Vas Népe, 1989. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

IWIai lYiíjcni' IwlCSM . i 1 » U Ow I Rádió KOSSUTH RÁDIÓ 4.30 Jó reggelt! — 8.00 Hírek. — 8.20 ECO-mix. — 8.50 A Rá­­dió Dalszínháza. — 9.47 Beszél­ni nehéz. — 10.00 Hírek. — 10.05 Irodalmi világjárás. — 10.35 Nép­­dalcsokor. — 11.29 Fejezetek Erdély történetéből. — 12.00 Déli krónika. — 12.30 Ki nyer ma? — 12.45 Törvénykönyv. — 13.00 Klasszikusok délidőben. — 14.00 Hírek. — 14.10 A magyar nyelv századai. — 14.25 Operasláge­rek. — 15.00 Zengjen a muzsi­ka! — 15.30 A véges végtelen. — 16.00 Tizenhat óra. — 16.10 Éneklő Ifjúság. — 16.20 Kengu­ru. — 17.00 Vállalkozók a tu­dományban. — 17.30 Ipargazdák. — 17.35 Beszélgessünk zenéről. — 18.02 Kon­csői László: Nem­zedékem útjain. — 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . — 18.30 Esti Magazin. — 19.15 A Költé­szet Hete. — 20.15 Népszerű hangszerszólók. — 20.30 Ami a hírekből kimaradt... — 21.00 Nótaest. — 21.50 Gong. — 22.00 Hírvilág. — 22.30 Vallások vi­­lághiradója. — 23.00 Operaest. — 23.50 Debussy: Tavaszi körtánc. — 24.00 Hírek. — 0.15 Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 4.30 Reggeli zenés műsor. — 6.05 Reggeli csúcs. — 7.33 Slá­gerek mindenkinek. — 8.00 Hí­rek. — 8.05 Idősebbek hullám­hosszán. — 8.50 Külpolitikai fi­gyelő. — 9.00 Hírek. — 9.05 Napközben. — 12.00 Hírek. — 12.10 Verbunkos muzsika. —12.25 Útikalauz üdülőknek. — 12.30 Postabontás. — 13.00 Hírek. — 13.05 A tegnap slágereiből. — 13.45 Időjárás- és vízállásjelen­tés.— 14.00 Spéter Erzsébet má­sik arca. — 15.00 Hírek. — 15.05 Pop-labor. — 16.00 Tartóshul­lám. — 17.00 Hírek. — 17.05 Kö­­lyökrádió. — 17.30 Ötödik se­besség. — 17.55­ Sport. — 19.50 Rólunk van szó! — 19.55 Al­bumajánlat. — 20.50 Tükörké­pek. — 21.00 Hírek. — 21.05 A mozgás öröme?! — 21.30 A zon­goránál és mikrofonnál: Körös­­sy János. — 22.35 Közkívánatra! — 0.15 Éjfél után. BARTÓK RÁDIÓ 6.00 Muzsikáló reggel. — 9.08 A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zenakarának Beethoven-hangversenye. —10.40 A windsori víg nők. — 11.30 Pillanatkép. — 11.35 Zenekari muzsika. — 12.32 Farkas Ferenc kórusműveiből. — 13.00 Hírek. — 13.05 Bioritmus. — 13.25 Operá­ba hívogató. — 13.56 Balettzene fúvószenekarok előadásában. — 14.20 Slágerről slágerre. — 15.05 Thomas­ Mignon. — 18.10 Frans Brüggen blockflőtézik. Gustav Leonhardt csembalózik. Anner Bolsma gordonkázik. — 18.30 Szlovák nyelvű nemzetiségi mű­sor. — 19.00 Hírek. — 19.05 Mes­terségünk címere. — 19.35 Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. — 21.40 Operarészletek. — 22.15 Zenekari művek. — 22.45 Cigányfolklór magazin. — 23.30 Hírek. GYŐRI RÁDIÓ 5.55—8.00 Jó reggelt Nyugat- Magy­arország! Időj­árásjelentés, Útinform. Lapszemle, Hírek, ri­portok. TV2 17.00 Képújság. — 17.15 TV2. Benne: Riportok — Időjárás — Tévétérna — Reklám. — 17.35 Telesport. — 17.45 Mozaik. — 18.00 Tv2. — 18.25 Gyerekeknek. — 18.47 Tv2. — 19.00 A Római Birodalom bukása. — 20.19 Tv2. Benne: Popkorong.— A nevem: Budai Ilona. — 21.00 Híradó 2. — 21.20 Tv2. — 21.30 Éjszakai szóváltás. — 22.20 Tv2. Napzárta. osztrák műsor 9.00 Hírek. — 9.05 Rendőri el­lenőrzés. — 9.30 Francia nyelv­­tanfolyam. — 10.00 Iskolatévé. — 10.30 Az ifjúság édes madara. — 12.25 Külpolitikai magazin. — 13.15 Hírek. — 13.25 Mi. — 13.55 Akkoriban. — 14.00 Az elbűvölő Jeannie. — 14.30 Onedin csa­lád. — 15.35 Jack és Jill. — 16.00 A varázspálca. — 16.35 Mini mű­terem — 16.55 Mini tv-híradó. — 17.10 A világ körül. — 17.40 Mini klub. — 18.00 Mi. — 18.30 MacGyver. