak! — 17.30 Ötödik sebesség. — 18.33 Könnyűzenei újdonságok. — 19.01 Zenei Tükör. — 19.31 Lukácsi Huba balladákat énekel. — 19.45 A Black Sabbath együttes felvételeiből. — 20.33 Zenés játékokból. — 21.00 Népzenekedvelőknek. — 21.30 Népszerű dallamok. — 22.30 A tegnap slágereiből. — 23.20 Nóták. 3. MOSOK 9.00 Iskolarádió. — 9.30 Wilhelm Kampff zongorázik. — 10.25 Operaáriák. Szt. — 11.05 Zenekari hangverseny. Szt. — 12.36 Olasz szerzők műveiből. Szt. — 13.43 Goldberg-variációk. Dieter Kuhn hangjátéka. Szt.— 14.20 Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfelvonásos opera. Szt. — Közben: 15.08 Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. Kassák Lajos. 16.48 Öt földrész zenéje. — 17.00 A véges végtelen. Az Iskolarádió műsora. — 17.30 Tóth Éva (hegedű), Gulyás Márta (zongora) és Friedrich Ádám (kürt) hangversenye. Szt. — 18.30 Szimfonikus táncok. Szt. — 19.05 Brecht. Elbert Jánossal beszélget Sári László. — 19.35 Két Rameau-koncert. Szt. — 19.54 Külföldi tudósoké a szó. — 20.09 Rossini operáiból. Szt. — 21.00 A lázadó író: Nagy Lajos 5. rész. — 21.30 Zenekari muzsika. Szt. GYŐRI RADIO / 17.00 Műsorismertetés. Hírek. — Telefonszám: 12-722. — 17.05 Szerdai Szerpentin (A tartalomból: Filmlevél.; Könyvismertetés. Évfordulónaptár; Szalagvég; Lemezsarok ; Bemutatjuk ...) Szerkesztő: Szántó Zsóka. — 17.40 Nők Magazinja. Rigó Jánosné műsora. — 18.00—18.30 Nyugatdunántúli krónika. Esti muzsika. Időjárásjelentés. Szerkesztő: Cserjés László. BUDAPEST 8.00 Tévétorna. — 8.05 Iskolatévé. Fizika (6. o.). — 9.05 Földrajz (5. o.). — 9.50 és 14.00 Stop! — 10.25 Az igazság nyomában. — 11.45 Lehet egy kérdéssel több? — 13.30 Szülök iskolája xm/8. — 14.10 Régi idők focija. — 15.45 1000 tó országa: Finnország n/l. — 16.40 Az akasztófa árnyékában. — 17.45 A nyelv világa. — 18.30 Hídépítés robbantással. — 18.40 Ki figyel oda? — 19.10 Tévétémna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 A négyes labor őrültje. — 21.25 Énekeljünk. — 21.35 A TV Galériája. — 22.15 Tvhíradó. 2. MŰSOR 20.00 Falusi esték. — 21.00 Tvhíradó. — 21.25 A vendég. POZSONYI MŰSOR 16.55 Portréműsor. — 17.25 Szakmunkástanulók műsora. — 17.55 Autósok, motorosok. — 19.30 Híradó. — 20.00 Kulcsok. Szovjet film. — 21.50 Ez történt 24 óra alatt. — 22.05 Amíg a függöny felmegy. Riport. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.10 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.40 Hírek. — 17.45 A mese ideje. Gyermekműsor. — 18.15 Aktualitások. — 19.15 __Rajzfilm. — 19.21 Reklám. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 20.00 Sportszerda. — 22.00 G. Ph. Telemann: Pimpinone — kamaraopera. — 22.30 Tv-napló. 2. MŰSOR 0.55 Badkleinkirchenheim: Sj Világkupa, műlesiklás. — 18.45 Művelődési adás. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 19.53 Reklám. — 20.00 A film élete. — 20.45 Reklám. — 20.50 Zágrábi körkép. — 21.05 Csehov: Ványa bácsi. Színházi előadás felvételről. OSZTRÁK MŰSOR 9.35 Francia nyelvlecke. — 10.05 Iskolatelevízió. — 10.35 Egy férfi keres egy asszonyt. Francia film. — 12.05 Zene és kedvesség. Rajzfilm. — 12.15 Teleobjektív. — 17.00 Az elveszett mackó. Bábjáték. — 17.30 Wickle és az erős emberek. Rajzfilm. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Rendőrségi ügyelet, 1. Filmsorozat. — 18.30 Mi — családi műsor. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Gyorsan, mielőtt elolvad! Amerikai film. — 21.50 Labdarúgó Európa Kupa. 2. MŰSOR 9.25 Sportdélelőtt. — 18.00 Ország és emberek. — 18.30 Jean Christophe. Filmsorozat 6. „A barátnők”. