Vas Népe, 1993. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

Az ördög és a lány Pajzánság, játékosság — Ughy ecsetjével Örökzöld témái vannak, ked­venc színe a sárga, bár a most kiállított képein inkább szürkék és barnák tobzódnak önmagu­kat meghazudtoló módon, vagyis rendkívül elevenen. Ughy István festményeiről van szó, akinek kiállítása vasár­nap nyílt Szombathelyen a Tré­­belyben (Dragomán Galéria). Az erdélyi származású festőmű­vész jelenleg Pápán él. A meg­nyitón képeihez illő játékos, vi­dám, de mélyre ható szavakkal köszöntötték őt. Mint mikor az ember a terhet a lelkére veszi. „Amikor elkészült egy kép, a művész úgy érzi, végre megsza­badult tőle. Végre kitekerte a rögeszme nyakát, amellyel ed­dig (megszállottságtól hajtva) foglalkoznia kellett.” Szó esett az áhitatos készenlétről, a félel­metes várakozásról, amelyben ezek a képek születtek, hogy nem elég vigyázni a rajzra, mert közbekotyognak a színek... A kívülről önkéntelennek tűnő vonalak közé beosonnak a sár­gák és pirosak, vagy más színű foltok, de csonkodás közben nem rontják el a művész játé­kát — ezek a tájképek, csendéletek még véletle­nül sem szo­morúak, sőt az üdeségen, fia­talos frissessé­gen túl erő árad belőlük. A szürrealista víziókhoz ha­sonlatos ké­pek mindig őriznek vala­mi belső hu­mánum diktál­ta figuralitást (Faunék délután­ja). — Szeretem, ha optimizmus sugárzik a képeimről. A tájké­peket a Bakonyban festem, mi­vel a Bakony alján élek, kikap­csolódásként. Kinn a természet hangulata befolyásol, talán ezért lehetnek bizalomgerjesz­­tőek ezek a festmények. A figu­rális képeim két nagy témát dol­goznak fel. Az egyik: a harc a lehetetlennel, a képtelenséggel. Itt a kiállításon ezért van egy­más mellett a Sárkányölő és a Don Quijote. Bús képű lovagok — szemben az érthetetlenség­­gel, a kisszerűséggel. Még Ro­mániában festettem ezeknek az első változatait. A másik nagy téma: Krisztus élete. Festek val­lási tárgyú képeket, mitologi­kus, illetve magánmitologikus képeket. Ez utóbbiak mindegyi­ke a pajzán játékosság megfo­galmazása (Az ördög és a lány, Salome). Ughy István Székelykereszt­­úron született 1938-ban. Az édesapja is festett. Sőt annak ba­rátja is, aki felfedezte a kis Ughy tehetségét. A marosvásár­helyi művészeti gimnáziumba került, ahol szobrászatot, festé­szetet, művészettörténetet ta­nult. Aztán elvégezte a kolozs­vári akadémiát, festészet sza­kon. Négy évig volt rajztanár, később tíz évig dolgozott a szé­kelykeresztúri múzeumban. El­mondása szerint a muzeológia ugyanúgy végigkíséri az életét, mint a festészet. Két kiadványa jelent meg: az egyik a Lőpor­szaruk rajzai című album, a má­sik a Székelykeresztúri kályha­­csempék című könyv (Benkő Elek régésszel közösen) , a Kriterion kiadásában. Jelenleg a pápai Eszterházy Múzeumban grafikus. Ilon Gáborral egy ré­gészeti tankönyvön dolgozik. 