Vas Népe, 1982. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
Filmjegyzet Cha-Cha-Cha Fiatalok hatvankettőből Abban a szerencsétlen, helyzetben vagyok, hogy előbb láttam Gothár Péter: Megáll az Idő című alkotását, mint Kovácsi János első játékfilmjét, a Cha-Cha-Chá-t. Általában nem illik összehasonlítani két alkotást, de ebben az esetben ez a latolgatás mindkét film ismeretében elkerülhetetlen. Az, mert a kor és a közeg mindkét, filmben ugyanaz: a hatvanas évek eleje, a szereplők középiskolás lányok és fiúk, s érintőlegesen környezetük. Ráadásul mindkét film „szerzői” olyképpen, hogy az alkotók, a mai harmincasok emlékeznek hajdani önmagukra, felnőtté válásuk örömeire és keserveire, érzelmeik iskolájára. A Gothár—Bereményi fáimról elöljáróban csak annyit: csaknem tökéletes alkotás, remekül hozza a kort, egyszerre belülről, a fiatalok érzelmein keresztül és tablószerűen tudja ábrázolni a hatvanas éveket. A film a szakmai bemutatón zajos és őszinte visszhangot váltott ki: amolyan American Grafitti, csakhogy ez a mi országunkban, a mi történelmünkben, a mi ifjúságunkról szóló „krétarajz”! Kovácsi János, a Cha-Cha-Cha rendezője sikeresen debütált mint kisfilmrendező: az 1976-ream készült Maraton 1977-ben Oberhausenben a legjobb nemzeti kollekció darabjaként kapott kitüntetést, az 1977-ben, forgatott Nyuszikák 1980-ban Toursban nagydíjat, a Das Lied című filmje pedig 1980-ban Lille-ben FIPRESCI díjat kapott. De a fiatal rendező színházban is olyan sikert mondhat magáénak, mint az első magyar rock-opera, a Sztárcsinálók rendezését. Ezúttal az Objektív Stúdió és a televízió adott alkalmat számára, hogy elkészíthesse első nagyjátékfilmjét. S ez, a Cha-Cha-Cha nemcsak a Gothár filmmel összehasonlítva gyengébb, hanem rendezője valódi képességeit, tehetségét sem reprezentálja igazán. A címadó táncot a mambóval, a tangóval és a twisttel együtt tánciskolában, az eseményszámba menő vasárnapi össztáncokon, ropják, az iskola más alkalmakra is használt tornatermében a fiatalok. Ahogy a lábfájás, bájgúnárszerű tánctanár, (Hollós Frigyes nagyszerű alakításában) mondja: a „kisasszonyok” és a „kisgavallérok”. Itt álmodozik a nagyfiúságról és az első szerelemről Gruber Ernő (Rudolf Péter főiskolai hallgató alakítja szimpatikusan), itt rophatja a táncot álmai és verses asszonyával, a szép szőke Fekete Virággal (Tallós Rita személyesíti meg), s ebben a közegben kell ráébrednie arra, hogy szép ideái nem fedik a valóságot. Kiábrándulás a barátokból, a szerelemből — egy megállított apai pofon, erejéig elszakadás az otthoni jobb napokat látott kispolgári környezetből is. A vékonyszálú történet joggal találhat utat minden kamasz szívéhez sőt, felnőtt sincs, aki valamilyen, módon és fokon át ne élt volna hasonlót. Mégsem válik Gruber Ernő története még a nosztalgia hullámhosszán sem közüggyé, s ebben a főszereplő ellentmondásos, elnagyolt figurája a „lúdas”. Igazi élményt nyújtanak viszont azok a jelenetek, amelyek a főhelyszíntől, a tánciskolától elszakadva iróniát és humort visznek a filmbe. Például az Úttörő Áruházi ruhavásárlás, a délelőtti, iskola helyetti sükerös házibuli, a csikkekkel telepeckölt iskolai illemhely vagy a közös televíziózásra széket próbálgató apa megjelenítése. A tánciskolából nemcsak az izzadó tenyerű kamaszok némelyikére emlékszünk, hanem az enervált, unott zenészekre, akik a Hungária számait húzzák. Nagyon sok jó részlete van, Kovácsi János filmjének, az összkép mégis halovány. De éppen ezek a részletek jelezik, hogy a személyes nosztalgiából kibújva már felnőttsaját hangján szólalhat meg legközelebb akár múltat idézve is a rendező. Szakály Éva Gruber Ernő, (Rudolf Péter) az iskola szőkehajú szépét nézi. IlVIlSNEPEJ Színdinamikai konferencia A Magyar Urbanisztikai Társaság és a Budapest Kiállító Terem ad otthont a