Vas Népe, 1983. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
Mennyi a megyében a kisiparosok adója? A megyében több ezer kisiparos segíti a lakossági szolgáltatási igények kielégítését. Sokan bekapcsolódnak a közületi megrendelések kielégítésébe is. Azt viszont kevesen tudják, hogyan történik az adójuk megállapítása. Sokakat érdekelhet, hogy mennyi a kisiparosok adója. A kisiparosokat viszont az érdekli, hogyan lehet adókedvezményt kapni, illetve a megállapított adó ellen fellebbezni. Ezért felkerestük a KIOSZ Vas megyei Adóközösségének vezetőjét, Sántha Györgyöt és helyettesét, Várkony Kornélt, hogy tájékoztassák lapunk olvasóit az adózás körülményeiről. — Hogyan történik az adó megállapítása? — Az Adóközösség feladata — a Pénzügyminisztérium és a megyei tanácsok pénzügyi osztályának a felügyelete mellett — az általános jövedelemadó és forgalmi adó megállapítása társadalmi bizottságok közreműködésével. Az elsőfokú fórum a véleményező bizottság. Ennek a munkájában Vas megyében nyolc KIOSZ alapszervezetnél 163 kisiparos vett részt. A véleményező bizottsági tárgyalás után észrevételt tehet az Illetékhivatal, mint adóhatóság és a KIOSZ alapszervezet vezetősége, mint érdekképviseleti szerv. Az adóalap megállapító bizottság az észrevételeket bírálja el. Döntése ellen kifogást emelhet mindkét szerv, ezt az Adósközösség társadalmi vezetősége bírálja el. — Mikor kapják meg az értesítést a kisiparosok? — A bizottságok javaslata és döntése után, legkésőbb május 15-ig kapják meg a fizetési meghagyást a kisiparosok az 1982. évi végleges jövedelem- és forgalmi adóról, valamint az 1983. évi előlegről és átalányról. 1981-től gépi adatfeldolgozás útján történik az adólajstromok elkészítése, ezért ezt a munkát határidőre be kell fejezni. Örvendetes, hogy a bevallási morál javult, élnek az iparosok az új rendelkezések lehetőségeivel. — Hogyan lehet fellebbezni, és milyen kedvezményt kaphatnak a kisiparosok? — A fizetési meghagyás kézhez vételétől számított 15 napon belül fellebbezni lehet a megyei tanács vb pénzügyi osztályához. Kedvezményt többféle módon kaphat a kisiparos. Például, ha műhelyének műszaki fejlesztésére a KIOSZ megyei titkárság által nyitottbankszámlára pénzt helyez el, azt adómentesen elszámolhatja. Pályázat alapján külön kedvezményben részesülnek az energiatakarékossági, környezetvédelmi termékek, az exportot előállító és importot pótló tevékenységet folytató kisiparosok, ők a bruttó bevételük 9 százalékát számolhatják el adómentesen. Eddig a megyében nyolc kisiparos kapott ilyen kedvezményt. Ezenkívül adókedvezményben részesülnek a lakossági szolgáltatást végző kisiparosok, a kisközségekben dolgozók és a kiemelt idegenforgalmi helyeken tevékenykedő kisiparosok. A megyéiben az utóbbi helyek a következők: Velem, Cák, Bozsok, Kőszeg, Őriszentpéter, Bük. A 65 éven felüli férfiak és 60 éven felüli nők a kor miatti adómentességet élveznek abban az esetben, ha évi jövedelmük nem haladja meg a 48 ezer forintot. — Mennyi az adó Vas megyében? — Aprófalvas, kistelepülésű a megye, ezért a kereseti viszonyok — az állami és a szövetkezeti szektorhoz hasonlóan — a kisiparosok körében is alacsonyabbak az országos átlagnál. Ennek megfelelően az adóterhek is kisebbek. A főfoglalkozásúak évi egy főre jutó adóterhe a megyében átlagosan 7806 forint. A munkaviszony melletti iparosok évi átlagos adója 2078 forint és a nyugdíjasok évente átlagosan 1210 forint adót fizetnek. Jó dolog az, hogy a közületi munkák után járó bért az Adóközösség útján fizetik ki a kisiparosoknak. Az ilyen munkák az utóbbi három évben nagymértékben emelkedtek. 