1990 óta, hogy áttelepült, számos kiállítása volt Magyar­­országon: Budapesten, Győr­ben, Veszprémben, Ajkán. Vas megyében most mutatkozik be először. Fia a szombathelyi ta­nárképzőn rajz szakos. Ughy István tagja a Művészeti Alap­nak és a Veszprémi Művészeti Céhnek. tea fotó: B.S. Itt-ott látható plakátjaikon egy pecsét, benne körfelirat: ku­riózum. A General Harmony Énekegyüttes tényleg kurió­zum. Különleges, megyénkben mindenképpen az. (De talán az országban is). Páratlan a hang­zásuk, a repertoárjuk. És kurió­zum a bemutatkozásuk is. Az 1991 nyarán Szombathe­lyen alakult együttes (a kilenc tag mindegyike korábban kü­lönböző kórusokban énekelt, legtöbbjük képzett kórusveze­­tő) csak most, 1993. március 1- jén lép először önálló koncerttel a vasi közönség elé. Eddig tar­tottak az itthoni megmérettetés­től, most pedig nagyon készül­nek rá. Miközben szinte végig turnézták már az országot , volt koncertjük például Pécsett Hétfőn bemutatkozik a General Harmony Egy egész este „a szombathelyi King's Singers”-szel és Szegeden is, hallhatták őket a rádióban, jónéhány helyen úgy emlegetik őket, mint „a szom­bathelyi King's Singers” —, ön­álló esten most lépnek fel elő­ször szűkebb pátriájukban. Március 1 -jén, hétfőn este fél 8-tól hallhatjuk őket Szombat­helyen. A Bartók Teremben ad­ják elő különböző korok, zenei stílusok és népek hangszeres ze­néit — énekhangon. A rene­szánsztól a Beatles-dalokig szó­laltatnak meg műveket. A Ge­neral Harmony­ban az a jó, hogy mindenkihez szól. Repertoár­jukban bárki megtalálja az ízlé­sének megfelelő zenét. Ezért megelőlegezhető: aki eljön, jól fog szórakozni ezen a könnyed hétfői esten. (Jegyek a helyszí­nen is válthatók. ) -b­y Ajánló a rádió és a tv mai műsorából KOSSUTH RÁDIÓ 8.30 Hangszemle. 9.05 Napköz­ben. 11.05 Cigányfélóra. 11.35 Agancsbozót. 12.30 Vendég a ház­nál. 13.05 Ki nyer ma? 13.05 Falu­rádió. 13.30 Tanúim lesztek. 14.05 Klasszikusok mindenkinek. 15.05 Kirakat. 16.15 Mindennapi gazda­ság. 16.30 Zenefórum. 17.05 Ma­gyarországról jövök... 18.30 Ráa­dás. 19.05 Sportvilág. 19.35 Össze­állította: Beney Zsuzsa. 20.05 Ha­gyományápolók. 20.30 Határok nélkül. 21.05 Kossuth-klub. 22.30 Fórum. URH. 11.00 Mindenes. 14.00 Slágermúzeum. 14.30 Eszperantó híradó. 15.05 Erről beszéltünk. 16.00 Amerika Hangja műsora. 18.30 Szlovák, 19.00 román, 19.30 német, 20.00 horvát, 20.30 szerb nyelvű műsor. 23.00 A BBC ma­gyar műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Sportreggel. 8.20 eMeR­­Ton 92. 8.50 Helykereső. 9.05 Ze­ne­szó. 11.05 Napóra. 12.00 Nóta­parádé. 13.05 A Szabó család. 13.30 Idősebbek hullámhosszán. 14.00 Kabarécsütörtök. 17.05 Nap­óra. 18.00 Rockhullám. 18.30 Hely­kereső. 19.05 Észkerék. 19.35 Prí­máspódium. 20.00 A francia sanzon ismeretlen arcai. 21.05 Daráló. 21.35 Heavy-metal híradó. 22.00 Infrahang. 22.30 Jazzlista. BARTÓK RÁDIÓ 9.05 Pódium. 10.05 A kis roha­dék. 10.45 Menotti: A telefon. 11.12 Zenekari muzsika. 12.05 Hangverseny délidőben. 14.05 A tulajdonságok nélküli ember. 15.02 Concertino Praga '92. 15.21 Világ­hírű karmesterek lemezeiből. 16.19 Franck: D-dúr vonósnégyes. 17.00 Gordiusz. 17.50 Népzenekutatók műhelyében. 18.05 Operarészletek. 19.00 Rádióhangversenyekről. 19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. 22.05 József Attila minden verse. 