Vas Népe, 1982. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

t Az élet komédiásai Jutalomjátékok sorát kap­ja színészi pályája koroná­jaként Tolnay Klári és Men­­sáros László. Arbuzov kései találkozása volt első aján­dékszerepe az ideális szí­­nészpárnak. A közönség el­­érzékenyülve és hálásan fo­gadta az érzelemdús törté­netet a hatvanéves főorvos és a nyugdíjhoz közelálló pénztárosinő szanatóriumi idilljéről. Mindkét szerep fő­szerep volt. Alkalom az érett és eszközgazdag színészi tudás csillogtatására. Hamarosan újab­b kétsze­­­mélyes játékot ajánlottak Tolnay Klárinak és Mensá­­ros Lászlónak. Huszti Péter rendezésében Jerome Kit­ty kedves hazug­ját. A tör­ténet kevésbé kerek, ke­vésbé fordulatos, mint az Arbuzov-dráma volt. Krilly­­a világhírű G. B. Shaw és az ünnepelt angol színésznő, Stella Campbell levelezésé­ből írt színpadi művet. 1899-ben váltották az első­ 1938-ban az utolsó levelet. A közben eltelt csaknem negy­ven évet végigjátszották, — szerették, — szenvedték, — veszekedtek. Kivételes fér­fi—nő kapcsolat volt, mert kivételesen nagy tehetségek, különösen, érzékeny embe­rek, művészek találkoztak és nem fiatalon. Shaw negyvenöt éves a szerelem kezdetén, Stella Campbell talán tízzel fiatalabb. Leve­lezésükben annyi humor, érzelem, valóság és életta­pasztalat sűrűsödött, hogy kár lett volna a nyilvános­ság elől elzárni ezt a kró­nikát. Jellemző, hogy ők maguk is tisztában, voltak leveleik értékével. Stella életrajzi regényében, Shaw egy drámában használta fel­ az írásokat, sikerült is mély sebet ütniük egymá­son. Jerome Kitty a jó váloga­tás mellett a Pygmalion egy jelenetének eljátszásával, a Szent Johanna keletkezés­történetének felelevenítésé­vel dúsította a levélszövege­ket. Mégsem lett dráma a műből, marad­t kétszemélyes játéknak, epizódok füzéré­nek. Maga az életan­yag, a két sziporkázó szellem, a tragédiából is komédiát csi­náló pár nem engedte, hogy igazi konfliktussá sűrűsöd­jenek a nehéz helyzetek. Az öregedő, az angol színpadok­ról és a hollywoodi stúdi­ókból kikopó Stella tragé­diáját is azért éreztük meg a drámában, mert Tol­nay Klári eljátszotta azt is, ami nem volt megírva. Az idő, Stella halála tett­ pontot a történet végére 1940-ben. Szerepek és színészek sze­rencsés találkozásának le­hetett tanúja a szombathe­lyi közönség az MMIK-ban. Tolnay Klári és Mensáros László bohóckodást és meg­rendülést váltogató játéka tökéletes illúziót keltett. Mensáros Lászlónak nem kellett a jellegzetes és jól ismert Shaw -maszk­ot ma­gára öltenie, hogy elhitesse, csakis így viselkedhetett az író. Tolnay Klárinak egy­két sál és kalap kellett csak segítségül, hogy a Pygmali­on húszéves Lizáját, az érett szépasszonyt és az öreg, ma­gányos művésznőt megjele­nítse. b. r. Fotó: K. Z. A találkozás, a szerelem kezdetén. Mensáros László és Tolnay Klári. 