Vas Népe, 1992. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

Fedezzük fel Amerikát (2.) Koleszterin, AIDS, számítógép Amerika már évtizedek óta az egészségügyi kutatások e­­gyik világbázisa. Nem meglepő tehát, hogy számos területen fi­gyelemreméltó eredményeket értek el, melyek jól jelképezik az orvostudomány — szeren­csére egyre csökkenő — fehér foltjait. Érdemes ezeket nekünk is megvizsgálnunk, hogy a jövőt érzékelhessük. Az amerikai genetika folya­matos, dinamikus fejlődése szá­mos izgalmas kérdést vet fel. Számos betegség (fehérvérű­ség, örökölt magas koleszterin szint) emberi gén bevitelével válik befolyásolhatóvá. Immun­hiányos állapotban egyenesen a csontvelőbe, daganatok esetén pedig a tumorszövetbe juttatják be az egészséges gént. Néhány genetikusan ható gyógyszert vérszegénységben, májgyulla­dásban és rákbetegségben alkal­maznak. Talán a legintenzí­vebb, többfrontos támadás az ún. cisztikus fibrózis ellen bon­takozott ki. Amerikában 30 ezer gyerek szenved ebben a vele­született, fokozott fertőzési haj­lammal járó, nyáktermelő be­tegségben, mely légzési elégte­lenséget okoz, és legkésőbb a fiatal felnőtt korban halállal végződik. A betegség lefolyását megkísérelték gyógyszeresen javítani, vagy a hibás gén miatt nem megfelelő aminosavat elő­állító hibás enzimet, illetve a nem megkívánt fehérjét pótolni. E betegség végső megoldását azonban az az ígéretes kísérlet jelentheti, miszerint a hibás gén javított változatát előbb egy ví­rusba építik, amely azután azt a tüdőbe viszi, ahol az már egész­séges fehérjét képes termelni. Hasonló génmanipuláció révén esetleg a vérzékenység, cukor­betegség, néhány daganatos be­tegség, sőt az AIDS is gyógyít­­hatóvá válna.Változatlan prob­lémát jelent a szerzett immun­hiányos betegség (AIDS). Ma Amerikában az AIDS főként a tizenévesek közt dühöng. A mintegy 40 ezer AIDS-beteg­nek körülbelül egynegyede 25 éven aluli. A változatlanul fon­tos felvilágosítás (megtartózta­tás, gumióvszer) megelőző ha­tása mellett újabb gyógyszerek is kifejlesztésre kerültek, me­lyek a vírus ellen lennének hatá­sosak. Biztató eredménnyel próbálkoztak vakcinával is. A jelen részeredmények alapján az AIDS-ellenes küzdelemben még ebben az évszázadban átü­tő siker remélhető. Gondot okoz néhány már megoldottnak vélt betegség (tuberculosis, rheumás láz, colera, pestis, stb.) újjáéle­dése. Napjainkban sajnos sza­porodnak a gyógyszerrel szem­ben ellenálló tuberculosis tör­zsek. A tbc-s betegség 18-24 hónapos intézeti kezelés után gyógyítható ugyan, de az esetek jó része nem kerül felfedezésre és kezelésre. A kezeletlenül ha­gyott, főleg gyermekkori felső légúti hurutok rheumás lázhoz, vele kapcsolatban pedig szer­zett szívbajhoz, vese- és ízületi gyulladáshoz vezethetnek. El­sősorban a szülők felelőssége tehát, hogy ne bagatellizálják el a gyermekük ezen ártalmatlan­nak tűnő betegségeit. Érthető gondot jelent, hogy az utazási kedv felgyorsulásával számos egzotikus betegség be- és kihur­­colása napi