Vas Népe, 1983. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

Mennyi a megyében a kisiparosok adója? A megyében több ezer kisiparos segíti a lakossági szolgáltatási igények kielé­gítését. Sokan bekapcsolód­nak a közületi megrendelé­sek kielégítésébe is. Azt vi­szont kevesen tudják, ho­gyan történik az adójuk megállapítása. Sokakat ér­dekelhet, hogy mennyi a kis­iparosok adója. A kisiparo­sokat viszont az érdekli, ho­gyan lehet adókedvezményt kapni, illetve a megállapí­tott adó ellen fellebbezni. Ezért felkerestük a KIOSZ Vas megyei Adóközösségé­nek vezetőjét, Sántha Györ­gyöt és helyettesét, Várkony Kornélt, hogy tájékoztassák lapunk olvasóit az adózás körülményeiről. — Hogyan történik az adó megállapítása? — Az Adóközösség fel­adata — a Pénzügyminisz­térium és a megyei tanács­ok pénzügyi osztályának a felügyelete mellett — az ál­talános jövedelemadó és forgalmi adó megállapítása társadalmi bizottságok köz­reműködésével. Az elsőfokú fórum a véleményező bizott­ság. Ennek a munkájában Vas megyében nyolc KIOSZ alapszervezetnél 163 kisipa­ros vett részt. A vélemé­nyező bizottsági tárgyalás után észrevételt tehet az Il­letékhivatal, mint adóható­ság és a KIOSZ alapszerve­zet vezetősége, mint érdek­képviseleti szerv. Az adó­alap megállapító bizottság az észrevételeket bírálja el. Döntése ellen kifogást emel­het mindkét szerv, ezt az Adósközösség társadalmi ve­zetősége bírálja el. — Mikor kapják meg az értesítést a kisipa­rosok? — A bizottságok javaslata és döntése után, legkésőbb május 15-ig kapják meg a fizetési meghagyást a kis­iparosok az 1982. évi végle­ges jövedelem- és forgalmi adóról, valamint az 1983. évi előlegről és átalányról. 1981-től gépi adatfeldolgo­zás útján történik az adó­­lajstromok elkészítése, ezért ezt a munkát határidőre be kell fejezni. Örvendetes, hogy a bevallási morál ja­vult, élnek az iparosok az új rendelkezések lehetősé­geivel. — Hogyan lehet fel­lebbezni, és milyen ked­vezményt kaphatnak a kisiparosok? — A fizetési meghagyás kézhez vételétől számított 15 napon belül fellebbezni lehet a megyei tanács vb pénzügyi osztályához. Ked­vezményt többféle módon kaphat a kisiparos. Például, ha műhelyének műszaki fej­lesztésére a KIOSZ megyei titkárság által nyitott­­bank­számlára pénzt helyez el, azt adómentesen elszámol­hatja. Pályázat alapján kü­lön kedvezményben része­sülnek az energiatakarékos­sági, környezetvédelmi ter­mékek, az exportot előállító és importot pótló tevékeny­séget folytató kisiparosok, ők a bruttó bevételük 9 százalékát számolhatják el adómentesen. Eddig a me­gyében nyolc kisiparos ka­pott ilyen kedvezményt. Ezenkívül adókedvezmény­ben részesülnek a lakossági szolgáltatást végző kisiparo­sok, a kisközségekben dol­gozók és a kiemelt idegen­forgalmi helyeken tevékeny­kedő kisiparosok. A megyé­iben az utóbbi helyek a kö­vetkezők: Velem, Cák, Bo­­zsok, Kőszeg, Őriszentpéter, Bük. A 65 éven felüli férfi­ak és 60 éven felüli nők a kor miatti adómentességet élveznek abban az esetben, ha évi jövedelmük nem ha­ladja meg a 48 ezer forin­tot. — Mennyi az adó Vas megyében? — Aprófalvas, kistelepü­­lésű a megye, ezért a kere­seti viszonyok — az állami és a szövetkezeti szektorhoz hasonlóan — a kisiparosok körében is alacsonyabbak az országos átlagnál. Ennek megfelelően az adóterhek is kisebbek. A főfoglalkozású­ak évi egy főre jutó adóter­he a megyében átlagosan 7806 forint. A munkavi­szony melletti iparosok évi átlagos adója 2078 forint és a nyugdíjasok évente átla­gosan 1210 forint adót fi­zetnek. Jó dolog az, hogy a közületi munkák után járó bért az A­dóközösség útján fizetik ki a kisiparosoknak. Az ilyen munkák az utóbbi három évben nagymérték­ben emelkedtek. 