4 VASNEPE KOSSUTH RADIO 8.27 Népdalkórusok. — 8.41 Sass Sylvia dalfel­vételeiből. — 9.23 Folyóirat-olvasó. — 9.33 Óvodá­sok műsora. — 9.35 Lottósorso­lás. — 10.05 Művelődéstörténet gyerekeknek. — 10.35 Vajda Já­nos versei. — 10.40 Népi muzsi­ka. — 11.00 Gondolati — 11.45 Operettrészletek. — 12.45 Hétvé­gi Panoráma. — 14.02 A század­­fáradó színháza. — 14.34 Fúvós­­zene. — 14.44 Magyarán szól­va ... — 15.05 Népzene. — 15.28 Hobbi-Dominó. — 16.00 Mit üzen a Rádió? — 16.35 Prokofjev: Pé­ter és a farkas. — 17.05 A Him­nusz és a Szózat keletkezéstör­ténete. — 17.35 Magánerőből. Ri­port. — 18.00 Dzsesszmuzsika. — 19.15 Vadnai László születésének 75. évfordulója alkalmából. — 20.25 Operettkedvelőknek. — 21.30 Választóvonal. Stefka István műsora. — 22.15 Tíz perc külpo­litika. — 22.25 Közvetítés az ökölvívó VB-ről. — 23.00 Új Ze­nei Újság. — 23.50 Gesualdo­­madrigálok. — 0.10 Melódiakok­tél. PETŐFI RADIO 8.20 Tíz perc külpolitika. — 8.38 Gellért Endre írása. — 8.53 Örökzöld dallamok. — 10.00 Ze­­nedélelőtt. — 11.35 Tánczenei koktél. — 12.35 Édes anyanyel­vünk. — 12.40 Népi muzsika. — 13.15 A zene titka. — Kettőtől ötig ... Zenedélután. — 14.00 Jó utat! — 14.45 Beatzene. — 15.30 Könyvről könyvért. — 15.40 Egészségünkért! — 15.45 Rivalda­fényben. — 17.00 Térkép és útravaló. — 17.30 Ötödik sebes­ség. — 18.35 Szórakoztató zene. — 19.40 Nótakedvelőknek. — 20.35 Iránytű. Szórakoztató magazin. — 21.35 Pophullám. — 22.30 Igen is, nem is. Egyed László és Rózsa T. Endre műsora. — 23.15 Könnyűzene éjfélig. 3. MŰSOR 9.00 Iskolarádió. — 9.30 Beet­hoven-művek. Szt. — 10.14 Min­denki zeneiskolája. — 11.34 Régi muzsika. Szt. — 12.04 Verdi: Luisa Miller. Háromfelvonásos opera. Szt. — Közben: 13.07 Könyvszemle. — 14.38 Mahler: VI. (Tragikus) szimfónia. Szt. — 16.23 Műsor a hangkultúra ba­rátainak. — 17.00 Kórusművek. Szt. — 18.10 Új Zenei Újság. — 19.05 Opera-művészlemezek. Szt. — 20.00 A Drezdai Állami Zene­kar hangversenye. — Közben: 20.55 Pardi Anna versei. — 21.40 Zenés játékokból. Szt. — 22.20 A zeneirodalom remekműveiből. Szt. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés. Hírek. Telefonszám: 12-722. — 17.05 5+2 — 7­ vége. (Sarokasztal. Cse­­répvásár Győrben. Igaz-e? Hor­gászok 5 perce.) — 18.00 Hírek, információk, hétvégi jegyzet. — 18.25 Hírösszefoglaló. Haydn, Kodály, Mahler... A közös magyar—osztrák szerkesztésű Pannónia, című német nyelven kiadott művészeti és irodalmi folyóirat leg­újabb számában két írás foglalkozik a 250 éve született Josef Haydn művészetével: Michael Dietrich a tánczene szempontjából, Rudolf Klen pedig a fáj hatását érzékeltet­ve. Kodály Zoltánra, születésének 100. évfordulója alkalmá­ból Kiss László tanulmánya — In memóriam Kodály Zol­tán­­— emlékezik. Drégely László festészetére ugyancsak két tanulmány — és sok színes illusztráció — irányítja a fi­gyelmet. A címlapon is Drégely egyik festményének színes lenyomata látható. Norbert Tschulik a magyar operaművé­szet történetéből a Gustav Mahler igazgatósága körüli éveket eleveníti fel. A győri és kismartoni (eisenstadti) összefogás­sal rendezett Kelták és rón­­a Fertő vidékén című ki­állításról ugyancsak beszámol a llyóirat. BUDAPEST 8.05 és 15.35 Iskolatévé. Fizika (8. o.). — 9.35 és 14.35 Magyar irodalom (1—4. o.) — 10.05 és 15.05 Fizika (7. o.). — 10.35 és 14.15 Deltácska. — 16.00 Minden­ki iskolája. Kémia. — 16.50 Countryzene. Zenés film. — 17.05 őszi portré. Magyar rövidfilm. — 17.30 Keresztkérdés. — 18.00 Ab­lak. