Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

4 Merre tart a vasi távközlés? Beszélgetés Dancsecs Tiborral Dancsecs Tibor lett a Vas Megyei Távközlési Üzem veze­tője. Már a kiválasztás is merőben új alapon történt. Az első felvonásban a budapesti Nemzetközi Menedzserkiválasztó Központ (HILL) tesztelte a négy pályázót. A vezetői szemé­lyiségjegyek feltérképezése, a kombinációs készség, a pontos és határozott döntésképesség játszotta a főszerepet. A kivá­lasztás második fázisában már a szakmai rátermettség do­minált. Persze a hétköznapi embert az érdekli, mikor lesz elfogadható a megyei telefonellátás. Kérdéseinkre, miértek­re az új Üzemvezetőtől kaptunk választ. * — Ön negyvenkét éves. Mióta dolgozik a távközlési üzemnél? — Műszerészként, karban­tartó technikusként lettem az üzem dolgozója, 1968-ban. Az itteni munkát belülről, és alulról építkezve is jól isme­rem. Akkor még erősen köz­pontosított, merev, alá- és fölérendeltségi hierarchiá­ban, a postával közös „vál­lalatban” dolgoztunk. — Mikor mutatkoztak elő­ször a változás jelei? — A hetvenes évek végén. Ekkor lettem a fenntartási osztály vezetője. Ebben az időszakban már a szakmai hozzáértés, az iskolai vég­zettség került előtérbe. Köz­ben elvégeztem a Távközlési Főiskolát Győrben. Az itt el­töltött tíz év alatt a távköz­lési technikai szakma min­den területén dolgoztam. Ezért kaptam az osztály­ve­zetői megbízatást is. A tech­nikai váltás is körvonalazó­dott. A szakmai továbbkép­zést, a továbbtanulást szív­ügyének tekintette az üzem. Ez azóta is így van. Aki dip­lomázott, magasabb szak­­képzettséget szerzett, azokat intenzív tanfolyamokon tart­juk jó szakmai kondícióban. — A kétcsatornás kiválasz­tás alapján ön lett az üzem új vezetője. A polgár erre azt mondja, lássuk a medvét. Azaz, mikor lesz telefonom, jelent-e fejlődést a vasi táv­közlésben? — Már a digitális központ is sokat segített a megyei te­lefonellátásban. Persze ez még mindig kevés. Ezt iga­zán a nyolcezer kisvállalkozó érzi a bőrén. — Eddig az a hiedelem jár­ta, hogy az kapott telefont, aki közelebb állt a tűzhöz. Mi várható ezután? — Van egy rendelet, a 12/91-es kormányrendelet. Így január 18-tól a beérke­zés sorrendjében számító­gépbesorolás alapján jutnak telefonhoz az igénylők. Pro­tekcióra senki nem számít­hat. A rendelet értelmében előnyhöz közület vagy olyan vállalkozó juthat, aki megfi­zeti a közületi fejlesztési hozzájárulást. Ebben az év­ben háromezer telefonbekö­tést tervezünk. Két és félezer a magánosoké lesz, a fenn­maradó ötszázat kapják a vállalkozók, közületek. Az én szakmai programomat is azért találták jónak, mert az integrálható a Magyar Táv­közlési Vállalat hároméves programjába. — Mi ennek a lényege? — Lényegesen új a prog­ramban, hogy a három év alatt valamennyi közületi igénylőnek telefont kell adni. Ehhez persze meg kell fizet­niük a 90 ezer forintos köz­műhozzájárulást. A falvak éjjel-nappali elérhetőségét is szeretnénk megvalósítani. Ehhez falvanként legalább egy olyan, nemzetközileg el­érhető fülkét is fel kell állí­tani, ami telefonszámmal rendelkezik és visszahívható. — Mennyibe kerül ez, s fő­leg milyen pénzekkel próbál­ják a fejlesztést megvalósíta­ni? — Ez több milliárd forint­ba kerül, amit saját erőből, külföldi hitelből, és az ön­­kormányzatok, vállalatok, előfizetők pénzéből tudunk fedezni. Lényeges a rendel­kezésre álló anyagi források ütemezett felszabadítása. A fejlesztés