Vas Népe, 1983. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

Édes Anyanyelvünk v­olt, azok a sajtóhibák Népszerű nyelvművelő folyóiratunk most megje­lentt július—szeptemberi számának címlapján a Szom­bathelyi Tanárképző Főiskola fényképe látható, „ahol augusztus végén megrendezték a magyar nyelvészek­­ IV. nemzetközi­­kongresszusát”. S nemcsak, a borítóla­pon találunk vasi vonatkozást, a cikkek közül például az egyik ugyancsak szombathelyi szerző (s éppen a Ta­nárképző tanár i­), Bokor József­ írása­­a tanítójelöltek anyanyelvi képzésének újdonságairól szól. Szabó Géza ■ tanszékvezető pedig Nyelvi alkalmazkodás címmel ar­­ról az érdekes jelenségről ír, hogy „a nyelvjárási, re­­c­­ionális köznyelvi sajátságokat a­­beszélők sokszor stu-­­­dlatosan is vállalják, máskor pedig valósággal mene­­-­elnek tőle”. Példái közül a dunántúli kettőshangzók­­használatára vagy a szegediek, kecskemétiek ö-zésére ) vonatkozók, valamint az alaktani érdekességek (mond . dal, lától — mondasz, látsz) külön figyelmet érdemel­nek. Azok a bizonyos sajtóhibák pedig, amelyekre a fenti ■ alcím­es utat, a folyóirat előző számának e tárgyú cik­kéhez fűzött megjegyzést idézik. Kiderül ebből a rö­vidke hozzászólásból, hogy a látszólagos (vagy valósá­gos) elírások néha nem is hibák. A példának felhozott mauzóleum-múzeum tévesztés ugyanis jogos, mert Széphalm­on Kazinczy mauzóleumát múzeumnak ren­dezték be . . . Igen, így is­­lehet tévedni. Meg úgy is, ahogy az egyik la­ptudósoitó tette, írván: „Helikon köny­vesbolt lesz a Sütő utcai Budapesten.” .Ment budapesti Sütő utca van, de Sütő utcai Budapest... A helyesírási jellegű viták kedvelői bizonyára érdek­lődéssel olvassák majd a dz és dzs elválasztásáról kö­zölt megjegyzést. Abban ugyanis a most érvényes sza­bály (bo-dza, fin-dzsa) bírálata és a másik elválasztás melletti kiállás (bod-za, find-zsa) kapott hangot. S ha már a hangoknál tartunk, azt írja G. Varga Györgyi, hogy „ismét veszélyben a magánhangzók i időtartama”, s példái közt ilyeneket olvashatunk: házból, könyvből, ítadáit rövid o-val, ö-vel, s természetesen a televíziós Képújság is megkapja (joggal) a magáét magánhangzó ügyben. S ezzel itm­ég csak utaltunk az Édes Anyanyelvünk legújabb számának valóban érdekes,­­tanulságos cikkei­re. Záradékul néhány cím: Hivatalos vagy hivatali, Egyszerű, egyszeri, Ki csap be­ kicsodát?, Szilveszter —­­ szil­ves tér, Rettenetesen ,boldog ...­­—talán) | . _____ ______ ___ _ ____ * IflflnEwn m! 11 üw ai m 11 Változott a méret, pontosabban a női mellbőség. A fo­lyamatosan végzett vizsgálatok szerint az angol hölgyek mellbősége az utóbbi évtized alatt éppen öt centiméterrel nőtt Ezért jöttek divatba ismét, az olyan méretek, mint például Erica Prestonéhoz hasonlók (képünkön balról), no­ha az ízlések megoszlanak, ezért változatlanul nagy a tábo­ra a szerényebb méreteknek is, mint képünkön jobbról a Jeanne Gharles-é r.. (Kleine Z.) Bélyegsarok Augusztus 25-én a pos­ta a Budapesten megren­dezésre kerülő Méhészeti világkongresszus alkal­mából az „Évfordulók— események ’83” sor ke­retében adta ki a 29. APIMONDIA Kongresz­­szus elnevezésű 1 forint névértékű bélyeget. A bélyeget Zombory Éva grafikusművész ter­ve alapján több színű of­szetnyomással 3 344 800 fogazott és 5 800 fogazat-­­lan példányban a Pénz­jegynyomda készítette. Az álló téglalap alakú bélyeg fekete alapon rep­cét ábrázol virágport gyűjtögető méhhel. A virág felett két sor­ban a „29. APIMONDIA KONGRESSZUS”, mel­lette jobboldalt függőle­gesen a „BUDAPEST ’83” szöveg olvasható. A bélyeg jobb felső sarkában a kongresszus emblémája látható. — pm — 1983. szeptember 24. Szombat Két kép ált Ernst Múzeumból Az Ernst Múzeum, fővárosunk kiállító he­lyiségeinek egyik legh­íresebbeike. ■Ernst Lajos egy módos­­­ilatkereskedő fia­ként 1872. április 20-án Budapesten szüle­tett. Már karmaszikopában megjárta Itáliát, és az ottani benyomásai ösztönözték a mű­gyűjtésre. Tanult, utazott és vásárolt, vásá­rolt. 1894-ben tehát alig huszonkét éves ko­rában már olyan gyűjtemény volt a birto­kában, amelyet a Történelmi­­Emlékcsarnok katalógusa 59 törtésben sorolt fel. E temérdek műtárgy gazdája a Nemzeti Szalont is ügyesen vezette. 