Vas Népe, 1982. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-30 / 100. szám

EXPRESSZ K­ Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távi­­­­ratban üdvözölte Beat­rix holland királynőt, Hollandia nemzeti ünne­pe alkalmából. ★ Tizenéves palesztin tüntetők és az izraeli megszálló hadsereg egyenlőtlen küzdelmének színhelye volt tegnap Ciszjordánia több mint 15 városa és települése, a megszállás elleni meg­mozdulásokban két fia­talember vesztette életét, az izraeli rohamrendőrök lövéseitől, további tíz résztvevő megsebesült. ★ Lengyelországban csütörtökön a Nemzeti Megmentés Katonai Ta­nácsa által hozott dön­tésnek megfelelően meg­kezdődött nyolcszáz in­ternált szabadon bocsá­j­­­tása és kétszáz internált személy feltételes szabad­­­­lábra helyezése. ★ Eddig már 150 or­szág 450 vezető egyházi személyisége jelezte, hogy részt vesz május elején az egyházi szemé­lyiségeiknek a nukleáris katasztrófa veszélyével foglalkozó moszkvai konferencián.­­k A brüsszeli fő­ügyész vádemelési eljá­rást kezdeményezett Paul Vanden Boeynants volt miniszterelnök és keresz­tényszocialista pártelnök ellen, nagyszabású adó­csalás miatt. A gazdag vállalkozó és üzletember az ügyészség szerint egy­­ luxemburgi hamis cégen keresztül svájci bank­számlákra csempészte — adófizetés nélkül — üz­leti jövedelmének nagy­­részét. Marjai József az USA-ba utazott Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese ame­rikai meghívásra csütörtö­köm hivatalos látogatásra az Amerikai Egyesült Ál­lamokba utazott. Elutazása­inál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Harry­ E. Ber­­gold, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykö­vete. a nyugatnémet sajtó Kádár János látogatásáról Az enyhülés érdekében teljesített hasznos misz­­szió volt Kádár János kétnapos NSZK-beli látogatása — ezzel a mondattal foglalható össze a csütörtöki nagy nyugatnémet lapok értékelése. A kormányhoz közel álló, bonni General—Anzei­ger vastagbetűs főcímben emelte ki: „Kádár több enyhülést és jobb kereskedelmet kíván”. A lap idézi Schmidt kancellárnak azokat a kijelentéseit, ame­lyek az intenzív munkalátogatás barátságos légkörét és a magyar népgazdaság eredményeit méltatták. Mindkét fél az enyhülés érdekében kifejtett újabb fáradozásként értékelte a találkozót, amelyre a ko­rábbiaknál nehezebb nemzetközi helyzetben került sor — írja a General—Anzeiger. „Kádár szerint különös szükség van a párbe­szédre” — ezt a főcímet választotta tudósításának a Frankfurter Rundschau, kiemelve, hogy az MSZMP KB első titkára szerint a párbeszéd és a tárgyalások pozitívan befolyásolhatják a kelet—nyugati együtt­működést. A lap — emlékeztetve a nemzetközi hely­zet legfontosabb, vitatott témáiról folytatott eszme­cserére — megállapítja: a magyar vezetés aggódik a feszültebbé vált politikai légkör miatt, s meg akar­ja akadályozni, hogy ennek hatása a gazdasági együtt­működésre is átterjedjen. A­­ Frankfurter Allgemeine Zeitung „Kádár az együttm­űködésért száll síkra” című cikkében — egye­bek között — azt írja: a két politikus „kifejezésre juttatta azt a közös akaratát, hogy a növekvő nem­zetközi feszültség ellenére ápolni kell a két ország közötti párbeszédet és tovább kell fejleszteni az együttműködést a gazdasági élet területén. Termé­szetesen a tárgyalásokon — eme azonos álláspont mellett — mély véleménykülönbségek jelentkeztek a Kelet és a Nyugat közötti feszültség okainak meg­nevezésénél