Vas Népe, 1985. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

Találkozott Puskással és a példaképével, Schumacherrel Három hét a válogatottá Hegedűs Péter benidormi és hamburgi visszaemlékezései Már az edzőtáborozás alatti telefonbeszélgetések előtt is sokat kerestük a térképen Benidormot hiába, aztán ide­haza Hegedüs mimutatta az elképzelt helyét a Földközi­tenger spanyol partjain, Ali­cante és Villajoy­a között, Alicantétől 4 kilom­éterre. Pe­dig a szemtanúk­ szerint 30 ezerre becsülhető a Benidorm lakosainak száma. — Kezdjük az elején, mi­lyen volt az utazás? — Ferihegyen­ voltak a CSZKA Moszkva kosara­sai is, velük­­ utaztunk Madridig. A 210 centis fi­úk mellett jól­­nézett ki a másfél méteresnél alig magasabb Sallai. Két óra volt a légi út,­­hamar el­telt az idő Madridig. A repülőtéren Österreicher Emil, a torna szervezője, Király Ferenc madridi tu­dósító és Puskás Ferenc, az aranycsapat­­ kapitánya várt minket. Fotósok, új­ságírók is jöttére a válo­gatott fogadására, de ami­kor Puskást felfedezték mindenki őhozzá rohant, volt egy sztori is. Puskás öcsi ebéd után­ sört kért mindenkinek, éle Mezey visszamondta a­ rendelést. Puskás tréfásan megje­gyezte: pedig azt hittem focisták vannak­ itt... — Alicantéig még repülő­gépen,­­onnét tovább autó­busszal utaztatok, milyen Be­nidorm? — Csodálatos, egy öböl­ben épültek. A házak, szállodák szinte a homo­kos tengerparttól indulnak felfelé. A domboldalról, aztán szép a kilátás, a tíz­emeletes épületek követik a tenger partját az öböl­ben. Két szállodában lak­tunk. Pontosabban egyik­ben az étkezés volt, a má­sikban a szállás. Ahol et­tünk, ott idegenek is lak­tak, jobbára idős pénzes házaspárok. A másikat — Maribor volt a neve — teljesen a magyar váloga­tott foglalta el. Mindkettő Österreicher Emil tulajdo­na, köztük a távolság mintegy 600 méter. — Hogyan festett a napi­rend? — Nyolc órakor regge­liztünk, tízkor edzettünk, ebéd után kettő—négy kö­zött csendes pihenő volt, fél öt órakor újabb edzés vagy meccs. Vacsora után szabad­idő (olvasás, tévé­nézés, kártyázás), 10 óra­kor takarodó. Az edzése­ken Mezey kapitány min­dig a mezőnyjátékosokkal foglalkozott, a kapusok közül Disztl Petivel Tajti, Szendreivel Páncsics dok­tor, velem pedig Egervári. Csillagokat láttunk, ezért mondtam, hogy többnek tűnt a munka, mint itthon öt év együttvéve. — Sört vagy bort engedé­lyezett-e a kapitány?­­— Csak kétszer egy-egy üveg sört: Kurucz Tóni bácsi, Nagy Anti és Róth névnapján, valamint a hamburgi meccs utáni va­csorán. — Kaptál egy olyan gólt, amelyről idehaza eltérő véle­mények olvashatók. A Nép­sport nem hibáztatott, a Nép­­szabadság viszont elmarasz­talt. — A Népsportnak volt igaza. Egy hosszú indítás­ra futottam ki, én meg is szereztem a labdát. Var­gához passzoltam, aki a Szabó A.-hoz adta. Szabó elvesztette, az ellenfél fel­nézett és beívelte az üres kapuba, nem érkezhettem vissza. — Amíg odavoltatok Bar­celonában rendeztek egy spa­nyol helyi rangadót. — Igen, a Barcelona— Espanol összecsapást. Már előtte egy héttel mindenki tudta, döntetlen lesz. Ös­terreicher Emil azt is mondta 0:0. Láttuk vide­ón, láttuk az újságokat, 120 ezer ember tombolt a gólnélküli mérkőzésen, fő­leg Suszter alakításai tet­szettek a nézőknek. Ná­lunk az ilyen előre tudott eredmény után balhé