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Sporthírek. — 20.15 A köl­­csönnagyi. — 21.10 Oldalpillan­tások. — 21.15 A szuperzsaru. — 22.55 Hírek. — 23.00 Plymouth kaland. — 6.40 Hírek. 2. MŰSOR 16.55 Akkoriban. — 17.00 Oszt­rák gazdaságtörténet 1945-től napjainkig. — 17.30 Tájak és emberek. — 18.00 Isaura, a rab­szolgalány. — 18.30 Verkli. — 18.54 A szocialista párt 5 perce. — 19.00 Körzeti stúdiók műso­rából. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Kulturális hírek. — 20.15 Érvek — vitaműsor. — 22.00 Tv-híradó. 2. — 22.25 1—2—X. — 22.30 Te­leszkóp. — 23.15 Ellenségképek. — 0.45 Hírek. POZSONYI MŰSOR 9.15 Kicsinyek műsora. — 9.55 Tévéfilm. — 11.05 Az éveket nem lehet megállítani.— 11.45— 11.55 Orvosi tanácsok. — 16.25 Művelődési sorozat. — 16.55 A szocialista országok életéből. — 17.20 Honvédelmi magazin. — 18.00 Jegyzetfüzet. — 18.20 Esti mese. — 18.30 Az én hét cso­dám. — 19.00 Látogatás a Szov­jetunióban. — 19.30 Híradó. — 20.00 Tamás és Markéta. — 21.30 Publicisztikai műsor. — 21.50 Találkozás szovjet művé­szekkel. — 22.40 Dokumentum­film egy vak festőnőről. SKY— 6.30 Üzleti hírek. — 7.00 Gyer­mekműsor. — 7.00 Vígjátékso­rozat. — 9.30 Kalandfilmsoro­zat. — 10.00 vígjáték­sorozat. — 10.30 Popzenei mű­sor. — 11.30 Magazinműsor. — 12.30 Tévéjáték-sorozat. — 13.00 Tévéjáték-sorozat. — 14.00 Land­scape Channel műsorok. — 15.00 Tévéjáték-sorozat. — 16.00 Té­véjáték-sorozat. — 17.00 Popze­nei műsor. — 18.00 Műsorzárás. — 19.00 Eurosport-programok. — 1.00 Eurósport-kínálat. — 1.30 Arts Channel. — 4.30 Landscape Channel műsorok. SUPER 7.00 Hírek. — 8.00 Divat, ze­ne, hírek és vélemények. — 14.30 Magazinműsor. — 15.30 Slá­gerlista figyelő.­— 16.30 Előadás fiataloknak. — 18.30 Új zenei tükör. — 19.30 Női detektívso­rozat — 20.00 Tetthely. — 21.45 Hírek. — 22.00 Dempsey és Ma­kepeace. — 22.55 A professzio­nisták. — 0.00 Divat, zene, hí­rek. TV5 16.05 Hírek. — 16.10 Sorozat. — 16.30 Konyhaművészet. — 17.00 Gyermekműsor. — 17.30 Vetélkedő. — 17.55 Hírek. — 18.00 Tévéjáték. — 18.30 Élet­módmagazin. — 20.00 Riportmű­­sor. — 21.00 A Carabine-akták. — 21.30 Az ember öröksége. — 21.35 Interlude. — 22.00 Híradó. — 22.30 Időjárás. — 22.35 Ver­seny. — 22.40 Varietéműsor. — 23.40 Klasszikus zene. — 0.10 Arcok. — 1.00 Műsorzárás. Televízió BUDAPEST TV1 8.58 Műsorismertetés. — 9.05 Tévétémna nyugdíjasoknak. — 9.10 Hármas „Csatorna”. — 9.55 Derrick. — 10.50 Stúdió '89. — 11.35 Képújság. — 16.33 Műsor­­ismertetés. — 16.35 Hírek. 16.40 Déli videóújság. — 16.50 Správy. — 16.55 Krakatau. — 17.40 Műsorajánlat. — 17.50 Ma­gyarország—Málta. Világbajno­ki selejtező labdarúgó-mérkő­zés. — 19.45 Esti mese. — Zsű­ri és Vili. — 20.00 Híradó. — 20.35 Muzsikál a mozi. — 21.15 A Panoráma különkiadása. — 22.20 Híradó 3. Mozi * 8 Savaria: Commandó, 16, 4. 