Vas Népe, 1992. október (37. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
Mosonmagyaróvár Mi várható a Dudás-ügyben ? Mint ismeretes, panaszt nyújtottak be a győri katonai ügyészség vezetőjének döntése ellen a mosonmagyaróvári sortűz ügyében feljelentést tevők. Az 1956 október 26-ai tragikus esemény idején szolgálatot teljesítő Dudás István és társai ellen háborús bűncselekmény miatt kérték a nyomozás elrendelését, amit az ügyészség vezetője megtagadott. Az ügy további menetéről kérdeztük meg dr. Váradi Gyulát, akinek nevéhez fűződik a vitatott döntés. - A beadványt felterjesztettük a katonai főügyészségre, ők vizsgálják ki a panasz alaposságát. Amennyiben helyt adnak a panasznak, ez egyben a nyomozás elrendelését is jelenti, ha elutasítják, akkor marad hatályban a nyomozást megtagadó döntés. A nyomozás megtagadásáról ön egyszemélyben döntött. A panasz ügyében is egyszemélyes döntés várható, vagy itt már a testület vállalja magára a felelősséget? - Ez nincs törvényben meghatározva. Aláírhatja a főügyész, de aláírhatja más is. Mindenesetre a címzett, maga a testület. Egyébként én is megtehettem volna, hogy átadom az ügyet valamelyik beosztott jogásznak, de úgy gondoltam, hogy nem térhetek ki a felelősség elől, ennél sokkal fontosabb dologról van SZó. - Érték-e a döntés óta támadások ? - A törvény szent, a vélemény szabad. Úgy érzem vállalt esküm alapján, a törvények maximális figyelembevételével döntöttem. Ma sem tennék másként. - Milyen konzekvenciákkal járhat az ön számára, ha a katonai főügyészség helyt ad a feljelentők panaszának ? - Ha egy jogász döntését a szakmai elöljáró szerve megváltoztatja, az semmiképpen nem számít dicséretnek. Ám a joggyakorlatban ez egy általános dolog, hiszen többféle értelmezés lehetséges. F.S./Graffiti Ezen a héten csütörtök este 21:15-kor a Magyar Televízió 1-es csatornáján újra Friderikusz show. A műsor vezetője az Atlantic Sajtószolgálatnak adta meg exklusív műsorelőzetesét. Nézzük tehát, hogy mit láthatunk csütörtök este a show-ban? A műsor vendége az a Farkas család, akiknek Helga nevű lánya 15 hónapja tűnt el. Akkoriban egy ország szurkolt a megtalálásáért. Hónapokig volt az ügy a figyelem középpontjában. A nyomozást eredménytelenség miatt lezártnak tekintették. Azóta sem az ügyről, sem a családról nem hallani. A műsorban megjelenik az apa, az édesanya, és Farkas Helga húga. Friderikusz hétköznapi életükről, mindennapjaikról kérdezi őket. Farkas Imre, az apa egy-két meglepő bejelentést tesz, amiről a műsorvezető többet nem árul el.A műsor következő vendége Galambos Erzsi, akit nem kell különösebben bemutatni. Maga is bevallja, hogy túl van az ötödik X-en, de még ma is a legmagasabbra emeli a lábát. A beszélgetés kevésbé színházról, a színészi hivatásról, inkább Galambos Erzsiről, mint magánemberről szól. A művésznő elmondja, hogy 20 évvel ezelőtt 7 hónapig feküdt ágyban, hogy gyereke lehessen, aki azóta már felnőtt hölgy. Mostanában az állami gondozottak közül rendszeresen hoz ki gyerekeket, és látja el őket minden földi jóval. Hagyományosan, minden évben megrendezik az Amerikai Egyesült Államokban az Értelem Odüsszeája című vetélkedőt. Ezen a világ legkreatívabb középiskolásai vehetnek részt. Idén a versenyt a budapesti Vörösmarthy Gimnázium drámai tagozatának 7 diákja nyerte. Az Alice csodaországban című darabból alkottak egy 8 perces előadást, aminek az az érdekessége, hogy nem használhattak sem díszletet, sem kelléket. Csak „önmagukból” építkezhettek. Az előadást teljes terjedelemben láthatják a nézők. A műsorban szerepel a rendező tanár is, aki diákjait teljesen egyenrangú félként kezeli. Néha apró szemtelenségek is adódnak ebből. Friderikusz szerint a gyerekek nem csak kreativitásból világbajnokok, hanem szemtelenségből is... A műsor következő vendége Rökk Marika operetténekesnő, aki Németországban ünnepelt sztár. Jelenleg a Fővárosi Operettszínházban A Marica grófnőben az idősebb primadonna szerepét