Vas Népe, 1985. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
A gyárból a boltokba Több mint 35 ezer tonna cukor készült az elmúlt kampányban a Sárvári Cukorgyárban, 6 és félezer tonnával több, mint az előző feldolgozási idényben. A készlet lehetővé teszi a gyárkörzet kiegyensúlyozott ellátását. A gyári csomagolóból folyamatosan érkeznek a szállítmányok a boltokba. (Fotó: H. P.) XXX. ÉVFOLYAM 46. SZÁM ■ 1985. FEBRUÁR 25. HÉTFŐ ■ ÁRA 1,80 FORINT Választásokat tartottak a Szovjetunióban Vasárnap tartották meg a Szovjetunióban a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, valamint a helyi szovjetek tagjainak újraválasztását. A csaknem kétszázmillió választásra jogosult szovjet állampolgár mintegy 2,2 millió jelöltre szavazott — ennyi a különböző szintű tanácsok tagjainak a száma. A választópolgárok nagy aktivitása jellemezte Moszkvában az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába és a helyi tanácsokba jelölt küldöttek megválasztását. Krasznaja Presznya választókerületben szavazott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet vezetőt a választókörzet szavazatszedő bizottságának titkára üdvözölte, majd virággal kedveskedtek Konsztantyin Csernyenkónak, akit Moszkva Kujbisev kerületében jelöltek küldöttnek az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába. A Lenin kerületben járult az urnához Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, a Frunze kerület képviselőjelöltje. Szavazása alkalmából virággal köszöntötték Konsztantyin Csernyenkót. Megemlékezés a nemzeti bizottságok megalakulásáról A nemzeti bizottságok megalakulásának 40. évfordulójára emlékeztek vasárnap az Államigazgatási Főiskolán megrendezett találkozón, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala szervezett. Az ünnepi eseményen az egykori nemzeti bizottságok megjelent tagjait Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára üdvözölte. Többek között hangsúlyozta: az 1944—45-ös évek fordulóján létrejött nemzeti bizottságok széles körű munkájuk révén az új magyar államiság megteremtéséért harcoltak. Létrejöttük igazolta: volt olyan demokratikus hagyomány és politikai kultúra, amelynek talaján megindulhatott az ország talpraállítása. Különböző társadalmi rétegek fogtak össze a nemzeti bizottságokban, amelyekben lehetőség nyílt a közvetlen demokrácia gyakorlására. A szervezetek a hatalom új tartalmára utaltak, s kétségtelen — mutatott rá az előadó —, hogy 1944—45-ben a nemzeti bizottságok a szociális haladás és az emberi felszabadulás intézményei is voltak. Munkásságuk ma is érvényes tanulságokat kínál, többek közt arra figyelmeztet, hogy jelenlegi gazdasági gondjaink megoldását a társadalmi együttmunkálkodás segítheti. Az ünnepi eseményen Korom Mihály történész, a Politikai Főiskola tanára részletesen elemezte a nemzeti bizottságok szerepét. Elmondta, hogy 1944 őszén a felszabadult országrészekben szinte azonnal megkezdődött szerveződésük. A helyi kommunista pártszervezetek és a különböző antifasiszta erők népi bizottságokat alakítottak, amelyek legfőbb feladata az élet újraindítása volt. A népi bizottságok az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány létrejöttéig egyedüli és kizárólagos hatalmi szervként dolgoztak. 1945. nyaráig a szervezetek nemzeti bizottsági formában helyi hatalmi testületként tevékenykedtek, majd a koalíciós években, működésük túlnyomórészt a társadalmi területekre összpontosult. Feloszlatásukig — erre 1949- ben került sor — számos kezdeményezés indult ki a nemzeti bizottságoktól. Köszöntő „Várj reám...” Szimonov ismert, szívhezszóló verse vezette be azt az ünnepséget, amelyet a kőszegi Jurisics Miklós Gimnázium adott szombaton délelőtt Szombathelyen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulása 67. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen ott voltak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg katonái, a magyar fegyveres erők képviselői, s családostól civilek is. Horváthné Kutas Mária tanárnő méltatta az évforduló jelentőségét, majd az iskola énekkara, tánccsoportja és szavalói adtak műsort orosz nyelven. A szombathelyi Zrínyi utcai általános iskolások virágcsokrokkal köszöntötték a szovjet hadsereg jelenlévő tagjait, akik nevében Vlagyimir Birjukov vette át az illatos üzenetet. Pártértekezletet tartottak Szombathelyen és Kőszegen Egy kevésbé ismert, de nagyon ide illő Ady-idézet jegyében: „Nem magunkért mind többen küzdünk, a leendőkért, az ékes jövőért” — tanácskoztak szombaton a megyeszékhely és környéke kommunistáinak