Vas Népe, 1990. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

o­ktatási kormányzatunk tervbe vette a nyolcosz­­tályos gimnázium feltámasztását. Van is már ilyen kísérletező iskolánk. Úgy értesültünk, hogy azt megyénk gimnáziumainak igazgatói meg is tekintették. Szűk szakmai körökben a dolog hat ismerős. A rea­gálás különböző. A szakközépiskolák alig érdeklődnek, hiszen beiskolázásukat az ügy nem érinti. Az általános iskola óvatos a propagandával, hiszen úgy érezheti, hogy veszít majd mennyiségéből is, minőségéből is. Mindez köztünk marad. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tájékozatlanságot, mely a várományos és az érdekelt szülői társadalom körében tapasztalható, de még ható­ságaink, gazdasági, hivatali vezetőink részéről is. Ez az értetlenség megbuktathatja oktatásügyünk e legígérete­sebb vállalkozását. Legkisebb unokámnak, aki ötödikes, egy alkalom­mal azt mondtam: nagyapád ebben a korban már ké­szer kettő. Egy hallásra érthető. Négy elemi után a leg­jobbak, akikre a tanító is ezt mondta, gimnáziumba men­tek. Tízévesen. A negyedikig a legtöbb eljutott. Aki itt elfáradt, mehetett a technikumokba, tanítóképzőbe. A négy osztály a községi elöljáróságokon, de még hivata­lokban és egyéb munkahelyeken is belépő volt, mert arra igényes tanfolyamokat lehetett építeni. A nyolc osztály szellemi elitet nevelt. Lehet, hogy voltak kiváltságosok gimnáziumai. A magam egykori tapasztalata azonban az, hogy ez a szellemi elit több­ségében egyszerű kisiparosok, kisemberek, parasztok gye­rekei voltak. Bizonyíthatom ezt nyugdíjas igazgató és tanárkollégáim mindegyikével. A nyolc év alatt mindent megtanultunk nyelvekből, irodalomból, matematikából és számos más tárgyból, amit akkor a világ egy európai értelmiségitől elvárt. A tárgyak többségükben nyolc évig elkísértek bennünket, s eljuttattak nem a csúcsig, hanem a mélységekbe. Az moly gimnazista volt... Nem érti és nem hiszi. A gim­nazisták már tizenöt évesek. Milyen átejtés ez megint? A gyereken nem csodálkozom, a népszámlálón an­nál inkább. Hiába diktálom, hogy iskolai végzettségem elemi, érettségi, és egyetem, ő azt mondja, hogy elemi, polgári, érettségi és egyetem. Neki így mondták. Hiába­­ magyarázom, hogy én polgárit nem­­ láttam, s négy ele­mi után nyolcosztályos gimnáziumot végeztem, nem érti. Ő csak nyolc általánosban, az öregeknél négy polgári­ban, s az azt követő középiskolában gondolkodik. Ugyan­ezt mondja az összeírásról két kortársam is. Tehát már az eligazítók sem ismerik a nyolcosztályos gimná­zium valamikori létezését. Számolgatni kezdek, s mindent megértek. Akik a nyolcosztályos gimnáziumot végigjárhatták, ma már va­lamennyien nyugdíjkorhatárosok. A mai negyven-, ötven­évesek, összeírók és bizonyít­vány kiállítók, dolgozók és hivataliak honnan is ismerhetnék iskolarendszerünk bonyolult változásait, különösen akkor, ha azok fél év­százados távolba vesznek. A nyolcosztályos gimnázium csak a hatvan-hetven évesek számára élő valóság­­irodalomba belefért a retorika, a poétika, a stilisztika, a latinba Tacitus, a németbe olyan precizitás, hogy az egyetemen bármikor és bárkinél egyből letettük az ak­kor kötelező nyelvvizsgát, tudnunk kellett permutálni, variálni, kombinálni, s érettségiztünk gömbháromszög­tanból. A túlterhelés szót nem hallottuk. A nyolc év nem volt sétagalopp. „Őseim” közül apám hat elemije és anyám három elemije volt a legtöbb. Ne­kem