Vas Népe, 1992. szeptember (37. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
A Parlamentben is forró volt a levegő (Folytatás az 1. oldalról) A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tagjai véleményüket a koalícióval élesen szembenálló sajtótermékekben teszik közzé. A mi pártunkban - folytatta Antall József - egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népi-nemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszmekörének. A Magyar Demokrata Fórumnak az lehet, és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető etikai normákat megszegve nem tesznek eleget a tárgyilagos hírközlés kritériumának. Példaként említette, ahogyan az Össztűz augusztus 27-i adása után az Esti egyenleg idézte a Csurka István által mondottakat. Ugyancsak kifogásolta, hogy az MDF választmányi ülésén született nyilatkozat egy lényeges kitételét az Új Magyarország és a Magyar Nemzet kivételével egyetlen más napilap sem ismertette. Mint mondotta: éppen ez a kihagyott mondat tette világossá, hogy az MDF választmánya egészében nem azonosítja magát a Csurka-írással. - A mai nemzetközi, európai helyzetben - mondotta a kormányfő - a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, szabályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegyverszünetet és folytassuk a józan ész politikáját. Tardos Márton, a szabad demokraták frakcióvezetője üdvözölte Antall József kijelentéseit, az elhatárolódást a Csurka-dolgozattól. A liberális politikus - a miniszterelnökkel egyetértve - hangoztatta az együttműködés fontosságát, felhívta azonban a figyelmet: a társadalom stabilitását megzavarja, ha a parlamenti demokráciában az ellenzéket, sőt a köztársasági elnököt gonosz erőnek tekintik, ha alkotmányügyi vitákat rendőri beavatkozással kívánnak megoldani. Durván alkotmányellenes az is, hogy egyes kisebbségek jogait csorbítani lehetne — mint azt a tanulmány sugallja. Veszély forrása lehet a magyar élettér csurkai felfogása is, ezért Tardos Márton kérte az MDF-et, és a miniszterelnököt: határolódjanak el ezektől a tézisektől. A rádió előtti tüntetés kapcsán az SZDSZ frakcióvezetője kérte Szabad Györgyöt és a Parlamentet, hogy egyértelműen határozzák meg a képviselők akaratérvényesítésének jogi korlátait és a közintézmények vezetőinek jogait. Ez lehet a feltétele annak, hogy a Parlament ne politikai vitákkal, hanem a gazdaság átalakításával foglalkozhasson. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel ezután Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidóság jogainak csorbításáról nincs szó a tanulmányban. Figyelmeztette Tardos Mártont: „ne próbálkozzék ilyen módszerrel", mert ez nem segíti az együttműködést, ő egyébként személy szerint nem kíván Tardossal együttműködni. Hétfő este hét órakor az Országgyűlés befejezte nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, kétórás napirend előtti vita miatt a tárgysorozatba vett négy napirendi pont közül csak ketten jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Boross Péter belügyminiszter - az általános vita újbóli megnyitásának keretében - bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvényjavaslatot. Magyar diplomata halála Pakisztánban Életmentési kísérlet közben halálát lelte Pakisztánban Regenye Győző magyar kereskedelmi tanácsos. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, utódjával, Szilasiékkal és más magyarokkal pihent a tengerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy Regenye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szitász András, veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szitász István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot érnie, Regenye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Perceken belül termett a helyszínen a mentőautó, amelyen azonban nem volt oxigénellátó berendezés. A magyar diplomatát - újabb élesztési kísérletek után - a kórházban nyilvánították holtnak. A bátor ember halálhíre megdöbbenést keltett. Feltételezik, hogy a kereskedelmi tanácsos halálát Szívgörcs okozhatta. Belgrád -bizalmatlansági indítvány A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferecián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól. A miniszterelnök - mint ismeretes - Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszterhelyettest. A nyugati világ elárulta saját elveit A nyugati világ elárulta saját elveit, amikor nem volt hajlandó tudomást venni a jugoszláviai problémáról - jelentette ki a Newsweek című