Vas Népe, 1992. szeptember (37. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

A Parlamentben is forró volt a levegő (Folytatás az 1. oldalról) A Csurka-tanulmányban foglal­takra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjé­­ben olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvéle­mény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek ér­zéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen vála­szol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gon­dolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapí­tásait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül foly­tatják le, illetve ha a kormánypár­tok tagjai véleményüket a koalí­cióval élesen szembenálló sajtó­termékekben teszik közzé. A mi pártunkban - folytatta Antall József - egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népi-nemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszmeköré­nek. A Magyar Demokrata Fórum­nak az lehet, és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány mun­káját kísérő kritikus sajtóvissz­hangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető etikai normákat megszegve nem tesznek eleget a tárgyilagos hírközlés kritériumának. Példaként említette, ahogyan az Össztűz augusztus 27-i adása után az Esti egyenleg idézte a Csurka István által mondottakat. Ugyan­csak kifogásolta, hogy az MDF választmányi ülésén született nyi­latkozat egy lényeges kitételét az Új Magyarország és a Magyar Nemzet kivételével egyetlen más napilap sem ismertette. Mint mon­dotta: éppen ez a kihagyott mondat tette világossá, hogy az MDF választmánya egészében nem azo­nosítja magát a Csurka-írással. - A mai nemzetközi, európai helyzetben - mondotta a kormány­fő - a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, szabá­lyainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kös­sünk fegyverszünetet és folytassuk a józan ész politikáját. Tardos Márton, a szabad de­mokraták frakcióvezetője üdvözöl­te Antall József kijelentéseit, az elhatárolódást a Csurka-dolgozat­­tól. A liberális politikus - a miniszterelnökkel egyetértve - hangoztatta az együttműködés fontosságát, felhívta azonban a figyelmet: a társadalom stabilitá­sát megzavarja, ha a parlamenti demokráciában az ellenzéket, sőt a köztársasági elnököt gonosz erő­nek tekintik, ha alkotmányügyi vitákat rendőri beavatkozással kí­vánnak megoldani. Durván alkot­mányellenes az is, hogy egyes kisebbségek jogait csorbítani le­hetne — mint azt a tanulmány sugallja. Veszély forrása lehet a magyar élettér csurkai felfogása is, ezért Tardos Márton kérte az MDF-et, és a miniszterelnököt: határolódjanak el ezektől a tézi­sektől. A rádió előtti tüntetés kapcsán az SZDSZ frakcióvezető­je kérte Szabad Györgyöt és a Parlamentet, hogy egyértelműen határozzák meg a képviselők akaratérvényesítésének jogi korlá­tait és a közintézmények vezetői­nek jogait. Ez lehet a feltétele annak, hogy a Parlament ne politikai vitákkal, hanem a gazda­ság átalakításával foglalkozhas­son. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel ezután Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidóság jogainak csorbításáról nincs szó a tanulmányban. Figyel­meztette Tardos Mártont: „ne próbálkozzék ilyen módszerrel", mert ez nem segíti az együttmű­ködést, ő egyébként személy sze­rint nem kíván Tardossal együtt­működni.