gyakorlattá és ve­szélyforrássá vált. A második világháború évei­től kezdve napjainkig az antibi­otikumok igen fontos szerepet játszanak a fertőzés elleni küz­delemben, melyek a gyógyszer­­gyártás igen nagy arányát kötik le. Ma már igen nagy mennyisé­gű hatásos antibiotikum áll ren­delkezésünkre, ám a fertőzések legyőzésével mégsem dicse­kedhetünk. Sőt! Egy második semmelweisi korszaknak va­gyunk tanúi. Miután világossá vált, hogy az antibiotikumok nem jelentenek megoldást (al­kalmasint árthatnak is!), a meg­előző célzatú, ellenanyagképző vakcinák ismét fontos tényező­vé váltak. A már említett AIDS mellett még bárányhimlő, sö­­mör (herpesz), sőt a középfül­­gyulladás megelőzésére is fej­lesztettek ki új vakcinákat. Változatlanul az érdeklődés középpontjában van a helyes táplálkozás. Az USA-ban éven­te mintegy 800 szakácskönyv jelenik meg, de ezeknek csak egyharmada egészségorientált, zömük pusztán gasztronómiai i­­gényeink egyre rafináltabb ki­elégítését szolgálja. Pedig nem ártana tiszteletben tartanunk, hogy naponta 300 milligramm koleszterinnél (másfél tojás) nem szabadna többet ennünk, különben az érelmeszesedés minden következményével (szívinfarktus, érszűkület, ma­gas vérnyomás stb.) számol­nunk kell. Gondot okoz a szájon át bekerülő különböző konzer­váló és csomagoló anyagok e­­setleges egészségkárosító hatá­sa. Persze a táplálékon kívül or­vosi beavatkozásokkal is vihe­tünk be testidegen anyagokat. Ilyenek például a sokat vitatott, formás emlőt biztosító szilikon­betétek, hímvessző „bélések”, hereprotézisek, sóval kitöltött emlőbetétek, elektromos agysti­­mulátorok, átmenetileg használt műanyag csövek stb. Még mindig nem teljesen tisztázott a napi kalória-, vita­min-, ásványi anyag- és sószük­ségletünk. A kutatások fényé­ben úgy tűnik, hogy az eddigi felfogáshoz képest valamivel kevesebb A-, B­-, D- és E-vita­­minra van szükségünk. Nem kö­zömbös a szénhidrát, zsír és fe­hérje aránya sem. Figyelembe kell venni azt is, hogy más tápa­nyag-szükséglete van a gyer­meknek, felnőttnek és az öreg­nek. A számítógépek forradalma folyamatosan érezteti hatását. A kórházi adminisztráción túl az egészségnevelésben is fontos szerepet játszik a video. Ennek révén jelentősen csökkenthető volt a jóindulatú prosztata meg­nagyobbodások műtéti száma. Az otthoni komputerek folya­matos orvosi tanácsokkal lát­hatják el a beteget. Jó szolgála­tot tehetnek a számítógépek a sürgősségi felvételi részlegen. A komputerek diagnosztikus készsége a szívinfarktus eseté­ben már meghaladja az orvoso­két (97 százalék a 78 százalék­kal szemben). A laboratóriumi anyagok tárolását, számítását és kinyomtatását a számítógépek már évek óta megvalósítják, de ezen túlmenően egyre inkább terápiás tanácsokat is adnak az orvos számára, ami a túlélés mérhető javulásában nyilvánul meg. Természetesen a kompu­terek nem képesek az orvosi ju­­diciumot pótolni, tehát veszé­lyes lenne őket túlbecsülni. A rájuk való teljes hagyatkozás a tudomány továbbfejlesztéséről