1980-ban 26 millió, 1981-ben 72 millió, 1982-ben 105 millió forintot utaltak át az Adóközösségnél vezetett közületi számlára. ----Megfelelően előkészítették-e az adóbevallási munkát? — Az év folyamán megjelent jövedelemadó rendelet változásairól, az adóbevallási ívek helyes kitöltéséről a kisebb alapszervezeteknél egy, a nagyobbaknál 2—2 tájékoztató előadást tartottunk. 710 kisiparos vett részt ezeken a tájékoztatókon. Ezenkívül rendkívüli fogadónapokat tartottunk. A véleményezőbizottságok februárban tartották üléseiket. Az ülések után — az elsőfokú fórum döntése ellen — eddig 169 észrevétel érkezett. Figyelembe kell venni, hogy jelenleg 3796 kisiparos működik a megyében. (Egy évvel korábban 3772 kisiparos volt.) Az észrevételeket az Illetékhivatal és a KIOSZ szervei tették. Ezek a korábbi évekhez képest némi emelkedést mutatnak. Jelenleg az adóalap megállapító bizottságok dolgoznak az észrevételek elbírálásán. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adómegállapítási munkák színvonala javult az előző évekhez viszonyítva. Farkas László Hogyan lehet kedvezményt kapni vagy fellebbezni? A KSH felmérése az üzemi balesetek alakulásáról 124 004-en sérültek meg munka közben tavaly, 6702-vel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1980-ban, amikor körülbelül százezer embert ért munkahelyi baleset. Ugyancsak csökkent — bár mindössze huszoneggyel — a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma, a múlt évben 548- an haltak meg emiatt. A sérülések jelentős hányada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte, 15 százalékuk fél éve sem dolgozott munkakörében. Mind a férfiaknál, mind a nőknél kétszer annyi segédmunkást ér baleset, mint szakmunkást. A Statisztikai Kiadó Vállalat összesítéséből megállapítható az is, mi okozta a legtöbb munkahelyi balesetet, milyen azok terület szerinti megoszlása. Legnagyobb részük úgy következett be, hogy a szerencsétlenül járt dolgozó leesett az állványról, tetőről, sok baleset okozója volt munkagép, kéziszerszám vagy kiálló hegyes tárgy. A munkagépek okozta üzemi balesetek háromnegyed része a gép kiszolgálása, rendeltetésszerű működése közben történt, csaknem egyötöde tisztítás, szerelés, javítás, beállítás, próba, olajozás, zsírozás alkalmával fordult elő. A munkagépek közül a legtöbb balesetet a köszörű- és csiszológépek, a vasipari esztergapadok, fúrógépek, fűrészek, fémipari vágógépek, illetve faipari gyalugépek okozták. A balesetek 28 százaléka a dolgozók szakképzetlenségének, illetve gyakorlatlanságának következménye volt. Egyötöde a munkahely hibájából, a munka, a munkafolyamatok helytelen megszervezése és a felügyelet hiánya miatt fordult elő. Az esetek 7 százalékában hiányoztak az egyéni védőeszközök, illetve nem használták azokat. A berendezések, kéziszerszámok rossz állapota további öt százalékot okozott. A legtöbb baleset hétfőn és kedden, s általában a munkakezdés utáni negyedik és ötödik órában történt. Növekedett a munkába menet, munkából jövet történt balesetek aránya: 13,2-ről 15,5 százalékra. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint előfordult, hogy egyes vállalatok az üzemben történt balesetek egy részét úgynevezett úti — nem kivizsgálandó — balesetnek minősítették. Ennek oka, hogy az ilyen esetek számának növekedése nem zárja ki az élüzem cím, szocialista brigád cím, prémium elnyerését, míg az üzemi balesettek emelkedése igen. a kőbányai vásárvárosban idegenforgalmi hivatala, az IBUSZ, a COOPTOURIST, az EXPRESS, a VOLÁNTOURIST, a BUDAPEST TOURIST, a MALÉV AIR TOURIST, a Camping és az Autó Klub — standjaikon színes, reprezentatív plakátok, prospektusok, programajánlatok hívják fel a figyelmet a kül- és belföldi utazásokra, amelyekre a helyszínen jelentkezők 5—10 százalékos árkedvezményt kapnak. A magyar utazási kirendeltségeken kívül számos külföldi kiállító is eljött vendéghívó , célzattal: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ausztria, Görögország, Jugoszlávia, Finnország, NSZK, Olaszország, Svájc, Törökország, Bulgária, Egyiptom, Vietnam képviselete ad tájékoztatást, tanácsokat hazájukba tehető utazásokhoz. Itthon otthon van — hirdeti a kiállítás, sokszínűen bemutatva a kirándulási, üdülési lehetőségeket a szép magyar tájakon, városokban. Hazánkat a folklór, a gasztronómia, a kultúra, a sport vonzerején kívül azért is szívesen látogatják a külföldiek, mert Magyarországról kialakult az akép is, hogy itt jó az áruellátás és amit még külön , értékelnek, megnyugtató a közbiztonság. A vásárvárosban több száz szakember igazítja útba a kül- és belföldi turistákat, segítséget adva szabad idejük minél kellemesebb eltöltéséhez. Valamennyi utazással kapcsolatos kérdésre a helyszínen azonnal válaszol a Tourinform számítógépes szolgálata. Különböző játékok, vetélkedők, zenés, táncos műsorok, kabaré, divatbemutatók teszik színessé a tíz napot, délelőtt 10 órától este hét óráig. Egy gyors körsétára invitálva az olvasót: a vásárközpont A-pavilonjában a szabadidő kiállítás és vásár megtekintésén kívül a sportszer cserebere standon túladhatunk feleslegessé vált sportfelszereléseinken. Lemérhetjük fizikai erőnket a tesztpályán, s ha jói az erőnlétünk, még ajándékokkal is jutalmaznak. A D-pavilonban találhatjuk a vasút-modell kiállítást, az egész napos filmvetítésen láthatjuk a kiállítók filmjeit, amatőr úti- és sportfilmeket, gyermekrajzfilmeket. Végigjárhatjuk a kézművesek utcáját, ahol fazekas, faragó, szövő, kosárkötő, hímző, tojásfestő mesterek a szemünk láttára készítik ügyes munkáikat. A 17. és 18. pavilonban a tavalyi legszínvonalasabb építészeti alkotásokat mutatják be. A 24-es pavilon a népművészeté. Józsa János köröndi fazekasmester a helyszínen készíti gyönyörű alkotásait. A World Press Photo kiállítás az 1982. év legjobbnak ítélt sajtófotóit tárja elénk, a képek a világ különböző részéből érkeztek, kiegészülve az utóbbi három évtized történeti anyagával. Mindez csak egy kis ízelítő azoknak, akik még nem éltek a MÁV 33 százalékos vásári vasúti kedvezményével és nem keresték fel a nagyszabású Utazás ’83 kiállítást, ahová az elmúlt hét végén tízezrek látogattak el, az autósok a délutáni órákban alig találtak helyet a zsúfolt parkolókban. Már az első „félidőből” következtetni lehet a Budapesti Tavaszi Fesztivál e rendezvényének népszerűségére. Nemhiába, sok múlik a jó előkészítésen, szervezésen. Az idegenforgalom hazai képviselői előrelátóak: már most kézbe tudják adni az 1984. évi fesztivál programfüzetét. H. A. Kempingcikkek bemutatója. 