­­ Hétfő este hét órakor az Or­szággyűlés befejezte nyári rendkí­vüli ülésszakát. A képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, két­órás napirend előtti vita miatt a tárgysorozatba vett négy napiren­di pont közül csak ketten jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Bo­­ross Péter belügyminiszter - az általános vita újbóli megnyitásá­nak keretében - bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvényja­vaslatot. Magyar diplomata halála Pakisztánban Életmentési kísérlet közben halálát lelte Pa­kisztánban Regenye Győ­ző magyar kereskedelmi tanácsos. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyar­­országra, utódjával, Szi­­lasiékkal és más magya­rokkal pihent a tengerpar­ton. A kora délutáni órák­ban történt, hogy Rege­nye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szitász András, veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 mé­ternyire. Regenye és Szi­tász István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmez­tessék. Miközben azon­ban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot ér­nie, Regenye Győző hir­telen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély víz­ben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Perceken belül termett a helyszínen a mentőau­tó, amelyen azonban nem volt oxigénellátó beren­dezés. A magyar diploma­tát - újabb élesztési kí­sérletek után - a kórház­ban nyilvánították holt­nak. A bátor ember halál­­híre megdöbbenést keltett. Feltételezik, hogy a ke­reskedelmi tanácsos ha­lálát Szívgörcs okozhatta. Belgrád -bizalmatlansági indítvány A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaz­nak. A javaslatot a Szerb Szocia­lista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansá­gi indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferecián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól. A miniszterelnök - mint ismeretes - Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszter­­helyettest. A nyugati világ elárulta saját elveit A nyugati világ elárulta saját elveit, amikor nem volt hajlandó tudomást venni a jugoszláviai problémáról - jelentette ki a Newsweek című amerikai heti­lapnak adott, s az újság hétfői számában megjelenő interjújában Alija Izetbegovic boszniai elnök. - Bennünket kellemetlenül meglep a Nyugat politikai akara­tának hiánya - mondta a Reuter szerint a politikus, hozzátéve: még szerencse, hogy a második világháború kezdetekor ezek az országok nem haboztak ennyit, mert máskülönben most a nácik uralnák a világot. Izetbegovic szerint térségük nem tartozik az Egyesült Álla­mok prioritásai közé, s részben ez magyarázza a mostani tragédiát. - Ezt meg lehetett volna előzni, ha Washington már korábban bekap­csolódik - mondta. Ugyanakkor Európát is felelőssé tette a Bosz­­niában végrehajtott bűnökért, mert - mint állította - az a szörnyűség, amelynek most ők áldozatai, a kontinensen született fasizmus és szocializmus keveréke. Gorazdébe csak szerdán indít­ják el az ENSZ-segélyszállít­mányt, mert a kelet-boszniai város körzetéből ismét riasztó hírek érkeztek, noha vasárnap már voltak olyan jelentések, amelyek szerint befejeződött a csaknem négy hónapig tartó ostrom. Aszálykár a mezőgazdaságban Az idei aszályos időjárás a főbb kultúrák esetében az országos termésátlagok alapján­­ 20 százalék körüli terméskiesést okozott. Ennek következtében, az elmúlt három év átlagához képest közel 25 milliárd forinttal kevesebb árbevételt érhet csak el az ágazat - juttatta el felméréseinek eredményét az MTI-hez hétfőn a Földművelésügyi Minisztérium. Legnagyobb mértékben a kukorica sínylette meg a szárazságot. Bár a júniusi erőzések idején még úgy tűnt közepes, vagy annál is jobb lesz a termés, a jelenlegi számítások szerint azonban már több, mint 30 százalékkal kevesebb hozam várható csak, különösen a kései vetésű, gyengén fejlett táblákon. Kedvezőtlenül alakult a búza termésátlaga is. A rozs várható