Vas Népe, 1982. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
A honvédelmi nevelés helye a tanulóifjúság oktatásában Az 1976. évi I. törvény a honvédelemről 22. paragrafusa 3. pontjában előírja a tanulóifjúság honvédelmi oktatását az általános iskolák 7. és 8. osztályában, éven 6 órában, a középfokú és felsőfokú oktatási intézményekben tanévenként 20 órában. A honvédelmi nevelés célkategória jellegéből, a nevelés, oktatás, képzés minden területén érvényesülő meghatározott (általános és sajátos) irányultságából, a minden oldalú személyiségfejlesztéssel való összefüggéseiből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. Az iskolák a nevelés, oktatás, képzés komplex folyamataiban arra törekszenek, hogy a szocialista erkölcs normái a tanulók erkölcsi tulajdonságaivá váljanak. Ezen erkölcsi elvek és normák: a szocialista hazasze■ rezet és proletár internacionalizmus, a szocialista humanizmus, az igazság szeretete, a munkához való viszony és a szocialista fegyelem. A hazaszeretet érzése szocialista társadalmi rendünk szeretetével olvad öszsze. Annak a társadalmi rendnek a szeretetével, amely megváltoztatta szülőföldünk, hazánk arculatát, azt szocialista nemzetté váló népünk hazájává tette. Egyértelmű, hogy a hatalomra került proletariátusnak, éppen a hatalom megtartása érdekében, gondoskodnia kell a honvédelemről, ha nem akarja vívmányait kiszolgáltatni a nemzetközi ellenforradalom erőinek, a burzsoáziának, amely a szocializmus, a társadalmi haladás megsemmisítésére törekszik fegyveres eszközökkel is. A szocialista haza, a szocialista társadalmi rend védelme abból a külső, objektív tényből következik, hogy a hatalomra jutottmunkásosztály — még a szocialista világrendszer létrejötte , és fejlődésének időszakában is — kénytelen számolni a kapitalizmus létével, szocialistaellenes, agresszív törekvéseivel, s fel kell készülnie a nemzetközi imperializmus lehetséges támadásának visszaverésére. A honvédelmi (polgári védelmi) ismeretek a honvédelmi nevelés szerves részét képezik, mert azoknak a speciális ismereteknek és azoknak a speciális jártasságokat, a készségeket kialakító tevékenységformáknak a rendszere, amely a tanítási órákon, az ezekhez kapcsolódó iskolán belüli és iskolán kívüli nevelési formákkal biztosítható. A Művelődési Minisztérium az egységes követelmények érdekében kiadta a honvédelmi oktatás tantervét. Ez tartalmazza: a honvédelmi oktatás célját és feladatát, az óratervet, a tantervi témaköröket,a tantervi témakörök részletes leírását osztályonkénti bontásban, a honvédelmi versenyek elméleti és gyakorlati feladatait, a verseny értékelését, minősítését és meghatározza a szükséges taneszközöket. A megyei polgári védelmi parancsnokság az oktatáshoz az alábbi taneszközöket tudja rendelkezésre bocsátani. Könyvek: általános polgári védelmi ismeretek, háztartások és háztáji gazdaságok tkv-védelme, polgári védelmi kiskönyvtár I—IV. kötet, polgári védelmi folyóirat (előfizetés alapján). Polgári védelmi plakátsorozat 1—40 számig. Diafilmek, ipergőfilmek (MMIK). Gyakorló eszközök: AMBU-barba, pracoplast sebimitációs készlet. (A Latinka Sándor Gépipari Szakközépiskolától vehető át.) Légúti, metszet, kötszerek. A megyei polgári védelmi parancsnokság előadói a szaktanárok és osztályfőnökök részére megyei összevonásban az alábbi témakörökből előadásokat tartanak: A polgári védelem célja, feladatai ; A tömegpusztító fegyverek hatásai; A lakosság riasztása; Kitelepítés; Helyi védelem; A lakosság egyéni védelme,szükségvédő eszközök; Élelmiszerek védelme. A megyei polgári védelmi parancsnokság a megyei művelődésügyi osztállyal együttműködve eddig is eredményesen segítette a honvédelmi (polgári védelmi) nevelés munkáját és a továbbiakban is minden segítséget megad