Vas Népe, 1983. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

A gazdasági válság megoldása szoros összefü­ggésben az enyhüléssel Szocialista és szociáldemokrata kormányfők Párizsban A Francia Szocialista Párt azzal nyitotta meg választá­si kampányát a márciusi községi választások előtt, hogy a „változás szereplői” jelszóval országszerte kollok­viumokat, gyűléseket rende­zett s ezek betetőzéseként vasárnap Párizsban tartott egy rendezvényt, amelyre meghívta több kormányon levő szocialista és szociálde­mokrata párt vezetőit. Eljött Párizsba Bruno Kreisky osztrák kancellár, Kalevi Sorsa finn miniszterelnök, Felipe González spanyol mi­­niszterelnök, Andreasz Pa­pandreu görög minisz­terel­­nök, Olof Palme svéd mi­niszterelnök és Habib Thiam, szenegáli miniszter­­elnök. A külföldi kormányfők, akiket Lionel Jospin, a Francia Szocialista Párt fő­titkára és Pierre Mauroy miniszterelnök üdvözölt, több száz főnyi hallgatóság előtt számoltak be kormány­zati tapasztalataikról s fej­tették ki véleményüket arról, hogyan lehetne kijutni a sú­lyos gazdasági válságból. Be­vezetésként Mauroy mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy a francia szocialisták nem tekintik végzetnek a válságot, s annak megoldá­sát Franciaországban az ipari szerkezet korszerűsíté­­sében s az emberek gondol­kozásmódjának átformálá­sában látják, ugyanakkor szükség van a fokozottabb nemzetközi szolidaritásra s a szocialista és szociálde­mokrata pártoknak ezen a téren kell fontos szerepet játszaniuk. Olof Palme svéd minisz­­terelnök beszédében arra mutatott rá, hogy egy nagy­szabású nemzetközi gazda­sági tervet kellene megvaló­sítani, amellyel a fejlett ipari országok kisegítenék nehéz helyzetükből a fejlődő országokat, növelnék azok vásárlóerejét s így azok megrendeléseikkel munka­alkalmakat teremthetnének az ipari országokban. Ehhez megfelelő pénzügyi erőfor­­rásra lenne szükség s ezt az­zal l­ehetne előteremteni, ha a fegyverkezés fokozására pazarolt összegeket erre a célra fordítanák. A gazdasá­gi enyhülés ügyével, éppen ezért komoly tárgyalásokat kell folytatni a fegyverkezé­si hajsza lefékezése érdeké­­ben. Papandreu görög minisz­­terelnök ugyancsak nagyobb nemzetközi szolidaritást sür­getett s felhívta a figyelmet arra, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak prágai javaslatai komoly előrehala­­dást tehetnek lehetővé, ezért a nyugati kormányoknak na­gyon gondosan kell azokat tanu­lmány­ozniuk. Papand­­reu rámutatott arra is, hogy feltétlenül szükség van a széles néptömegek mozgósí­tására, hogy előre haladhas­sanak a leszerelés útján. Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök­­kifejtette, hogy Európa több országában ma szociáldemokrata vagy szo­cialista párti kormány van hatalmon, s e kormányoknak a leszerelés és az enyhülés érdekében kell fellépni­ök és határozott békepolitikát kell folyta­tniok. Bruno Kreisky osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy a jobboldali gazdaságpoliti­kai koncepciók képtelennek bizonyultak a gazdasági vál­ság megoldására s ezek fe­lett végképp eljárt az i­dő. A válságot csak intenzív nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani s ezen a téren fontos szerepük van a szocialista és szociáldemok­rata pártoknak. Képünkön (balról jobbra) a megbeszéléseit néhány részt­vevője: Palme svéd, Paipshdrau görög, Thiarm szenegáli,­ Kramsky osztrák kormányfő, Jospin francia szocialista ve­zető, Mitterrand elnök, és Gorizakz spanyol miniszterelnök. Pont a kormányzati válság végére Előrehozott választások Portugáliában