senki nem segített. Előveszem megőrzött keménykötésű, kék színű gim­náziumi tanulmányi értesítőmet, melynek eJISQ. bejegy­zése 1930., az utolsó 1938. Bevallom, az első évben a latin elégséges, a másodikban a német az elégséges, s a harmadikban a történelem. Akkoriban négy jeggyel osz­tályoztak. Jeles, jó, elégséges, elégtelen. A négy valójá­ban kettő volt. A jeles és a jó alig különbözött, s a gyenge elégséges után negyed- és háromnegyed évenként megkaptuk az intőt, az elégtelenért a rovót. A mindent megoldó közepes jegy hiányzott. Illetlenül hadd dicsekedjem. Az idézett érdemjegyek nyolc év múlva, 1938-ban, s a többi is: jeles. Mindez ugyanabban a gimnáziumban, ugyanannál a tanárnál. Ezekkel a jelesekkel esténként Horatiust lehetett olvas­gatni, németül hibátlanul levelezni, s megnyílt előttünk minden egyetem kapuja. Magam kettőt is elvégeztem. Ezt a felfutást, a hátrányos helyzet ilyen ledolgozását, egyszerű és tájékozatlan gyerekek agyának ezt a fel­szántását csak nyolc év tudja produkálni. Négy év alatt magam is, a hozzám hasonlók is legfeljebb a közepes szintig jutunk. Nyolcosztályos gimnáziumot végeztem, de pedagógus­­pályámból harminc évet már a négyosztályos gimnázi­umban tanítottam. Jól tudom hát, hogy mennyivel töb­bet, mennyivel mást kellett tudniok nagyon tisztelt régi gimnáziumi tanárainknak, akik a kikerekedett szemű, ijedt tizenéveseket fogadták, s a komoly tudású, min­denre használható fiatalemberektől, lányoktól búcsúztak. A kollégiumban együtt kellett nevelniük az éretlen fi­úcskákat, a copfos lánykákat, a bajszos fiatalembereket és a férjhezmenő lányokat. A pedagógiából, a pszicholó­giából együtt kellett tudniok azt, amit ma az általános iskola felső tagozatos tanára és a gimnázium nevelője külön-külön ismer. Erre kell vállalkoznia a nyolcosztályos gimnázium pedagógusának. Gondol-e rá? Volt valamikor egy ren­delkezésünk, mely szerint minden középiskolai tanár­nak általános iskolában kellett kezdenie. Nem tartottuk be. Ha netán egy-egy gimnáziumi tanár általános iskolá­ba került, igyekezett kimászni a legrövidebb időn belül. A nyolcosztályos gimnázium a szakmán túl égető kérdéseket vet fel a társadalom részéről. Gyakorlatiakat. Ha lesz a megyében induló első osztály, lesz-e kollégi­um a tizenévesek számára? Egyáltalán, alulról felfelé, vagy felülről lefelé épül-e ki a nyolc osztály. A gimná­zium alsó négy osztálya egyenértékű-e a nyolc általá­nossal, több vagy kevesebb annál? Mi történik azzal, aki a gimnázium első-második osztályát nem bírja? Vissza­megy az általánosba? A nyolcosztályos gimnázium érett­ségije sima belépő lesz az egyetemekre? Önm­agában mi­re lesz elég? Különbözik-e a két-három éves levelező érettségijétől? A kérdés ennél bizonyára több, a társadalom azt várja, elvárja oktatásirányításunktól, iskolatörténészeink­től, intézeteinktől, sajtónktól, hogy érzelemtől mentes, tárgyilagos tájékoztatót adjon a nyolcosztályos gimná­zium várható képéről, felfutásáról. A nyolcosztályos gimnázium emberöltőket szolgált ki, és bevált. Nem tudom elhallgatni azt a véleménye­met, hogy ennek az iskolatípusnak a feltámasztása ép­pen ezért nem kísérlet, hanem elhatározás kérdése. Medvegyi Antal A régi nyolcosztályos gimnázium a megsárgult érett­ségi bizonyítványokat ma is őrző idősek szemében két­ A mostani egy több kiál­lításból álló sorozat része. Az első közös tárlaton, mely a két világháború között ké­szült műveket leltározta fel, a két magyar megye még nem vett részt. Az 1945-től ’60-ig terjedő időszak szem­léjén már Vas és Győr-Sop­­rom is ott van, s várhatóan a sorozat időrendben követ­kező kiállítására már Zala és Somogy is „benevez” majd. Minden régió önmaga vá­lasztotta ki 2—3 művész.