próbálja. A Marica grófnőt kifejezetten Rökk Marika kedvéért írták át. A bemutató előadás október 24-én lesz. A művésznő közel a 80-hoz olyan mintha a saját lánya lenne. „Egyszerűen fantasztikus— mondja a show-man. — Korát meghazudtolva táncol, sziporkázik.” A műsor vendége lesz még a Rapülök nevű magyar RAP Együttes. A három tagú banda erre az estére kiegészül egy „vendégművésszel”, aki nem más mint maga Friderikusz Sándor. Nem mindennapi produkció!!! Atlantic Sajtószolgálat Ha csütörtök, akkor Friderikusz 6 A tűzhányók is felelősek? Washingtonból keltették a hírt, miszerint az Egyesült Államok Űrhajózási Hivatala, a NASA legutóbbi jelentése megdöbbentő adatokat tett közzé arról, hogy a déli Sarkkör fölött az ózonlyuk 1992-ben veszedelmesen megnövekedett az előző évihez képest. Az 1991-ben mért értékeknél idén 15 százalékkal lett nagyobb, s jelenleg már 23,5 millió négyzetkilométert tesz ki, vagyis az Antarktisz fölött mért ózonlyuk nagyobb, mint az észak-amerikai földrész egész területe. Ezeket az adatokat a „Nimbus 7” mesterséges hold műszerei szolgáltatták. A NASA jelentése hozzáfűzi, hogy a Fülöp-szigeteken működő Pinatubo tűzhányó is részben felelős az ózonlyuk megnagyobbodásáért. A NASA jelentése nyomán a Greenpeace környezetvédő szervezet újabb felhívást tett közzé, hogy késedelem nélkül szüntessék be az összes ózonréteget károsító anyagok (hajtógázok stb.) előállítását. (szné) Műteremben a művészetisek Akárha összenőttek volna rajztábláikkal. Két tucat fiatal éppen átformálja, újraalkotja a valóságot. Egy kinyitott esernyőt, meg egy gömbre ejtett drapériát. Átformálja. Újralkotja. A kettő nem ellentéte egymásnak. Hiszen minden művészi tevékenység ez is, az is. S csak rá kell nézni papírjaikra! Ez most itt egy műhelymunka. Talán a művészet későbbi nagy „nevei” tréningeznek éppen. Valaki közülük talán formatervező lesz. Másból divatdiktátor lehet. Ki tudja... A két csoport egy osztály. A szombathelyi Paragvári úti művészeti középiskola első évesei. Műterem híján rendszeresen a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ műtermében nak a művészetisek gyakorlai. Két művésztanár irányításával — jelen esetben Masszi Ferenc és Tóth Csaba vezetésével — róják le a kötelező penzumot. Valaki grafittal, másvalaki szénnel veti papírra, lágyítja, radírozza ujjaival, s ha igazán belemelegedett, egész lényével a drapéria esését, gyűrődéseit vagy az ernyő íveit, hajlatait. Körbeülik a termet és a témát. Mindenki másként és mást lát ugyanannál a dolognál. Akár az életben... Fotó: K. Zoltán Mts Nax Koppány Attila festményei a Derkovits teremben Nézegetem a győri festő visszafogott méretű tájábrázolásait, s tűnődöm a pályarajz szabályt cáfoló vonalkövetésén. Csaknem a kezdetektől figyelemmel s nem titkolt rokonszenvvel követtem határozott lépteit, szándékainak kiteljesedését. A hetvenes évek stíluskavalkádjában meglepően érett linómetszetekkel jelentkezett. A természeti élmény erőteljes transzponálásából fakadó lapjai szerkezetükkel, foltritmusukkal, eleven organizmusukkal meggyőzően igazolták igazodását. Nemzedékének katartikus élménye volt a mind szabadabb kísérletezés anyagokkal, technikákkal. A maga számára a szelíd avantgardizmus eredményei adtak iránypontot. Küzdelmének tárgya a mesterség, az eszközök birtoklása, az önállló stílus megtalálása volt. Vérbeli grafikusként tette le névjegyét a kiállításokon. Metszeteit szívesen közölték a korszak lapjai. Pár esztendő múltán merész váltás jelei bukkantak fel művészetében. Erőteljesen teret nyert munkáin a szín, mintegy előjelezve: festői indulatok feszítik s készülnek erupcióra. Egy győri tárlaton a biológiai jelképek, átfogalmazott organizmusok meghökkentő látomászuhatagával sokkolta a közönséget. S most szelíd mediterrán tájak, alföldi tanyák, pannon hangulatok festőjeként kér befogadást a szombathelyi közönségtől. A zaklatottság tovatűnt vásznairól, s élete delén visszatért a természet vonzóbb romatikájához, a