lett volna... — Az edzőtábor végén ir."Big Hamburg! — Alicante—Madrid, Madrid—Frankfurt és Frankfurt—Hamburg volt az úticél. Reggel nyolc órakor indultunk és dél­után kettő órakor már a kikötővárosban voltunk. A repülőtértől öt percre, a Crest Hotelben szálltunk meg, minden itt járt nagy csapatról van valami em­lék a szállodában. A meccs előtti napon, hétfőn este megnézhettük a Volkspark stadiont, ez a Hamburg ESV pályája. Szuper öl­tözők, a világítást külön bekapcsolták,­­de edzeni nem lehetett rajta. — Másnap jött a mérkő­zés, a nagy sztárok közelébe kerültél, ott volt példaképed, Schumacher is. — A találkozó délután­ján jött az Adidas cég képviselője, hozta az új sűrű stoplis cipőket, dzse­kiket, téli kabátokat. Csak néztem, amikor egy no­teszből mindenkinek vala­mennyi méretét kiolvas­ták, és aszerint adták át a holmit. Valamennyiünk­nek testre, lábra szabva. A stadionban az előmecs­­cset a Hamburg és Kai­serslautern serdülői ját­szották. Mezey György megtartotta szokásos, mindössze 15 perces tak­tikai értekezletét, minden­ki tudta feladatát. A lé­nyeg az volt, hogy Kardos söpröget, Nyilasi pedig visszavonul a középpályá­sok vonalába. Nem kell a sok beszéd, összeszokott kollektíva a válogatott. A kapitány az egységet már korábban megteremtette. Aztán bejött az öltözőbe Ferenc „császár” azaz Franci Beckenbauer, és mindenkivel kezet rázott, sok sikert kívánt. Jött a bemelegítés, Disztl Petit én lőttem be, de minden lab­dát elért. Mondtam is Taj­­tinak, figyeld meg, nem kap gólt... A másodedző sóhajtott, bár igazad len­ne. A mérkőzést minden­ki látta, véleménye is van róla. Nem volt nagy meccs, de a győzelem jo­gosságát ott is mindenki elismerte. — És a példakép? — Nem tudtam, hogyan is férkőzhetnék Schuma­cher közelébe. Aztán ami­kor szünetben felállt a kispadról, intett felém, üdvözölt, mint kapustár­sat, mert egyébként fogal­ma sem lehetett róla, ki vagyok. Az intés felbáto­rított, odarohantam hozzá. Kezet fogtunk, s nehézkes német tudásommal ma­­gyarázgattam, hogy rossz az idő és a talaj. Toni pedig Hamburgra, a csa­patra, az egész városra le­gyintett, bizonyára voltak itt már nehéz percei. Ké­szült rólunk fénykép is, de sajnos még nincs itt. Közben eltelt a szünet, Schumacher nem melegí­tett, még labdába sem ért. Így aztán Péter Zoli lö­vését sem érte el. Mond­ták is a többiek, hogy ré­szem van a győzelemben, hiszen a két kapust én ké­szítettem fel. Tonival a mezcserét is megbeszél­tem, de a végén Disztl megelőzött. Az egyik tar­talék trikója viszont azóta is féltett kincseim között van. — Kapott szidást a közön­ségtől Schumacher? — Percekig kórusban kiabálták: Toni, Toni, ha, ha, ha, Toni, Toni, menj haza... — Idehaza ismernek, tud­ják bohém fiú vagy. A mos­tani írások arról árulkodnak szent lettel. — Én nem lettem sem szent, sem mártír, maradt a bohém természetem is. Én már nem változok, meg nem is akarok, 31 éves vagyok. Szemléletem viszont­ változott, látom, érdemes odafigyelni, nem titok, szeretnék majd kül­földre szerződni. — A válogatottság hogyan alakul? — Nagyon nehéz lesz. Disztl kiemelkedik a me­zőnyből, mögötte viszont nagy harc várható. Egy biztos, könnyen nem adom magam, megpróbálom. — És a Haladás? — Jól akarunk védeni tavasszal is, bízom abban, hogy a csapat jól szere­pel. Véleményem szerint