érdekében fontos­nak tartom — és pályázatom szakmai programjában is kiemelten kezeltem — a vál­lalat új arculatának kialakí­tását. Itt az udvarias, gyors kiszolgálásé a fő szerep. Csak a hároméves rövidtávú terv megvalósulása esetén marad­hatunk meg vezető nemzeti vállalatként. A kételkedés helyébe a megbízhatóságnak kell lépnie. A piaci szemlélet kialakítása a beruházások ütemét is gyorsíthatja. — Mire számíthatnak sa­ját dolgozóik? — A távközlési üzemben négyszázötvenen dolgoznak. Továbbra is stabil a munka­helyük. Erre a tervek, a fej­lesztések ismeretében min­den remény megvan. Mert fejleszteni csak nyugodt kö­rülmények között lehet. * Stílusosan azt mondhat­nám úgy legyen, és viszont­hallásra! Bodorkós Talán most nyugodtan dolgozhat a „Munkás" Nem a farok csóválja a kutyát „Maffiamódszerek uralkodtak el a horgászmozgalomban” — mondta találóan a megye legnagyobb egyesületének lekö­szönő elnöke szombaton, a Munkás Horgász Egyesület veze­tőségválasztó közgyűlésén. Hogy ezeket a módszereket ki és kik honosították meg, arról vélhetően megoszlanak a véle­mények. Ám hogy valójában milyen „módszerek” uralkodtak el, arról a horgászok legtöbbje valójában nem sokat tud, „min­denfélét beszélnek” a vízpartokon. Annyi azért a felszínen is érződött, hogy egy-két ember meglehetősen rátelepedett a Munkásra, „mindenhatóságát” bárkivel bármilyen apró né­zeteltérés esetén éreztetendő. Néha úgy nézett ki a dolog, hogy a farok csóválja a kutyát, a közhorgász van a tisztség­­viselőért és nem fordítva. Szombaton, az öt órán át elhúzódó közgyűlésen is érző­dött valami megfoghatatlan feszültség, amelyre később utalt is egy hozzászóló. Mindjárt az elején „rendőrért kiáltottak”, mondván, ül valaki a teremben, aki nem tagja az egyesület­nek. Az történt, hogy a jelölő bizottság hozta el bemutatni a horgászoknak egy leendő alkalmazottjukat. Végül aztán minden jóra fordult. Az illető maradt a te­remben, miként a gyanakvás szelleme is, szinte tapinthatóan: öt óra nagy idő, ennyi idő alatt akár a világ sorsa is el­dőlhet. Itt meg gyakorlatilag „csak” annyi érdemleges tör­tént, hogy elhatározták: javasolják a később esedékes me­gyei horgászközgyűlésnek,­­ telepítsenek évente kétszer pontyot a vizekbe, jusson is, maradjon is mindenkinek. Ugyancsak javasolják, hogy hetente csupán öt pontyot vihes­senek haza a horgászok, miközben egy napon változatlanul kettőt. Nagy tapsot kapott az országgyűlési képviselő, az egye­sület tagja, aki egyebek között ígérte, mindent elkövet azért, hogy ismét Vasé legyen a nicki gát és a megyehatár között húzódó Rába-szakasz. Be kell fagyasztani a megyében a ter­mészetes vizek szabályozását. Kérte, ahol ilyen — a víz­ügynek bevételt hozó — munka kezdetét észlelik, azonnal kiabáljanak a horgászok. Szóba került a gyöngyöshermáni kavicsbányató horgász­kezelésbe vétele, pontosabban ennek halogatása. Az országos horgászszövetség képviselője — Magyarország legismertebb süllőhorgásza — ígérte: mindent elkövet, hogy a vízben nem bővelkedő szombathelyiek ezt megkapják. Néhány sárpacni szétkenődött még a teremben úgy az ötödik óra derekán — kiderült például az is, mégis csak van valami abban, amire az egyik kérdező nem kapott választ, hogy tudniillik pénzt osztogattak volna egymás között a ve­zetők. A Munkás Horgász Egyesület új elnöke Ágoston László lett. Alelnök Fekete László, titkárnak ismét Lőrincz Lászlót választották.