is lemondana. Mesterei és ne szolgálói legyünk e készülékek­nek, melyek sohasem kerülhet­nek a beteg és az orvos közé, legfeljebb csak melléjük. (folytatjuk) Dr. Széll Kálmán Halandók, halhatatlanul Ezen a tájon a költők korán halnak. Megmaradnak örök fiatalnak,ki tudná elképzelni Petőfit (tegyük fel, hogy élet­ben maradt, az már akkor sem ő volt), vagy Jeszenyint öreg bácsiként? Elégtek, mielőtt megöregedhettek volna. Illyés Gyula elég bölcs volt a megöregedéshez. Ő viszont— valami furcsa, megmagyarázhatatlan benyomás ez — csak i­­dős korára nyerte el igazi arcát. Ami előtte van, készülődés. '83-ban halt meg, az idén lenne kilencven éves. A hatvanas évek végén jelent meg Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei című esszé­regénye, amelyben önmagát ve­szi szemügyre, kívül-belül, és mint pontos műszer regisztrálja az apró jeleket, amelyek arra utalnak, egyre közelebb az a föl­­foghatatlan, az az elfogadhatatlan — a halál. Ad hozzá művelődés- és filozófiatörténeti hátteret, adja hozzá mosolygó, a dolgokon felülemelkedő—vagy legalábbis felülemelkedni próbáló—bölcsességét, amely igyekszik úrrá lenni az irracionalitáson. Idézi Epiktétoszt — „ha lesz, nem leszek, míg leszek, nem lesz” —, Proust emlékezetét, Simone de Beauvoir-t, aki „regényben akart szerelmi viszonyt fűzni egy halandó és egy halhatatlan lény közt. Nem lehetséges vi­szony, semmiféle. A halandó fél föláldozhatja életét a közös szerelemnek, a halhatatlan csak kölcsönözheti”. Hogy is írta az a másik, örök fiatal? „Halandó csak halan­dót szerethet halhatatlanul.” via KOSSUTH RÁDIÓ 8.30 Hangszemle. 9.05-10.59 Napközben. 11.05 Válogatott per­ceink. 11.35 Szegény Sudár Anna. 3. rész. 12.00 Krónika. 12.30 Ven­dég a háznál. 13.05 Ki nyer ma?13.30 Egy az Isten. Egyházi műsor. 14.05 Klasszikusok. 15.05 Kirakat. 16.00 Krónika. 16.30 Ze­nefórum. 17.05 Magyarországról jövök... 18.00 Krónika. 18.30 Ráa­dás. 19.05 Sportvilág. 19.35 Illyés Gyuláról... 20.05 Népdalok, nép­dalfeldolgozások. 20.30 Határok nélkül. 21.05 Kossuth-klub. 22.00 Krónika. 22.30 Fórum. URH-n. 11.00 Irodalmi műsor. 11.30 Rockújdonságok. 14.00 Cigányfél­óra. 14.30 A magyar széppróza szá­zadai. 15.05 Hír­vidék. 16.00 Ame­rika Hangja 18.30 Szlovák, 19.00 román 19.30 német, 20.00 horvát, 20.30 szerb nyelvű műsor. 23.00 A BBC műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.20 Rivaldafényben. 9.05 Ze­ne­szó. 11.05 Napóra. 12.00 Nóták. 13.05 Idősebbek hullámhosszán. 14.00-17.00 Péntektől péntekig. 17.05 Napóra. 18.00 Rockhullám. 18.30 Szocio-krimi. 19.05 Kölyök­­rádió. 19.35 Magyar tájak dalaiból. 20.00 A Rock Gyermekei. 21.05 Párkereső. 22.00 Filmpremier! 22.30 Debreceni Jazz Napok '92. BARTÓK RÁDIÓ 9.05 Pódium. 10.05 Nyugat-ke­leti átjáró. 11.02 Lammermoori Lu­cia. Részletek. 12.05 Hangverseny. 13.14 Zenei ABC. 14.05 Gályanap­ló. 5. rész. 15.05 Régi magyar mu­zsika. 15.20 A kórusirodalom mes­terműveiből. 16.05 Szokolay Sándor műveiből. 17.00 Operama­gazin. 18.05 Massenet: Werther. O­­pera. 20.35 Teleobjektív. 