az első tíz között lesz a Haladás. Bodor Ferenc A Delray Beach-­ben folyó nemzetközi tenisztornán Te­mesvári Andrea és Taróczy Balázs ezúttal párosban volt érdekelt. Az első fordulóban mindketten győzelemmel mutatkoztak be. Temesvári az amerikai Lisa Bonder ol­dalán 6:7, 6:4, 6:4 arányban diadalmaskodott a Mandel, Teeguarden (dél-afrikai, amerikai) duó ellen. Taróczy megszokott pár­jával, a svájci Heinz Günthardt-tal fogott ütőt. Hogy nagyon jó a hírük, ar­ra jellemző: a második he­lyen emelték ki őket. Ta­róczyék 7:6, 6:4-es sikerrel jutottak a második forduló­ba, az Elter, Svensson (NSZK, svéd) kettős ellen nyertek. * Aranyból készült régisége­ket találtak a szovjet Belo­russziában található Polock város stadionjának gyep­szőnyege alatt. A pályát évek óta hasz­nálták a labdarúgók, s most a helyi vezetők úgy döntöt­tek, hogy felújítják a gyep­szőnyeget. Ekkor a munká­latokat végző szakemberek a vastag földréteg alatt sárga színű, csillogó tárgya­kat pillantottak meg, ame­lyekről később kiderült, hogy ezekből az aranydara­bokból karkötőket akartak készíteni. A polocki törté­nelmi-régészeti intézet mun­katársai szerint az aranyle­let körülbelül ezeréves A kincs felfedezői gazdag ju­talomban részesültek. ★ Francis Affleck 34 éves kanadai autóversenyző a február 17-i 500 mérföldes versenyre készülve, az egyik edzés során életét vesztette. Autója közel 300 km-es se­bességgel vágódott ki a pá­lyáról, a pilóta súlyos fej­sérüléseibe néhány percen belül belehalt. A Daytona Beach-i pályát 1959-ben nyi­tották meg, s Affleck a 14. áldozata. TELEX 1985. február 9. Szombat SS­PORTMŰ­SOR SZOMBAT Atlétika: a Vas megyei Atlétikai Szövetség évzáró értekezlete, 9, MTSH nagy­terem, Markusovszky u. Diáksport: középiskolás asztalitenisz megyei bajnok­ság, 8, Fürst iskola. — So­mogyi Kupa terem labda­rúgó-torna (ált. isk. 5—6. oszt.), 8, Körmend, Somogyi Béla körzeti iskola. Közgyűlés: a Celldömölki Vasutas­ Munkás SE be­számoló és vezetőségválasz­tó közgyűlése, 9.30, városi tanács (volt nagyközségi ta­nács) nagyterme. Sakk: Szombathely város és környéke serdülő és if­júsági egyéni bajnoksága, 14, MMIK, Ady tér. Szabadidősport, Dési-Hu­­ber iskola: Dési Kupa te­remfoci bajnokság (öt fős csapatok nevezését várják a helyszínen), Joskar-Ola isko­la: labdajátékok oktatása, játékdélelőtt, Fedett uszoda: úszásoktatás, vízilabda. (Kezdés mindhárom helyszí­nen 9 órakor.) Természetjárás: a REMIX hosszú távú éjszakai gyalo­gos nyílt túrája Rátót— Körmend közötti 40 kilomé­teres útvonalon. Utazás: Szombathelyről a 21.12-kor induló szentgotthárdi vonat­tal. Túravezető: Orbán Ró­bert. Teke, NB II. nyugat, fér­fiak : Spartacus-Styl—Tolna megyei Építők, 9, Kispityer. Labdarúgás, nemzetközi barátságos mérkőzés: Hala­dás—Oberwart, 10, Rohonci út. Előkészületi mérkőzés: Sabaria—Spartacus-Styl, 10.30, Safrankó út. VASÁRNAP Asztalitenisz: Vas megye serdülő, ifjúsági és felnőtt férfi—női egyéni és páros bajnoksága, Váci iskola tor­naterme. Serdülő, ifjúsági fiú,lány és felnőtt női: 8 óra, felnőtt férfiak: 10 óra. Kispályás labdarúgás: Nádasdy Kupa teremtorna, 8, Sárvár, Alkotmány úti csarnok. Diáksport: Somogyi Kupa (7—8. oszt.), 8, Somogyi B. körzeti iskolában, Pacsa, Sárvár, Répcelak, Répce­­szentgyörgy, Szentgotthárd, Körmend iskoláinak