Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
Vas Neped exkluzív „Nincs magyar hadiipar" A fegyverzetcsere csak álom? Dermedten bámultam a tv-képernyőt, amikor Für Lajos honvédelmi miniszter kijelentette, hogy fejlett nyugati haditechnikát kíván vásárolni, több fábon álló hadigépezetre szeretné állítani országunk biztonságát. Azonnal a katonaságnál szerzett tragikomikus élményeim jutottak eszembe, a lassan vánszorgó harmincéves teherautók és az ütött-kopott, nehezéknek használt tábori telefonok. De mindez már a múlté, hiszen most a jövőről van szó. Mégis milyen eséllyel állunk a rajtvonalnál, amikor az ország biztonsága a tét? Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője sietett segítségünkre. — Mekkora az árkülönbség a volt szocialista országok és a nyugat egyes katonai termékei közt? — Nem hiszem, hogy komoly árkülönbségről beszélhetünk. Az azonos kategóriába sorolt felszereléseknél gyakran előfordul, hogy a dollárban kifejezett ár a keleti termékeknél magasabb. Például az amerikai F—16-os vadászbombázó 20 millió dollár, egy azonos kategóriájú szovjet MiG—29-es 21 millió dollárba kerül. — Milyen helyet foglal el a magyar hadiipar a nemzetközi piacon? — Sokan beszélnek arról, a hadiiparról, ami valójában nincs is. Nálunk csak olyan civil gyárak léteznek, amelyek katonai felszerelést is gyártanak. Ide tartozik a Fegyver- és Gázkészülék Gyár, a Videoton és az aknavető csöveket gyártó Ózdi Kohászati Művek. — A magyar iparnak van-e olyan kiemelkedő minőségű katonai terméke, amely esetleg cserealapul szolgálhatna más külföldi katonai technika megvásárlásánál? — Igen. A híradástechnikai eszközök és az optikai berendezések azok, amelyek ilyen színvonalúak. Cserealapként talán azért nem jöhetnek szóba, mert nincs a magyar iparnak akkora kapacitása, hogy ezekből nagy mennyiséget le tudna gyártani. — A Varsói Szerződés megszűntével honvédségünknek lehetnek-e alkatrész-ellátási problémái? — Egyelőre úgy tűnik, hogy nem. Az utóbbi időben nagy fegyverzetleépítést hajtottunk végre. A leselejtezett fegyverek használható, felújítható alkatrészei utánpótlást jelentenek. Amíg a Szovjetunióval baráti a viszonyunk, addig ilyen kérdés valójában fel sem merülhet. Most már a fegyver- és alkatrészvásárlás csak a pénzen múlik, ezt vesszük figyelembe, még a politikai kapcsolatok alakulása sem mérvadó ez ügyben. — Ezek szerint van elég pénze a honvédségnek? — Ezt nem mondtam. Még jó pár évig nem cserélhetjük ki a teljes eszközállományun Schrankó Péter kát. A hetvenes évek végén volt egy földalatti lap, amely Kisúgó névre hallgatott. Nevéhez méltón igyekezett kifecsegni az MSZMP feltett titkait, hogy ezzel is ássa azt a bizonyos gödröt. A szisztéma jól működött. Tekintve, hogy bármely diktatúra halálraítélt, ha nem képes birtokolni a hír monopóliumát. Miután az egypárti figurát kiütötték a politika sakkasztalán, a világ legtermészetesebb dolgának tűnt a teljes szólásszabadság. Csak éppen arra nem gondoltunk, hogy mint mindennek, ennek is vannak határai. Ez az evidencia mostanában kezd nyilvánvalóvá válni. A Parlamentben eluralkodó indulatok, túlzott személyeskedések, a pártság véresen komoly gyakorlása, vagyis a kompromisszumképesség teljes hiánya túlmutat a politikai erők „magánügyén”. Az addig rendben volna, hogy az egyes páátok besorolásuktól függően gyakorolják a hatalmat, vagy az ellenzékiséget, de az már korántsem örvendetes, hogy zajos vitáikkal, gyakori „műbalhéikkal”, fontosságuk túlzó tudatával mintegy önmaguk alá rendelik a nemzet érdekeit. Ez pedig súlyos hiba. A következmények mostanság kezdenek látszódni. A hordó-ügy, a Zrínyi-mintájú kirohanás, a fegyverügy