1983. március 23. Szerda Tűz, ablakból nézve Lehet, hogy másokban is felötlöttek azok a gondolatok, amelyeket a minap egy számomra addig ismeretlen fiatalember mondott el. Lehet, hogy a maguk módján meg is fogalmazták mindazt, amit ez a fiatalember fontosnak tartott egy újságíróval közölni, csak talán ők nem gondoltak erre, vagy pedig napi gondjaik-dolgaik kilúgozták esetleges ilyen szándékukból a végrehajtás energiáját. Az utóbbi időben Szombathelyen előfordult tüzekről, pontosabban a tűzoltókról szólt a mondanivaló. — A Bem József utcában lakom, ahol — amint az újság is írt róla — sorozatban gyulladtak ki a lakóházak pincéi. Én a lakásom ablakából néztem végig a tűzoltók emberpróbáló erőfeszítéseit a pusztító lángok megfékezésére, önfeláldozó akcióikat életek és értékek megmentésére. Mindig csodálat töltött el ezek iránt az emberek iránt, akik önmaguk épségét kockáztatva, veszélyhelyzeteket is habozás nélkül vállalva, a szó szoros értelmében harcoltak a sokakat fenyegető pusztulás ellen. Tudom, sokan azt mondják erre, nekik ez a hivatásuk, kötelességük. Igaz. De a tűzoltó se nem robot, se nem hős, hanem ember a maga újra és újra legyőzendő ősi rettenetével, félelmével a harsogva támadó tűztől. Ennek a félelemnek a legyőzése az ő szép emberi diadaluk. Nincs szükségük a tűzoltóknak arra, hogy heroszálják őket. Ők maguk tiltakoznának ez ellen a legjobban. De talán jólesik nekik, hogy néha észrevesszük őket, s elmondjuk, amit gondolunk róluk. Akár egy ember teszi ezt, akár az egész társadalom. (várhelyi) Lehangolva... „Üres az osztály, nincs lakója már.” A könnyesbús ballagási dal utolsó sorát duruzsolja fülembe a cinikus kisördög. Állok az üres osztályon egymagam. Sehol senki, se kint, se bent, körbejárok, benézek minden lukba, egy fia teremtmény sehol. Mozgást csak túl a rácson, a szőnyegosztályon észlelek, meg odaát, a műszakin. Én a hangszerosztályon állok és várok. A Borostyánkő Áruházban, kedden reggel negyed kilenctől, vagy tíz percen át. Aztán feladom, megyek, nem lopom az időt. Más egyebet mindent lophattam volna. Vihettem volna a hónom alatt akár egy tangóharmonikát, vagy gitárt, tamburát, dobot, pikulát, táskában, vagy anélkül. Lemezekről nem is beszélve. Kutya sem törődne vele, minden jel erre vall. Itt vagy áttértek az önkiszolgálásra, vagy eleve föladták, hogy vevő egyáltalán betéved ide. Pedig néha betéved. Nem is csak olcsó áruért, hanem... Például zongoráért. Most van belőlük, ahogy elnézem. Világosabb és sötét színben 22 ezertől 33 ezerig. Kőszegi ismerőseim az előbbi árban keresték meg az ősszel. Akkor nem volt. Előjegyezték őket egy füzetbe. Aztán az idén januárban — sokszori érdeklődés után — megtudták, hogy időközben jött ez a hangszer. Ők is jöttek, fizettek és vitték. Azzal az ígérettel, hogy két héten belül az illetékes szakember is kijön majd hozzájuk áthangolni a hangszert, a szállítás után ez természetszerű kötelessége a boltnak. Ez utóbbi — a hangoló — nem jött a mai napig se. Nemrég, március elején reklamáltak. Hogy ott a zongora, de minek, a gyerek kezdettől nem tud rajta játszani, mert két hang nem szól, a többi meg hamis. És erre mi történt? Napokkal utóbb táviratot kapott a vevő: jöhet a zongoráért, átveheti... Hm. Vajon milyen zongorát? És mennyiért? Vagy netán ez csak ráadás? Kész kabaré, de a nevetés ezúttal elmarad. Az idegekre megy ez a játék. Az ilyenfajta kereskedelmi anarchiától egyszerűen lehangolódik az ember. Akár a zongora... (lakatos) Az üzletkötő