22.15 A zene üzene­te. 22.54 Napjaink zenéje. GYŐRI RÁDIÓ 7.00 Budapesti Krónika. 7.30 Nyugat-Magyarországi Krónika. 8.00 Önkormányzati híradó, reggeli telefon, postazsák, nyugdíjas per­cek, baba-mama, slágernaptár. MTV 1 8.35 NAPKÖZI. 9.00 Pokoli pa­radicsom. 10.00 Portréfilm. 11.15 Új Reflektor Magazin. 12.00 Hírek. 12.05 Képújság. 16.00 Délutáni egyenleg. 16.10 Telesport. 16.55 Helena. 17.30 Menedzser magazin. 18.20 NAPKÖZI. 19.10 Színházi napló. 20.00 Híradó. 20.40 Privát kopó. 21.45 Apropó, fejlődés. 22.50 AKTuális. 23.15 Híradó. 23.20 BBC-híradó. TV 2 15.30 T.I.R. 16.30 Ötöd-ölő. 17.00 Híradó. 17.05 Prizma. 17.50 Elektor kalandor. 18.00 Híradó. 18.10 Regionális híradó. 19.00 Ko­­jak. 20.00 Úr ír! 21.00 Össztűz. 22.00 Esti egyenleg. 22.25 Szom­szédolás: Román filmek bemutató­ja. Miért húzzák a harangokat? ORF 1 9.05 Család minden mennyiség­ben. 9.30 Föld és emberek. 10.00 Osztrák képek. 10.30 A belevaló nagynéni. 12.15 Univerzum. 13.00 Tv-híradó. 13.10 Kölni­ szeni stájer szokás szerint. 13.35 Sinha Moca. 14.00 Big Valley. 15.05 A dzsungel könyve. 15.30 An­tan­ténusz. 15.50 Alfred J. Kwak. 16.30 Valódi szel­­lemirtók. 17.10 Wurlitzer. 18.00 Tv-híradó. 18.05 Mi-állampolgári szolgálat. 18.30 Napoleon és Jose­phine. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Sporthírek. 20.15 A Duna herceg­nője. 21.15 A négy és fél milliárd dolláros szerződés. 23.05 Tv-hír­adó. 23.10 Az iguána éjszakája. ORF 2­8.30 Panorámaképek a tartomá­nyokból. 11.25 Észkai Sí Világbaj­nokság. 16.45 Audimax. Magazin. 17.30 Északi Sí Világbajnokság. 18.00 Család minden mennyiség­ben. 18.30 Ki kicsoda? 19.00 Tarto­­mányokma. 19.30 Tv-híradó. 20.15 Belföldi jelentés. 21.00 Trailer. 21.30 Vigyázat, kultúra! 22.00 Tv­­híradó. 22.25 Tv-híradó da capo. 22.30 Északi Sí Világbajnokság. 22.40 KU 1 — Az utolsó titok. 23.25 Fogadónap. MOZI Savaria: Puszta acél, 4, 8. Éjféli bunyó, 10,6. Mini: A navigátor, fél 6, fél 8. 1993. február 25. Csütörtök A tanárképző főiskolán Pontokban mért tudomány Beszélgetés Gadányi Károllyal A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos tevékenységét mérte fel nagyon aprólékosan az elmúlt hónapokban a főis­kola egy évvel ezelőtt alakult tudományos és kiadói bizott­sága. A bizottság elnökével, dr. Gadányi Károllyal beszélget­tünk. — Egy felsőoktatási intéz­mény életében fontos a tudo­mányos munka. Azon persze lehet vitatkozni, hogy milyen legyen a megoszlás az okta­tás, a tudományos tevékeny­ség és a nevelés között — szerintem a nevelést még egy főiskolán sem lehet kizárni — de azt senki nem vitatja, hogy az előrelépéshez szükség van tudományos kutatásokra. Az intézmény tudományos tevékenységét felmérő, ösz­­szegző adatgyűjtés körülbelül fél éve tart, lassan a végére érünk. Az elmúlt négy évet öleli fel, vállalva azt, hogy nem minden esetben mutatja az összteljesítményt—hiszen mondjuk egy több évtizede a pályán lévő oktató teljesítmé­nyét nem lehet négy év ered­ményeiből — esetleg ered­ménytelenségéből — meg­ítélni. De fel kell mérnünk a jelenlegi helyzetet, hogy to­vábbléphessünk. A felmérést számítógépen dolgozzuk