és értékelésénél”. Míg a nyugatnémet kormányfő a NATO politikáját képviselte, addig a magyar párt vezetője — Leonyid Brezsnyevre hivat­kozva — saját szövetségi rendszerének felfogását jut­tatta kifejezésre. A Frankfurter Allgentine Zeitung szerint itt nem sikerült közeledést elérni, a genfi tárgyalások és a madridi konferencia folytatásáról és sikeres befejezéséről azonban már azonos nézete­ket vallott a két fél. Ezért mind Helmut Schmidt, mind Kádár János hasznosnak minősítette a bonni tárgyalásokat. 2 A Az SZKP és az Argentin KP a Falklaid-válságról Borisz Ponomarjov, az SZKP KiB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára Karen­­Brutenccel, a KB nemzet­közi kapcsolatok osztálya­­helyettes vezetőjével együtt tegnap Moszkvában megbe­szélést folytatott Athos Fa­­vával, az Argentin Kommu­nista Párt KB főtitkárával. Athos Fava tájékoztatást adott az argentin helyzetről, az Argentin KP és a többi pártok állásfoglalásáról a Falkland- (Malvin-) szige­tek körül kirobbant válság­gal kapcsolatban. A pártok a széles néptömegek akaratát kifejezésre juttatva állást foglalnak az ország nemze­ti érdekeinek, függetlensé­gének védelmében az im­perialista nyomással szem­ben, kiállnak a társadalmi élet demokratizálása mel­lett. Az argentin párt veze­tő kijelentette: az ország népének hő vágya, hogy vé­get vessen a gyarmatosítás örökségének és helyreállítsa Argentína szuverenitását a Falkland- (Malvin-) szigetek felett. A tárgyaló felek elítélték Anglia katonai akcióját, és állást foglaltak amellett, hogy a szigetek problémáját békés eszközökkel, tárgyalá­sok útján, az ENSZ dekolo­nizációs határozatából ki­indulva kell megoldani. Azok a kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy erő­vel állítsák vissza a szige­tek gyarmati státusát, ellent­mondanak az ENSZ-határo­­zatának, fenyegetik a nem­zetközi békét és biztonságot. Athos Fava nagyra érté­kelte a Szovjetuniónak a Falkland- (Malvin-)szigetek kérdésében elfoglalt állás­pontját, azt, hogy a Szov­jetunió szolidáris a latin­amerikai népekkel, ame­lyek véget akarnak vetni a nyugati féltekén a gyarma­tosítás maradványainak és útját akarják állni az új­gyarmatosításnak. A megbeszélésen meg­állapították, hogy az Egye­sült Államok és NATO- partnereinek agresszív ma­gatartása következtében je­lentős mértékben megrom­lott a nemzetközi helyzet, s ennek következtében a világ számos körzetében, így Latin-Amerikában is kiéleződött a feszültség. Elítélték az Egyesült Álla­mok durva beavatkozását a közép-amerikai és karib­­tengeri országok belügyei­­be, a szocialista Kubával és Nicaraguával szemben meg­nyilvánuló zsarolást és fe­nyegetést. iffl06fiali$ta*eiiene$ népfrontot tWerewia Latin-flmerikárói 1 A havannai kongresszu­si palotában befejezte munkáját az a nemzetkö­zi elméleti konferencia, amelynek témája „a forra­dalmi folyamatok közös törvényszerűségei és sajá­tosságai Latin-Amerikában és a Karib-medencében” volt. A havannai konferencia határozathozatallal ért vé­get. A határozat elítéli az Egyesült Államoknak a Ka­­rib-tengeren „Ocean Ven­ture 82” fedőnéven folyó tengeri hadgyakorlatát, és szolidaritását fejezi ki Ku­ba népével. A küldöttek tá­mogatásukról biztosították a nicaraguai és a grenadai forradalmat, a salvadori és guatemalai hazafiak, vala­mint brit agressziót vissza­verő argentin nép hősies harcát. A kommunista pártok és forradalmi szervezetek kép­viselői egyhangúan síkra­­szálltak