küldöttei a tanárképző főiskola dísztermében. A pártértekezlet soros elnöke, Czvitek Miklós megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a párt XIII. kongresszusa elé tekintő, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére készülő népünk az elmúlt években is jelentős sikereket ért el az alkotó munkában, a demokrácia kiszélesítésében, a szocialista tevékenység kibontakoztatásában. Bonyolult, küzdelmes időszak áll mögöttünk, néhol komoly nehézségekkel kellett megküzdenünk. A párt azonban — mint a szocialista építés minden időszakában — ezúttal is jól határozta meg a cselekvés irányát. Ma talán erélyesebben mint máskor, követelünk tetteket egymástól és önmagunktól. A jól végzett munka így aztán megtenni gyümölcsét, megtermette az elmúlt öt esztendőben is. Üdvözölte a résztvevőket, köztük megkülönböztetett tisztelettel Baranyai Tibort, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a KB párt és tömegszervezetek osztályának vezetőjét, Horváth Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Bors Zoltánt, a megyei tanács elnökét és Nagy Lajost, az SZMT vezető titkárát. megállapította, hogy az ipari termelés ugyan az előző beszámolási időszakénál valamivel kisebb volt, de az országos átlagnál nagyobb ütemben nőtt. Az ipari munka termelékenysége a termelést meghaladóan emelkedett, s a termelésnövekmény elsősorban az exportcélokat szolgálta. Akár az ország más tájain, a beruházások itt is jelentősen mérséklődtek, következésképpen lelassult az állóeszköz-állomány növekedése. A jövedelmezőségi mutató 4 százalékkal javult, ám a nyereséghozamban a gazdálkodó egységek között nagyobb differenciáltság alakult ki. A beszámoló minden lényeges ipari és mezőgazdasági termelő egység erőfeszítéseit figyelembe vette, pontos értékelést adott az életszínvonal, az életkörülmények és a területfejlesztés alakulásáról, nem utolsó sorban az ideológiai munka, az oktatás és a művelődéspolitika legfontosabb tapasztalatairól. Mindezekről nagyon sok szó esett a szombati pártértekezletet megelőző alapszervezeti tanácskozásokon is. Horváth Lajos első titkár szóbeli előterjesztésében erről részletesen beszámolt. A taggyűléseken a párttagság 87 százaléka vett részt s minden harmadik ember mondott véleményt az eltelt időszak munkájáról. A taggyűlések elé terjesztett beszámolók döntő többsége reálisan mutatta be az adott területen elért sikereket és gondokat, mindenre kiterjedően vonták meg tevékenységük mérlegét, illetve határozták meg a jövő feladatait, összességében tartalmas, átfogó, kritikus és önkritikus értékelését adták a XII. kongreszszus óta végzett helyi munkának. (Folytatás a 2., 3. oldalon) A szombathelyi pártértekezlet elnöksége és a küldöttek egy csoportja. Jelentés szóban és írásban Szombathely és környéke ötéves fejlődését foglalta össze az a beszámoló, amelyet a küldöttek írásban kaptak meg már napokkal korábban. Ez tartalmazta a kongresszusi irányelvek vitáin elhangzottakat, illetve a kialakult állásfoglalást is. A jelentés hosszú távra szólóan értékelte az elmúlt időszak eseményeit, gondjait, széles körű, reális elemzést nyújtott a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáról, az utóbbi évek erőfeszítéseiről, a nehezebbé vált gazdálkodás sikereiről, gondjairól. Nagyon hasznos és kiegészítő dokumentumként tényeket, adatokat, számokat tartalmazó melléklet egészítette ki a számvetést. A küldöttek messzemenően tájékozódhattak a társadalom és a várospolitika, az ipar, építőipar, az élelmiszeripar, a gépipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem elért eredményeiről, a közoktatás, a közművelődés ötéves fejlődéséről, nem utolsó sorban a városkörnyék gyarapodásáról. Útmutatást, eligazítást kaptak a tanácskozás részvevői a pártszervezetekben felmért fejlődésről, változásokról is. A közigazgatás átszervezésével Szombathely csaknem 120 ezer lakos közvetlen központjává vált. A legnagyobb létszámú társadalmi csoport a munkásoké. A pártbizottság és a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervek munkájának középpontjában ezért a munkásság alapvető érdekeinek képviselete állt, ez azonban a térségben élők érdekeivel messzemenően találkozott. Jelentős beruházások, fejlesztések javították a munkafeltételeket, munkakörülményeket, tovább bővült és korszerűsödött az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás. A társadalom itt élő minden rétege élvezi a nem kis erőfeszítések árán létrehozott gyarapodás előnyeit. A város és környéke gazdaságának fejlődéséről a beszámoló egyebek közt