20.50 Be­ethoven: VI. szimfónia. 21.40 Vi­lágtalan szemtanú. 22.05 Barokk kamarazene. 23.00 Emlékek szár­nyain. 8.05 A Financial Times kelet-e­urópai gazdasági híradója. 8.30-12.05 NAPKÖZI. 9.00 Nyeregben vagyunk. 9.50 Lottósorsolás. 10.00 Dallas. A tékozló apa. 10.50 Játék. 11.05 Sorstársak. 11.30 Fűben-fá­­ban. 15.55 Tungsram - CSZKA Moszkva. Vízilabda BEK csoport­­mérkőzés. 17.00 Délutáni egyenleg. 17.10 Az üzlet iskolája. 17.45 Pénz­világ. 18.00 Ablak. 19.00 Popmű­sor. 19.25 Irodalmi játék. 19.40 Esti mese. 20.00 Híradó. 20.40 Dallas. 21.35 Hét este Illyés Gyulával. 21.40 Panoráma. 22.45 Játéktér. 23.35 Tetthely. TV 2 15.05 A chateauvalloni polgá­rok. 16.05 Torpedó. 16.20 Homoki- Nagy István filmjeiből. 16.55 Pop­reál. 17.15 Civil kurázsi. 17.45 Re­gionális híradó. 18.00 Híradó. 18.18 Gyerekeknek. 18.30 Falusi zeneiskolások találkozója. 19.00 A Tisza. 19.40 Az Éden másik arca. 20.30 Úr ír? 21.20 Rockpódiumon az XL Sisters együttes. 22.25 Nap­zárta előtt... 22.50 A génuai fiesco összeesküvése. 9.05 Roseanne. 9.30 Osztrák ké­pek. 10.30 Lövés a sötétben. 12.15 Belföldi jelentés. 13.10 Mi. 13.35 Sinhá Moca. 14.00 Kobra. 14.45 A holnap mesterei. 14.55 Gyermekda­lok. 15.05 Volt egyszer... 15.30 An­­tan­ténusz. 15.50 Te lusta disznó... 16.15 Zoom. 16.30 Vetélkedő. 17.10 Wurlitzer. 18.05 Mi - aktívak. 18.30 Kastély a Wörthi-tónál. 19.30 Híradó. 20.15 Aktajelzés XY-meg­oldatlan. 21.15 Egészség + reklám. 21.25 Oldalpillantások. 21.35 Haj­sza az ördögrubin után. 23.05 Esti sport. 23.30 Aktajelzés XY-megol­­datlan. 23.40 A halálnál mindenki kezdő. ORF2 15.30 Ezer mestermű. 15.45 Berry őrmester. 17.30 Szigetek a vi­­lág végén. 18.00 A mil­lmos. 18.30 Szerencsekerék. 19.00 A tar­tományok mai napja. 19.30 Híradó. 20.15 Anglia legnagyobb kincse. 21.00 Tudományos magazin. 21.15 Schilling. 22.00 Híradó. 22.30 Ar­cadia. 22.45 Coney Island. 23.45 A császárnő panasza. MOZI Savaria: Mindent bele! 10, 4. Hullajó, 6, 8. Mini: A dögvész is­tenei, fél 6, fél 8. HEMO: Téged e­­gyedül, fél 6, fél 8. Ajánló a rádió és a tv mai műsorából GYŐRI RÁDIÓ Adás reggel héttől kilencig, TV 1 ORF 1 1992. november 6. Péntek Szarvasvadász, hol vagy? Televíziós hiányaink Jószerencsém mentsen attól, hogy minősítgessem a Magyar Televíziót, már csak azért is, mert könnyen nyakon önthetnek egy lavór laza polit-turmix-szal. Nos, esetünkben abszolúte nem érdekel, hogy ki vezeti a jeles intézményt, ám az nagyon is ér­dekes, hogy tévénk műsora egy ideje nézhetetlen. Illetve nézhe­tő, hiszen minden nézhető, ha van szem. Másutt a baj. Az el­múlt hetekre visszatekintve azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy van egy agyonpolitizált, ám szórakoztatni (művelődni, ezt már le sem írom) elfeledő té­vénk. Olyan tévénk, amelytől mást várunk. Hogy mit? Például jó filmeket, nívós kvízműsoro­kat, tárgyilagos tájékoztatást, sok-sok kisfilmet, a béka-átlag felett lévő sorozatokat és így to­vább. Igaz, nem könnyű min­denki kedvére tenni, de