Antonio Ramalho Eanes portugál államelnök felosz­latja a parlamentet, és elő­rehozott választásokat ír ki. Az államfő vasárnap esti televíziós beszédében jelen­tette be a döntést. Mindezt előbb az alkotmány előírá­sainak megfelelően közölte Pinto Balsemao december 19-én lemondott miniszter­­elnökkel, valamint Leonardo Ribeiróval, a parlament volt elnökével. Nem hivatalos értesülések szerint a választásokat való­színűleg április 25-én a for­radalom győzelmének évfor­dulóján tartják. A mély gazdasági és poli­tikai válságot tükröző 33 na­pos kormányzási válság vé­gére tett pontot Banes elnök azzal, hogy — a baloldali pártok követelésének megfe­lelően — új választásokat írt ki. Előzőleg meghallgat­ta az államtanács, a politi­kai pántok vezetőinek, a gazdasági körök képviselői­nek véleményét. Sőt, az el­múlt egy hónap alatt több­ször adott türelmi határidőt a kormányzó koalíciónak a­­válság megoldását célzó „ésszerű alternatíva” elő­terjesztésére. A Jobboldali Demokrati­kus Szövetséget (AD) alkotó három politikai­ erő — a szo­ciáldemokraták, a keresz­ténydemokraták, valamint a monarchi­sták — belső harca az elmúlt két év alatt több ízben súlyos belpoliti­kai válságot idézett elő. Az ellentétek — amelyek a kü­lönböző tőkés csoportok el­lentéteit tükrözi — egyaránt kiéleződtek a koalíción és az abban résztvevő pártokon belül is. A december 12-i helyhatósági választások eredményei pedig azt mu­tatták, hogy a tömegeik vál­tozást akarnak. A szövetség legnagyobb pártjától, a szo­ciáldemokrata párttól, a ko­rábbi választók 6 százaléka fordult el. Ez siettette Balse­mao lemondását, amely vé­gül kirobbantotta a kor­mányzási válságot. Az elmúlt esztendőben a jobboldalnak — a szocialis­ták támogatásával — a par­lamentben sikerült keresz­tülhajszolnia néhány a ko­rábbi vívmányokat megnyir­báló törvényt, amelyek kö­zül a legfontosabbnak ítélik a forradalmi tanács feloszla­tását. A Portugál Kommunista Párt értékelése szerint a parlament jelenlegi összeté­tele már nem felel meg az országban kialakult erővi­szonyoknak. Ezért a mosta­ni elnöki döntés a portugá­lok többségének óhaját tük­rözi. Az 1980-as októberi tör­vényhozási választásokon a jobboldal a szavazatok 47,5, a szocialista párt 27,8, a kommunista párt pedig 16,8 százalékát szerezte meg. XXVIII. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1983. JANUÁR 25. KEDD Tegnap, a délelőtti órában megyénkbe látogatott Falu­végi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke. Kíséretében vele érkezett Csendes Béla, az OTH elnökhelyettese. A vendégeket Szombathelyen a megyei pártbizottság épü­letében fogadta Horváth Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára és dr. Bors Zoltán, a megyei tanács el­nöke. A találkozón a megyei első titkár tájékoztatta a vendégeket megyénk gazda­sági, politikai és társadalmi életének mai állapotáról, majd ezt követően együtt el­látogattak a Nyugat-m­agyar­­országi Fagazdasági Kombi­nátba. Az üzem tanácskozóter­mében dr. Schmidt Ernő ve­zérigazgató ismertette a nagyvállalat eddigi eredmé­nyeit, különös tekintettel az elmúlt évre. Elmondotta, hogy a kombinát a klasszi­kus erdőgazdálkodás mellett igen jelentős ipari termelést folytat. Az utóbbi években többszörösére emelték a fia­feldolgozást, vagyis a terme­lést és a nyereséget, anélkül, hogy a fakitermelést külö­nösebben fokozták volna. A múlt esztendőben például hétszázalékos növekedést értek el, amely mintegy 150­­millió forintot jelent. Idei­­tervükben a termelési érték megközelíti a négymilliárdot, a tervezett árbevétel pedig a 2,4 