Vas Népe, 1993. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
Az ördög és a lány Pajzánság, játékosság — Ughy ecsetjével Örökzöld témái vannak, kedvenc színe a sárga, bár a most kiállított képein inkább szürkék és barnák tobzódnak önmagukat meghazudtoló módon, vagyis rendkívül elevenen. Ughy István festményeiről van szó, akinek kiállítása vasárnap nyílt Szombathelyen a Trébelyben (Dragomán Galéria). Az erdélyi származású festőművész jelenleg Pápán él. A megnyitón képeihez illő játékos, vidám, de mélyre ható szavakkal köszöntötték őt. Mint mikor az ember a terhet a lelkére veszi. „Amikor elkészült egy kép, a művész úgy érzi, végre megszabadult tőle. Végre kitekerte a rögeszme nyakát, amellyel eddig (megszállottságtól hajtva) foglalkoznia kellett.” Szó esett az áhitatos készenlétről, a félelmetes várakozásról, amelyben ezek a képek születtek, hogy nem elég vigyázni a rajzra, mert közbekotyognak a színek... A kívülről önkéntelennek tűnő vonalak közé beosonnak a sárgák és pirosak, vagy más színű foltok, de csonkodás közben nem rontják el a művész játékát — ezek a tájképek, csendéletek még véletlenül sem szomorúak, sőt az üdeségen, fiatalos frissességen túl erő árad belőlük. A szürrealista víziókhoz hasonlatos képek mindig őriznek valami belső humánum diktálta figuralitást (Faunék délutánja). — Szeretem, ha optimizmus sugárzik a képeimről. A tájképeket a Bakonyban festem, mivel a Bakony alján élek, kikapcsolódásként. Kinn a természet hangulata befolyásol, talán ezért lehetnek bizalomgerjesztőek ezek a festmények. A figurális képeim két nagy témát dolgoznak fel. Az egyik: a harc a lehetetlennel, a képtelenséggel. Itt a kiállításon ezért van egymás mellett a Sárkányölő és a Don Quijote. Bús képű lovagok — szemben az érthetetlenséggel, a kisszerűséggel. Még Romániában festettem ezeknek az első változatait. A másik nagy téma: Krisztus élete. Festek vallási tárgyú képeket, mitologikus, illetve magánmitologikus képeket. Ez utóbbiak mindegyike a pajzán játékosság megfogalmazása (Az ördög és a lány, Salome). Ughy István Székelykeresztúron született 1938-ban. Az édesapja is festett. Sőt annak barátja is, aki felfedezte a kis Ughy tehetségét. A marosvásárhelyi művészeti gimnáziumba került, ahol szobrászatot, festészetet, művészettörténetet tanult. Aztán elvégezte a kolozsvári akadémiát, festészet szakon. Négy évig volt rajztanár, később tíz évig dolgozott a székelykeresztúri múzeumban. Elmondása szerint a muzeológia ugyanúgy végigkíséri az életét, mint a festészet. Két kiadványa jelent meg: az egyik a Lőporszaruk rajzai című album, a másik a Székelykeresztúri kályhacsempék című könyv (Benkő Elek régésszel közösen) , a Kriterion kiadásában. Jelenleg a pápai Eszterházy Múzeumban grafikus. Ilon Gáborral egy régészeti tankönyvön dolgozik. 1990 óta, hogy áttelepült, számos kiállítása volt Magyarországon: Budapesten, Győrben, Veszprémben, Ajkán. Vas megyében most mutatkozik be először. Fia a szombathelyi tanárképzőn rajz szakos. Ughy István tagja a Művészeti Alapnak és a Veszprémi Művészeti Céhnek. tea fotó: B.S. Itt-ott látható plakátjaikon egy pecsét, benne körfelirat: kuriózum. A General Harmony Énekegyüttes tényleg kuriózum. Különleges, megyénkben mindenképpen az. (De talán az országban is). Páratlan a hangzásuk, a repertoárjuk. És kuriózum a bemutatkozásuk is. Az 1991 nyarán Szombathelyen alakult együttes (a kilenc tag mindegyike korábban különböző kórusokban énekelt, legtöbbjük képzett kórusvezető) csak most, 1993. március 1- jén lép először önálló koncerttel a vasi közönség elé. Eddig tartottak az itthoni megmérettetéstől, most pedig nagyon készülnek rá. Miközben szinte végig turnézták már az országot , volt koncertjük például Pécsett Hétfőn bemutatkozik a General Harmony Egy egész este „a szombathelyi King's Singers”-szel és Szegeden is, hallhatták őket a rádióban, jónéhány helyen úgy emlegetik őket, mint „a szombathelyi King's Singers” —, önálló esten most lépnek fel először szűkebb pátriájukban. Március 1 -jén, hétfőn este fél 8-tól hallhatjuk őket Szombathelyen. A Bartók Teremben adják elő különböző korok, zenei stílusok és népek hangszeres zenéit — énekhangon. A reneszánsztól a Beatles-dalokig szólaltatnak meg műveket. A General Harmonyban az a jó, hogy mindenkihez szól. Repertoárjukban bárki megtalálja az ízlésének megfelelő zenét. Ezért megelőlegezhető: aki eljön, jól fog szórakozni ezen a könnyed hétfői esten. (Jegyek a helyszínen is válthatók. ) -by Ajánló a rádió és a tv mai műsorából KOSSUTH RÁDIÓ 8.30 Hangszemle. 