egy olyan széles népfront létrehozása mel­lett, amelyben minden im­perialista-ellenes erő kép­viselné magát. V­fl $ M­p­E SALT II Kezdeményezések az USA-ban Az Egyesült Államokban kibontakozott atomfegyver­­ellenes mozgalom hatására az amerikai kongresszusban újabb kezdeményezések tör­ténnek arra, hogy a hivata­los Washington részéről évek óta bírált SALT III. szer­ződés végül mégis csa­k ke­rüljön a törvényhozás elé. Emlékezetes, hogy a­z 1979-ben aláírt egyezményt James Carter elnök annak ide­jén be sem terjesztette ratifikálásra a kongresszus elé — tény, az akkori poli­tikai felállásban a SALT— H. törvénybe iktatása eleve kudarcra volt ítélve a tör­vényhozásban. Az AP munkatársa szerint most mind a szenátusban, mind a képviselőházban egyes honatyák azzal foglal­koznak, hogy idevágó hatá­rozatokkal a szerződés sza­vazásra , kerüljön — vagy legalábbis annak lényegi rendelkezéseit törvénybe ik­tassák. A SALT—II. meg­állapodás amerikai támoga­­tói azzal érvelnek, hogy a szerződés jóváhagyása előse­gítené a fegyverzetellenőr­zést és az amerikai érdeke­ket szolgálná, mivel — ahogy hangsúlyozzák — a szerződés értelmében a Szov­jetuniónak kelljen lefaraga­­nia nukleáris fegyverkész­letét, anélkül, hogy az Egye­sült Államoknak hasonló lé­pést kellene tennie. A szenátus külügyi bizott­sága csütörtöktől kezdve há­rom héten keresztül meg­hallgatásokat tart. A SALT I II. ügyét ezeken az értekezleteken akarják fel­vetni. N­icaragu­a Ellenforradalmi tervek Humberto Ortega nica­,­raguai nemzetvédelmi mi­niszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a ni­caraguai ellenforradalmi erők azt tervezik, hogy el­lenforradalmi kormányt ala­kítanak az országban a fegyveres intervenció meg­könnyítésére. Egy managuai nagygyű­lésen a sandinista vezető figyelmeztetett: az imperia­lizmus támogatását élvező ellenforradalmárok az utób­bi időben megkettőzték a nicaraguai tömegek között végzett gazdasági, politikai és társadalmi aknamunká­jukat. Az imperializmus és az ellenforradalom — mondotta — az árulóvá vált Eden Pastora egykori par­tizánvezér személyének elő­térbe helyezésével arra szá­mít, hogy tömöríthetik a forradalom ellenségeit és az ország valamely területét „felszabadított övezetnek” nyilvánítva ellenforra­dalmi kormányt hozhatnak létre. #RÍNoriharr­i A salvadori hadsereg há­rom év óta a legnagyobb szabású támadást indított a hazafiak állásai ellen Mo­­razan megye területén. Mintegy 4000 katona heli­kopterek, repülőgépe­k és nehéztüzérségi fegyverek támogatásával vasárnap kezdte meg eddigi legna­­­gyobb felgöngyölítő hadmű­veletét Francisco Gotera közelében, a hondurasi ha­tártól nem messze. Ezek a területek a felkelők ellen­őrzése alatt állnak, s a for­radalmi erők itt az önvé­delmi milícia és a helyi néphatalmi szervek kiter­jedt hálózatát hozták létre. A „Radio Venceremos”, a felkelőknek a megye területéről sugárzó titkos rádiója bejelentette, hogy az FMLN harcosai az „At­­lacatl” és „Atonatl” külön­leges dandárok csapatai­nak több támadását verték vissza. A hadsereg egyik szóvi­vője elismerte, hogy Mora­­zan megye északi területe­in heves harcok tombolnak, s kemény összecsapások vannak Cerro Pando, Me­­­­anguera és Perquin váro­sokban is. Amit az utak mentén lá­tunk, láthatunk az elsősor­ban a fák, a táj. És hogy hogyan, látjuk? Sokfélekép­pen. Láthatjuk az útépítők, többségünk a közlekedők, gépkocsivezetők, utasok szemével. Bizonyosan még