milliárd forintot. A vezérigazgató azt is el­mondotta, hogy mindez nagy­részt a termékváltásnak kö­szönhető. Annak, hogy egyik gyártmányuk, a farostlemez aránylag alacsony értékű fa felhasználásával készül, más­részt az építőiipar számára egyre elfogadottabb és kere­settebb cikket, a cementkö­tésű forgácslapot sikerült kis­­kísérletezniük és immár több év óta gyá­rtani­uk. Az új építési anyag — a be­­tonúp­p egyre keresettebb, idehaza és a külföldi piaco­kon egyaránt. Új gyártmányuk előállítá­sához jelentős beruházások­kal teremtették meg a felté­teleket. Jelenleg is folyamat­ban van egy félmilliárdos rekonstrukció. De , mint ahogy a vezérigazgató jelez­te: a beruházásokat is sike­rült úgy elvégezniük, hogy a vállalat nem adósodott el, ma is hitelképesek. A kom­binát négy gyáregységében, ezen belül 27 termelő üze­mében (köztük hagyományos erdőgazdasági üzemekben, fűrészüzemben stb.), mintegy négyezer ember dolgozik a gyártmányaiknak megfelelő legmodernebb technikával. Évente 220 ezer köbméter fát termelnek ki, a feldolgo­zott mennyiség azonban en­nél jóval több. A többletet más területeken vásárolja fel a kombinát. Arról is tájékoztatott a ve­zérigazgató, hogy a hat-hét évvel ezelőtt kigondolt és el­kezdett fejlesztést kemény hitelfeltételek közepette kel­lett lefolytatndók. Évekre vol­t szükség ahhoz, hogy az új termékeket elfogadtassák. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozás a megyei pártbizottságon. védelmében munkálkodik a Nyugat­­dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság legnépesebb bri­gádja. Mérik, analizál­ják Vas és Zala megye folyóinak szennyezettsé­gét, hogy a kimutatott eredmények birtokában fel lehessen lépni a szennyező üzemek, vál­lalatok ellen. A képen dr. Lujber Lászlóné ve­gyésztechnikus a felszíni vízben lévő szerves szennyeződéseket re­gisztrálja. A vizek ÁRA 1.40 FORINT Folytatódik a Marcal-program Győr-Sopron, V­es­zprém,­ Vas megyét érintő, több éves ,meliorációs program a Marcal térség­ében végzett vízrendezés. Megyénk terü­letéből 40 ezer hektárra terjed ez a­ munkafolyamat,. Két kivitelező, a Meliorá­ciós Főmérnö­kség­ és a Hegy­há­t-K­e­me­r­iesial­­­a Tár­sulat végzi a munkák zö­mét, amely hét, illetve a­ teljes program­ban tizenegy mezőgazdasági üzemeit érint. Az érdekelte­k Részvétel­é­vel, a Nyugat-d­unán­túli Víz­ügyi Igazgatósági, az Agiro­­tter, a MÉM-NAK, a tana­­kiajdíni Növényvédelmi­ és Agrokémiai Állomás szak­embereinek bevonásával tartottak tanácskozást hét­fő­n a megyei tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályának szervezésében.­ Összegezték az elmúlt év tapasztalatait és az i­d­ei év célkitűzéseinek megvitatása szerepelt a tanácskozás na­pirendijén. Az elmúlt éviben az elő­irányzott munkák teljesíté­sének feltételei adottak vol­tak. Ha a második félévtől zavarok, jelentkeztek a drén­cső ellátósban, és a nagy mennyiiség­ű csapadék meggátolta a tervezett mélylazítás elvé­gzését. Ezért jó előkészítés után átcso­portosításokat hajtottak vég­re, így, ha, nem is a­ terv szerint), d­e a kívánt­ céloknak m­egfitelelően éssze­rűen használják fel a ren­delkezésre álló anyagaikat.­ A­z idén a­z eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap a közcélú befogadók — elve­zető csatornák — állapotá­nak javítása, karbantartása. A két kivitelező kapacitásai elegendő­k a feladatok meg­valósítására. Csupán a hi­ányzó diren­ciő teszi bi­zonytalanná az alagosöve­­zésű­ munkát, valamint a ta­­v­a­lyi csapadékos időjárás követ­kezté­ben elmaradt mélylazítás pótlása okoz nehézségieket.

Next