­ Az Alpok—Adria Munkaközösség tizenegy tarto­mányának képzőművészeti anyagából válogatták azt a kiállítást, mely a közelmúltban nyílt a Szom­bathelyi Képtárban. A gyűjtemény több országot bejáró körutazás után érkezett a megyeszékhelyre, az utolsó állomásra. Innen vagy túl a realizmusonk­ nek néhány, kilátításra ke­rülő képét. Az eredmény: élénk, heterogén kiállítás született, mely azt mutatja, hogy egységes nemzetközi­ség helyett minden terület művészei más és más mó­don reagáltak a háború utá­ni idők új művészi kihívá­sára. Egyvalami egyértelmű: az olasz, a nyugatnémet, az osztrák és a jugoszláviai al­kotókat egyaránt megérin­tette a realizmus válsága, a hagyományos művészeti irányzatok elvetésének igé­nye. A „modern”, a „non­figuratív”, az „absztrakt”, az „informális”, az „avantgar­­de” népcsoportonként más­más köntöst ölt. Nézzünk néhány konkrét példát. A stájer Gottfried Fabian kevés színre, né­hány energikus vonalra re­dukálja mondanivalóját. A salzburgi Sepp Höhlmoser nagy, erőteljes, stilizált for­mákkal jelentkezik, a felső­­ausztriai Hans-Hoffmann Ybbs inkább elmosódó, lírai pasztell színfoltokkal ér el hatást. Egyéni arculatot hoz szikár, célratörő fekete port­réival és tárgyaival a szlo­vén Stupica Gabrijel. Ki­emelkednek a sorból a ve­­netoi alkotók. Armando Pizzinato expresszionista, szétkuszálta kompozícióin a természet ereje süt át, akár­csak Tancredi Tavasz­ának kirobbanó, nyüzsgő, gomoly­­gó, térben vibráló színes pöttyein. A karintiai Hans Bischof­fshausen térhatású, bordázott, a felületet meg­törő és a fény-árnyék hatá­sokat kihasználó strukturá­lis képeket hoz, meglehető­sen úttörő módon és érde­kesen. S ha vannak, akik meg­előzték korukat, akkor azt sem titkolhatjuk el, hogy vannak, akik mások utána kullogtak. Ezek mi vagyunk. Nehéz dolguk volt a rende­zőknek, amikor a korabeli vasi anyagból kellett válo­gatniuk. Nemigen volt ugyanis miből. A szocializ­mus győzelme utáni egy­másfél évtized kevéssé ked­vezett a múzsáknak. Orszá­gosan is így volt, az erősen elszigetelt Vas megyében meg éppenséggel alig volt művészeti élet. Bár kvalitá­sos, de határozottan konzer­vatív alkotók képviselik me­gyénket. Radnóti-Kovács Árpád munkásságát egy szo­babelső és egy nagybányai iskolát idéző, szép, natura­lista erdőrészlet, Mészáros József alkotásait pedig két meghitt, családi csendélet képviseli a kiállításon. A Győr-Sopron megyei Czirá­­ki Lajos és Tóvári-Tóth Ist­ván képei sem lényegesen térnek el a két világháború közötti festészeti hagyo­mánytól. A Realizmuson túl című kollektív tárlatot az Alpok —Adria térség művészettör­ténészeinek részvételével szimpozion zárja február 26-án. T. K. Fotó: K. Z. Luciano Gaspari: Hasadás. Világkiállítás Külföldi beruházók A lehetséges külföldi partnerek, beruházók rö­videsen konkrét és szám­szerűsített,, a helyi sajá­­t­osság­okát is figyelembe vevő javaslatot tesznek a világkiállítással kapcso­latosan — erről állapod­tak meg Somogyi László kormánybiztos valamint a londoni Gulf Develop­ment Co., az S. A. R. I. Developpement francia ingatlan vállalkozói cso­port és a Samuel Hill Ltd. londoni