annak még eredményesebbé tételéhez. Horváth János Úttörőgárdisták a megyei szemlén. Villanófényben könnyű. Emlékei közt tallózva ezeket mondja: — Sok lemondás és fáradság van mögöttem és a családom mögött. A több tudás áldozatokat követel, de az ismeretek bővítése nélkül a kívánt színvonalon nem tudtam volna ellátni az újabb és újabb követelményekkel járó feladatokat. Ezért végeztem egyszer három-háromhónapos, két alkalommal, egy-egyéves szakmai tanfolyamot és szereztem meg levelező úton a gépésztechnikusi szakképesítést. Simon őrnagy pontosan tudta, hogy a szakmai tudás csak a politikai ismeretekkel együtt igazán teljes és hathatós, ezért terveiben a kettő mindig együtt szerepelt. — Az előre tervezett munkát azonban megzavarta néhány nem várt esemény is — emlékszik vissza. — Ilyen volt az 1956-os dunai árvíz, 1965-ben a megyénk egy részét sújtó áradások. A mentési munkákban , mindkettőnél aktívan közreműködtem. De nem volt könynyű az 1956-os ellenforradalmi események utáni időszak sem, amikor a város polgári védelmét szinte újra kellett szervezni. Mindezekért bizonyára kárpótoltak azok a sikerélmények, amelyek egy-egy felkészítő időszakot lezáró, vagy jubileumi évfordulót méltató bemutató gyakorlatok során jutott osztályrészéül, hiszen azok műszaki jellegű megoldásain ambícióval és sikerrel dolgozott. Ezt az ambíciót és annak eredményeként megmutatkozó sikeres munkát számos kitüntetéssel és elismeréssel honorálták. Tulajdonosa a Haza Szolgálatáért Érdemérem két arany és egy ezüst fokozatának, megkapta a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát, két Árvízvédelmi Emlékérmet is a magáénak mondhat. Van négy Szolgálati Érdemérme, mindezeken túl számos erkölcsi és anyagi elismerésben is részesült. — 1953 óta vagyok párttag — mondja. Az ezzel járó feladataimat az MSZMP Vas megyei Tanácsa Apparátusi Bizottságának és Fegyelmi Bizottságának tagjaként végzem. A szabad időm nagy részét családom és két kis unokám körében töltöm. Kívánjuk, sokéig. .. vas HÍRE Bizonyára sokan ismerik Simon István őrnagyot olvasóink közül, hiszen egy év híján három évtizedet töltött eddig a korábbi légoltalom, a mai polgári védelem szolgálatában, s ez idő alatt, munkája során széles és maradandó kapcsolata alakult ki a megye lakosságával. Azokkal, akiknek élete és javai, védelmére szentelte életét. A kitűnő képességű katona 1953-ban a Szombathelyi Pamutipar légoltalmi törzsparancsnokaiként indult ezen a pályán. 1955 februárjától 1962 novemberéig Szombathely város polgári védelmi törzsparancsnoka, hogy aztán a megyei parancsnokság műszaki főtisztjeként folytassa elhivatott munkáját. A három évtized alatt megtett út felfelé a pályán nem volt sem egyszerű, sem A cél: ezerszázalékos termelékenység Robotok az NDK-ban A Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusának dokumentumai, és a következő öt esztendő tervei világosan utalnak az ipari robotok gyártására. Arról van szó, hogy az egészségre ártalmas, monoton és nehéz fizikai munkát a gépeknek kell elvégezniük és az embernek a termelésben az őt megillető helyet kell elfoglalnia. Az NDK iparában 1985- ben már 45 ezer robotot kell alkalmazni. Rangos feladat ez, hiszen Japánban atöbb éves fejlesztési időszak után 1982-ben még mindig csupán 14 ezer robot működik. Évezredek óta kísérője az embernek a robotról, az olyan technikai „lényről” kialakult elképzelés, amely felszabadítja a dolgozókat a kellemetlen, egyhangú és nehéz munkától. Ez az álmodozás tükröződik sok népmondáiban és meséiben, például a „palackba zárt rabszolgáról”, vagy a „szorgos manókról” szóló mesékben. A robotkutatás sajátos célokat tűz maga elé. Olyan technikai rendszerekre törekszik, amelyek megengedik, hogy az ember csak a munka mellett