­­ Most célszerű megrendelni az ültetni való burgonyát Február végére minden kerti mag a boltokban lesz Mit ajánl a termelők figyelmébe az Február második felére fordult a naptár. Nem egy­szer volt rá példa, hogy a Kemenesalján, a cseri táj­egységben, sőt a megye nyu­gati részén is február utolsó hetében vetették a borsót vagy a tavaszi árpát. Nap­jainkban még csontkemény a föld, de az idő enyhülé­sével még számíthatunk ko­rai kitavaszodásra. Bármi­kor érkezzék is el a föld elmunkálásának ideje, a magvetőt nem éri meglepe­tés, mert van, lesz mit a talajba tennie. A korábban Vetőmag Vállalatként is­mert, új nevén Agrowest Vetőmagtermelő és B­ékesí­tő Kft. időben gondoskodott róla, hogy az idén is meg­felelő menyiségű, magas bio­lógiai értékű, és bőven ter­mő magokkal lássa el a nagyüzemi gazdaságokat, a kistermelőket, illetve a konyhakertek művelőit. Ezt tette korábban is, és magától értetődő, hogy a termelők körében teljes az iránta érzett bizalom. Hiszen ki ne tudná róla: a hazai előállítókon kívül a leghíre­sebb külföldi cégektől is nagy mennyiségű vetőmagot vásárol évről évre, hogy ja­vítsa az itthoni kínálatot, nemesítse, segítse magas szinten tartani azt a magyar, benne a vasi növényter­mesztést, mely szintet jó­részt általa értek el a ter­melők. A kicsit is hozzáértő embernek nem kell külön magyarázni: a jó termés egyik legfontosabb feltétele a jó minőségű vetőmag, aminek megbízható szolgál­tatója, ellátója az Agrowest Kft. Közvetítésével már zöm­mel a termelő üzemeknél vannak a legkorábban ve­tésre kerülő magvak, mint például a tavaszi árpa, a zab, a borsó, a bükköny. Kint vannak vagy rövidesen szállításra kerülnek a here­félék és más takarmánynö­vények magvai is. Általános tapasztalat — amit a rende­lések is alátámasztanak —, hogy az idén az átlagosnál nagyobb területen vetnek tavaszi kalászost. Talán az­zal számolnak a termelők hogy a mind gyakrabban ismétlődő és hosszan tartó aszályos időszak előtt ezek biztosan beérnek, míg pél­dául a kukorica termése ép­pen az ismétlődő aszály miatt bizonytalan, amire ta­valy is példa volt. Akik tavaly is elég nagy területen termeltek például sörárpát, zabot, jól jártak, mert egyrészt magas átlag­terméshez jutottak, másrészt elfogadható árat kaptak e termelvényeikért. Több jel mutatja a zab fokozódó nép­szerűségét is, aminek hosz­­szú távon mind a takarmá­nyozásban, mind a népélel­mezésben minden eddiginél nagyobb szerepe lehet. Nyu­­gat-Európa államaiban Ma­gyarországról sok étkezési zabot vásárolnak. Az Agrowest Kft -nek gondja volt rá, hogy borsó­ból is ellássa termelő part­nereit. E vetőmag kiszállí­tása szintén megkezdődött. Elegendő vetőmag van — és lesz — takarmányrépából, és megannyi más takarmány magjából. Talán nem cél­szerűtlen megjegyezni: Vas megyében nem általános például a takarmányrepce termesztése, akár csak a fű­félék zöld takarmányként való hasznosítása. Nyugati országokban viszont az elég drágán előállítható siló he­lyett a nagy tömeget adó fűfélékkel, mint természetes és olcsó takarmánnyal etet­nek és termeltetik olcsón a húst, a tejet. Csak olaszper­­jéből évente 500—600 tonnát kérnek az Agrowest Kft.