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 28.00 Delta. — 20.25 25 éves a Magyar Televízió I. rész. — 21.40 A hét műtárgya. — 21.45 Brian Phelan: Váltóörök. Szín­mű két részben. — 23.00 Tv-hír­­adó. 2. MŰSOR 20.00 Huszárik-brevárium, ösz­­szeállítás Huszárik Zoltán mű­veiből. — 20.45 Tv-hiradó. — 21.05 Diáktalálkozó. — 21.45 Telesport. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.10 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.30 Videooldalak. — 17.40 Hírek. — 17.45 Kolibri. Gyermek­­műsor. — 18.15 Lépések. Ifjúsági adás. — 18.45 Slágerlista helyett. Ifjúsági adás. — 19.15 Rajzfilm. — 19.21 Reklám. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 19.55 Rek­lám. — 20.00 Tigris-brigádok. Filmsorozat. — 20.55 Reklám. — 21.00 Könnyűzene. — 21.45 Tv­­napló. — 22.00 A szív kultúrája. — 23.30 Hírek. 2. MOSOR 17.55 München: Amatőr ököl­vívás. Elődöntő. — 18.45 Műve­lődési adás. — 19.15 Tudta-e? — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 19.55 Reklám. — 20.00 Zene 8-kor. — 20.45 Zágrábi körkép. — 21.05 Az esküdtszék. Doku­mentumadás. — 22.10 őszi szo­náta. Svéd játékfilm. OSZTRÁK műsor 9.30 Orosz nyelvlecke kezdők­nek. — 10.00 Iskolatelevízió. — 10.30 Nebraska. Amerikai- wes­tern komédia. — 11.55 Állatker­ti történetek. — 12.15 Részletek Charlie Chaplin rövidfilmjeiből (ism.). — 17.00 Cirkuszélet. — 17.30 Matt és Jenny. Filmsoro­zat. „Jenny új ruhája”. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Panoptikum. — 18.30 Mi — csa­ládi műsor. — 19.00 Osztrák ké­pek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Derrick. Filmsorozat. „Utazás Lindauba”. — 21.15 Divatbemu­tató. — 21.20 A humor nem is­mer határokat. — 22.20 Éjszakai stúdióbeszélgetés­ a rákbeteg­ségről. 2. MŰSOR 18.00 Tévégaléria. — 18.30 Száj­kosár nélkül. Ifjúsági magazin. — 19.30 Tv-híradó. 20.15 Orvosi tanácsok. — 21.15 Divatbemutató. — 21.20 Péntek esti politikai ri­portműsor. — 22.20 Kalifornia. Amerikai film. — 0.05 Hírek. Üzemeltetés, javítás, takarékosság Tehergépkocsik a mezőgazdaságban Megyénk mezőgazdasági üzemeiben összesen 649 te­hergépkocsi dolgozik, mik­nek, teljesítménye 57 ezer 697 kilowatt. Ez a szám 100 hektár termőterületre ve­títve 4,33 gépkocsit, 360,38 kilowatt teljesítményt je­lent. Ezeknek a gépkocsik­nak kell ellátni az üzemek anyagmozgatásának és köz­úti fuvarozásának nagy ré­szét, de ugyanakkor a me­zőgazdasági m­unkákat is. A feladatok nehézségét nö­veli, hogy az üzemek nagy­ságrendben, termelési szín­vonalban és gépüzemeltetési rendszerben rendkívül el­térő körülmények között dol­goznak. Süle­­ János megyei gépe­sítési főmérnökkel a gépko­csiparknak állapotáról, üze­meltetéséről, javítási fel­adatairól