9.05 Napközben. 11.05 Cigányfélóra. 11.35 Agancsbozót. 12.30 Vendég a háznál. 13.05 Ki nyer ma? 13.05 Falurádió. 13.30 Tanúim lesztek. 14.05 Klasszikusok mindenkinek. 15.05 Kirakat. 16.15 Mindennapi gazdaság. 16.30 Zenefórum. 17.05 Magyarországról jövök... 18.30 Ráadás. 19.05 Sportvilág. 19.35 Összeállította: Beney Zsuzsa. 20.05 Hagyományápolók. 20.30 Határok nélkül. 21.05 Kossuth-klub. 22.30 Fórum. URH. 11.00 Mindenes. 14.00 Slágermúzeum. 14.30 Eszperantó híradó. 15.05 Erről beszéltünk. 16.00 Amerika Hangja műsora. 18.30 Szlovák, 19.00 román, 19.30 német, 20.00 horvát, 20.30 szerb nyelvű műsor. 23.00 A BBC magyar műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Sportreggel. 8.20 eMeRTon 92. 8.50 Helykereső. 9.05 Zeneszó. 11.05 Napóra. 12.00 Nótaparádé. 13.05 A Szabó család. 13.30 Idősebbek hullámhosszán. 14.00 Kabarécsütörtök. 17.05 Napóra. 18.00 Rockhullám. 18.30 Helykereső. 19.05 Észkerék. 19.35 Prímáspódium. 20.00 A francia sanzon ismeretlen arcai. 21.05 Daráló. 21.35 Heavy-metal híradó. 22.00 Infrahang. 22.30 Jazzlista. BARTÓK RÁDIÓ 9.05 Pódium. 10.05 A kis rohadék. 10.45 Menotti: A telefon. 11.12 Zenekari muzsika. 12.05 Hangverseny délidőben. 14.05 A tulajdonságok nélküli ember. 15.02 Concertino Praga '92. 15.21 Világhírű karmesterek lemezeiből. 16.19 Franck: D-dúr vonósnégyes. 17.00 Gordiusz. 17.50 Népzenekutatók műhelyében. 18.05 Operarészletek. 19.00 Rádióhangversenyekről. 19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. 22.05 József Attila minden verse. 22.15 A zene üzenete. 22.54 Napjaink zenéje. GYŐRI RÁDIÓ 7.00 Budapesti Krónika. 7.30 Nyugat-Magyarországi Krónika. 8.00 Önkormányzati híradó, reggeli telefon, postazsák, nyugdíjas percek, baba-mama, slágernaptár. MTV 1 8.35 NAPKÖZI. 9.00 Pokoli paradicsom. 10.00 Portréfilm. 11.15 Új Reflektor Magazin. 12.00 Hírek. 12.05 Képújság. 16.00 Délutáni egyenleg. 16.10 Telesport. 16.55 Helena. 17.30 Menedzser magazin. 18.20 NAPKÖZI. 19.10 Színházi napló. 20.00 Híradó. 20.40 Privát kopó. 21.45 Apropó, fejlődés. 22.50 AKTuális. 23.15 Híradó. 23.20 BBC-híradó. TV 2 15.30 T.I.R. 16.30 Ötöd-ölő. 17.00 Híradó. 17.05 Prizma. 17.50 Elektor kalandor. 18.00 Híradó. 18.10 Regionális híradó. 19.00 Kojak. 20.00 Úr ír! 21.00 Össztűz. 22.00 Esti egyenleg. 22.25 Szomszédolás: Román filmek bemutatója. Miért húzzák a harangokat? ORF 1 9.05 Család minden mennyiségben. 9.30 Föld és emberek. 10.00 Osztrák képek. 10.30 A belevaló nagynéni. 12.15 Univerzum. 13.00 Tv-híradó. 13.10 Kölni szeni stájer szokás szerint. 13.35 Sinha Moca. 14.00 Big Valley. 15.05 A dzsungel könyve. 15.30 Antanténusz. 15.50 Alfred J. Kwak. 16.30 Valódi szellemirtók. 17.10 Wurlitzer. 18.00 Tv-híradó. 18.05 Mi-állampolgári szolgálat. 18.30 Napoleon és Josephine. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Sporthírek. 20.15 A Duna hercegnője. 21.15 A négy és fél milliárd dolláros szerződés. 23.05 Tv-híradó. 23.10 Az iguána éjszakája. ORF 28.30 Panorámaképek a tartományokból. 11.25 Észkai Sí Világbajnokság. 16.45 Audimax. Magazin. 17.30 Északi Sí Világbajnokság. 18.00 Család minden mennyiségben. 18.30 Ki kicsoda? 19.00 Tartományokma. 19.30 Tv-híradó. 20.15 Belföldi jelentés. 21.00 Trailer. 21.30 Vigyázat, kultúra! 22.00 Tvhíradó. 22.25 Tv-híradó da capo. 22.30 Északi Sí Világbajnokság. 22.40 KU 1 — Az utolsó titok. 23.25 Fogadónap. MOZI Savaria: Puszta acél, 4, 8. Éjféli bunyó, 10,6. Mini: A navigátor, fél 6, fél 8. 