6, 8. Mini: Úgy érezte szabadon él, 5. Soha, sehol senkinek, 7. Hangverseny délidőiben... A Magyar Rádió kéthetenként jelentkező „Hangver­seny délidőben” című műsora klasszikusok zeneműveit mu­tatja be, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria kupolaterméből közvetítenek. MTI—fotó: Hámor Szabolcs 1989. április 12. Szerda Alpok-Adria A településrendezésről és a környezetvédelemről Az Alpok-Adria térség­nek az egyes számú szakbi­zottsága, a településrendezé­si és környezetvédelmi szak­­bizottság április 5-én és 6- án Ausztriában, Graz mel­lett Bad-Waltersdorfban tartotta 25. üléséit. A tíz éve működő szakbizottságnak ta­valy ősz óta teljes jogú tag­ja Vas megye is. Tőlünk a jubileumi ülésen dr. Németh Tamás megyei környezet- és természetvédelmi titkár vett részt, tőle érdeklődtünk az érdemi munkáról. — Olaszország, az NSZK, Ausztria, Jugoszlávia és Ma­gyarországról négy megye — kettő megfigyelőként — vett részt az ülésen, amelyet a fent említett gyönyörű gyógyüdülőhelyen rendez­tek meg.­­Nem is üléssel kezdődött a­­tanácskozás, ha­nem egy nagy sétával, ame­lyen bemutatták a telepü­lést. Megdöbbenve hallottuk, hogy néhány évvel ezelőtt szinte kietlen pusztaság volt itt, ismeretlen volt a hely még az osztrákok előtt­­is. Tudatos településfejlesztés eredménye az, hogy ez a település így kinőtte magát. Termálvize alkalmassá teszi a gyógy-idegenforgalomra. Tanulhatunk szomszédaink­tól olyan értelemben is, hogy kell egy helyet, egy üdülőt bejáratni megfelelő, jó propagandával. Az elván­dorolni kívánó lakosságot munkalehetőség megtereb­í­­­tésével kötik meg, tartják vissza, s ők a szolgáltatásban megtalálják számításukat. — Mi volt az értekezlet témája? — A nyolc munkacsoport vezetője beszámolt az ed­dig végzettekről. Először en­gem is meglepett, hogy Ma­gyarország, illetve megyénk e­ szótár munkacsoportban kapott helyet. Aztán meg­értettem a közös nyelv, szaknyelv kidolgozásának fontosságát, hiszen csak úgy tudunk együtt dolgozni, ha egy nyelvet, szaknyelvet beszélünk. Egy szótár­kötet már megjelent, a második most van készülőben, a har­madikban már Vas megye is szerepel. A kartográfiai munkacsoport elnöke fel­hívta a szakbizottság figyel­mét arra, hogy az Alpok— Adria régiójáról készíttessen műholdas felvételt. Ezzel az erdőgazdaság, a mezőgazda­ság és az útfenntartás mun­káját tudná segíteni. Vár­ható tehát, hogy részletes műholdas felvételek készül­nek Magyarországról is, a légifelvételeket aztán szá­mítógéppel értékelik majd. — Kapott-e Vas megye valamilyen konkrét felada­tot? — Igen, a harmadik mun­kacsoportban, amely a ház­tartási és ipari hulladék el­hárításával, illetve újrafel­­használásával foglalkozik. Május 15-ig Vas megye el­készíti tanulmányát e té­makörben. Ez a munkabi­zottság Linzben székel, ide juttatjuk el az anyagot, s várhatóan ősszel megjelenik ennek a munkacsoportnak az első olyan anyaga, amely­ben magyar rész is lesz. — Hallott-e még más hasznos információkat? — Egy munkabizottság az ipar és a könnyűipar hely­kiválasztását kíséri figye­lemmel, s vizsgálja az inf­rastruktúra fejlődését és környezeti hatását. Az ered­mények 1990-re várhatóak. Hasznos információt jelent­het számunkra, hogy meg­ismerjük a régió ilyen jel­legű előírásait és szabályait. Sőt, nemcsak a régióét, mert 1992-ben a Közös Piac ilyen jellegű dolgait is kiadják. — Hallott-e olyant, ame­lyet Vas megye is haszno­síthatna? — Bemutatták az auto­matikus környezetvédelmi információs rendszert, meg­ismertették ennek elvét, ezt megyénkben is hasznosítani lehet. Az egész rendszer mű­ködését az őszi ülésszakon ismertetik. Aztán egy oszt­rák vállalkozó tervezi, hogy 6—8 magyar, vasi szakem­bernek megmutatja saját hulladékfelhasználási mód­szerét, rendszerét. És még egy dolog érint bennünket. A szakbizottság osztrák el­nöke felvetette, hogy az Al­pok—Adria régióját beháló­zó