parttalansága azt a látszatot kelti a külső szemlélőben, hogy a magyar viszonyok túlságosan is képlékenyek, bonyolultak. Ebből pedig levonják azt a következtetést, hogy hazánk belpolitikai élete forrongó. A terep nem kedvez a konszolidált megoldásoknak. Ez nem rémlátomás, ez valóság: nyugati üzletemberek, beruházók véleménye. Ez is egy oka annak, hogy elmarad a dollár. Ne beszéljünk, ne vitázzunk? Nem erről van szó. „Csupán” arról, hogy legbelső ügyeinket ne fecsegjük ki hírharsonaként a világnak. Ugyanis létezik nemzeti érdek is. Kozma MMMj JHM* ■ Mmv : ■ s* 65SPwEQplUF Az is baj, ha nincs sugárzás Szentgottházi nem Magyarország? A szentgotthárdi, zsidaihegyi leveerösitöt február elsejével ki akarták kapcsolni, mondván, ott a hegyhátsáli, a zsidai nem kell. Néhányan megpróbáltak ráállni a hegyhátsálra, de így a magyar tévé adásait nem foghatják. A zsidaiak petíciót nyújtottak be a polgármesteri hivatalnak: tegyenek meg mindent, hogy a zsidai adó maradjon. Csak az a gond, hogy a műsorszóró vállalatnak a televízió tovább nem fizeti a zsidai adó fenntartását. A több milliós összeget a helyi önkormányzat nem vállalhatja. A műsorszóró vállalat egyelőre beméri a vételi viszonyokat. Hogy mi lesz? Végül talán mégsem az derül ki, hogy Szentgotthárd nem Magyarország! Mert ha az, akkor leginkább a Magyar Televízió érdeke, hogy adásait foghassák az országban. Fotó: Benkő Álláskeresők egyesülete Szombathelyen Tegnap délután megalakult a Szombathelyi Álláskeresők és Munkanélküliek Egyesülete. A megyeszékhelyen jelenleg közel ötszáz ember keresmunkát, s számuk a gazdaság várható átalakulásával még jelentősen nőni fog. Az egyesület ezeknek az embereknek szeretne lehetőséget adni arra, hogy közösen, a szeviot adta jogi háttér támaszával megteremthessék saját erevédelmi társulásukat. Az álláskeresők és munkanélkeli egyesületének létrehozását a Szocialista Párt szombathelyi szervezete kezdeményezte, s teljesen önállóvá válásáig a működéséhez szükséges Infrastruktúrát is felajánlotta. 1"--------------------1 * A tartalomból I II # ELAGYABUGYALTAK I A PERSELYFOSZTOGATÓT 1 # AZ OLAJFALÓ II________________________________I . • KADÉTSZERELEM , A KULTÚRBARAKKBAN I • RETTEGÉS MINDHALÁLIG Befejeződött a magyar—csehszlovák—lengyel csúcs Háromoldalú együttműködés dokumentumait írták alá Visegrádon Pénteken a Parlamentben plenáris tárgyalással kezdődött meg Magyarország, Lengyelország, Cseh-Szlovákia állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. A hármas csúcs nyitóeseményeként a küldöttségek teljes létszámban tárgyalóasztalhoz ültek a Parlament nemzeti lobogókkal díszített delegációs termében. A magyar tárgyalócsoportot Antall József miniszterelnök vezette, a küldöttség tagjai között vett Jeszenszky Géza külügyminiszter, Kádár Béla külgazdasági miniszter. A csehszlovák tárgyalócsoportot Václáv Havel köztársasági elnök vezette. A delegációban foglalt helyet Marián Calfa szövetségi miniszterelnök és Jirí Dientsbier külügyminiszter. A Lech Walesa államfő vezette lengyel küldöttség tagjaként jelen volt Krzysztof Bielecki miniszterelnök és Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter. Az MTI értesülései szerint a plenáris megbeszélésen a résztvevők értékelték a hármas együttműködés eddigi eredményeit és továbbfejlesztésének lehetőségét. Megvitatták a korábbi integrációs szervezetek létével kapcsolatos kérdéseket Ami a kooperáció jellegét illeti, egyöntetűen hangoztatták, hogy olyan együttműködési keretről van szó, amely senki ellen sem irányul. A három ország gazdasági, politikai fejlődése sok hasonlóságot mutat és külső megítéltetésük is — mind a 24-ek, mind az Európai Közösség részéről csaknem azonos. Ez a megítélés részben már válasz is volt arra a némely ország részéről felmerülő igényre, hogy bővítsék a hármas keretet: Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovákia egyaránt úgy ítéli meg. (Folytatás a 2. oldalon) Iraki kivonulási készség feltételekkel Irak pénteken kilátásba helyezte, hogy bizonyos feltételek mellett kivonja csapatait Kuvaitból. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsának a déli órákban nyilvánosságra hozott közlemény szerint Irak kész „foglalkozni az ENSZ Biztonsági Tanácsa 660. határozatával, hogy méltányos és elfogadható megoldást találjanak (az öböl-válságra), beleértve a kivonulást is”. ,,E készséget kinyilvánítva Irak megtette az első lépést a kivonulás érdekében, amelyet össze kell kapcsolni a szárazföldön, a tengeren és a levegőben megvalósuló teljes és általános tűzszünettel és a Biztonsági Tanács döntésével, amely semmissé nyilvánít minden (Irak elleni) határozatot” — hangzik az iraki közlemény. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsa szerint a Kuvaitból történő kivonulást össze kell kapcsolni Izrael távozásával Palesztinából és a megszállt arab területekről, valamint Szíria libanoni katonai beavatkozásának megszüntetésével. Az iraki bejelentés nyilvávalóan feltételeket tartalmaz a Kuvaitból való kivonulásra. Az ENSZ BT határozatai azonban világosan előírják, hogy a kivonulás(Folytatás a 2. oldalon) Nyilatkozott a főilletékes az atomerőmű-baleset ügyében Szakemberektől kapott tájékoztatás alapján a héten két alkalommal írtunk egy ukrajnai atomerőmű-balesetről. Tegnap e híradásainkra reagált a Nukleáris Balesetelhárítási Kormánybizottság operatív törzsének vezetője, íme, a tájékoztatás: „Egyes napilapok változatlanul olyan híreket terjesztenek, hogy szovjet atomerőművi baleset következtében hazánkban megnövekedett a környezeti sugárzás szintje. Ismételten és határozottan leszögezzük, hogy ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznek. Országos mérőhálózatunk központja és helyi állomásai által végzett folyamatos mérések, valamint az ügy tisztázása érdekében végrehajtott rendkívüli sugárfelderítés adatai szerint az elmúlt két hétben sem az ország keleti megyéiben, sem máshol nem észlelték a környezeti sugárzás szintjének szokatlan megemelkedését, vagy a légkör és földfelszín redioaktív szenynyeződését.” Magyar banditák öt évet kapott Kismartonban öt év szabadságvesztésre ítélte Ausztriában elkövetett sorozatos tolvajlásokért és más bűncselekményekért Botlik Imre 24 éves pécsi alkalmi munkást a burgenlandi tartományi székhely, Eisenstadt (Kismarton) bírósága. Botlik korábban több mint hét évet ült magyar börtönökben, tavaly novemberben Szabados Endrével, szintén sokszorosan büntetett társával a zöldhatáron át Burgenlandba szökött a magyar rendőrség elöl, amely mindkettőjüket betörések miatt körözte. A két férfi osztrák területen is több rablást és betörést követett el, összecsaptak az őket üldöző csendőrökkel. Szabadost halálos lövés érte. Botlik a kismartoni tárgyaláson igyekezett a felelősséget halott bűntársára hárítani, de védekezését a bíróság a bizonyítékok alapján nem fogadta el. Azt hallottuk... . hogy az eddigi szombathelyi városi rendőrkapitány, dr. Orbán Péter lesz az új megyei rendőrfőkapitány. Hat pályázó közül választották ki. ·=»Gyorskorcsolya = Hazai negyedik hely Tegnap a szombathelyi rövidpályás gyorskorcsolya diákolimpián a műjégpályán már döntőket is rendeztek. A hoszszabbtávú finálékban egy hazai negyedik helyezés is sikeredett, Fuchs András, a Nagy Lajos Gimnázium harmadikosa nevéhez fűződik. (Tudósítás a 11. oldalon.).