fel, az eredményeket pontokban mérjük. — Mi mindenre kíváncsi­ak? — Mindent mérünk, ami mérhető. Beosztást, tudomá­nyos fokozatot, kutatási terü­letet, publikációkat hazai és külföldi folyóiratokban, kon­ferencia-szervezést, és rész­vételt tudományos konferen­ciákon... Az már most látszik, hogy a főiskolának nem kell szégyenkeznie. Az elmúlt két évtizedben nagyon jelentős tudományos potenciál kon­centrálódott itt. Az is látszik viszont, hogy a megoszlás egyenetlen a tanszékek kö­zött. Ez adódik a tanszék profil­jából (egészen más például egy nyelvészeti, mint egy mű­vészeti tanszék megítélése), korából (a fiatal tanszékek általában kevesebb ered­ményt tudnak felmutatni, bár ez sem törvényszerű). A tudo­mányos munkának anyagi fel­tételei is vannak: a főiskolán működik egy belső pályázati rendszer, de a tanszékek rend­szeresen igénybe vesznek külső forrásokat is. Igyek­szünk bekapcsolódni az or­szágos, a nemzetközi tudomá­nyos vérkeringésbe, hogy el­kerüljük a belterjességet. Fon­tosnak tartjuk, hogy tudományos publikációink valamelyik világnyelven is megjelenjenek. De az sem el­hanyagolható, hogy a tanszé­kek az intézményen belül is megismerjék egymást. Hi­szen hogyan várhatnánk elis­merést kívülről, ha magunkat nem becsüljük meg. Vala­mennyi tanszéknek van hazai kapcsolata, a külföldieken még lenne mit erősíteni — er­re földrajzi helyzetünk is kö­telez bennünket. A főiskola kiadói tevékenységet is foly­tat. A felsőoktatási intézmé­nyek rendszeresen kicserélik egymás között a kiadványai­kat, tudományos konferenci­ák publikációit például. Ná­lunk három tudományos fo­lyóirat jelenik meg — lehetne belőlük több is. Ahogy a jegy­zetkiadást is lehet bővíteni, hiszen a központi ellátás meg­szűnt. — Nem olyan régen bíráló hangú írások jelentek meg ar­ról, hogy a főiskola tudomá­nyos élete kívánnivalókat hagy maga után. — Bizakodásra van okunk, az elbizakodásra nincs. A kö­rülbelül kétszázötven főisko­lai oktatóból húsz kandidátus — ez bizony nem túl sok. De megváltozik a tudományos minősítések menete is, meg kell várni a felsőoktatási és az akadémiai törvényt. A disz­­szertációk munkahelyi vitája viszont lassan szokássá válik a főiskolán. — Más főiskolákon készül­nek hasonló felmérések? — Ilyen részletesről nem tudok. De mindenütt szükség van naprakész információkra. Itt, Szombathelyen, ennyire részletes, oktató-centrikus felmérést húsz éve nem vé­geztek. Az összegzés március elsején a főiskolai tanács elé kerül. Hogy mindenki lássa: itt tartunk, tovább kell lép­nünk. Fokozatosan, az egye­tem felé. é.l. Huszti Taifunja Lengyel Menyhért Tai­fun című drámáját Huszti Péter rendezésében márci­us 12-én mutatja be a Ma­dách Kamaraszínház. Az 1908-ban Berlinben játszó­dó történet főszereplője Lindner Ottó író, akinek fantáziáját megindítja a szomszédságában élő ja­pán társaság élete, s kibon­takozik egy titokzatos sze­relmi dráma. Lengyel Menyhért az író figuráját magáról formázta, Ilonát pedig arról a hölgyről, aki elhagyta őt Kosztolányi De­zső miatt. Huszti Péter „a titkok drámájának" nevezi a művet. vaan gpc 5

Next