beszélgettünk. — Ennek az óriási te­hergépkocsi-parknak ál­lapota jelentősen hat az üzemek termelésére, de állapotuk a takarékos­ság forrása is lehet. Hogy állnak ezen a területen gazdaságaink? — A tehergépkocsik közül 123 „nulla” értékű, amor­tizálódott jármű, az állo­mány 17,7 százaléka. Az el­használódásnál alapvető probléma a kis teherbírású kocsik rendkívül magas éves futásteljesítménye. Az IFA típusok igény­be vétele az ■adapterek alkalmazásával jelentősen megnőtt és a szántóföldön végzett munka a gyorsabb elhasználódásihoz vezet. — Ezek a körülmények az üzemfenntartást, kar­bantartást és javítást nagyon megnehezítik. Ebből fakadnak sajátos­ságaik is? — Igen, de ehhez még hoz­zá­ kell vennünk, hogy 27 különböző típusú gépjár­mű javítására kell felkészül­ni. Nehezíti ezt a problémát, hogy a magas fokú műsze­rezettséget igénylő javítás­ban az egyes üzemek a kis gépkocsi létszám miatt nem tudnak, és nem is tudnának gazdaságosan felkészülni. Csupán hat üzemben van olyan, nagyobb gépkocsi lét­szám, s ez már lehetővé te­szi a hatékony javítóbázis létrehozását és fenntartását. — Mik a távlati lehe­tőségek? — A műszaki fejlesztés üteme, ismert gazdasági té­nyezők miatt, várhatóan le­lassul. Ezért alapvető fel­adattá válik a gépjavítási­­ ágazaton belül, a karban­tartás, javítás színvonalának emelése, a gazdaságosság határain belül. Üzemeink­nek 2078 erőgépet, 853 kü­lönböző önjárógépet, 111 rakodógépet, 3 ezer pót­kocsit és több ezer kü­lönböző típusú munkagé­pet kell folyamatosan üzem­képesen a termelés részére biztosítani. Ezekhez a fel­adatokhoz csatlakozik, az állat­tartás műszaki beren­­dezéseine­k javítása, üzemel­tetése. Ezek az okok nélkü­lözhetetlenné teszik, hogy a közúti járművek területén olyan, megoldást próbáljunk­­kidolgozni, mely biztosítja a fenntartás stabilitását, nö­veli az üzembiztonságot. Ezeken kívül külön hangsú­lyozni kell az energiagaz­dálkodás jelentőségét. De csak akkor beszélhetünk az energiagazdálkodás haté­konyságáról, ha megvaló­sítjuk a szakszerű karban­tartás, javítás és üzemeltetés rendszerét. — Mit mondana az üze­mek javító és karban­tartó hátteréről? — Az elmúlt időszakban gazdaságaink nagyobb gon­dot fordítottak a megfelelő javítótér létrehozására. Há­rom téeszben épült műhely, kilenc üzemiben volt kapa­citásbővítés. A jelenlegi 40 ezer négyzetméter alapterü­letből 5 ezer felel meg a kor követelményeinek. A 64 nagyüzemből 21-ben van korszerűnek nevezhető mű­helyed, a műszerezettség és a szerszámmal való ellátás ezekben az üzemekben is tovább fejlesztendő. Ebben az évben négy szövetkezet­ben épült új műhely és várhatóan kilencben lesz je­lentős bővítés. — Milyen egyéb módon lehet javítani a jelenle­gi helyzeten? — A XII-es A­FIT, az IKR és a KSZE együttműködé­si szerződés keretében kí­vánják ellátni a tehergépko­csik javítását. A két nagy termelési rendszer érdekelt­ségi területébe tartozó üze­mek teherkocsi­jait — első­sorban IFA — az autójavító vállalat javítaná, a közösen kialakított alkatrész a