kedden, kezdődött nemzetközi színdinamikai konferenciának, amelyre számos európai és tengerentúli országból érkeztek a környezet színösszhangjának tervezésével foglalkozó szakemberek: építészek, képzőművészek, vegyészek, fizikusok, szociológusok, esztéták, pszichológusok és biológusok. A három, napig tartó konferencia résztvevői megvitatják a lakások, munkahelyek, különböző típusú középületek, történelmi városok, műemlék-együttesek és lakótelepek színtervezésének elméletét, gyakorlati kérdéseit. A tanácskozás első napján több előadó foglalkozott, a műemlékek és a műemlék-városmagok felújításakor alkalmazható színezési módszerekkel. Elmondták, hogy Európa-szerte századunk hatvanas éveiben kezdődött el a városmagok felújítása, és ennek során számos helyen állították vissza — örvendetesen — a középkori színes, sőt tarka városképet. A színezés szorosan összefügg az épületek történetével: emelhet a műemlékek megjelenésén, avatatlan kezekben, azonban ronthat is. Ezért szükséges, hogy a felújításoknál a történelmi hagyományokra alapozva színdinamikai terveket készítsenek. Szó esett a lakótelepek színes környezet tervezéséről is, amelyre már jó hazai példák is vannak. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén joggal váltott ki nagy visszhangot az agrár-szakosztály osztály ülésén elhangzott előadás, amelynek idime A termőföld megismerése, használata és védelme volt. A témáról az előadás szervezőjével Stefanovits Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk. — Professzor úr! Előadásában elmondta, hogy több, mint négy évtizede foglalkozik a termőföld megismerésével... Mennyiben változtak azóta a vizsgálati módszerek? — Rendkívül sokat fejlődiek. Ma már például a kémiai nagyműszeres analitika segítségével a kis mennyiségben, jelenlevő mikrotápelemek és mikroszennyezők is pontosan kimutathatók, ezzel például új oldaláról ismerhetjük a termőföldet, és magyarázattal szolgálhatunk termékenysége növekedésére vagy csökkenésére. A fizikai kémia és a kémia eszközeinek továbbfejlesztésével pedig többek között a talajban különböző erővel kötött víz kimutatására dolgoztunk ki új módszert, az úgynevezett pF- mérést. Nem mindegy ugyanis, hogy a víz a talaj egyes részeiben milyen, erővel kötődik és mihez. Van olyan kötöttségű forma is, amelyet holtvíznek nevezünk, és amely a növény szempontjából haszontalan, mert egyszerűen nem bírja leszakítani a talajról. Az agyag ásvány-rácsszerkezetébe a kálium képes beépülni, ugyanígy az ammonoum-ionok is. Ha ez sikerül, az jó, mert a növényzet ilyen formában könnyebben tudja hasznosítani. Ha viszont ez a beépülés nem jön létre, és a talaj „elnyeli” például a kálium-műtrágyát, akkor teljesen, felesleges azt nagy mennyiségben az adott talajba juttatni, úgy sincsen eredménye. A káliummennyiség meghatározására légi felvételeket is lehet alkalmazni. Ugyanis a káliumnak van egy izotópja, amely a természetben is előfordul, és sugároz. Ennek sugárzása repülőgépről felfogható. 15 és 30 éves légifelvételeket vetünk össze a maiakkal, és ezek révén az erózió előrehaladása is megállapítható. Mi több, újabban az űrkutatást, az űrszerkezetekről készített felvételeket is felhasználjuk a talajerózió elleni küzdelemben. — Úgy tudom, a profeszszor úr nagy részt vállal az űrkutatás gyakorlati hasznosítására irányuló munkából. De hogy a szó szoros értelmében a főldön maradjunk, érdekes megállapításokat tett előadásában a termőföld szükségtelen tömörödéséről is. A fogatos művelésről áttérünk a gépi művelésre, a kézi aratásról a gépi betakarításra, a fogatos szállításról a gépi szállításra. És már ez is, önmagában, olyan változásokat idéz elő, amelyek a gépek súlya miatt a talaj tömörödéséhez vezetnek, ami annak termőképességét csökkenti. Ráadásul sokszor a nagy tengelynyomású gépek teljesen feleslegesen is