1980-ban 26 millió, 1981-ben 72 mil­lió, 1982-ben 105 millió fo­rintot utaltak át az Adókö­zösségnél vezetett közületi számlára. ----Megfelelően előké­szítették-e az adóbeval­lási munkát? — Az év folyamán megje­lent jövedelemadó rendelet változásairól, az adóbevallá­si ívek helyes kitöltéséről a kisebb alapszervezeteknél egy, a nagyobbaknál 2—2 tájékoztató előadást tartot­tunk. 710 kisiparos vett részt ezeken a tájékoztató­kon. Ezenkívül rendkívüli fogadónapokat tartottunk. A véleményező­­bizottságok februárban tartották ülései­ket. Az ülések után — az elsőfokú fórum döntése el­len — eddig 169 észrevétel érkezett. Figyelembe kell venni, hogy jelenleg 3796 kisiparos működik a megyé­ben. (Egy évvel korábban 3772 kisiparos volt.) Az ész­revételeket az Illetékhivatal és a KIOSZ szervei tették. Ezek a korábbi évekhez ké­pest némi emelkedést mu­tatnak. Jelenleg az adóalap megállapító bizottságok dol­goznak az észrevételek elbí­rálásán. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy az adómegállapítási munkák színvonala javult az előző évekhez viszonyítva. Farkas László Hogyan lehet kedvezményt kapni vagy fellebbezni? A KSH felmérése az üzemi balesetek alakulásáról 124 004-en sérültek meg munka közben tavaly, 6702-vel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1980-ban, amikor körülbelül százezer embert ért munkahelyi baleset. Ugyancsak csök­kent — bár mindössze hu­szoneggyel — a halálos ki­menetelű üzemi balesetek­ száma, a múlt évben 548- an haltak meg emiatt. A sérülések jelentős hányada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte, 15 szá­zalékuk fél éve sem dol­gozott­­ munkakörében. Mind a férfiaknál, mind a nőknél kétszer annyi se­gédmunkást ér baleset, mint szakmunkást. A Statisztikai Kiadó Vállalat összesítéséből megállapítható az is, mi okozta a legtöbb munkahe­lyi balesetet, milyen azok terület szerinti megoszlása. Legnagyobb részük úgy következett be, hogy a sze­rencsétlenül járt dolgozó leesett az állványról, tető­ről, sok baleset okozója volt munkagép, kéziszer­szám vagy kiálló hegyes tárgy. A munkagépek okoz­ta üzemi balesetek három­negyed része a gép kiszol­gálása, rendeltetésszerű működése közben történt, csaknem egyötöde tisztítás, szerelés, javítás, beállítás, próba, olajozás, zsírozás alkalmával fordult elő. A munkagépek közül a leg­több balesetet a köszörű- és csiszológépek, a vasipa­ri esztergapadok, fúrógé­pek, fűrészek, fémipari vágógépek, illetve faipari gyalugépek okozták. A balesetek 28­ százalé­ka a dolgozók szakképzet­lenségének, illetve gyakor­latlanságának következmé­nye volt. Egyötöde a mun­kahely hibájából, a munka, a munkafolyamatok hely­telen megszervezése és a felügyelet hiánya miatt for­dult elő. Az esetek 7 szá­zalékában hiányoztak az egyéni védőeszközök, illet­ve nem használták azokat. A berendezések, kéziszer­számok rossz állapota to­vábbi öt százalékot oko­zott. A legtöbb baleset hét­főn és kedden, s általában a munkakezdés utáni ne­gyedik és ötödik órában történt. Növekedett a munkába menet, munkából jövet történt balesetek aránya: 13,2-ről 15,5 százalékra. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint előfordult, hogy egyes vállalatok az üzem­ben­ történt balesetek egy részét úgynevezett úti — nem kivizsgálandó — bal­esetnek minősítették. En­nek oka, hogy az ilyen ese­tek számának növekedése nem zárja ki az élüzem cím, szocialista brigád cím, prémium elnyerését, míg az üzemi balesettek emel­kedése igen. a kőbányai vásárvárosban idegenforgalmi hivatala, az IBUSZ, a COOPTOURIST, az EXPRESS, a VOLÁN­­TOURIST, a BUDAPEST TOURIST, a MALÉV AIR TOURIST, a Camping és az Autó Klub — standjaikon színes, reprezentatív plaká­tok, prospektusok, prog­ramajánlatok hívják fel a figyelmet a kül- és belföl­di utazásokra, amelyekre a helyszínen jelentkezők 5—10 százalékos árkedvezményt kapnak. A magyar utazási kiren­deltségeken kívül számos külföldi kiállító is eljött vendéghívó , célzattal: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ausztria, Görögország, Ju­goszlávia, Finnország, NSZK, Olaszország, Svájc, Török­ország, Bulgária, Egyiptom, Vietnam képviselete ad tá­jékoztatást, tanácsokat ha­zájukba tehető utazásokhoz. Itthon otthon van — hir­deti a kiállítás, sokszínűen bemutatva a kirándulási, üdülési lehetőségeket a szép magyar tájakon, városokban. Hazánkat a folklór, a gaszt­ronómia, a kultúra, a sport vonzerején kívül azért is szívesen látogatják a kül­földiek, mert Magyarország­ról kialakult az a­­kép is, hogy itt jó az áruellátás és amit­ még külön , értékelnek, megnyugtató a közbizton­ság. A vásárvárosban több száz szakember igazítja útba a kül- és belföldi turistákat, segítséget adva szabad ide­jük minél kellemesebb el­töltéséhez. Valamennyi uta­zással kapcsolatos kérdésre a­ helyszínen azonnal válaszol a Tourinform számítógépes szolgálata. Különböző játé­kok, vetélkedők, zenés, tán­cos műsorok, kabaré, divat­­bemutatók teszik színessé a tíz napot, délelőtt 10 órától este hét óráig. Egy gyors körsétára invitálva az olva­sót: a vásárközpont A-pavi­­lonjában a szabad­idő kiál­lítás és vásár megtekintésén kívül a sportszer cserebere standon túladhatunk felesle­gessé vált sportfelszerelése­inken. Lemérhetjük fizikai erőnket a teszt­pályán, s ha jói az erőnlétünk, még aján­dékokkal is jutalmaznak. A D-pavilonban találhatjuk a vasút-modell kiállítást, az egész napos filmvetítésen lát­hatjuk a kiállítók filmjeit, amatőr úti- és sportfilme­ket, gyermekrajzfilmeket. Végigjárhatjuk a kézműve­sek utcáját, ahol fazekas, faragó, szövő, kosárkötő, hímző, tojásfestő mesterek a szemünk láttára készítik ügyes munkáikat. A 17. és 18. pavilonban a tavalyi legszínvonalasabb építészeti alkotásokat mutatják be. A 24-es pavilon a népművésze­té. Józsa János köröndi fa­zekasmester a helyszínen készíti gyönyörű alkotásait. A World Press Photo ki­állítás az 1982. év legjobb­nak ítélt sajtófotóit tárja elénk, a képek a világ kü­lönböző részéből érkeztek, kiegészülve az utóbbi három évtized történeti anyagával. Mindez csak egy kis íze­lítő azoknak, akik még nem éltek a MÁV 33 százalékos vásári vasúti kedvezményé­vel és nem keresték fel a nagyszabású Utazás ’83 ki­állítást, ahová az elmúlt hét végén tízezrek látogattak el, az autósok­ a délutáni órák­ban alig találtak helyet a zsúfolt parkolókban. Már az első „félidőből” következtetni lehet a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál e rendezvényének népszerű­ségére. Nemhiába, sok mú­lik a jó előkészítésen, szer­vezésen. Az idegenforgalom hazai képviselői előrelátó­­ak: már most kézbe tudják adni az 1984. évi fesztivál programfüzetét. H. A. Kempingcikkek bemutatója. 