1907-ben az egy­kori Erzsébet (a mai Engels) téren saját ott­honhoz jutott az egyesület. Ebben az öt felső világítású teremben a legmodernebb felfo­gásiban dolgozó magyar képzőművészek al­kotásaiból rendezett tárlatokat. 1909-ig állt Ernst a Szalon élén. Amikor ugyanis — azzal a vádda­l, hogy a hagyomá­nyos­ stílusok követőit mellőzi k­idibuktat­­ták tisztéből. Ekkor döntött úgy, hogy saját bemutatóhelyet létesít. Örökségéből négyemeletes palotát építte­tett a Nagymező utcában, és annak első emeletét múzeumnak rendezte be. Intézmé­nye 1912. május 12-én nyílt meg. 1935 táján azonban gondok mutatkoztak: a múzeum gazdája anyagi csődbe jutott. Hogy nehéz helyzetéből kilábaljon, műtár­gyaiit — köztük Tintoretto, Székely Bertalan, Madarász Viktor festményeit — fölajánlotta az államnak. Sajnos hiába — a vétel elma­radt. Ernst pedig elkeseredésében 1937 már­ciusában önkezével vetett véget életének. Az általla alapított múzeum azonban továbbra is élte a maga eleven életét. Ernst Lajos egykori háza nem sérült meg a második világháborúban. Így 1945. augusz­tus 11-én ott nyílhatott meg a Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezetének közös tárlata. 1948 után a Központi Zálogház vette­­ke­zelésbe, de 1952-től ismét a képzőművészeké lett e múzeum. 1954-től a Műcsarnok fel­ügyeli. Kiállítótér az Ernst Múzeumban. Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének egyik első vázlata az Ernst-gyűjte­­ményből. ! —------------1 Humor — Az ön számára csak egy megoldás van asszo­nyom — mondja az or­vos kövér páciensének, aki hiába fogyókúrázik: — ha érzi, hogy Valami­­ ízlik önnek, azonnal köp­­­­je ki! K­ — Választanod kell , közölünk! Mondd meg­­ nekünk­ őszintén, melyi­­­­künket szereted, Jóskát is vagy engem ? ’ — Nem mondom meg,­­ Mihály! Nem akarom megbántani Jóskát! ★ — Nem szégyelli­ ma­­­­gát, a gyerekei már is­­‘­kólába járnak, maga pe-­­ dig lányok után futkos! — Nem értem, miért: ‘ kellene emiatt a gyere­keknek kimaradniuk az­­ iskolából? ★ Nyílik a rendelő ajta­­­­ja és kiszól a pszichiá­­t tér: — A­­következőt ké- I rém! Napóleon úr, tes­­­­sék befáradni! ★ — Önök mikor tarta­nak szabad szombatot?­­ — kérdezi egy férfivá­­sárló az üzlet eladónő­jétől. — Én a silvő szomba­ton leszek szabad, mert a most következő szom-I­­baton otthon lesz a fér­jem ... ★ — Képzeld, Kard­csák négy évet kapott bigá- I miéért. — Legalább egy kicsit kipiheni magát. .. •I * ★ | — Drágám, »így lá­tom, apa egészen szép időnk lesz . — mondja a férj, amikor reggel ki­néz az ablakon. | — Na és? — kérdezi a­­ feleség. I­VIlSNEPE A Kárpátok övezte Tren­­csén várából csodálatos a kilátás a Vág völgyére. A soha be nem vett középkori erőd két évszázada a tűz martaléka lett. Az 1790. évi tűzvész után nem akadt, aki kitatarozta volna. A gyönyö­rű műemlék az utóbbi év­tizedekben született újjá.. Az általános felújító mun­kálatokat, amit sokrétű ré­gészeti kutatás kísér, 1952- ben kezdték meg, miután a várat műemlékké nyilvání­tották. A vár (a nagytorony és a védőfal) az 1260— 1270-es években épült. Csák Máté idejében átépítették és várpalotával, valamint kis kápolnával egészítették ki. Ez az oligarcha, akinek szinte fejedelmi hatalma volt, udvari karrierjét 1293- ban kezdte, mint pozsonyi ispán, s az 1296—1299-es években a palatinusi tisztet viselte. Akkoriban foglalta el Trencsén és Nyitra me­gyéket, s több más területet. Az ezt követő évszázadokban a vár gyakran váltotta gaz­dáit. A felújítási munkálatok során fokozatosan felépült a XIV. század végéről szár­mazó Lajos-palota, amely­nek egykori kincstárát a ré­gészeti leletek múzeumává alakították át. A szakembe­rek felújították az úgyneve­zett Ágyú-bástyát, amely ma kiállítást terem. Újjá­építették az egykori lőpor­szárítót és a mellette levő gótikus kápolnát is. Igen nehéz munka volt a vár hí­ i— mii hí­­ n Mim Trencsén vére újjászületik ~­­ ..__ — De hiszen már any­­nyiszor mondta*!, hogy egy szép napon el­, hagysz . .. DO . .1*1* '-rx.1— .TS res kútjának felújítása. Eh­hez egy megindító legenda fűződik: a sziklába vésett kutat Omár pasa építtette, hogy kiválthassa a vár ak­kori tulajdonosa, Szapolyai István fogságában sínylődő, Fatime nevű szereinkét. A kút 79,2 méter mély, vízosz­lopának szintje 10—15 méter között ingadozik. ősrégi falak. A sziklákra épült trencséni vár 13

Next