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Centrál kávéház. — 21.00 Aktuális könyv magazin. — 22.20 Faust. Klasszikus némafilm 1926-ból. — 0.10 Hírek. 1982. március 17. Szerda Savaria: A keresztapa 10, fél 5, fél 8. Mini: Kis gömböc 5, Vágyak idegenben 7. Amerigo Tot Budapesten Amerigo Tot, a világhírű magyar származású szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás március 18-án a Vigadó galériában. A budapesti tavaszi fesztivál eseménysorozatának részeként megrendezett tárlaton több mint félszáz munkáját láthatják az érdeklődők. A művész, aki Budapesten személyesen készíti elő a bemutatót, interjút adott Császár Tibornak, az MTI munkatársának. Ebben hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás tükrözi majd munkásságának legújabb eredményeit, illetve mindazt, ami alkotóként ma is foglalkoztatja. „Gyengéden ölelj át, és ringass szerelem...” — andalította már tíz évvel ezelőtt a szórakoztatóhelyeken a magyar közönséget is Nino Rota kitűnő zenéje, amely valahogy ismerősnek tűnt. Hol is hallottuk? Igen, a moziban. Egy filmparódia kísérőzenéjeként A film címe ez volt: „A keresztapa másik arca”. Nem keltett frenetikus élményt — nem csoda. Mert az a film paródia volt: Maio Puzo bestsellerré vált regényéből — az azóta híres hollywoodi „fenegyerek”, Francois Ford Coppola által — rendezett „A keresztapa” görbetükre. S hogy is élvezhettük volna azt, az eredeti ismerete nélkül?! A magyar filmforgalmazás jóvoltából úgy jártunk, mintha előbb olvastuk volna Madách Imre: Az ember tragédiájánál Karinthy szellemes művét, „Az emberke tragédiáját”... Akárcsak annak idején a West Side Storynak, A keresztapának is egy évtizedet kellett várnia arra, hogy végre a magyar közönség elé kerülhessen. Az eredeti, az Oscar-díjas film. (Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy négyrészes alkotásról van szó, ennek első két, de töretlen ívű részét vásároltuk meg, s mutatjuk most be.) A maffiáról nagyon sok film készült, a nálunk láthatókkal is „Dunát lehet rekeszteni”. Miért mégis, hogy A keresztapa nem kopott meg, hogy szórakoztatóan hátborzongató, hogy nagyvonalúan és látványosan emberközeli? Úgy érzem, az utóbbiban keresendő leginkább a siker titka. Az alkotók családkörelben, családi hangulatokban, s egy kicsit történelmi távlatban tartva mesélnek erről a titkos hatalomról, amelyről a film bemutatása után közvetlenül ezt írta a L’ Humanité Dimanche-ban egyik kritikus: „... a maffia, amikor több évszázaddal ezelőtt Szicíliában megszületett, tulajdonképpen haladó szervezetnek számított... a maffia szó menedéket, menekülést, védelmet és támogatást jelentett a nép számára az urakkal és az őket kiszolgáló rendőrséggel szemben. Az emberek inkább a maffiához fordultak, mint a hivatalos szervekhez, mert ezek a panaszosok ellen voltak, és az urakat védték. Így a maffia csendben dolgozó, titkos hatalommá változott... ” De változtak az idők is: a maffia amerikalizálódott. Mi most az Amerikában gyökeret eresztett nagy szi keres cíliai maffia-családok közül egynek életébe pillanthatunk be. A mindenható családfő „tragikus vétsége” az, hogy nem ismeri fel a kor szellemét, azaz nem akar betársulni — eddigi jó pozícióit, kapcsolatait féltve — a kábítószerkereskedelembe. Ez indítja el a lavinát nem az amerikai maffia megszüntetéséért, nem is a család megsemmisítéséért, hisz ezekben a családokban mindig akad egy örökös, egy túlélő, egy olyan valaki, aki üzleti és érzelmi okokból átveszi a stafétát, lett légyen akár háborús hős... Ebben a filmben a csodálatos Marion Brando helyett a nem kevésbé csodálatos Al