pénzintézet Budapesten járt képvi­selői. A tárgyalásokon meg­vitatták egy budapesti kulturális és üzleti köz­pont létesítésének lehető­ségét. A korszerű világkiállí­tás üzletközpont létesítői szerint a beruházás során számos magyar vállalat­nak adhatnak majd meg­bízásokat. (MTI) Rádió KOSSUTH RADIO 8.20 Tér-idő. Tudományos fi­gyelő. — 8.50 Külpolitikai figye­lő. — 9.00 Napközben. — Köz­ben: 10.00 Hírek. Időjárás. Vi­lágújság. — 11.00 Műsorajánlat. — 11.05 Postabontás. — 11.37 Kék öböl XV/11. John Steinbeck re­génye. — 12.00 Déli krónika. — 12.35 Ki nyer ma? — 12.50 Vi­lághírlap. — 13.00 Klasszikusok délidőben. — 14.00 Hírek. Idő­járás. — 14.05 Poggyász. — 14.35 Operettfinálék. — 14.55 Marsall László versei. — 15.00 Labirin­tus. — 15.51 Maurer: Négy da­rab rézfúvósötösre. — 16.00 Ti­zenhat óra. Hírmagazin. — 16.10 Műsorajánlat. — 16.15 Muzsikáló természet. — 16 20 Az emberélet születéstől halálig 4. — 17.00­ Pá­­kolitz István versei. — 17.05 A véges végtelen. — 17.30 A Sza­bó család. — 18.05 Láttuk, hal­lottuk, olvastuk. — 18.30 Esti Magazin. — 19.20 Sportvilág. — 19.30 Hol volt, hol nem volt. — 19.40 Két altató. — 19.50 Be­szélni nehéz. — 20.00 Osztódás­sal szaporodnak. — 20.30 Kö­­szöntjük a 70 éves Ujfalussy Jó­zsefet. — 21.00 Nyugat-keleti át­járó. — 22 00 Hírvilág. — Sport. — 22.30 Haydn-szimfóniák. — 23.25 Barangolás régi hangleme­zek között. — 24.00 Hírek. Idő­járás. — 0.15—4.20 Éjfél után. Pártok választási műsora: 6.20, 7.20, 12.30, 19.15. PETŐFI RADIO 8.05 Az Actriens Sisters ének­­együttes. — 9.00 Hírek. Időjárás Útközben. — 9.05 Társalgó — irodalomkedvelőknek. — 10.00 Fülszöveg. — 10.05 Operettkedve­lőknek. — 11.00 Hírek. Időjárás. Útközben. — 11.05 Kapaszkodó. — 11.41 Ki kopog? — 12.00­­Hírek idegen nyelven. — 12.10 Asztali muzsika. — 12.58 Műsorismerte­tés. — 13 00 Hírek. Időjárás. Út­közben. — 13.05 Popzene sztere­óban. — 13.45 Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00 Hozott anyagból. — 15.00 Hírek. Időjá­rás. Útközben. — 15 05 Csúcs­­forgalom. — 17.00 Hírek. Időjá­rás. Útközben. — 17.05 Kata­­posta. — 17.30 Kamasz-panasz. — 18 30 Popregiszter — 19 00 Hírek. Időjárás. Útközben. — 19.05 Táncházi muzsika. — 19.30 Da­ráló. (ism.) — 20.00 Mi történt? 21.00 Hírek. Időjárás. Útközben. — 21.05 A vasút története. Jegy­zet. — 21.20 ,,Nóta-só” — rádió­­hallgatók kívánságaiból. — 22.20 Válogatás a XIX. század ma­gyar ponyvairodalmából. — 23.00 Hírek Időjárás. — 23.10 Sport­­híradó. — 23.20 A dzsessz tör­ténete. — 24.00 Virágénekek. — 0.15—4.20 Éjfél után. BARTÓK RADIO 9.15 Schubert: Az ikertestvé­rek. — Nyitány. Beethoven: C- dúr zongoraverseny. Bartók: I. szvit. — 10.30 Délután hatkor. Cs. Szabó László novellája. — 11.00 Romantikus muzsika. — 12.00 Hírek. Időjárás. Műsoris­mertetés. — 12 05 Rossini ope­ráiból. — 13.00 Pogányok. Her­­czeg Ferenc regényének rádió­­változata. — 14.00 Magyar zene­szerzők. — 15.03 A Drezdai Kreutzchor Schütz-motettákat énekel. — 15.31 Zenei tükör (ism.) — 16.00 Hírek Időjárás. Műsorismertetés. — 16.05 Schu­mann : Hangversenydarab négy kürtre és zenekarra. Sibelius: IV. szimfónia. — 17.00 Kamara­zenei hangverseny a stúdióban. — 18.05 Két Vivaldi-concerto. — 18.30 Na matemjem ijeziku. — 19.00 Hírek. Időjárás. Műsoris­mertetés. — 19.05 In der Mutter­sprache. — 19.35 Palotai álmok — zenés játék. — 20.42 Prágai Tavasz 1989. 