Vas Népe, 1990. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-26 / 226. szám
önkormányzati választás 1900 Az Agrárszövetség a falu érdekeiért Nemes Lajos, a paraszti családból származó agrármérnök tagja az Agrárszövetség megyei választmányának, szövetségi támogatással, polgármester-jelöltként indul a szeptember 30- ai választáson. — Most a választást megelőző napokban hogyan áll megyénkben az Agrárszövetség szénája, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Mert mintha csend lenne körülötte. — A csend legfeljebb azt jelenti, hogy miköziben dolgozunk, nem hangoskodunk — mondja. — Ennek eredményeként a megye sok településén létszámban is, a szimpátiát illetően is erősek vagyunk, elsősorban ott, ahol a pártoktól tartózkodnak az emberek. Tagjaink, szimpatizánsaink között vannak tsz-tagok, értelmiségiek, vállalkozók, kistermelők, állami gazdasági dolgozók, vagyis a falusi lakosság nagyobbik hányada. Képviselőjelöltjeink leginkább a független listán vannak, s polgármestereket is tudtunk jelölni. Ez hűen mutatja, hogy a lakosság falvuk az Agrárszövetségben, a velük együtt élőkben, akikkel együtt ébred, együtt dolgozik, velük hallja a harangszót, akikkel együtt megy imára, s akikről tudják az emberek, hogy a javukat akarják. — Mindenfélét hallani a mezőgazdaságról. Azt is, hogy még virul, azt is, hogy kedvüket veszítették a parasztemberek ... — A mezőgazdaság a még egyetlen működő ágazat, amely tartja magát: termel, megélhetést, munkalehetőséget ad a környezetének. Ezt nem is engedjük tönkretenni, mert az ország pusztulását vonná maga után. Más dolog, hogy a jelenlegi termelési formát át kell alakítani, amit az Agrárszövetség kezdettől hangoztatott. Tulajdonba kell adni a földet, és majd a tulajdonos döntsön annak hasznosításáról. De a termelés minden ágában érdekeltséget kell teremteni .. . — Aszt is mondják a szövetségükről, hogy kommunista utódszervezet. Erről mi a véleménye? — Azt kell nézni, ki mondja. Jómagam soha nem voltam párttag, és legjobb ismereteim szerint a szövetség tagjainak többsége sem. A legtöbb agrárszövetséges paraszti származású, akiket vagy szüleiket az elmúlt 40 évben elég sok sérelem ért. Mii kezdeményeztük a privatizációt, az általános rehabilitációt, amire a magyar népnek oly nagy szüksége van. Ezért lennénk kommunista utódszervezet? Egyéni „bűnöm” az lehet, hogy 12 év óta, vagyis az egyetemi tanulmányaim befejezése óta tsz-vezető vagyok. Sokan tudják, ezért csak emlékeztetek rá, hogy az önkormányzati törvény megalkotásáért is eleget dolgozott az Agrárszövetség, mely törvény európai szintet ért el. Dolgozunk a fiatalok, aközépkorosztály és a nyugdíjasok érdekeiért is. Ezt alakosság is tudja, s ezért az általunk is támogatott jelöltek száma falán a 30—40 százalékot is eléri. Ezek után, persze hogy bizalommal tekintünk a választások elé. Céljainkat ismeri a lakosság. Meg akarjuk szüntetni a falu másodrendűségét, s hagyni kell, hogy a saját ügyeit maga intézze. Követeljük a falu esélyegyenlőségét az oktatásban, a szociális ügyekben, a falu általános felemelkedésében. S ezért fontos az önkormányzati választás, mert esélyt ,ad rá, hogy a lakosság helyében dönthessen a saját sorsáról. — Az Agrárszövetség viszonylag kicsi érdekképviseleti szervezet. A választások előtt és után kivell hajlandó együtt dolgozni? — Minden, olyan párttal és szerveződéssel, amelynek az elképzelései hasonlóak vagy megegyezőek a mienkével. Meglepően sok helyről kérték a támogatásunkat, hogy segítsük elő képviselőjelöltjük választási sikerét. Mi e kéréseknek úgy teszünk eleget, hogy az illető alkalmasságát és nem a pártállását nézzük. Ennek szellemében támogattunk MDF, SZDSZ, sőt egyetlen esetben kisgazdapárti jelöltet is. Udvardy Gyula Önkormányzati képviselőjelöltek Sárváron (f — független) I. választókerület: dr. Desits Imre MDF, Kálmán László KDNP—FKgP, Papp József f., Papp Vilmos SZDSZ—Fidesz, Szélesi Géza f., Vadvári László f. II. vk.: Horváth Mihály KDNP—FKgP, Pajor András Fidesz—MDF—SZDSZ. III. vk.: Bajontai Imre SZDSZ, dr. Bartók Pál MDF —Fidesz, Németh Vilmosné f., Novák Ödön KDNP— FKgP, Pintér István f., dr. Póczik István f. /V. vk.: Farkas János MSZP, Kompok István SZDSZ—Fidesz, Kenedii András f., Kovács József Városszépítő Egyesület, Molnár Tivadar KDNP—FKgP, dr. Szabó Gyuláné MDF. V. vk.: dr. Bogár Imre KDNP—FKgP, Egressy Timea Fidesz, Németh László MDF—SZDSZ. VI. vk.: Dénes Gyöngyi SZDSZ, dr. Dobozy Imre f.. Gróf István MDF, Havassy Kornélia Fidesz, Tar Károly f., Voczelka Zoltán f., Zacher Sándor KDNP—FKgP VII. vk.: Balogh Tamás f., dr. Kovács Gyula MSZP, Markó Péter MDF, dr. Naszádos István KDNP— FKgP, Németh Tamás SZDSZ—Fidesz, Szűcs László Független Szakszervezet. Vili. vk.: Béky Albert Városszépítő Egy., Horváth József KDNP—FKgP, Lakner József Független Szakszervezet, dr. Piros László SZDSZ, Széll László MDF, Takács Antal f. IX. vk.: Galavics László SZDSZ, dr. Győri Nagy Imre KDNP—FKgP, Radányi Rudolf MDF—Fidesz, Szabó Lajos MSZP, Talabér Imre f. X. vk.: Kondora István MDF—Fidesz, Kovács Dezső f., Molnár János KDNP— FKgP, Németh József SZDSZ. Patkányt az ebéd mellé? Leíhrt, hogy egy kóbor patkány még nagyon sok prfiba fog kerülni, egy New York-i étteremtulajdonoosnak. Az egyik vendég ugyanis bírósági úton egymillió dollárt követel kárpótlásul megromlott egészségéért, amit állítólag egy patkány harapás váltott ki ráj. Négy évvel ezelőtt a ma 31 éves Marcy Gilbert betért a Manhattanban lévő Charley.O elnevezésű étterembe. Cipőjével idegen tárgyat érzékelt, ösztönösen az asztal alá nyúli ekkor heves fájdalom nyilait az ujjába, mégha,rapta egy egérfogóba szorult patkány. Marcy azóta ideges, és légzési nehézségei vannak, szervezete „helyrehozhatatlan” károsodást szenvedett. A lány ügyvédje elismerte, hogy a patkány nem volt veszett. A labda most a bíróságnál van. ! , !*! Osztrák—magyar KFT. Fém- és Mezőgazdasági eszközgyártó üzemében üzemi és gyártási gyakorlattal rendelkező mérnököt vagy üzemmérnököt azonnali belépéssel keres ÜZEMVEZETŐNEK. Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezés személyesen SAB—MEZTI Fém- és Mezőgazdasági Eszközt Előállító KFT. Vép, Felszabadulás u. 36—38. Dr. Apró Attilánál. Tel.: 94 12 958, vagy 53-140. [! _____________________ (24 917) 1 1990. szeptember 26. Szerda Akadozik a Kolozsváron megjelenő nagy múltú folyóirat, a Korunk terjesztése, panaszolja egyik fő munkatársa. Egy idő óta a posta nem hajlandó kiszállítani a lapot. Ha így folytatódik, félő, hogy év végére a szerkesztőknek már nem lesz fizetésük. Most, hogy elkezdődött a tanítás, átmenetileg enyhülni látszanak a gondok: a szerkesztők iskoláról iskolára járva terjesztik a Korunkat. Útba ejtik a parókiákat is, ahol szintén jó ismerősként, barátként fogadják őket a lelkipásztorok. Ki hitte volna, hogy a marxista,ateista ideológiát hirdető folyóirat legfőbb támaszai a Ceausescu rendszer utolsó éveiben, az iskolák mellett az egyházak voltak? Ott, ahol az emberek torkára fojtották a szót, ahol anyai nyelvünk végvárai a néhány magyar lap, a színházak s a templomok voltak, már rég nem az volt a perdöntő, hogy emez a „muszáj-marxizmus”, amaz pedig a keresztyén ideológia jegyében áll, hanem hogy ez is, az is magyar. Mentsük, amink még van, mert könnyebb lesz megújhodni, semmint magyar lapot újraindítani — így gondolkozott akkor minden becsületes magyar ember Romániában. Sajnos, a posta nemcsak a Korunkkal szemben renitens, hanem a magyar lapok mellett, az olyan román nyelvű sajtótermékekkel is kutya—macska viszonyban, áll, amelynek tarlamával nem ért egyet. Ezért gondolkoznak úgy Erdélyben a magyar szerkesztők, hogy önálló terjesztési hálózatot építsenek ki. Ugyanezért van égető szükségük ama bizonyos nyomdára is, amelyre — ha lassan is, de — csordogál a pénz. — kakac! — Építkező papok Építeni jó ésszép dolog, felemelő érzés az ilyenfajta gyarapodás. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben az építkezést szimbolikus értelemben is gyakran használjuk. A valóságban persze már nem ilyen egyértelműen tiszta e művelet. Az építkezéshez szükséges anyagok megszerzése néha igencsak megviseli, elkeseríti az embert. Ezért is érthető azoknak az asszonyoknak az álmélkodása egy kis faluban, akik szinte csodálják a fiatal papjukat. A faluban ugyanis templomot építenek, szinte téglánként, gerendánként hordják össze az anyagot. S amit most hallok: paláért — hogy fedele legyen az Isten házának! — szinte az országot kellett bejárnia a plébánosnak. A lényeg azonban, hogy meg tudta szerezni, hogy emiatt sem kell leállniuk a templomépítéssel. Hallom aztán, hogy ezen a tájon sorra, rendre szépülnek meg a templomok. Nádasdon, ahol a felújítással egyidőben egy szép domborművet is elhelyeztek Szent Márton tiszteletére, aki a koldusnak éppen átnyújtja köpenyét, és Batthyánynak, aki a szegények orvosaként ingyen gyógyított — a speciális sárga festék megszerzése okozott nem kevés gondot. Daraboshegyen imaház és harangláb épült, Hegyhátsálon iskolai kápolna, Katalán ökumenikus kápolna. Szinte mintegyik hegyháti faluban emléket állítottak az első és a második világháború hősi halottainak és áldozatainak. Romjaikból kiemelték, felújították az útmenti kereszteket, ugyanezt teszik a hegyközségi feszületekkel is. Segítő kéz bőven akad, a legtöbbet azonban a tiszttelendő urak teszik — nem sajnálva sem időt, sem fáradságot. Takács László és Rinfeld Ferenc — a nádasdi és a szarvasként plébános. Építkező papok. Nem csak a lelkek építői... (—nos) # # # A barackmag landolása Vasárnap délutánokon, amikor ködök ereszkednek alá, és az embernek valamiféle spleen-es hangulata kerekednék éppen, váratlan dolgok szakíthatják meg révedezését. Mondjuk egy szűk kis utcában halad, amely két méter széles talán, s hogy, hogy nem Forgó köznek nevezik. Szóval itt haladunk, éppen készülődik az ősz, hogy betörjön a városba, csend van mindenütt, a családfők jól megérdemelt ebéd utáni sziesztájukat töltik, a feleségek pedig mosogatnak. A gyerekek barackot majszolnak a kisszobában. A barack, mint tudjuk, azzal a különös tulajdonsággal rendelkezik, hogy egyszer csak elfogy róla a gyümölcs húsa, egyszóval az ehető rész. Aztán ottmarad a mag, amellyel nagyon sok mindent lehet kezdeni. Annak idején, amikor ilyen magok maradtak az ember kezében, különös vágyat érzett arra, hogy a szemétbe hajítsa, kirívó esetekben fűrésszel és smirglivel papucsot és kosarat készített belőle. Ez a nyarakon szokott történni, amikor a véget érni nem akaró szünidő sarkallta arra a kölyköket, hogy fabrikáljanak, ősszel, ha már itt volt az iskola ideje, nem tellett arra, hogy dolgozzunk ezeken a magokon, oly egyszerű megoldást találtunk a feleslegessé vált magoktól való megszabadulásra, hogy ma talán el sem lehet ilyet képzelni. Szemétbe tettük. S hogy a múlt ezen képei most előkerülnek a tudatból, annak egyetlen oka van, a barackmag landolása a fejen, éppen a Forgó közben, s éppen vasárnap délután. A mag hosszan repült a nyitott ablakon át, széles ívet húzott a levegőben, s egy kobakon megpattanva ugrott egyet és a földre ért. Semmi nem történt, a vasárnap ment tovább a maga útján, zene hallatszott az ablakokból, a fej sajgóit kicsit, és a mag megpihent a betonon. Aznap köszöntött be az ősz. rezeda # # # Választási ígérgetések A mennyezetet mindenesetre aládúcoltattam ... (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3