amerikai hetilapnak adott, s az újság hétfői számában megjelenő interjújában Alija Izetbegovic boszniai elnök. - Bennünket kellemetlenül meglep a Nyugat politikai akaratának hiánya - mondta a Reuter szerint a politikus, hozzátéve: még szerencse, hogy a második világháború kezdetekor ezek az országok nem haboztak ennyit, mert máskülönben most a nácik uralnák a világot. Izetbegovic szerint térségük nem tartozik az Egyesült Államok prioritásai közé, s részben ez magyarázza a mostani tragédiát. - Ezt meg lehetett volna előzni, ha Washington már korábban bekapcsolódik - mondta. Ugyanakkor Európát is felelőssé tette a Boszniában végrehajtott bűnökért, mert - mint állította - az a szörnyűség, amelynek most ők áldozatai, a kontinensen született fasizmus és szocializmus keveréke. Gorazdébe csak szerdán indítják el az ENSZ-segélyszállítmányt, mert a kelet-boszniai város körzetéből ismét riasztó hírek érkeztek, noha vasárnap már voltak olyan jelentések, amelyek szerint befejeződött a csaknem négy hónapig tartó ostrom. Aszálykár a mezőgazdaságban Az idei aszályos időjárás a főbb kultúrák esetében az országos termésátlagok alapján 20 százalék körüli terméskiesést okozott. Ennek következtében, az elmúlt három év átlagához képest közel 25 milliárd forinttal kevesebb árbevételt érhet csak el az ágazat - juttatta el felméréseinek eredményét az MTI-hez hétfőn a Földművelésügyi Minisztérium. Legnagyobb mértékben a kukorica sínylette meg a szárazságot. Bár a júniusi erőzések idején még úgy tűnt közepes, vagy annál is jobb lesz a termés, a jelenlegi számítások szerint azonban már több, mint 30 százalékkal kevesebb hozam várható csak, különösen a kései vetésű, gyengén fejlett táblákon. Kedvezőtlenül alakult a búza termésátlaga is. A rozs várható termésátlaga még a búzánál is kedvezőtlenebbül alakul. A terméskiesés ugyanis meghaladja a 23 százalékot. ÉT szakbizottsági ülés: önkéntes biztosítópénztárak A munkavállalói oldal - az Érdekegyeztető Tanács hétfői szociálpolitikai ülésén - vitatta annak létjogosultságát, hogy az általános jellegű társadalombiztosítás szerepét bizonyos mértékig önkéntes biztosítópénztárak vegyék át, így a magas jövedelműek egy magasabb szintű ellátás érdekében kivonulhatnának az általános társadalombiztosításból, ily módon a kötelező társadalombiztosításnak a minimális kötelezettségekhez sem lenne elegendő pénze. Azt sem támogatták egyértelműen, hogy a kötelező társadalombiztosítási járulék egy részét a társadalombiztosítási feladatokkal együtt mintegy „kiadják” ezeknek a biztosítópénztáraknak. A bizottság egyébként nem vetette el az önkéntes biztosítópénztárakra vonatkozó kormányzati törvényjavaslat elveit. Ezek a pénztárak a törvénytervezet szerint a nyugdíj célú megtakarítások kezelésére, az önsegélyezésre, illetve egészségügyi szolgáltatások finanszírozására alapíthatók. A pénztárak nonprofit jellegűek, a tagság befizetéseiből gazdálkodnak. A tagok lehetnek magánszemélyek és munkáltatók, a befizetések után adókedvezmény vehető igénybe. A pénztárakat természetes személyek alapíthatják. A kormányzat célja az önkéntes biztosítópénztárak ösztönzésével, hogy a nagy elosztó rendszerekben csökkenjen az állami szerepvállalás. A törvénytervezetet a kabinet még idén a Parlament elé kívánja terjeszteni. Díjnyertes 1/2 álom A spanyolországi Gijonban megrendezett nemzetközi filmfesztiválon Rózsa János „1/2 álom” című alkotása nyerte el a legjobb játékfilm díját. A film ugyancsak megkapta a legjobb forgatókönyvnek ítélt díjat is, amelyet Kardos István írt - tudatta az MTI-vel hétfőn a Hungarofilm. " Kutathatók az állampárti dokumentumok Szeptember 1-jétől kutathatók a volt állampárti - MDP-MSZMP - iratok a Magyar Országos Levéltár Alkotmány utcai részlegében. Egyelőre az 1948—1979 közötti évek, továbbá az 1980 után keletkezett iratok esetében a központi pártszervek anyagai tanulmányozhatók. A dokumentumok további részének rendezése folyamatosan történik, így azok egy ideig még nem hozzáférhetők. Megismételt eljárás Rózsa T. Endre ellen A Magyar Rádió elnöki titkársága Gombár Csaba aláírásával hétfőn az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A mai napon a Magyar Rádió fegyelmi tanácsa a közalkalmazotti törvény által előírt, megismételt eljárásban Rózsa T. Endre újságíró munkatársat elbocsátás fegyelmi büntetésben részesítette az 1992. január 8-i magán sajtótájékoztatón elhangzott és azóta sem bizonyított kijelentései miatt”. Újraindult a Püspöki Elemi Iskola Ez a