álljon, ügyeljen, irányítson, karbantartson és robotja „gépi intelligenciáját” növelje. Ennek során a robotnak jeleket, mintákat, jelzéseket kell felismernie és feldolgoznia. Elvárják tőle, hogy összehasonlításokat végezzen vagy valamit feljegyezzen (tároljon), úgy számítják, hogy körülbelül 1983—1986 között a robot memóriájának a tárolóképessége az emberi agyét is meghaladja. Sokan ismerik a magyar Rubik Ernő professzor által feltalált hatszínű, bűvös kockát 54 mezejével és a több mint 43trillió lehetséges kombinációjával. Egy mai mikrokomputer optikai szenzorokkal elméletileg 12 millimásodperc, gyakorlatilag egy „szempillantás” alatt elvégzi a megoldáshoz szükséges 17—50 forgatást. A megoldás közlése egy másodpercet vesz igénybe, a forgatás gyorsasága ezután már csupán mechanikai probléma. Az NDK ipari üzemeiben beállították a robotok 3. nemzedékének első példányait. A munka termelékenységét 470—700 százalékra növelték. Arra törekszenek, hogy a több gépes üzemelési rendszerben ezer százalékkal emeljék a robot munkájának a termelékenységét. A mai robot tömegének 1 százalékát alkotja a mikroelektronikus „agy”. Egy ilyen robot tíz ember rutinmunkáját végzi el. Ennyi embert szabadít fel érdekesebb, több értémet kívánó munkára. A jövő robotjának „megszületését” 1984-re várják. Munkájának termelékenysége 10 000 százalékra emelkedik és egyedül 30 klasszikus, vagyis korábbi típusú robotot helyettesít. Az NDK és a Szovjetunió együttműködése révén már készülnek a prototípusok. g. 1. Robottechnika a karikatúra szerint. A téma olyan régi, mint a „gondolkodó gépről való álom”. A sakk-komputer közben valósággá vált. Az azonban, hogy az ipari robot a munkaszünetben alkalmas partnerré válhat egy kis játékra, ahogyan az Eulenspiegel rajzolója, Louis Rauwolf látja, valószínűleg örök utópia marad. Mi l vítorlázórepülés a motoros indítással Van a repülésnek olyan ága, ahol a pilóta saját helyzetfelismerésére és ügyességére számíthat csak, nem „kapaszkodhat” állandóan a rádióirányadókra, a forgalomirányításra, ez pedig a vitorlázórepülés. A pilóta és a gép a természet erőit hasznosítja. A levegőnél súlyosabb vitorlázógépet az tartja a levegőben, hogy egyensúlyban tartó felhajtóerőt hoznak létre. A repülőgépnél a felhajtóerő — a madarak repüléséhez hasonlóan — nem a levegőnél kisebb súly, hanem a gép mozgása következtében jön létre. A vitorlázógépek fő problémája, hogy a repülés elkezdéséhez szükséges sebességet és indulási magasságot saját erőből nem tudja biztosítani. A legrégibb, ún. gumiköteles indítási módnál a gépet, felvitték egy domboldalra és erős, kétágú gumikötéllel, mint egy nagy csúzlival kilőtték.Ennél az indításnál kényelmesebb és eredményesebb a csörlés. A vitorlázógépet gépkocsimotorral hajtott csörlőaggregát kb. egy kilométer, hosszú drótkötéllel — a sárkányeresztéshez hasonlóan — vontatja fel a levegőbe. Kellő magasságban a vitorlázógép pilótája kioldja a kötelet; ezt rendszerint traktor viszi vissza a starthelyre a következő gépinduláshoz. „ Nagyobb repülésekhez legcélszerűbb indítási mód a repülőgép-vontatás. A motoros vontató repülőgép a vitorlázógépet 20— 30 méter hosszú kötéllel vontatja fel. Mivel a vontatmány gyakorlatilag tetszés szerinti magasságra emelkedhet, és az indulási helytől messzebb is eltávolodhat, könnyebben és biztosabban találhatói meg a vitorlázógép fennmaradását biztosító emelőáramlatok. Most arról érkezett hír, hogy egy angol pilóta a képen látható Napmadár nevű vitorlázógépébe légcsavaros motort épített be, amelynek segítségével csörlő vagy vontató repülőgép segítsége nélkül, saját erőből felemelkedhet a kívánt magasságba. Ott kikapcsolva a motort, vitorlázva folytatja útját. A gép hossza 5,5 méter, súlya motorral együtt 470 kiló. 1982. július 31. Szombat