termésátlaga még a búzánál is kedvezőtlenebbül alakul. A terméskie­sés ugyanis meghaladja a 23 százalékot. ÉT szakbizottsági ülés: önkéntes biztosítópénztárak A munkavállalói oldal - az Érdekegyeztető Tanács hétfői szociálpolitikai ülésén - vitatta annak létjogosultságát, hogy az általános jellegű társadalombizto­sítás szerepét bizonyos mértékig önkéntes biztosítópénztárak ve­gyék át, így a magas jövedel­műek egy magasabb szintű ellá­tás érdekében kivonulhatnának az általános társadalombiztosításból, ily módon a kötelező társadalom­­biztosításnak a minimális kötele­zettségekhez sem lenne elegendő pénze. Azt sem támogatták egyértelműen, hogy a kötelező társadalombiztosítási­ járulék egy részét a társadalombiztosítási feladatokkal együtt mintegy „kiadják” ezeknek a biztosító­­pénztáraknak. A bizottság egyébként nem vetette el az önkéntes biztosító­­pénztárakra vonatkozó kormány­­zati törvényjavaslat elveit. Ezek a pénztárak a törvénytervezet sze­rint a nyugdíj célú megtakarítá­sok kezelésére, az önsegélyezés­re, illetve egészségügyi szolgál­tatások finanszírozására alapítha­­tók. A pénztárak nonprofit jelle­gűek, a tagság befizetéseiből gazdálkodnak. A tagok lehetnek magánszemélyek és munkáltatók, a befizetések után adókedvez­mény vehető igénybe. A pénztá­rakat természetes személyek ala­píthatják. A kormányzat célja az önkéntes biztosítópénztárak ösz­tönzésével, hogy a nagy elosztó rendszerekben csökkenjen az ál­lami szerepvállalás. A törvény­­tervezetet a kabinet még idén a Parlament elé kívánja terjeszteni. Díjnyertes 1/2 álom A spanyolországi Gi­­jonban megrendezett nemzetközi filmfesztivá­lon Rózsa János „1/2 álom” című alkotása nyerte el a legjobb játék­film díját. A film ugyancsak meg­kapta a legjobb forgató­­könyvnek ítélt díjat is, amelyet Kardos István írt - tudatta az MTI-vel hét­főn a Hungarofilm. " Kutathatók az állampárti dokumentumok Szeptember 1-jétől kutathatók a volt állampárti - MDP-MSZMP - iratok a Magyar Országos Levéltár Alkotmány utcai részlegében. Egye­lőre az 1948—1979 közötti évek, továbbá az 1980 után keletkezett iratok esetében a központi pártszer­vek anyagai tanulmányozhatók. A dokumentumok további részének rendezése folyamatosan történik, így azok egy ideig még nem hozzáférhetők. Megismételt eljárás Rózsa T. Endre ellen A Magyar Rádió elnöki titkársága Gombár Csaba aláírásával hétfőn az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A mai napon a Magyar Rádió fegyelmi tanácsa a közalkalmazotti törvény ál­tal előírt, megismételt eljá­rásban Rózsa T. Endre újságíró munkatársat elbo­csátás fegyelmi büntetés­ben részesítette az 1992. január 8-i magán sajtótájé­koztatón elhangzott és az­óta sem bizonyított kijelen­tései miatt”. Újraindult a Püspöki Elemi Iskola Ez a megszokottól több szempontból eltérő tanévnyitó volt. Az elmúlt negyven évben legalábbis általában nem ilyen tanévnyitók voltak. Dr. Konkoly István megyéspüspök újraindította a püspök elődje, Szabó Imre által alapított - szombathelyi - Püspöki Elemi Iskolát. Az államosításig használt épületben, ahol tavaly még csak a Pedagógiai Intézet volt, két tanterem várja - fogadta már tegnap be - a két első osztályt: negyvennégy megilletődött fiút és tizenegy leányt. Déncs Lajos igazgató irányításával négy tanító és két egyházi személy foglalkozik majd a kis nebulókkal. Az iskolában az állami tanterv szerint folyik majd az oktatás - az anyanyelvet a gyerekek a Tolnainé-féle módszerrel sajátíthatják majd el. Természetesen hitoktatás is lesz. A szülők, nagyszülők kérésére délutánonként napköziben maradhatnak a kisdiákok, s a tanórákon kívül lesz idegennyelv tanítás - német és angol -, valamint úszás, sakk, szolfézs és furulya-tanulás. Az iskola megáldásán és az első tanévnyitón a szülők és rokonok mellett több egyházi méltóság, valamint dr. Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Szabó László, a Pedagógiai Intézet igazgatója is megjelent. Az épület megáldása után az iskola udvarán a Himnusz után felcsendült a „Veni, Sancte”, a „Jöjj, Szentlélek Úristen”. A tanévnyitó ünnepélyen dr. Konkoly István püspök többek között a következőket mondta: - A szülők jogosan remélik, hogy ez az egyházi iskola megvédi gyermekeiket bizonyos káros hatásoktól, amelyek a mai műveltséget és iskolát is jellemzik. Másrészt bíznak abban, hogy ez a keresztény iskola az általános műveltséghez tartozó ismeretekkel együtt átadja növendékeinek a keresztény életértékeket is. Megismerteti és elfogadtatja a tanulókkal a keresztény magatartásformákat, erényeket, így az imádságos lelkületet, a csend szeretetét, a tisztességes beszédet, a fegyelmezett viselkedést, a harmonikus közösségi életet, a jó lelkiismeret és a becsületes munka nyomában járó örömöt, s mindenekelőtt a megértő, a segítőkész, a türelmes és a nagylelkű krisztusi szeretetet. A megyéspüspök fel is szólította az igazgatót és a tanító néniket, hogy tegyenek meg mindent azért, „hogy az iskola egykori alapítójának szándéka szerint a jövőben is művelt, becsületes és jó keresztény fiatalságot bocsásson ki az életbe”. Bírósági meghallgatás az Ybl Bank felszámolásáról A Fővárosi Bíróságon meg­hallgatták az Ybl Bank felszámo­lásával kapcsolatban az Állami Bankfelügyeletet, a bank vezeté­sét, valamint a hitelezői nagyvá­lasztmány képviselőit. A meghallgatáson a bankfel­ügyelet és a banki management adta a bíróságnak a fizetésképte­lenséget igazoló okmányokat. Amennyiben a bíróság elfogadja ezt a bizonyítást, akkor kihirdet­heti a felszámolási eljárás meg­kezdését. Ez azt jelenti, hogy a határozatnak a közlönyben való megjelenésétől számított 30 nap alatt a felszámolási biztos veze­tésével készül a bank mérlege. Szintén ez az egy hónap áll rendelkezésre a bank iránti köve­telések benyújtására. Román kiadatási kérelem Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn délután megkapta a Legfőbb Ügyészségtől azokat az iratokat, amelyekben Románia legfőbb ügyésze kéri Magyarországtól Alexandra Draghici, egykori belügymi­niszter kiadását - közölte az MTI érdeklődésére dr. Bán Tamás, a tárca nemzetközi jogi főosztályának vezetője. A kiadatási kérelem kézhez vétele után megvizsgálják, hogy az iratok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a magyar-román jogsegélyegyezménynek. Ú­jgazdák (Folytatás az 1. oldalról.) A harmadik szántóra már csak egy jelentkező maradt, ő ötven­nyolc ezer forint értékű kárpótlási jegyért 6,1 hektárt vásárolt, 116 aranykorona értékben. Mivel a jelentkezők felhasználták a jegyei­ket, több árverező nem akadt, a licitet vezető befejezettnek tekin­tette az első, akár történelminek is nevezhető földárverést. Németh Józsefet, aki a hat hektáros területet szerezte, arról kérdeztük, hogyan értékeli a lici­tet: - Elégedett vagyok, megkap­tam, amennyit akartam. Negyven­öt évig semmi nem járt az elvett földért. Nem használtam fel a jegyeket teljes egészében, egy részét félretettem az erdőre.­­ Mihez kezd a földdel?­­ A tsz ugyanúgy megműveli, mint eddig. Megegyeztünk, hogy vet bele és betakarít. A föld használata után pedig bérletet fizet. — Később mi a szándéka? Ön műveli meg a családjával? — Hetvenegy éves vagyok, én nem reszkírozok kétmillió forintot a gépesítésre. A gyerekek kezében pedig már ott van a szakma. - Jeti­­­Fotó: Benkő 1992. szeptember 1. Kedd

Next