kerékpárutat kellene építeni. Ez Ulmból indulna ki, s a Balaton érintésével az Adriáig vezetne. Szá­momra nagy élmény volt az, hogy partnereink mindig megtalálják az érdekkap­csolatokat, s mindig a jó cél érdekében. Ezt is meg kelle­ne tanulnunk! (szakály) Zoltán Erika A magyar popéletben szo­katlan, sőt példátlan gyor­sasággal robbant az élvo­nalba. Első nyilvános fellé­pése az 1986-os I­NTERPOP Fesztiválon volt, és 1988-ban már a TV és az Esti Hírlap közös szavazásán­­az „Év énekesnője” lett. A sikernek előre nem le­het, utólag viszont könnyű ideológiát találni, ezért in­kább csak tényszerűen­­sze­­retnén­k néhány szempontot felsorolni. Erika, ha a háttérben is, de régóta céltudatosan ké­szült az énekesnői pályára. Új jelenség hazánkban. Az éneklés, a tánc, a színpad foglalja le minden idejét, valamint a levelezés, más nem foglalkoztatja. Szeren­csésnek­­mondható találkozá­sa a Pásztor—Jakab—Hat­vani szerzőcsoporttal, akik kezdettől fogva tudatosan menedzselik. Kapcsolatuk harmonikus. Két év — két nagylemez. A „Szerelemre születtem” c. első albumából 1988 végéig több mint 210 000 darabot vásároltak, második nagyle­meze, a „Túl szexi?” öt és fél hónap alatt 150 000 cót­lemeze. A „Madonna” cí­mű szerepelt az osztrák 63 rádiós sikerlistán. 1988 nya­rán Svédországban szere­pelt, 1989. februárban Spa­nyolországban koncertezett. Harmadik nagylemeze nyá­ron jelenik meg. Áprilisban és augusztus­ban együttesével, az ERO­­TIC-kal, vendéggel, tánco­sokkal ismét hazai turnéra indul. Erika gyors sikere sok hí­vet, de jó néhány fanyalgó véleményt is eredményezett. Koncertjeivel az utóbbiakat is szeretné a maga oldalára állítani, hiszen nem tehet arról, hogy indulatot vált ki produkciójával. Csak azt csinálja, amit­­szeret: éne­kel, hányban kelt el. Közben Ausztriában is megjelent egy nagy-, valamint két kis­ Petőfitől Fejtő Ferencig... Az Olvasó Nép 38. számában késegetve követik egymást az Olvasó Nép­ almanach kötetei. A múlt évi 4. számot mostanában fedeztük fel új­ságosunk standján. A rátalálás öröme, az írásokból kibom­­ló élmény és tartalom viszont gyors vigaszt nyújt az idő­beli csúszásért. Különben meg, Tóbiás Áron szerkesztői igyekezete mindig képes érdeklődésünket ébrentartó anya­gokkal megtölteni a vaskos lapot. Nincs ez most sem más­ként. Sőt! „Vasi” vonatkozásokat is felfedezhetünk a sorok között. A Krúdy szellemét kölcsönző illusztrációk változatos ol­vasnivalók fürtjeit fogják egységes keretbe. A „hírek” kö­zött részletes beszámolót találunk a szentgotthárdi őszi „könyvünnepről”. Az új templom-színházban neves írók találkoztak a város lakóival. Pete György kérdéseire val­lottak életútjukról, munkáikról. A pezsgő eszmecserében még jelesebbek — Árva Bethlen Kata, Berzsenyi, Petőfi, Móricz, József Attila és Weöres Sándor — szellemét idéz­ték a megújult ódon falak közé, örök érvényű példákkal buzdítva az olvasás, a könyv szeretetére. Külön figyelmünkre érdemes aktualitása okán a „kiadás előtt”-blokk. A Zárkatársam, Spinoza-részlet Demény Pál készülő könyvéből ad ízelítőt. A nagy gondolkodó ürügyén börtönbéli találkozásairól emlékezik. Cellatársai között több egyházi személyiség is sínylődött Rákosi börtöneiben. Al­kalmi beszélgetéseik során alapvető világnézeti és politikai kérdéseket jártak körül. A szerző számára az igazi, elgon­dolkodtató meglepetést őszinteségük, valóságlátásuk, hely­zetfelmérő képességük