1983. március 23. Szerda Tűz, ablakból nézve Lehet, hogy másokban is felötlöttek azok a gon­dolatok, amelyeket a mi­nap egy számomra addig ismeretlen fiatalember mondott el. Lehet, hogy a maguk módján meg is fogalmazták mindazt, amit ez a fiatalember fontosnak tartott egy új­ságíróval közölni, csak talán ők nem gondoltak erre, vagy pedig napi gondjaik-dolgaik kilúgoz­ták esetleges ilyen szán­dékukból a végrehajtás energiáját. Az utóbbi időben Szombathelyen előfordult tüzekről, pontosabban a tűzoltókról szólt a mon­danivaló. — A Bem Jó­zsef utcában lakom, ahol — amint az újság is írt róla — sorozatban gyul­ladtak ki a lakóházak pincéi. Én a lakásom ablakából néztem végig a tűzoltók emberpróbáló erőfeszítéseit a pusztító lángok megfékezésére, önfeláldozó akcióikat életek és értékek meg­mentésére. Mindig cso­dálat töltött el ezek iránt az emberek iránt, akik önmaguk épségét kockáztatva, veszélyhely­zeteket is habozás nélkül vállalva, a szó szoros ér­telmében harcoltak a so­kakat fenyegető pusztu­lás ellen. Tudom, sokan azt mondják erre, nekik ez a hivatásuk, kötelessé­gük. Igaz. De a tűzoltó se nem robot, se nem hős, hanem ember a ma­ga újra és újra legyőzen­dő ősi rettenetével, félel­mével a harsogva táma­dó tűztől. Ennek a féle­lemnek a legyőzése az ő szép emberi diadaluk. Nincs szükségük a tűzoltóknak arra, hogy heroszálják őket. Ők ma­guk tiltakoznának ez el­len a legjobban. De ta­lán jólesik nekik, hogy néha észrevesszük őket, s elmondjuk, amit gon­dolunk róluk. Akár egy ember teszi ezt, akár az egész társadalom. (várhelyi) Lehangolva... „Üres az osztály, nincs lakója már.” A könnyes­bús ballagási dal utolsó sorát duruzsolja fülem­be a cinikus kisördög. Állok az üres osztályon egymagam. Sehol senki, se kint, se bent, körbe­járok, benézek minden lukba, egy fia teremt­mény sehol. Mozgást csak túl a rácson, a szőnyeg­­osztályon észlelek, meg odaát, a műszakin. Én a hangszer­osztá­lyon állok és várok. A Borostyánkő Áruházban, kedden reggel negyed ki­lenctől, vagy tíz percen át. Aztán feladom, me­gyek, nem lopom az időt. Más egyebet mindent lophattam volna. Vihet­tem volna a hónom alatt akár egy tangóharmoni­kát, vagy gitárt, tambu­­rát, dobot, pikulát, tás­kában, vagy anélkül. Le­mezekről nem is beszél­ve. Kutya sem törődne vele, minden jel erre vall. Itt vagy áttértek az önkiszolgálásra, vagy ele­ve föladták, hogy vevő egyáltalán betéved ide. Pedig néha betéved. Nem is csak olcsó áru­ért, hanem... Például zongoráért. Most van belőlük, ahogy elnézem. Világosabb és sötét színben 22 ezertől 33 ezerig. Kőszegi isme­rőseim az előbbi árban keresték meg az ősszel. Akkor nem volt. Elője­gyezték őket egy füzetbe. Aztán az idén januárban — sokszori érdeklődés után — megtudták, hogy időközben jött ez a hang­szer. Ők is jöttek, fizet­tek és­ vitték. Azzal az ígérettel, hogy két héten belül az illetékes szakem­ber is kijön majd hozzá­juk áthangolni a hang­szert, a szállítás után ez természetszerű kötelessé­ge a boltnak. Ez utóbbi — a hango­ló — nem jött a mai napig se. Nemrég, márci­us elején reklamáltak. Hogy ott a zongora, de minek, a gyerek kezdet­­től nem tud rajta játsza­ni, mert két hang nem szól, a többi meg hamis. És erre mi történt? Na­pokkal utóbb táviratot kapott a vevő: jöhet a zongoráért, átveheti... Hm. Vajon milyen zon­gorát? És mennyiért? Vagy netán ez csak rá­adás? Kész kabaré, de a ne­vetés ezúttal elmarad. Az idegekre megy ez a já­ték. Az ilyenfajta keres­kedelmi anarchiától egy­szerűen lehangolódik az ember. Akár a zongora... (lakatos) Az üzletkötő

Next