háttér­rel. A már megkötött szerző­dés értelmében,, ez év har­madik negyedévétől meg­kezdik ezt a szolgáltatást. A javításon kívül alkatrész­­gyártás és fődarab felújítás területén is együttműköd­nek. Ez alapja lehet az IFA típusú tehergépkocsik javí­tásának. A termelőszövet­kezetek szövetségének me­gyei szervezete diagnoszti­kai vizsgáló rendszert hozott létre, mely jól szolgálja a hibamegelőz­ő karbantartá­sok szakszerűségét. Ez az ál­lomás lehetőséget ad arra, hogy a drága műszerparkot ne kelljen minden üzemnek m­egv­ásá­rolni­a. — Mindezek tükrében melyek a­z ez évi fel­adatok? — Tovább kell fokoznunk a műhelykapacitások kor­szerűsítését, gépjavítási tár­sulások létrehozásával meg kell oldani a kis darabszá­mú gépkocsik üzemeltetésé­nek és fenntartásának haté­konyságát. Lehetőségek sze­rint jobban ki kell használ­ni a XII-es AFIT. és a rendszerek együttműködé­sével létrehozott szolgáltatási bázist, jobb energiagazdál­kodási üzemfenntartási és üzemeltetési eredményeket kell elérni. Sibinger János­Fotó: Kaczmarski Zoltán A műszerezettség és a szerszámmal való ellátás lehetne jobb is. Savaria: Majmok bolygója 10, 4, 6, 8. Mini: Sárga elefánt 5. Ame­rikai nagybácsim 7. a művelődési és sportház műsora VIZICIRKUSZ a Szabadidő Központban 19.00 órakor. (7673) A nyelvhét megnyitóján (hétfőn délután tartották a megyei könyváárban) egy ünnepi bevezető és egy hangula­tos, érdekes előadás hangzott el. Mindkettő méltó az ügyhöz, anyanyelvünk kutatása, védelme, műve­lése örömeihez, gondjaihoz. Pósfay Péternek, a városi t­anács közművelődési előadójának pátosz nélküli mondataiban a TIT másfél évtizedes gyakorlatának eredményeire, az idei nyelvhét központi kérdéscso­portjára — a nevek világa — irányította a figyet-Dr. Szabó Géza kandidátus, a Tanárképző tan­székvezető tanára a zömmel úgyis fiatalokból álló hallgatóknak az ifjúság nyelvéről beszélt. Jellegzetes szavakról, szószerkezetekről, bizonyos nyelvtani ele­mekről, vagyis mindarról, ami napjaink fiatalságá­nak nyelvhasználatára jellemző. S az is természetes, hogy ennek a „rendhagyó” nyelvi órának megvolt a árgyhoz kapcsolódó hangulata, akárcsak azoknak a példának felhozó szavaknak: gülü, pilács, bogyó szem­, furulya, piszkafa, mankó (láb), ráz, reszel, piszál (táncol), ürge, pók, szivar, dőli, dolcsi, röpi,­­sípi, burkol, takarmányoz... s ne folytassuk, ne ordítsuk, mindnyájan halljuk, értjük, ismerjük. Bár megítélésében lehetnek eltérések a lelkes helyesléstől, s a tárgyilagos egyetértéstől, a rosszalló ekicsinylésig, megléte, s a köznyelv más rétegeitől erősen elütő jellege megérdemlik a fokozott figyel­­met, érdeklődést, tanulmányozást, kutatást. Nemcsak azért, mert az ifjúság a minden újra egfogéko­nyabb réteg, hanem azért is, mert ebből a­étegből folyamatosan átsugárzik a hatás köznyel­­vünk egészére, végül is a holnap magyar nyelvére, rem­élj­ük, a magyar nyelv hetének többi vasi talál­­kozóján is hasonló élményben részesülhetnek az ér­­deklődők. ,p­lan 1982. május 14. Péntek

Next