Pacino. Coppola jó szakembere a filmkészítésnek: mesterien adagolja az érzelmességet, a borzalmat, ritmusos kihagyásai nem törik meg a mesét, színészvezetése egységes, színészei kiválasztásában találó, nem fukarkodik a látvánnyal sem. Szakály Éva (Avagy a titkos hatalom...) A keresztapa és tanácsadói. VAS NÉPE A Hansági Múzeum A sajátos tájegységnek, a vizenyős, lápos területű Hanságnak a múzeuma csaknem százéves múltra tekinthet viszsza, s mint ilyen hazánk egyik legrégibb intézménye. Magát az oszlopcsarnokos, klasszicizáló ízlésű épületet 1912-ben emelték. A hányatott sorsú mosonmagyaróvári múzeum gyűjteményének gyarapítása, fejlesztése az 1950-es években vett újból lendületet. Időközben a felgyűlt anyag egy-egy részét már máshová, így a régi várépületbe, illetve a helybeli Agrártudományi Egyetem állattani tanszékére kellett telepíteni. Előbbi ad otthont az 1968-ban megnyílt római kori kőtárnak és a voltaképpeni vármúzeumnak, míg az utóbbi intézmény a Hanság élővilága című állandó kiállításnak. A kezdetben Moson megye, majd a jelenlegi mosonmagyaróvári járás emlékeit gyűjtő intézmény gazdag régészeti, helytörténeti, iparművészeti és képzőművészeti, valamint néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. Sok-sok olyan darabbal, amellyel sehol másutt az országban nem találkozik a múzeumokat járó érdeklődő. A múzeum épületében levő állandó kiállításon — az időrendet követve — elsőként a többségében Mosonmagyaróvár területéről, illetve a környékről előkerült római kori emlékek tekinthetők meg. A hajdani katonai erődítések és az egykor itt kialakult római polgárváros lakóinak megtalált tárgyai és használati eszközei a helyi kézműipar kialakulásának és fejlett színvonalának beszédes bizonyítékai. De szép számmal kerültek elő Itáliából és a távoli tartományokból származó importdarabok, különféle bronz edények és a jellegzetes római agyagedények, a terra scigillaták is. A népvándorláskori leletek közül elsősorban a Lébényben talált germán fejedelmi sír aranyékszerei, s egy gyönyörű lófejekkel díszített fésű érdemel figyelmet. Gazdag avar emlékanyaggal — főként művészien megmunkált ötvösmunkákkal — is rendelkezik a múzeum. Külön csoportot képeznek a város középkori, illetve újkori életét bemutatni hivatott leletek. Óvárt — az egykori római erődítés helyén — a Győr nemzetiségbeli Konrád építette. Az először 1264-ben említett települést 1354-ben városi rangra emelték, önálló bíráskodási, ítéletvégrehajtási és vásártartási joggal. A kiállításon megtekinthetők a város legrégebbi, eredeti kiváltságlevelei, a helyi tanács jegyzőkönyve 1580-ból, valamint a különféle hatalmi jelvények: a pallosjogjelvény, városbírói jogarok, csengő, pecsétnyomók stb. De ott találhatók a Hansági Múzeum féltve őrzött „kincsei” közt a több száz éves földműves szerszámok — a sarló és szőlőmetsző —, valamint a kézművesség, a céhélet tárgyi relikviái is. Különösen az utóbbi emlékanyag rendkívül gazdag, bizonyítván a hajdani céhélet itteni fejlettségét és sokszínűségét. A tárlókban a kádár-, a lakatos-, a mészáros-, a kőműves-, a szabó- és a molnárcéh szabadalomlevelei, mívesen megformált, kialakított ládái, a különféle mesterségekre utaló jelvényekkel díszített korsói, cégérei és zászlói egyaránt megtalálhatók. A XVIII—XIX. századi háztartási eszközök és felszerelések a régvolt otthonok világába engednek betekintést. A gazdag kollekciót orvostörténeti és gyógyszerészeti ritkaságok teszik teljessé. — szy •— Régi patikaedények az óvári Segítő Mária gyógyszertárból. Habán céhkorsó. A lébényi csizmadiák használták egykor. 5