1993. február 25. Csütörtök A tanárképző főiskolán Pontokban mért tudomány Beszélgetés Gadányi Károllyal A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos tevékenységét mérte fel nagyon aprólékosan az elmúlt hónapokban a főiskola egy évvel ezelőtt alakult tudományos és kiadói bizottsága. A bizottság elnökével, dr. Gadányi Károllyal beszélgettünk. — Egy felsőoktatási intézmény életében fontos a tudományos munka. Azon persze lehet vitatkozni, hogy milyen legyen a megoszlás az oktatás, a tudományos tevékenység és a nevelés között — szerintem a nevelést még egy főiskolán sem lehet kizárni — de azt senki nem vitatja, hogy az előrelépéshez szükség van tudományos kutatásokra. Az intézmény tudományos tevékenységét felmérő, öszszegző adatgyűjtés körülbelül fél éve tart, lassan a végére érünk. Az elmúlt négy évet öleli fel, vállalva azt, hogy nem minden esetben mutatja az összteljesítményt—hiszen mondjuk egy több évtizede a pályán lévő oktató teljesítményét nem lehet négy év eredményeiből — esetleg eredménytelenségéből — megítélni. De fel kell mérnünk a jelenlegi helyzetet, hogy továbbléphessünk. A felmérést számítógépen dolgozzuk fel, az eredményeket pontokban mérjük. — Mi mindenre kíváncsiak? — Mindent mérünk, ami mérhető. Beosztást, tudományos fokozatot, kutatási területet, publikációkat hazai és külföldi folyóiratokban, konferencia-szervezést, és részvételt tudományos konferenciákon... Az már most látszik, hogy a főiskolának nem kell szégyenkeznie. Az elmúlt két évtizedben nagyon jelentős tudományos potenciál koncentrálódott itt. Az is látszik viszont, hogy a megoszlás egyenetlen a tanszékek között. Ez adódik a tanszék profiljából (egészen más például egy nyelvészeti, mint egy művészeti tanszék megítélése), korából (a fiatal tanszékek általában kevesebb eredményt tudnak felmutatni, bár ez sem törvényszerű). A tudományos munkának anyagi feltételei is vannak: a főiskolán működik egy belső pályázati rendszer, de a tanszékek rendszeresen igénybe vesznek külső forrásokat is. Igyekszünk bekapcsolódni az országos, a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, hogy elkerüljük a belterjességet. Fontosnak tartjuk, hogy tudományos publikációink valamelyik világnyelven is megjelenjenek. De az sem elhanyagolható, hogy a tanszékek az intézményen belül is megismerjék egymást. Hiszen hogyan várhatnánk elismerést kívülről, ha magunkat nem becsüljük meg. Valamennyi tanszéknek van hazai kapcsolata, a külföldieken még lenne mit erősíteni — erre földrajzi helyzetünk is kötelez bennünket. A főiskola kiadói tevékenységet is folytat. A felsőoktatási intézmények rendszeresen kicserélik egymás között a kiadványaikat, tudományos konferenciák publikációit például. Nálunk három tudományos folyóirat jelenik meg — lehetne belőlük több is. Ahogy a jegyzetkiadást is lehet bővíteni, hiszen a központi ellátás megszűnt. — Nem olyan régen bíráló hangú írások jelentek meg arról, hogy a főiskola tudományos élete kívánnivalókat hagy maga után. — Bizakodásra van okunk, az elbizakodásra nincs. A körülbelül kétszázötven főiskolai oktatóból húsz kandidátus — ez bizony nem túl sok. De megváltozik a tudományos minősítések menete is, meg kell várni a felsőoktatási és az akadémiai törvényt. A diszszertációk munkahelyi vitája viszont lassan szokássá válik a főiskolán. — Más főiskolákon készülnek hasonló felmérések? — Ilyen részletesről nem tudok. De mindenütt szükség van naprakész információkra. Itt, Szombathelyen, ennyire részletes, oktató-centrikus felmérést húsz éve nem végeztek. Az összegzés március elsején a főiskolai tanács elé kerül. Hogy mindenki lássa: itt tartunk, tovább kell lépnünk. Fokozatosan, az egyetem felé. é.l. Huszti Taifunja Lengyel Menyhért Taifun című drámáját Huszti Péter rendezésében március 12-én mutatja be a Madách Kamaraszínház. Az 1908-ban Berlinben játszódó történet főszereplője Lindner Ottó író, akinek fantáziáját megindítja a szomszédságában élő japán társaság élete, s kibontakozik egy titokzatos szerelmi dráma. Lengyel Menyhért az író figuráját magáról formázta, Ilonát pedig arról a hölgyről, aki elhagyta őt Kosztolányi Dezső miatt. Huszti Péter „a titkok drámájának" nevezi a művet. vaan gpc 5