okozta. Igaz, összeakadt a politiká­tól idegenkedő, naivan hívő papokkal is, meg kitűnő szer­vezőkkel, gyakorlatias világfiakkal, tudós professzorokkal is. Egy közös vonásuk azonban nyilvánvalóan kidomboro­dott a számára: „vették sorsukat belenyugvóan, ájtatosság­­gal vigasztalódva”. Erkölcsi tanulságai, következtetései rop­pant időszerűvé teszik e részletet. Akárcsak Szolzsenyicin regényrészletét. A Rákkórház „hőse” a szörnyű vésszel vias­kodva, életét mérlegelve keresi a választ: Mi élteti az embereket? — A „tolsztoji” válasznak kegyetlenebbet vet ellen, mert erre viszi a tapasztalás. Szeretet helyett „a gonosszal pedig szembe kell szállni legény, a rossz ellen harcolni kell”.­­ A könyv apropójaként megrajzolt portrék — talán sze­rencsére! — kevésbé drámai színezetűek. Bodolay Géza a Petőfi Sándor Társaság alapításáról szólva a költő iránti vonzalmának történetét meséli el élvezetes elevenséggel. A pápai öreg kollégium szelleméből táplálkozó rajongása ösz­szefonódik saját sorsával, életével, amelyből nem hiányoz­nak az izgalmas mozzanatok sem. Horpácsi Sándor a zemp­léni illetőségű Kazinczy Társaság törekvéseiről tudósít. Rég volt azon idő, amikor lezárult Szinyei Merse Pál életműve. Helyét ugyancsak kijelölte a magyar művészet­história, monográfiák elemzik, mérlegelik jelentőségét, ké­pei lelkesítő látványként függnek múzeumok falain. Alig hi­hető, hogy országon kívül szakadt szülőföldjén őrzi-e még emlékét valaki. Nagy Jenő útirajza arról tanúskodik, hogy a sárosi Jernyén nemcsak a temetői sírt találta meg. Na­gyon öreg szlovák falulakók gyermekkori élményeiben las­san elmosódva, de még előtűnt nagy koloristánk alakja. A szerző bejárta a képekről ismerős tájat, összegyűjtötte az emlékmorzsákat, felvillantotta a ködfátyolt Szinyei de­rűs és szomorú hétköznapjairól. A festőről, akit a szlovák művészettörténet is magáénak vindikál. Hanem a sír! — bizony beomolva, dúlt fakereszttel viaskodik az idővel, a feledékenységgel. Ki gondja lenne a törődés? „Kortársaink” közül ezúttal a pedagógia munkásaié a nagyobb figyelem. Portrék rajzolódnak, de a háttérből ége­tően világítanak iskolaügyünk nagy-nagy kérdései. A te­hetség, képzés, műveltség társadalmi leértékelődése, mai tanterveink irrealitása, a kapkodás és a melléfogások nép­­re-nemzetre ható következményei késztették töprengésre Si­mon Gyula neveléstörténészt. Svékus Olga „helyzetképe” az iskolai élet sűrűjéből merített mintákkal támasztja meg a szaktudós ugyancsak gyakorlatias észrevételeit. Hivatás­ról, felkészültségről, tárgyi tudásról, követelményekről, módszerekről, megbecsülésről — és hiányáról! — formálnak véleményt a gyakorlati pedagógia „napszámosai”. Egy le­hetséges önmegvalósító változatot Borsos István tanár, szob­rászművész példája testesít meg (Pedagógus a végeken). Mit mentene meg világégés idején az irodalomból? — a kérdésre Hamvas Béla 1945-ben összeállította, kiadta a maga „száz könyvének” listáját, ismertetését. Tanulságos szemelgetni a nagy műveltségű író választékában, s össze­vetni a magunk műjegyzékével. Mindenesetre érdekes, hogy magyar könyv nem található képzelt gyűjteményében! A történelmet faggató írások közül Ordas Iván (Törté­nelmi skizofréniáink) írását, egy forrásközlést (Ismeretlen Wesselényi-levél 1836-ból) és a kötetet záró „hangszalagot” (Fejtő Ferenc párizsi vallomása) ajánljuk még jó szívvel — az olvasó népnek. Salamon Nándor

Next