Vas Népe, 1992. október (37. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

a Vasutas EB-n □ Egy genocídium árnyékában A tartalomból □ Nyitány Heti rádió- és tévéműsor Kupa Mihály a vagyonnyilatkozatról Kupa Mihály pénzügymi­niszter jogosnak tartja az Alkot­mánybíróság kérését a vagyon­nyilatkozatok beadási határide­jének meghosszabbítására és ja­vasolni fogja a kormánynak a kérés teljesítését. A miniszter szerint a halasztás már csak azért is indokolt, mert a vagyon­nyilatkozat több, jelenleg ké­szülő jogszabállyal is össze­függ. Ugyanakkor azt is aláhúz­ta, hogy a Pénzügyminisztérium jogászai szerint az ominózus rendelet nem sért egyetlen ér­vényben lévő jogszabályt sem. A halasztás 50 millió forintos felesleges kiadást jelentene. Burgenland—Vas—Győr-Moson-Sopron Összefog a szűkebb régió Burgenland, Vas, valamint Győr-Moson-Sopron megyék részvételével létrehozandó re­gionális konzultatív tanács működési tervét egyeztették tegnap Szombathelyen, a Me­gyeházán. Az osztrák tartomány és a két nyugat-magyarországi megye korábban regionális parlamen­tet szeretett volna életre hívni a térség problémáinak együttes megoldására. Ez a terv azonban kútba esett, helyette november elejétől a tartomány, illetve a megyék első emberei, valamint a térség nagyobb városainak polgármesterei alkotta regioná­lis konzultatív tanács kezdi meg működését. A politikusokból ál­ló tanács munkáját állandó és i­­deiglenes bizottságok segítik, a­­melyek a városfejlesztés, közle­kedés, távközlés, energiaellátás, termelési és kereskedelmi kap­csolatok, kultúra, sport, vala­mint a természetvédelem és a katasztrófaelhárítás területén dolgoznák ki az együttműködés terveit. Az elképzelések szerint kü­lön bizottság foglalkozna a ré­gióban folytatandó nemzetiségi politikával. A regionális kon­zultatív tanács megállapodásai nem lesznek kötelező érvé­nyűek, azokat ajánlásként ter­jeszti majd a megyei és városi döntéshozó fórumok elé. dugmanu­s A műszakiak megbecsüléséért Az érdekvédelem, a műszaki értelmiség jövője volt a téma tegnap délután a szombathelyi MTESZ-székházban tartott fó­rumon. Süle János a megyei szövetség képviseletében arról beszélt, hogy a tulajdonváltás hosszantartó folyamat, amely megyénk ipari és mezőgazdasá­gi szerkezetét is alakítja. Külö­nösen igaz ez a könnyűiparra, a­­mely megyénkben kiemelt sze­repet játszik. A meghívott előadó, dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára szo­katlanul őszintén szólt a Műsza­ki és Természettudományi E­­gyesületek Szövetségi Kamará­jának eddigi eredményeiről és az érdekvédelmi feladatokról. Az egyik legfontosabb kérdés a gazdasági-társadalmi átalaku­lásnál, hogyan bánnak a műsza­ki értelmiséggel, mennyire szá­mítanak a munkájukra. A pol­gármesteri hivatalok és a reál­ér­telmiség kapcsolata is átalakult, a legtöbb helyen minőségi vál­tás tapasztalható. A MTESZ egy átfogó tervezetet bocsátott vitára a műszaki értelmiség ér­dekvédelméről és a szerepéről. A szövetség naprakész informá­ciókkal rendelkezik a kor kihí­vásairól és a rendszerváltásban is szeretné a megillető helyet el­foglalni. Ugyan az MTESZ az elmúlt évtizedekben is sokat tett a műszaki értelmiség elismerte­téséért, igazi helyét csak a rend­szerváltás után találhatja meg. A gazdasági fejlesztés kulcskér­dése ugyanis minden korszak­ban a műszaki fejlődés, a gazda­sági megújulás