talán a többség kedvére lehet. Úgy le­het, ahogy néha próbálják is az intézményben. Valószínű, hogy egy maroknyi csapatot leszá­mítva a tévé gárdája szeretne az­zal foglalkozni, amihez ért és a­­mihez kedve van. Vagyis műso­rok készítésével. Mert amit na­gyon hiányolunk, az a hazai termékek teljes választéka. Né­hai választéka. Azon tévéfilmek hiánya, amelyek a máról, gond­jainkról szólnak. Olyan műso­rok és sorozatok hiánya, ame­lyek nem pártérdekeket tükröz­nek, s nem a napi, politikai ak­tualitáshoz kötődnek. Olyan egyetemes értékű filmek, mű­vek hiánya — nem-bemutatása —, amelyekre több évtizede vá­runk (Szarvasvadász, Gulag, Háborús fenevad stb.). A néző türelmes. Hát vár még, kozma k­edvezmény, plusz: A CSÉB-M-MEL AMERIKÁBA! 11 aranyéremnek örülhettünk Barcelonában, 11 szerencsés ügyfelünk 11 napos utazásra indulhat Atlantába, a 96-os olimpia városába, ha az olimpiától karácso­nyig tartó akciónk során régi CSÉB-jét CSÉB-M-re váltja, és CSÉB-M-re az átkötés után legalább egy évig érvényes marad. A sorsolás időpontját később közöljük. JUTALOM A BIZTONSÁGHOZ! A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG Ma nyílik Cellben: Veszprémi Imre tárlata Mind Magyarországon, mind külföldön számos szobra van köz- és magángyűjteményben Veszprémi Imre Munkácsy-dí­­jas szobrászművésznek, akinek kiállítását ma, november 6-án délután 5 órakor nyitja meg Kiss Sándor Munkácsy-díjas érde­mes művész, szobrászművész Celldömölkön, a Kemenesaljai Művelődési Központban. Veszprémi Imre Balatonsza­­badiban született, a főiskolán Szabó Iván volt a mestere, első közös kiállítását 1952-ben, az Ernst Múzeumban, első önálló kiállítását 1967-ben rendezték, 1982-ben Munkácsy-díjat ka­pott. Tagja a Művészeti Alap­nak és a Magyar Képző- és Ipar­­művészeti Szövetségnek. Az el­múlt három évtizedben számos önálló kiállítást rendezett Buda­pesten és több vidéki városban, s ott voltak munkái valamennyi jelentős kollektív magyar kép­zőművészeti kiállításon is. A művész olyan, magában is csodálatos anyagokkal dolgo­zik, mint a carrarai márvány, a dolomit, a bronz-onix, a mész­kő, s a portugál, illetve a jugo­szláv márvány. E nemes a­­nyagokat azért hasítja ki a ter­mészetből, hogy emberi üzene­tet küldve velük, szinte visszahelyezze őket „ szülő­földjükre”. Celldömölkre tizen­kilencet hozott el e gyönyörű szobraiból, de mesterségbeli tu­dásáról, látásmódjáról tíz rajz és kilenc xerotypia is tanúskodik. A tárlat november 23-ig látható Celldömölkön. Képünkön a művész egyik gyönyörű alkotása, a Szerelem. — Igé — Fotó: — dóra — Német népfőiskola Kecskéden Német nemzetiségi regionális népfőiskola nyílt a Komárom- Esztergom megyei Kecskéd községben. A jövő év tavaszáig tar­tó kurzust azért szervezte meg a helyi művelődési ház, mert a település lakosságának többsége német anyanyelvű. A népfőiskola szervezői a program további kiszélesítése ér­dekében kapcsolatba léptek a Német Népfőiskolai Szövetséggel és a mannheimi népfőiskolával. Vtotline 5

Next