látható világ kötöttebb ábrázolásához. Festményeit vélhetnék a manapság képet alig vásárlók kiszolgálásának. Koppány azonban nem enged etikai tartásából. Sikerül átmentenie látványközpontú kompozícióira kísérleteinek eredményeit, tanulságait. Gondosan egyénített fái nemcsak uralják egy-egy tájrészletét, hanem sejtetni engedik az élő szervezetek elevenségét. Szerencsés esetben jelképi értelmezésre kínálnak alkalmat. Témái erősen behatároltak. Legsikerültebb munkái dunántúli tájak hangulatát, szelíd lankák hullámzását, tágra nyitott távlatok szabadságélményét ragadják meg. Hegykúpok emelkednek a magasba, másutt ligetek tagolják, — hangsúlyokat képezve — a messzeséget, erdőszegélyek úsznak kulisszaként a képsíkba vagy éppen magányos fák szeszélyes ághálója rajzolódik keményen a felhőkkel pásztázott kék égkárpitra. Völgy mélyén műemlék rom, kis falu tornya villan elő hideg színek gomolygásából. Büszke vár tornya koronáz merész ormokat vagy fák árnyékában hallgató magányos tanya foltja áll terpeszkedő síkvidék középpontjában. A festői elemek közül a vonal, a mindenütt kidomborodó rajzosság dominál. Gesztus értékű ecsetvonásokkal munkálja meg a részleteket, a nagy formákat széles foltokkal fogja egybe. Erősen hangsúlyozza a szerkezetet. Élénk, alig tört színekből építkezve a hűvösség érzetét kölcsönzi munkáinak. Nyári záportól tisztult levegő üdeségét érezzük. Szinte ropognak a zöldek, ragyognak a sárgák, merészen kéklik az égbolt. A keménység csak akverelljein oldódik, de a fegyelmező erő szorítása alig lazul. A Koppány Attila festette tájon kevésbé az indulat, inkább a ráció uralkodik. Lehet, hogy rend iránti vágyunk tán éppen ezért rezonál műveire. Salamon Nándor *** Koppány Attila kiállítása október 17-éig tekinthető meg a szombathelyi Derkovits Galériában. A helyi érdekek figyelembevételét, méltányos kártalanítást követelnek a nagymarosi polgárok, ugyanis a gigantikus építkezés következményei — a telkek kisajátítása, a különböző épületek zárolása, a felszámolt üzemek, az elmaradt csatornázás — miatt hozzávetőleg 1,1 milliárd forint kár érte az 5500 lakosú Duna-parti települést. A nagyközségben 600 millió fő- Nagymarosi aggodalmak knt értékű félbemaradt, vagy elkészült, de üresen álló épület vár gazdára, ezek egy részére igényt tart az önkormányzat. Az önkormányzaton belül többféle elképzelés is ütközik, fölvetődött például, hogy a helyreállítandó Duna-mederbe építsék be egy majdan fölállítandó híd pilléreit, ám ennek ellenzői is akadnak, egy közúti híd — mondjuk— megbontaná az üdülőterület tájjellegét. A helyreállításnál egy Duna alatti csőalagút lefektetésének lehetősége is felvetődött, amely közvetlen közúti összeköttetést teremtene a visegrádi oldallal. Hungária Televízió Magyarországon 1-1,2 millió, a határokon túl pedig várhatóan 300 ezer lakásban lehet majd fogni a Hungária Televízió Alapítvány televíziójának műsorát—jelentették be az alapítvány kuratóriumának tegnapi sajtótájékoztatóján. Jankovics Marcel rajzfilmrendező, ideiglenes szóvivő elmondta: konkrét műsortervről még nem tudnak beszámolni. Személyi kérdésekről a kuratórium eddig nem tárgyalt, ezért még nyitott, hogy kik készítik majd a programokat. Kis létszámú szerkesztőséget kívánnak létrehozni, amely megrendelné a produkciókat a különböző bel- és külföldi műhelyektől. Az együttműködők kiválasztásánál az egyik leglényegesebb szempont, hogy megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amelyeket a határokon túli sugárzás európai egyezménye megfogalmaz, vagyis közvetítsék mind az európai, mind a nemzeti kultúra értékeit. A műholdcsatorna bérleti díja évente 300 millió forint, ezért az összegért napi 24 óra adásidő áll a televízió rendelkezésére — közölte Tóth Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium frekvencia főosztályának vezetője. A Hungária Televízió adásainak sugárzása a tervek szerint december 24-től — napi 8 órás műsoridőben — kezdődik meg. 1992. október 14. Szerda