felvállalása. Az idén szervezik meg a második érdekvédelmi konferenciát, a­­mely irányt mutat a jövőre néz­ve. A magyar gazdaság talpraál­­lásához elengedhetetlen a mű­szaki értelmiség tudásának ki­használása. Ezért lenne fontos minél több reál értelmiségi be­juttatása a parlamentbe a követ­kező választásokon. A tegnapi fórumon az MTESZ-tervezet­­hez konkrét hozzászólások és a­­jánlások is elhangzottak. L. E. NAPILAP XXXVII. ÉVFOLYAM 249. SZÁM 1992. OKTÓBER 21 Halasztás Bősnél Bohuslav Géci, a szlovák kormány szóvivője kedd délután bejelentette, hogy a kormány nem döntött a bősi kérdésről, de megállapította, hogy október 20-án műszaki okokból nem ke­rült sor a Duna elterelésére. A keddi szlovák kormányülés első napirendi pontja a bősi kérdés volt. A kormányülésen megálla­pították, hogy a Duna elrekesztésére november hetedikéig kel­lene, hogy sor kerüljön. Később, már csak egy év múltán lehet­ne megvalósítani az elterelést. A szóvivő a műszaki okokra nem tért ki, ám elképzelhetőnek tartotta, hogy ezen a Duna rendkí­vül magas vízállását lehet érteni. Arra a kérdésre, hogy milyen hajlandóságot mutat a szlovák kormány a Duna elterelésének ügyében, a szóvivő azt válaszolta, az építkezés nem szlovák, ha­nem szövetségi hatáskörbe tartozik. Orbán Viktor Szombathelyen Orbán Viktor vezetésével tegnap Szombathelyen járt a FIDESZ parlamenti frakciójá­nak küldöttsége. A képviselők közül Kósa Lajos, Sasvári Szi­lárd, Szájer József, Németh Zsolt, Frajna Imre jött el, a szak­értők közül Sáska Géza és Für­jes Balázs. Reggel kilenc órakor kezdődött a program. A küldött­ség tagjai megjelentek a szom­bathelyi FIDESZ-csoport ha­gyományosnak számító sze-­ génységellenes akcióján. Utána a helyi szociális intézmények és karitatív egyesületek tagjaival a szociális támogatásokról szóló törvénytervezetről váltottak szót. Szintén még délelőtt talál­koztak a megye középiskolái­nak igazgatóival. Itt a főtéma természetesen az oktatási rend­szer volt. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról a FIDESZ-nek az a vélménye, hogy nem fogad­ható el csak az egyházakra vo­natkozó, globális reprivatizá­ció. Az egyházi iskolák színesí­tik az oktatási kínálatot, de min­den településen kell, hogy legyen egy világnézetileg sem­leges iskola. A FIDESZ-képviselők talál­kozhattak a megyei vállakozók, iparosok, kereskedők szerveze­teinek elnökeivel. A vállalko­zók felvetették, hogy az adósze­rűen behajtott pénzeket kellene csökkenteni, a járulékokat is, hiszen mindezek gátolják a vál­lalkozások elterjedését. El­mondták azt is, hogy mint mun­káltatókat mennyire sújtja őket a tíznapos táppénz fizetése. (Folytatás a 2.oldalon) Őszi kazáncsere Sárváron Milyen a hideg termál? A hideg termálfürdő olyan, amilyennel Sárvá­ron találkoznak néhány napja a vendégek: a víz meleg, gőzölög, de a levegő a fürdőben is, az öltö­zőben is borzongató. Van, akinek így is megfelel, de egy szombathe­lyi hölgy, aki orvosi beutalóval akarta igénybe venni a gyógyfürdő szolgáltatásait hozzánk for­dult panaszával. — Igaz, hogy hideg van Önöknél? Hompok István, a sárvári gyógyfürdő vezetője: —Sajnos igaz. Pénteken kezdődött a kazáncsere. Felállítottunk ugyan néhány olajradiátort az öltö­zőben, a medencénél, de ez a magyar vendégek­nek kevés, az osztrákok edzettebbek, jobban bír­ják. Hétfőn, október 26-án, egy hétre be fogunk zárni, és november 