Vas Népe, 1990. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

önkormányzati választás 1900 Az Agrárszövetség a falu érdekeiért Nemes Lajos, a paraszti családból származó agrár­mérnök tagja az Agrárszö­vetség megyei választmá­nyának, szövetségi támoga­tással, polgármester-jelölt­ként indul a szeptember 30- ai választáson. — Most a választást meg­előző napokban hogyan áll megyénkben az Agrárszö­vetség szénája, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Mert mintha csend lenne körülötte. — A csend legfeljebb azt jelenti, hogy mikö­ziben dol­gozunk, nem hangoskodunk — mondja. — Ennek ered­­ményeként a megye sok te­lepülésén létszámban is, a szimpátiát illetően is erősek vagyunk, elsősorban ott, ahol a pártoktól tartózkod­nak az emberek. Tagjaink, szimpatizánsaink között vannak tsz-tagok, értelmi­ségiek, vállalkozók, kister­melők, állami gazdasági dol­gozók, vagyis a falusi lakos­ság nagyobbik hányada. Képviselőjelöltjeink legin­kább a független listán van­nak, s polgármestereket is tudtunk jelölni. Ez hűen mutatja, hogy a lakosság fal­vuk az­ Agrárszövetségben, a velük együtt élőkben, akik­kel együtt ébred, együ­tt dol­gozik, velük hallja a ha­rangszót, akikkel együtt megy imára, s akikről tud­ják az emberek, hogy a ja­vukat akarják. — Mindenfélét hallani a mezőgazdaságról. Azt is, hogy még virul, azt is, hogy kedvüket veszítették a pa­rasztemberek ... — A mezőgazdaság a még egyetlen működő ágazat, amely tartja magát: termel, megélhetést, munkalehetősé­get ad a környezetének. Ezt nem is engedjük tönkreten­ni, mert az ország pusztu­lását vonná maga után. Más dolog, hogy a jelenlegi ter­melési formát át kell alakí­tani, amit az Agrárszövet­ség kezdettől hangoztatott. Tulajdonba kell adni a föl­det, és majd a tulajdonos döntsön annak hasznosításá­ról. De a termelés minden ágában érdekeltséget kell teremteni .. . — Aszt is mondják a szö­vetségükről, hogy kommu­nista utódszervezet. Erről mi a véleménye? — Azt kell nézni, ki mondja. Jómagam soha nem voltam párttag, és legjobb ismereteim szerint a szövet­ség tagjainak többsége sem. A legtöbb agrárszövetséges paraszti származású, akiket vagy szüleiket az elmúlt 40 évben elég sok sérelem ért. Mii kezdeményeztük a pri­vatizációt, az általános re­habilitációt, amire a magyar népnek oly nagy szüksége van. Ezért lennénk kommu­nista utódszervezet? Egyéni „bűnöm” az lehet, hogy 12 év óta, vagyis az egyetemi tanulmányaim befejezése óta tsz-vezető vagyok. So­kan tudják, ezért csak em­lékeztetek rá, hogy az ön­­kormányzati törvény meg­alkotásáért is eleget dolgo­zott az Agrárszövetség, mely törvény európai szintet ért el. Dolgozunk a fiatalok, a­­középkorosztály és a nyug­díjasok érdekeiért is. Ez­t a­­lakosság is tudja, s ezért az általunk is támogatott je­löltek száma falán a 30—40 százalékot is eléri. Ezek után, persze hogy bizalom­mal tekintünk a választások elé. Céljainkat ismeri a la­kosság. Meg akarjuk szün­tetni a falu másodrendűsé­­gét, s hagyni kell, hogy a sa­ját ügyeit maga intézze. Kö­veteljük a falu esélyegyen­lőségét az oktatásban, a szo­ciális ügyekben, a falu álta­lános felemelkedésében. S ezért fontos az önkormány­zati választás, mert esélyt ,ad rá, hogy a lakosság hely­é­ben dönthessen a saját sor­sáról. — Az Agrárszövetség vi­szonylag kicsi érdekképvi­seleti szervezet. A választá­sok előtt és után kivell haj­landó együtt dolgozni? — Minden, olyan párttal és szerveződéssel, amelynek az elképzelései hasonlóak va­gy megegyezőek a mien­kével. Meglepően sok hely­ről kérték a támogatásun­kat, hogy segítsük elő kép­viselőjelöltjük választási si­kerét. Mi e kéréseknek úgy teszünk eleget, hogy az ille­tő alkalmasságát és nem a pártállását nézzük. Ennek szellemében támogattunk MDF, SZDSZ, sőt egyetlen esetben kisgazdapárti jelöl­tet is. Udvardy Gyula Önkormányzati képviselő­jelöltek Sárváron (f — független) I. választókerület: dr. De­­sits Imre MDF, Kálmán László KDNP—FKgP, Papp József f., Papp Vilmos SZDSZ—F­idesz, Szélesi Géza f., Vadvári László f. II. vk.: Horváth Mihály KDNP—FKgP, Pajor And­rás Fidesz—MDF—SZDSZ. III. vk.: Bajontai Imre SZDSZ, dr. Bartók Pál MDF —Fidesz, Németh Vilmosné f., Novák Ödön KDNP— FKgP, Pintér István f., dr. Póczik István f. /V. vk.: Farkas János MSZP, Kompok István SZDSZ—Fidesz, Kenedii András f., Kovács József Városszépítő Egyesület, Mol­nár Tivadar KDNP—FKgP, dr. Szabó Gyuláné MDF. V. vk.: dr. Bogár Imre KDNP—FKgP, Egressy Ti­­­mea Fidesz, Németh László MDF—SZDSZ. VI. vk.: Dénes Gyöngyi SZDSZ, dr. Dobozy Imre f.. Gróf István MDF, Havassy Kornélia Fidesz, Tar Károly f., Voczelka Zoltán f., Zacher Sándor KDNP—FKgP VII. vk.: Balogh Tamás f., dr. Kovács Gyula MSZP, Markó Péter MDF, dr. Na­szádos István KDNP— FKgP, Németh Tamás SZDSZ—Fidesz, Szűcs Lász­ló Független Szakszervezet. Vili. vk.: Béky Albert Városszépítő Egy., Horváth József KDNP—FKgP, Lak­­ner József Független Szak­­szervezet, dr. Piros László SZDSZ, Széll László MDF, Takács Antal f. IX. vk.: Galavics László SZDSZ, dr. Győri Nagy Im­re KDNP—FKgP, Radányi Rudolf MDF—Fidesz, Szabó Lajos MSZP, Talabér Imre f. X. vk.: Kondora István MDF—Fidesz, Kovács Dezső f., Molnár János KDNP— FKgP, Németh József SZDSZ. Patkányt az ebéd mellé? Leíhrt, hogy egy kóbor patkány még nagyon sok p­r­­fiba fog kerülni, egy New York-i étteremtulajd­o­­noosnak. Az egyik vendég ugyanis bírósági úton egy­millió dollárt követel kárpótlásul megromlott egész­ségéért, amit állítólag egy patkány harapás váltott ki ráj­. Négy évvel ezelőtt a ma 31 éves Marcy Gilbert betért a Manhattanban lévő Charley.O elnevezésű ét­terembe. Cipőjével idegen tárgyat érzékelt, ösztönösen az asztal alá nyúli ekk­or heves fájdalom nyilait az ujjába, mégha,rapta egy egérfogóba szorult patkány. Marcy azóta ideges, és légzési nehézségei vannak, szervezete „helyrehozhatatlan” károsodást szenvedett. A lány ügyvédje elismerte, hogy a patkány nem volt veszett. A labda most a bíróságnál van. ­! , !*! Osztrák—magyar KFT. Fém- és Mezőgazdasági eszközgyártó üzemében üzemi és gyártási gyakorlattal rendelkező mérnököt vagy üzemmérnököt azonnali belépéssel keres ÜZEMVEZETŐNEK. Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezés személyesen SAB—MEZTI Fém- és Mezőgazdasági Eszközt Előállító KFT. Vép, Felszabadulás u. 36—38. Dr. Apró Attilánál. Tel.: 94 12­ 958, vagy 53-140. [!­ _____________________ (24 917) 1 1990. szeptember 26. Szerda Akadozik a Kolozsváron megjelenő nagy múltú folyó­irat, a Korunk terjesztése, panaszolja egyik fő munkatársa. Egy idő óta a posta nem hajlandó kiszállítani a lapo­t. Ha így folytatódik, félő, hogy év végére a szerkesztőknek már nem lesz fizetésük. Most, hogy elkezdődött a tanítás, átme­netileg enyhülni látszanak a gondok: a szerkesztők iskolá­ról iskolára járva terjesztik a Korunkat. Útba ejtik a pa­rókiákat is, ahol szintén jó ismerősként, barátként fogad­ják őket a lelkipásztorok. Ki hitte volna, hogy a marxis­ta,ateista ideológiát hirdető folyóirat legfőbb támaszai a Ceausescu rendszer utolsó éveiben, az iskolák mellett az egyházak voltak? Ott, ahol az emberek torkára fojtották a szót, ahol anyai nyelvünk végvárai a néhány magyar lap, a színházak s a templomok voltak, már rég nem az volt a perdöntő, hogy emez a „muszáj-marxizmus”, amaz pedig a keresztyén ideológia jegyében áll, hanem hogy ez is, az is magyar. Mentsük, amink még van, mert könnyebb lesz meg­­újhodni, semmint magyar lapot újraindítani — így gondol­kozott akkor minden becsületes magyar ember Romániában. Sajnos, a posta nemcsak a Korunkkal szemben renitens, hanem a magyar lapok mellett, az olyan román nyelvű saj­tótermékekkel is kutya—macska viszonyban, áll, amelynek tar­lam­ával nem ért egyet. Ezért gondolkoznak úgy­ Erdély­ben a magyar szerkesztők, hogy önálló terjesztési hálóza­tot építsenek ki. Ugyanezért van égető szükségük ama bi­zonyos nyomdára is, amelyre — ha lassan is, de — csor­dogál a pénz. — kakac! — Építkező papok Építeni jó és­­szép dolog, felemelő érzés az ilyen­fajta gyarapodás. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv­ben a­z építkezést szimbolikus értelemben is gyakran használjuk. A valóságban persze már nem ilyen egy­értelműen tiszta e művelet. Az építkezéshez szükséges an­yagok megszerzése néha igencsak megviseli, elkese­ríti az embert. Ezért is érthető azoknak az asszonyok­nak az álmélkodása egy kis faluban, akik szinte cso­dálják a fiatal papjukat. A faluban ugyanis templo­mot építenek, szinte téglánként, gerendánként hord­ják össze az anyagot. S amit most hallok: paláért — hogy fedele legyen az Isten házának! — szinte az országot kellett bejárnia a plébánosnak. A lényeg azonban, hogy meg tudta szerezni, hogy emiat­t sem kell leállniuk a temp­lomépítéssel. Hallom aztán, hogy ezen a tájon sorra, rendre szé­pülnek meg a templomok. Nádasdon, ahol a felújítás­sal egyidőben egy szép domborművet is elhelyeztek Szent Márton tiszteletére, aki a koldusnak éppen át­nyújtja köpenyét, és Batthyánynak, aki a szegények orvosaként ingyen gyógyított — a speciális sárga fes­ték megszerzése okozott nem kevés gondot. Darabos­­hegyen imaház és harangláb épült, Hegyhátsálon is­kolai k­ápolna­, Katalán ökumenikus kápolna. Szinte mint­egyik hegyháti faluban emléket állítottak az első és a második világháború hősi halottainak és áldoza­tainak. Romjaikból kiemelték, felújították az útmenti kereszteket, ugyanezt teszik a hegyközségi feszületek­kel is. Segítő kéz bőven akad, a legtöbbet azonban a tiszt­telendő urak teszik — nem sajnálva sem időt, sem fá­radságot. Takács László és Rinfeld Ferenc — a nádas­­di és a szarvasként plébános. Építkező papok. Nem csak a lelkek építői... (—nos) # # # A barackmag landolása Vasárnap délutánokon, amikor ködök ereszkednek alá, és az embernek valamiféle spleen-es hangulata kerekednék éppen, váratlan dolgok szakíthatják meg révedezését. Mondjuk egy szűk kis utcában halad, amely két méter széles talán, s hogy, hogy nem Forgó köznek nevezik. Szóval itt haladunk, éppen készülődik az ősz, hogy betörjön a városba, csend van mindenütt, a­ csa­ládfők jól megérdemelt ebéd utáni sziesztájukat töl­tik, a feleségek pedig mosogatnak. A gyerekek barac­kot majszolnak a kisszobában. A barack, mint tud­juk, azzal a különös tulajdonsággal rendelkezik, hogy egyszer csak elfogy róla a gyümölcs húsa, egyszóval az ehető rész. Aztán ottmarad a mag, amellyel na­­gyon sok mindent lehet kezdeni. Annak idején, amikor ilyen magok maradtak az ember kezében, különös vágyat érzett arra, hogy a sze­métbe hajítsa, kirívó esetekben fűrésszel és smirglivel papucsot és kosarat készített belőle. Ez a nyarakon szokott történni, amikor a véget érni nem akaró szün­idő sarkallta arra a kölyköket, hogy fabrikáljanak, ősszel, ha már itt volt az iskola ideje, nem tellett ar­ra, hogy dolgozzunk ezeken a magokon, oly egyszerű megoldást találtunk a feleslegessé vált magoktól való megszabadulásra, hogy ma talán el sem lehet ilyet képzelni. Szemétbe tettük. S hogy a múlt ezen képei most előkerülnek a tu­datból, annak egyetlen oka van, a barackmag landolá­sa a fejen, éppen a Forgó közben, s éppen vasárnap délután. A mag hosszan repült a nyitott ablakon át, szé­les ívet húzott a levegőben, s egy kobakon megpat­tanva ugrott egyet és a földre ért. Semmi nem történt, a vasárnap ment tovább a maga útján, zene hallatszott az ablakokból, a fej saj­góit kicsit, és a mag megpihent a betonon. Aznap kö­szöntött be az ősz. rezeda # # # Választási ígérgetések A mennyezetet mindenesetre aládúcoltattam ... (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3

Next