járnak a földeken, és ez, hogyha ráadásul még nedves is a talaj, olyan tömörödést okoz, amelynek káros hatásait még szántással és boronálással sem lehet, csak évek múlva helyrehozni. Egy példa: ha a traktoros gondol egyet, és a földút helyett toronyiránt elindul haza a termőföldön át gépével, az, ha csak egyszer tenné, akkor sem hasznos. De ha sűrűn ismétlődve megteszi több traktoros és ugyanott, akkor feltétlenül romlik a termőképesség. — Hogyan lehet javítani az elsavanyodott talajokat? — A felhasznált műtrágyák mennyisége jelentősen megnőtt. Ennek mértékében a talajok nagy része elsavanyodott. A meszezéses talajjavításüteme viszont nem növekedett ezzel arányosan. A talaj megnövekedtett savanyúsága viszont megváltoztatta számos elem oldhatóságát, így a szántott réteg könnyen oldható vas- és mangántartalma tízszeres, sőt, egyes esetekben húszszoros az eredeti állapothoz viszonyítva. Jelentős segítség lenne a földtudományok részéről olyan meszezőanyag lelőhelyek felkutatása, amelyek révén a kitermelt anyag kisebb távolságról lenne szállítható a talajjavítás helyére, csökkentve ezzel annak költségeit. Bizonyos kohászati melléktermékek is alkalmasak a savanyú talajok javítására. Gyakran említik manapság a műtrágyázás, és a talajvíz, valamint ezen keresztül az ivóvíz fokozódó szennyezettségének összefüggéseit. Az ön álláspontja szerint a talajhoz és a növényhez alkalmazkodó műtrágya-adagok csak akkor juthatnak le a talajvízig, ha a műtrágyázás folyamán megsértik a technológiai fegyelmet Hogyan érti ezt? — Terjed a műtrágyázásban is egy úgynevezett „könyvelői szemlélet”. Tudniillik a műtrágyagyár egész évben termel, folyamatosan, de a mezőgazdasági üzem pénze év végén elfogy. Megvenni nem tudja a műtrágyát. A gyár meg nem tudja hol tárolni. Kiadja hát bértárolásra a mezőgazdasági üzemnek, még fizet is érte. Csak éppen az üzem január elsejéig nem használhatja azt fel. Januártól már új költségvetési év kezdődik , van pénz. Most már sürgőssé válik a tárolt műtrágya kiszórása, részben, mert hatását veszti a gazdaság udvarán álltában, részben meg, mert most éppen amúgy sincs semmi dolga a gépeknek. Igaz, ősszel sem volt, a munkák befejezése után, de akkor pénzügyi okokból még nem volt szabad felhasználni a műtrágyát— Hát gyerünk, kiszórjuk januárban, februárban, a fagyott talajra. Az meg nem tudja befogadni — így bemosódik róla a felszíni vizekbe meg a talajvizekbe... — Beszélt még az osztályülésen a növényvédőszerek használatáról, az erózió elleni védekezésről, és egy sor más, fontos témáról is, amely utal arra, hogy a termőföld védelme mennyire összetett feladat... — A termőföld megóvása és jobb használata olyan feladatkör, amely interdiszciplináris, azaz több tudományágat is érint egyszerre, és az ezért viselt sokoldalú felelősség mindannyiunkatterhel, akik hazánk termőföldjét értéknek tekintik, és ennek megóvása érdekében hajlandók megtenni mindazt, amire tudásuk és munkakörük lehetőséget ad. Sz. J. L védelmében Steferwits Pál akadémiikus véleménye Szálloda a Déli pályaudvarnál A Déli pályaudvar szomszédságában a terveknek megfelelő ütemben épül a Finta József, Államidíjas, Ybl-díjas főépítész vezetésével tervezett négyszáz szobás szálloda. A kivitelezést osztrák vállalatok végzik. A huszonhatezer négyzetméter össz-alapterületű új szállodát várhatóan 1982 augusztusában ad. 0 Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27 Amikor én még .. Riport. — 8.57 Tudomány és bűnüldözés. — 9.12 Operaáriák. — 9.18 Tarka mese, kis mese. — 10.05 A kincses sziget. 7. rész. — 10.33 Nóták. — 10.59 Már ,csek öt percünk van. Hangjáték. — 12.45 Magvetők. — 13.05 Operaslágerek. — 13.35 Dzsesszmelódiák. — 14.29 Miska bácsi levelesládája. — 15.05 Itzhak Perlman hegedül. — 15.28 Iskolák — örsök — barátok. — 16.05 Francia mesterek műveiből. —16.38 Magyar irodalmi arcképcsarnok. Illés Endre. — 17.05 Ki miben érdekelt? Riportműsor. — 17.30 Népzenei hanglemezsorozat. — 17.45 Holnap közvetítjük ... — 19.15 Népzenekedvelőknek. — 19.45 Kilátó. — 20.30 Szórakoztató zene. — 21.20 Filmzene. — 21.30 Külpolitikai klub. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 2230 Kórusművek. — 22.49 Soproni János írása. — 23.00 Zenekari muzsika. PETŐFI RADIO 8.05 Filmzene. — 8.35 Idősebbek hullámhosszán. — 9.30 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.45 Kecskés Sándor tárogatón játszik. — 10.00 Zenedélelőtt. — 11.35 A Szabó család. — 12.05 Népi muzsika. — 12.35 Tánczenei koktél. — 13.30 Zenei rejtvények fiataloknak. — 14.00 Marczis Demeter énekel. — 14.15 Néptáncmuzsika. — 14.35 Slágermúzeum. — 15.22 Fúvószenekari hangverseny. — 16.08 Timmy Tom. 4. rész. — 16.40 Fiataloknak! — 17.30 ötödik sebesség. — 18.35 Moszkvából érkezett. Zenés öszszeállítás. — 19.16 Magyar anekdotakincs. — 19.45 George Duke felvételeiből. — 20.35 Detektívjátszma. Gyárfás Miklós rádiókomédiája. — 21.23 Könnyűzenei újdonságok. — 21.51 A hollesi Cupido. Zenés játék. — 23.30 Verbunkosok, nóták. 3. MOSOK 9.00 Zenekari muzsika. — 10.31 Operaáriák. — 11.05 Kamaramuzsika. — 13.35 Régi kórusmuzsika. — 13.07 A Francia Nemzeti Zenekar hangversenye. — 14.40 Operarészletek. — 13.40 Magyar előadóművészek felvételeiből. — 17.03 Öt földrész zenéje. — 17.10 Szophoklész Oidipuszában. — 2. rész. — 17.30 Mozart: Fuvolahárfaverseny. — 18.00 Külföldi tudósoké a szó. — 18.15 Operarészletek. — 19.05 Rádióhangversenyekről. — 19.40 Konstantin Kulka hegedűestje. — Közben: kb. 20.20 Móra Ferenc elbeszélései. — Kb. 21.20 Beethoven balettzenéiből. — 51.52 Bluesfelvételek. — 22.42 Dallapiccola: A fogoly. Egyfelvonásos opera. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés. Hírek. — Telefonszám: 12-722. — 17105 Szerdai Szerpentin (A tartalomból : Filmlevél; Könyvismertetés; Évfordulónaptár; Szalagvég; Lemezsarok; Bemutatjuk:...) Szerkesztő: Szántó Zsóka. — 17.40 Nők Magazinja. Rigó Jánosné műsora. — 18.00—18.30 Nyugat-dunántúli krónika. — Esti muzsika. — Időjárás. BUDAPEST 8.00 Tévétorna. — 9.05 Bélyegvilág. — 9.13 Delta. — 9.40 Komplexusok. Olasz—francia filmvígjáték (ism.). — 11.23, Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. — 16.40 Hírek. — 16.43 A Galapagosz-szigetek állatvilága. — Ismeretterjesztőrövidfilm. NSZK. — 17.25 Közlekedési pillanatképek. — 17.30 6-es stúdió. A szovjet televízió külpolitikai vitaműsora. — 18.20 Eredmények, gondok a vízgazdálkodásban. — 18.30 A közönségszolgálat tájékoztatója. — 19.10 Tévétorna. — 19.13 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Harc a sínekért. Francia film. — 21.20 A Tv Galériája. — 22.00 Kockázat. A magyar gazdaságpolitika kérdéseiről. — 22.40 Tvhiradó. 7. MŰSOR 20.00 Képmagnósok, figyelem! — 20.30 Kertünk — udvarunk. Riportfilm. — 20.50 Tv-hiradó. — 21.20 A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei. Portréfilm Újhelyi Szilárdról I—11. rész. OSZTRÁK MŰSOR 9.35 Francia nyelvlecke. — 10.05 Iskolatelevízió. — 10.35 Magas, szőke férfi felemás cipőben. Francia filmvígjáték (ism.). — 17.00 A megbabonázott telefon. Bábjáték. — 17.30 Pinocchio. Rajzfilmsorozat. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Rendőrségi ügyelet 1. Filmsorozat. — 18.30 MI — családi műsor. — 18.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv~ hiradó. — 20.15 Háború és béke. Olasz—amerikai film Tolsztoj művéből. — 23.40 Hírek. 2. MŰSOR 18.00 Ország és emberek.18.30 Egy juhászkutya naplója. Filmsorozat. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Szerdai kulturális melléklet. — 20.30 Versek Bécsre. — 21.30 Esti sportműsor. Savaria: A kobra napja 16. .. 8. Fél ház vőlegény nélkül 4. Krrtmozi: A IIX. század kalózai este 9. 1982. június 9. Szerda