1-től újra normálisan műkö­dünk. A beutalókkal utána is lehet jönni. — És miért nem nyáron cseréltek kazánt? — A forgalom miatt. Most ugyanis napi 150 vendégünk van, de nyáron 1200 az átlag. És nem egyszerűen kazáncseréről van szó, hanem egy há­romszáz méteres gázvezeték lefektetéséről, ami­től átmenetileg használhatatlanná vált a parkoló és az úttest. Felére csökkentettük a belépőjegyek árát és a pénztárnál mindenkit figyelmeztettünk az állapotokra. B. R. Nyilvános városfejlesztési bizottsági ülés Az asztal két oldalán Az újperintiek saját települé­süket féltve augusztusban la­kossági tiltakozást szerveztek a szombathelyi köztemető ter­jeszkedése ellen. A városrész­ben élők beadványukban, me­lyet az önkormányzathoz juttat­tak el, megfogalmazták azokat a gazdasági, emberi, pszichés in­dokokat, melyek motiválták e tiltakozást. Már augusztusban látszott, itt egy eddig szokatlan, a hivatal és az ügyintézés megszokott me­netébe nehezen illeszthető kez­deményezéssel áll szemben, mind az önkormányzat, mind a városrész lakói. Sportnyelven fogalmazva, többfélidős, hosz­­szabbításokkal tűzdelt mérkő­zésre lehetett számítani, így is történt. Az idő közben haladt. A városrész képviselőit Wagner András polgármester is fogadta, miután a hivatal semmiféle vá­laszt, értesítést nem küldött a la­kosság tiltakozó beadványára. A megbeszélést követően a tele­pülésen élők négy képviselőnek szavaztak bizalmat, akik tegnap a városfejlesztési bizottság ülé­sén fejthették ki álláspontjukat a temető bővítéséről. A bizottsági ülésen a városi főépítész, Szilá­gyi István, a megyei főépítész Fazakas Péter, és Csermely András képviselő, bizottsági tag, mondták el álláspontjukat. Wagner Kálmán, a bizottság el­nöke az előzmények között em­lítette az Általános Rendezési Terv meglétét, mely átvette a te­mető bővítésének meglévő kon­cepcióját, és utalt arra is, hogy a nyilvánosság elé tárt rendezési tervet (ÁRT) tavasszal senki nem kifogásolta. Az újperinti képviselők közül Németh Pál és Csejtei Károly is hangsúlyozták — ahogy a bizottságból is több­en — hogy okos kompromisz­­szum (Folytatás a 2. oldalon) Ismét elkelt egypár vendéglátó egység Gyarapodott az állam Tegnap délelőtt a szombathelyi Kispityer vendéglőben tartották a manapság divatos privatizáció egyik újabb menetét. Ezúttal egy­néhány vendéglátóipari egység került kalapács alá, midőn öt étter­met, kocsmát, egyebet kínáltak megvételre az eziránt érdeklődők­nek. A szombathelyi KIOSZK étterem egyetlen pályázója csaknem nyolcmillió forintért jutott a tulajdonjoghoz, mások nem érdeklőd­tek a leendő üzlet után. Nagyobb falat volt a szintén szombathelyi Pásztor Csárda, amelyre heten pályáztak, a kikiáltási ár öt és fél millió forint volt. Hosszas licit és huzavona után közel a tízmillió­hoz, négyen álltak meg a licitben, ám különféle jogi akadályok mi­att egyiküké sem lett az üzlet, mivel mindannyian csak kilencmillió kilencszázezret ígértek. És még a hosszas huzavona sem bírta rá e­­gyik potenciális vevőt sem, hogy licitjét akár egyetlen forinttal is emelje. Újabb versenytárgyalást kell tehát kiírni. A celldömölki Sághegy Étterem három és fél millióért, a szom­bathelyi Rózsafa kétmillióért talált új gazdát. A szombathelyi pi­acon lévő pecsenyesütő kikiáltási ára félmillió forint volt, a bérleti jogot négy és fél millióért kapta meg az egyik licitáló­ kig Göncz