a közlekedő ilyetén szemlélő­dése sem egyforma. Nézhet­jük az utakat az erdész, az erdőmérnök szemével is. Ezt tehették a megyei népfront­elnökség tagjai Czebe Zoltán erdőmérnök kalauzolásával nemrég egy autóbusznyi uta­zóközönség képében, a 86- os és 8-as főútvonalon Szom­bathelytől Szentgotthárdig. Fákat az utak mellé! Ré­gi emberi törekvés és szo­kás. Árnyakat adnak és mu­tatják az utat is , mint éj­jelente a dalbeli szépen ra­gyogó csillagok. És adnak fatömeget is. Ezt a legfrisseb­ben­ az a téesz is megerősít­heti, amelyik a 8-as főútvo­nal mellett Jánosházától kezdődően mintegy 15 kilo­méteren kitermelte az utat szegélyező fákat Amikor még nem volt és nem ló­dult úgy neki a motorizáció, mint napjainkban, bizonyára a komoly fatömeg is serken­tette az útszélek fásítását Települések közelében pe­dig a gyümölcsfák termése. Ám változnak az idők, az emberek, az,, élet. Ma már nem a várható famennyi­ségnek kell meghatároznia, telepítsenek-e és hogyan fá­kat az utak mentén. „Az utak széle nem fatermelésre való — mondja kísérőnk. — Az átmenti fásításnak az a szerepe, hogy tudat alatt be­folyásolja, természetesen jó irányban, a járművezetőt. A folyamatosan, egyforma tá­volságra álló és magasodó fák közt utazva napsütésben úgynevezett rácshatás lép fel A vezető szeme vibrál­ni kezd, fárasztja, hosszú és gyakori ilyen utakon ki­merítheti az idegeket. Nyu­gaton vizsgálták­ ezt a ha­tást — fűzi hozzá kalauzunk — és ott mutatták ki a kö­vetkezményeket.” Én meg azt gondolom ma­gamban, hogy mi kis ország vagyunk. Úitjaink sem olyan hosszúak, hogy akár a hi­vatásos gépkocsivezetők ide­geire is kedvezőtlenül has­son ez a vibráció. S talán nem is minden fő és fon­tos útvonalon vannak netán száz kilométereken át faso­rok. Meg azt is gondolom magamban, hogy íme az er­dőmérnökből most mintha az útépítő beszélne. Az út­építő, aki mihelyt megkez­di munkáját a tájban, új, vagy meglevő utakon, fá­kat vágat ki, mert hogy za­varják a közlekedést. S már hallom is a mikrofonból Czebe Zoltán hangját: „Néz­zék csak, a kanyarban a fák eltakarják a közeledő sárga autóbuszt.” A Sorok­­major utáni kanyarban ha­ladunk éppen. Valóban, az útszéli fák nélkül a busz sokkal előbb lett volna ész­lelhető. Valószínűleg a szem­bejövőnek a mi buszunk is. Akkor hét mi legyen az utak mentén? Semmi? A közlekedés biztonságára hi­vatkozva — ami ugye em­beréletet, épséget, egészsé­get jelent — mi legyen a már meglevő, a mi megyénk­ben nem is kevés, útmenti fákkal? Motorizált korunk­ban valóban a közlekedés biztonsága a fő az utakon, s emellett, hogy kellemes ér­zetet, esztétikai élményt is nyújtsanak. Ennek pedig az­­ úgynevezett csoportos fásítás felel meg. Mint megtudtuk, a Közúti Igazgatóság is haj­lik a korszerű, szép fásítás­ra. Többnyire nem nehéz egyetérteni ebben ott, ahol új nyomsávon jelölnek ki utakat. A meglevő, fásítot­i utakon pedig, mint például a 86-os megtett szakaszán is, bokorcsoportok, két-három fehértörzsű nyírfácska, a már magasra nőtt fák közt lazítják a fasorok egyhangú­ságát. Legalább ennyit jó lenne mindenütt tenni, de hát nem mindenütt va­n er­re hely és nincs hozzá min­denütt elég munkáskéz. Még annyit az útmen­ úti fákról. A 8-as számú főút­­­vonalat ebben az ötéves Amit utók A LATEX KÉT IPARMŰVÉSZE A KITÜNTETETTEK , KÖZÖTT Eiuisták a SZOT­ díjaka! A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának székházá­ban csütörtökön ünnepélye­sen kiosztották