-től takarmány termesztéshez. A fű sokkal korábban etethető, mint a siló, és takarmány­értéke is kifogástalan. Kukoricából — szintén a hosszan tartó aszály miatt — nem termett meg az a vetőmagmennyiség, amire a termelők igényt támaszta­nak. A szárazság miatt szin­te egész Európa vetőmag­gondokkal küszködik, de a vasiak ellátásáról a kft. — rendeléssel — időben gon­doskodott. Együttműködve a KSZE nevű termelési rend­szerrel, az Amerikai Egye­sült Államokból hozat na­gyobb tételelű magot, amit az eladók visszaigazoltak, s amely tételek érkezése már­cius végére várható. Remé­nyei szerint mintegy negy­ven hibridet kínál partne­reinek. A termelők körében fel­fokozott igény van kert­­magokra. Az utóbbi tíz év­ben ezekből tavaly vásárol­ták a legtöbbet, de az idén a tavalyi rekordnál is többet kérnek. Ezt az mutatja, hogy aki csak tudja, maga termeli meg a háztartásába szükséges zöldségféléket és teremti meg saját vitamin­forrását is. Az Agrowest számolt ezzel, és a saját kockázatára is eddig nem tapasztalt bőséget teremtett. Pillantsunk kicsit a válasz­tékba. Borsóból 11 fajtát, ubor­kából 26-ot, paprikából 35- öt, fejessalátából 16-ot, pa­radicsomból 22-őt, hagymá­ból 20 fajtát kínál a szak­boltokban. Falun, illetve a kis településeken ennél szoli­dabb a választék, de ez ko­rántsem jelent hiányos el­látást. Mert rendelésre na­pokon belül a boltokba jut a kért áru, legyen az a me­gye legtávolabbi pontján. A fentebb említett konyhaker­ti magoknak mintegy há­romnegyed része a boltok­ban vagy már a háztartá­sokban van, de a hiányzó hányaduk még februárban az elárusító helyekre kerül. Talán mondani sem kell, hogy a konyhakerti magok is a legkiválóbb hazai és külföldi nemesítésűek. Mert ami csak elérhető széles e hazában, illetve a világban, azt „Agrowestek” megtalál­ják, és hazai köztermesztés­be ajánlják. Ebbe az ellá­tásba értve a virágmagok­nak azt a tömegét is, ami­re szintén példátlan igény van. Mert miközben azt hinné az ember, hog­­ min­den talpalatnyi földbe élelmezési cikkek alapanya­gát veti el a termelő, lele­ményességével helyet talál a virágnak is, amiben gyö­nyörűsége telik, amivel ott­honát teszi üdébbé, kedve­sebbé. Virágmagokból 165 ezer tasakkal rendeltek, és hagymásvirág iránt is nagy az igény. A kft. ősszel is ajánlotta a termelőknek: akkor ve­gyék meg a vetőburgonyát, mert akkor olcsóbb is, és a maguk által előhajtatott gumó korábban is ültethető. A rendeléssel még senki sem késett el, viszont azt sem tudja vállalni az ellá­tó, hogy az ültetés előtt pár nappal szerezze be valaki­nek a 25 kilóját. Ugyanis nagyon keresett a Hollan­diából származó vetőburgo­nya, és a tartalékából első­sorban a vasiak igényét sze­retné kielégíteni. De ezt csak akkor tudja vállalni, ha erre minél előbb rende­lést kap boltjaiban, falun az áfészeknél vagy a háztáji agronómusoknál. Jó tudni: csak a fémzárolt és a leg­alább kétévenként felújí­tott — cserélt — gumóból várható jó termés. A magok termeltetéséhez magas fokú szakértelemre van szükség. Ebben kiváló hátteret talál az Agrowest Kft. a DUFAR-ban, amely­nek elsődleges célja a ter­melési technológia javítása. Erre garancia az a felhal­mozott mérnöki tudás, ame­lyet a DUFAR szolgáltat a termelőknek. Várják is tőle. Most, a tél végén, a ta­­vaszváráskor mi mást kí­vánhatna a termelőknek az Agrowest Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft., mint kellemes vásárlást, sikeres munkálkodást, jó termést az általa forgalmazott vető­magokból. (—) Agrowest Kft.? AGROWEST VETŐMAGTERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. Naponta kérik, viszik a konyhakerti vetőmagokat a kft. szombathelyi szakboltjából. Fűmagot raknak egy nyugat- európai kamionba. 1991. február 18. Hétfő

Next