Moszkvában Kedden a déli órákban háromnapos magánlátoga­tásra Moszkvába érkezett a magyar államfő. Göncz Árpád részt vesz „Kő a kö­vön” című drámája moszkvai ősbemutatóján. A magyar elnök a láto­gatás nem hivatalos jelle­ge ellenére is sűrű politikai programot bonyolít le tár­gyal Borisz Jelcin orosz államfővel és Ruszlan Haszbulatovval, az orosz parlament elnökével. Centrum védegylet Ezt is sikerült megérni: a magyar áruk hetét tartják a Centrum Á­­ruházakban. Úgy látszik, a nyugati nagy cégek termékeivel vívott versenyben a magyar áruknak még a saját hazájukban is némi tá­mogatásra van szükségük. Az akcióról György Bélát, a szombathe­lyi Centrum Áruház igazgatóját kérdeztük: „ Általános tapasztalat, hogy a magyar termékek gyakran alap­talanul szorulnak a háttérbe, nem nagyon szerepelnek a kereskede­lem kínálatában. A vevők sokszor úgy gondolják, az a jó termék, ami Nyugaton készült, és márkás. De van egy sereg magyar áru, ami használati értékben van olyan, mint a külföldi. Ráadásul jóval olcsóbb is. Azt várjuk az akciótól, hogy felhívjuk a cégünkre és a lenagyobb kínálatunkra a vásárlók figyelmét. Másrészt pedig tehe­tünk valamit azért, hogy néhány magyar magyar termelő, vállatok, cégek, ne kerüljenek padlóra, ne kelljen embereket elbocsátaniuk. Ez az üzleti és ha úgy tetszik szolidaritási célunk. — Milyenek az első tapasztalatok? — Azt tapasztaltuk, hogy a szokásos forgalmunknál ötven szá­zalékkal nagyobb volt az első napon. Azt jelzi ez a tény, hogy fel­keltettük a vásárlók érdeklődését. Nem azt jelenti, hogy most vala­mi diszkriminációt folytatnánk a külföldi áruk ellen. Ami nyugati címke és név van, jóval könnyebb eladni, ezért jobban szeretik a ke­reskedők. Azt szeretnénk, ha a vevők felfedeznék, vannak egyenér­tékű hazai áruk is. A magyar áruk hetére­ 80-110 hazai szállító je­­lentekezett. Nyilván minden terméket, ilyen kicsi áruházban, mint a miénk, nem tudunk bemutatni. Reméljük, a magyar gyártókkal hosszú távra megmarad ez a kapcsolat. Én úgy látom, hogy jó vol­na, ha kereskedők, függetlenül attól, melyik szektorban dolgoznak, támogatnák a hazai ipart, hiszen ez nagyon sokat jelentene. A nyugati demokráciák választási kampányai Tanácskozás Cellben A nyugati demokráciákra ér­demes figyelni, hogyan is csi­nálják ők a választási kampányt. Nem másolni, mert az honi vi­szonyaink közepette életveszé­lyes lehet. Ám az általános tapasztalato­kat jó megszívlelni. Három évvel ezelőtt Hollan­diában úgy döntött a parlament, hogy a volt szocialista országok fejlődését, a térség demokrati­kus erőinek megerősödését ke­mény holland guldennal is segí­ti, így jutottak el magyar önkor­mányzati vezetők nyugatra, ahol a parlamenti és önkor­mányzati tapasztalatokkal épp­úgy ismerkedhettek, mint az ot­tani, miénktől meglehetősen elt­érő iskolarendszerrel. Majd ezt követően a tapasztalatokat ide­haza adták közre. Tegnap Cell­­dömölkön a Holland RPF — Református Föderációs Párt — jóvoltából Nyugat-Európában járt politikusok, önkormányzati vezetők adták közre a németor­szági, francia regionális és kan­tonális, valamint a legutóbbi brit parlamenti választások ta­pasztalatait. Az MDF által szervezett ta­lálkozón a Holland RPF-et Piri Zoltán, vasi származású, Hol­landiában élő középiskolai ta­nár képviselte, aki sokat tett a két ország kulturális és külkap­csolatainak ápolásáért is. —SOK—

Next