részvé­telével. Asztalitenisz Férfi asztalitenisz NB III., Kehrling csoport: Sabaria— Keszthely 9:7. — Keszthely. Győzött: Gáspár G. 4, Horváth 4, Keve 1, Botfa 0. Ezzel a győzelemmel már biztosította helyét a Sabaria a kiesés el­len. _­­Nagykanizsai Vasas Izzó— Építők 10:6. — Nagykanizsa. Gy.: Koltay 3, Szatmári 2, Mol­nár 1, Bódi 0. A meggyengült Izzó ellen legalább egy pontra „jónak” kellett volna lenni az Építőknek. — pm — Ma délelőtt 10 órakor Haladás—Ober­wart barátságos labdarúgó­­mérkőzés lesz Rohonci úton. Samaranch Belgrádban Csütörtökön este Belgrádba érkezett Juan Antonio Sa­maranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, s mint arról a hírügynökségek beszámoltak, még ezen a napon tárgyalóasztalhoz is ült Bogdan Bogdanoviccsal, Belgrád polgármesterével. Megbeszélésükön központi témának szá­mított a jugoszláv főváros jelentkezése az 1992-es nyári olimpiai játékokra. Megfigyelők szerint Belgrád esélyei igen komolyak, s főleg azért, mert tavaly egy másik jugoszláv város, Szaraje­vó kitűnőre vizsgázott a téli olimpiai játékok megrende­zéséből. J. A. Samaranch pénteken egyébként éppen az 1984-es téli ötkarikás játékok színhelyén tett látogatást, az egyéves évfordulót köszöntő­­ ünnepségen. Mint ismeretes Belgrád mellett további öt város fog­lalkozik az 1992-es játékok lebonyolításának gondolatával, így Amszterdam, Barcelona, Brisbane, Új-Delhi és Párizs. Szavaztak a sportújságírók Némi késéssel bár, de az Európai Sportújságíró Szö­vetség is megválasztotta a kontinens 1984-es legjobb spor­tolóit. A 29 ország képviselői a nőknél a finn sífutó Marja Liisa-Hämälainent, a férfiaknál pedig a francia labdarúgó Michel Platinit rangsorolták az első helyre. Marja Liisa-Haimälainen a szarajevói téli olimpián mu­tatott remek teljesítményével vívta ki az elismerést. Mind­három egyéni számban — 5, 10 és 20 km — aranyérmet szerzett, s a finn váltó tagjaként még a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Michel Platini az elmúlt esztendőben egyedülálló soro­zatot ért el. Klubcsapatával, a Juventus-szal a Kupagyőz­tesek Európa Kupájában diadalmaskodott, míg a francia válogatott tagjaként Európa-bajnoki címet szerzett. Ezen kívül immár másodszor kiérdemelte az Európa legjobb lab­darúgójának járó „Aranylabdát”, és a szakemberek a jú­niusi EB legjobb játékosának is őt választották meg, ahol egyébként kilenc találatával a gólkirályi címet is megsze­rezte. Az ünnepélyes díjkiosztásra a Kassel (NSZK) melletti Baunatalban került sor. Azért esett a választás a helyi ama­tőr sportklub sportcsarnokára, mert ilyen módon is kifeje­zésre kívánták juttatni, hogy az élsport a tömegsportra tá­maszkodik. Az eseményen Platini nem tudott személyesen megjelenni, mert a Juventus együttesével Algériában tú­rázott, így az első helyezettnek járó díjat a francia szövet­ségi kapitány, Henri Michel vette át a válogatott középpá­lyás helyett. A szavazás végeredménye.­­ Nők: 1. Marja Liisa­ Hä­­mälainen (finn) sífutó, 2. Szabó Katalin (román) tornász, 3. Karin Enke (NDK) gyorskorcsolyázó, 4. Ulrike Meyfarth (nyugatnémet) atléta, 5. Marita Koch (NDK) atléta.­­ Fér­fiak: 1. Michel Platini (francia) labdarúgó, 2. Daley Thompson (brit) atléta, 3. Michael Gross (nyugatnémet) úszó, 4. Uwe Hohn (NDK) atléta, 5. Sebastian Coe (brit) atléta.

Next