az 1982. évi SZOT-díjakat. Az ünnepsé­gen részt vett Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Pozsgay Imre művelődési miniszter is. Üdvözlő beszédében Vi­­nizlay Gyula, a SZOT titká­ra elmondta, hogy a díjak odaítélésekor 530 javaslatot értékeltek, mérlegelve, hogy az alkotók, a művészek kö­zül kik tették a legtöbbet a valóság hű tolmácsolá­sáért, ösztönöztek nemes cselekedetekre tömegeket. A szakszervezetek segítik az alkotó művészeket, al­kotásaik megszületését, is­mertetését, támogatják azt a törekvést, hogy minél több élményt adó, mai éle­tünkről szóló elkötelezett alkotás szülessen és jusson el a dolgozókhoz. Hazánkban ma alapvető feladat, hogy népgazdaságunk erejét meg­őrizzük, és amint mód lesz rá, erőteljesen továbbfej­lesszük. Ehhez azonban olyan szellemi erő is szük­séges, amely képes alakíta­ni népünk szemléletét, tu­datát. Ennek az erőnek a létrehozásához nagy érté­kekkel járultak hozzá azok az alkotók, akiknek mun­kásságát most SZOT-díjjal jutalmazták. A díjakat Gáspár Sándor­­ adta át. Az 1982. évi SZOT-díjat kapták: Béres Ilona szín­­művésznő; Bursits Tibor­­né, a Csepel Autógyár mű­velődési központjának igaz­gatója; dr. Csányi László és Botka Valéria karmes­terek; Dalanits György, a KSZDSZ Volán­ Szabolcs táncegyüttes művészeti ve­zetője; Dobák Lajos szín­művész; Hincz Gyula festő­művész; Holakovszky Ist­ván, a Magyar Rádió bel­politikai rovatvezetője; Hor­váth Tibor tv-rendező; Kirchmayer Károly szob­rászművész; Ladányi Mihály költő; Major Sándor, a Ma­gyar Televízió osztályve­zetője; Neuwirt Gábor és dr. Szendrő Péter egyete­mi oktatók; Perényi István, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat szakszervezeti bizott­ságának politikai munka­társa; Prohászka Margit és Fekete Ferenc, a szombat­­helyi LATEX Vállalat ipar­művészei ; Bates István, zeneszerző, zenekritikus; Rózsa János filmrendező; Szabó Magda írónő és Tur­­pinszky Béla, a Magyar Ál­lami Operaház magánéne­kese. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tisz­teletére. M­ájus 6—7-én Akadémiai közgyűlés Május 6—7-én tartja idei, sorrendben 142. közgyűlését a Magyar Tudományos Aka­démia — jelentette be az Akadémia székházában, csü­törtökön tartott sajtótájékoz­tatón Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese. Az előzetes program sze­rint a közgyűlésen — amely­re az MTA várbeli kong­resszusi termében kerül sor — Szentágothai János elnöki megnyitója után átadják a kiemelkedő tudományos munkásságot elismerő aka­démiai aranyérmet, vala­mint az akadémiai díjakat. A közgyűlés zárt ülésén hangzik majd el az Akadé­mia elnökének beszámoló­ja az MTA testületi munká­járól, továbbá a főtitkár je­lentése az akadémiai kutató intézeteik 1976—1980 közötti sokirányú tevékenységéről. Ez utóbbi téma kapcsán Kö­peczi Béla megemlítette, hogy megnövekedett az Aka­démia szerepe, jelentősége az országos léptékű felada­tok kimunkálásában és meg­oldásaiban. Művel a közgyűlés egészé­nek alapvető célja, hogy el­sősor­ban a tudományos éle­tet meghatározó, befolyáso­ló tartalmi kérdésekről es­sék szó leginkább, ennek szellemében rendezik meg a közgyűlést megelőző napok­ban — május 3-tól — az Akadémia székházában a tu­dományos osztályüléseket is. Várhatóan újonnan meg­választott tudós szaktekinté­lyekkel bővítik a közgyűlés alkalmából a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjai­nak számát, amely jelenleg 188. 1982. április 30. Péntek

Next