22.02 Donald McIntyre Wagner-operáiból éne­kel. — 22.31 A magyarországi cigányok népzenéje­­. — 22.56 Kísértetcsárdás Kompolthy Zsig­­mond hangjátéka. — 24.00 Hí­rek. Időjárás. — 0.15—4 20 Nép­szerű muzsika, szórakoztató ze­ne, nóták. Közben: 1.03 Leveleik a világirodalomból. Rousseau. Televízió BUDAPEST TV1 8.23 Műsorismertetés. — 8.25 Képújság. — 8.30 Használt ko­porsó Tévéfilm (1979. ism.) — 9.40 Szeress gyengéden! (ism.) Az angol zenés filmben Elvis Presley ismert számait adják elő a popv­ilág sztárjai. — 10.10 Panoráma (ism.) — 10.55 Moz­gató. — 11.00 Képújság. — 16.20 Képújság. — 16.28 Műsorismer­tetés. — 16.30 Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradó­műsora. Telefon: (72)24-504. — 16.40 Nachrichten. Hírek néme­tül — 16­45 Nas­ekran. Szerb­­horvát nyelvű nemzetiségi mű­sor. — 1715 A nevünk: Düvő együttes. — 17.30 Szám­adás. — 17.45 Sherlock Holmes és doktor Watson kalandjai. Szovjet tévé­­filmsorozat. VII/7. Az Agra kin­cse. — 19.00 Műsorajánlat. — 1910 Esti mese. — Frakk. — 19.25 Közlemények. Műsoraján­lat. — 19.30 Híradó. — 20.05 Vá­lasztási műsor. Nemzedékek Pártja. Fiatal Demokraták Szö­vetsége. — 20.15 A klinika. NSZK tévéfilmsorozat. XI/8. A végakarat. — 21.00 Választási műsor. Magyar Veteránok Párt­ja. Magyar Néppárt. — 21.15 Stúdió ’90. — (ismétlés holnap Tv2 10.25). — 22.00 Beszélgetés Székely Jánossal. — 22.50 Hír­adó 3. TV2 17.00 Képújság. — 17.15 Tv2. Benne: Riportok. — Időjárás. — Zene — Teledoktor. Orvosi Ta­nács. Szénmonoxid-mérgezés. — 17.45 Mozaik. Telefonos játék. — 18.00 Telesport. — 18.25 Gye­rekeknek. Atomhangya. Ameri­kai rajzfilmsorozat. Willam Han­na és Joseph Barbara-produk­­ció. 1. A Hangya-dombi banda. — 2. Nem lehet tudni, mit vá­laszt a pudli — 3. Lássuk a medvét. — 18.46 Tv2. — 19 00 Al­mában se­m hinné (87’) Szovjet film. — 20.27 Tv2. — 20.30 Fe­jezetek az első világháborúból — Amerikai dokumentumsoro­zat XXVI/13. Partraszállás Gal­­lipolinál. (FF). — 20 54 Tv2. — 21.00 Híradó 2. — 21.20 Tv2. — kb. 21.30 Napzárta. — 22.15 Mag­nificat. Kanadai film. — 23.05 Szimultán. — kb. 23.50 Tv2. OSZTRÁK MŰSOR 1. MŰSOR 9.00 Hírek / AH. (ism.) — 9.30 Angol nyelvtanfolyam. — 10.00 Iskola tévé — 10.30 Asszony hermelinben. (Amerikai film). — 11.55 A 7. kontinens / Sport. (ism.) — 13.15 Aktualitások / Mi. — 13.55 A kedves család (oszt­rák filmkomédia). — 15.30 Alice csodaországban. — 16.00 An­tan­­ténusz. — 16.30 Tréfa is kell / Minihírek. — 17.10 Ante (soro­zat). — 17.35 Fülöp, az egér / Mi. — 18.30 A szép és a bestia (sorozat). — 19.30 Híradó, sport. — 20­15 Történelmi vasútvonalak. — 21.00 Tele­vízi­­ók. — 21.00 Roda Roda (sorozat). — 22.00 Oldalpillantások. — 22.10 Kard­­párbaj (olasz—francia kaland-­ fam). — 23.40 Serie Rose (fran­cia erotikus sorozat). — 0.10 Aktualitások. 2. MOSOK 16.55 Művészlexikon. — 17.00 Iskolatévé. — 17.30 Tájékozódás. — 18.00 Alf (vidám sorozat). — 18.30 Wurlitzer.­­— 19 00 Egy­ tartomány ma. — 19.30 Híradó. — 20.00 Kulturális magazin. — 20.15 Az állatok és mi. — 21.00 Tele­vizi-Jók. — 21.07 Külföldi tudósítások. — 22.00 Híradó. — 22.25 Klub-2 (talksohw). 1990. február 13. Kedd Mozi Savaria: John Lennon Imagine fél 4, 8. Kri­sztus utolsó meg­kísérlése. 10, fél 6. HEMO: Sze­relem tengere, fél 6, fél 8. Mini: Érzéstelenítés nélkül, fél 5, fél 7. MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTHAZ MŰSORA 1 20.00 óra: „SZÓKRATÉSZ VÉDŐ­­BESZÉDE” HAUMANN PÉTER előadó­estje. Bartók Terem: Pódium bérlet. (2435) 5

Next