megszokottól több szempontból eltérő tanévnyitó volt. Az elmúlt negyven évben legalábbis általában nem ilyen tanévnyitók voltak. Dr. Konkoly István megyéspüspök újraindította a püspök elődje, Szabó Imre által alapított - szombathelyi - Püspöki Elemi Iskolát. Az államosításig használt épületben, ahol tavaly még csak a Pedagógiai Intézet volt, két tanterem várja - fogadta már tegnap be - a két első osztályt: negyvennégy megilletődött fiút és tizenegy leányt. Déncs Lajos igazgató irányításával négy tanító és két egyházi személy foglalkozik majd a kis nebulókkal. Az iskolában az állami tanterv szerint folyik majd az oktatás - az anyanyelvet a gyerekek a Tolnainé-féle módszerrel sajátíthatják majd el. Természetesen hitoktatás is lesz. A szülők, nagyszülők kérésére délutánonként napköziben maradhatnak a kisdiákok, s a tanórákon kívül lesz idegennyelv tanítás - német és angol -, valamint úszás, sakk, szolfézs és furulya-tanulás. Az iskola megáldásán és az első tanévnyitón a szülők és rokonok mellett több egyházi méltóság, valamint dr. Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Szabó László, a Pedagógiai Intézet igazgatója is megjelent. Az épület megáldása után az iskola udvarán a Himnusz után felcsendült a „Veni, Sancte”, a „Jöjj, Szentlélek Úristen”. A tanévnyitó ünnepélyen dr. Konkoly István püspök többek között a következőket mondta: - A szülők jogosan remélik, hogy ez az egyházi iskola megvédi gyermekeiket bizonyos káros hatásoktól, amelyek a mai műveltséget és iskolát is jellemzik. Másrészt bíznak abban, hogy ez a keresztény iskola az általános műveltséghez tartozó ismeretekkel együtt átadja növendékeinek a keresztény életértékeket is. Megismerteti és elfogadtatja a tanulókkal a keresztény magatartásformákat, erényeket, így az imádságos lelkületet, a csend szeretetét, a tisztességes beszédet, a fegyelmezett viselkedést, a harmonikus közösségi életet, a jó lelkiismeret és a becsületes munka nyomában járó örömöt, s mindenekelőtt a megértő, a segítőkész, a türelmes és a nagylelkű krisztusi szeretetet. A megyéspüspök fel is szólította az igazgatót és a tanító néniket, hogy tegyenek meg mindent azért, „hogy az iskola egykori alapítójának szándéka szerint a jövőben is művelt, becsületes és jó keresztény fiatalságot bocsásson ki az életbe”. Bírósági meghallgatás az Ybl Bank felszámolásáról A Fővárosi Bíróságon meghallgatták az Ybl Bank felszámolásával kapcsolatban az Állami Bankfelügyeletet, a bank vezetését, valamint a hitelezői nagyválasztmány képviselőit. A meghallgatáson a bankfelügyelet és a banki management adta a bíróságnak a fizetésképtelenséget igazoló okmányokat. Amennyiben a bíróság elfogadja ezt a bizonyítást, akkor kihirdetheti a felszámolási eljárás megkezdését. Ez azt jelenti, hogy a határozatnak a közlönyben való megjelenésétől számított 30 nap alatt a felszámolási biztos vezetésével készül a bank mérlege. Szintén ez az egy hónap áll rendelkezésre a bank iránti követelések benyújtására. Román kiadatási kérelem Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn délután megkapta a Legfőbb Ügyészségtől azokat az iratokat, amelyekben Románia legfőbb ügyésze kéri Magyarországtól Alexandra Draghici, egykori belügyminiszter kiadását - közölte az MTI érdeklődésére dr. Bán Tamás, a tárca nemzetközi jogi főosztályának vezetője. A kiadatási kérelem kézhez vétele után megvizsgálják, hogy az iratok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a magyar-román jogsegélyegyezménynek. Újgazdák (Folytatás az 1. oldalról.) A harmadik szántóra már csak egy jelentkező maradt, ő ötvennyolc ezer forint értékű kárpótlási jegyért 6,1 hektárt vásárolt, 116 aranykorona értékben. Mivel a jelentkezők felhasználták a jegyeiket, több árverező nem akadt, a licitet vezető befejezettnek tekintette az első, akár történelminek is nevezhető földárverést. Németh Józsefet, aki a hat hektáros területet szerezte, arról kérdeztük, hogyan értékeli a licitet: - Elégedett vagyok, megkaptam, amennyit akartam. Negyvenöt évig semmi nem járt az elvett földért. Nem használtam fel a jegyeket teljes egészében, egy részét félretettem az erdőre. Mihez kezd a földdel? A tsz ugyanúgy megműveli, mint eddig. Megegyeztünk, hogy vet bele és betakarít. A föld használata után pedig bérletet fizet. — Később mi a szándéka? Ön műveli meg a családjával? — Hetvenegy éves vagyok, én nem reszkírozok kétmillió forintot a gépesítésre. A gyerekek kezében pedig már ott van a szakma. - JetiFotó: Benkő 1992. szeptember 1. Kedd