Vas Népe, 1994. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

B EXPRESSZ Kurd kivégzés. Nyolc polgári személyt mészároltak le Tö­rökországban kurd szeparatisták. Az ankarai televízió közlése szerint a Kurd Munkáspárt fegyvereseinek egy csoportja — Maden városától négy kilométerre — megállított két autó­buszt, és az utasok közül nyolc embert kivégzett. Fenyeget az IRA. A brit fennhatóság ellen küzdő észak­írországi katolikus terrorszervezet, az IRA vasárnap közle­ményben jelentette, hogy a szombati belfasti gyújtogatássoro­zat csak a kezdet volt. Tíz boltot és áruházat gyújtottak fel, és közölték, hogy még további öt gyújtóbomba vár a távirányítá­sú élesítésre.. Londoni politikai körökben úgy becsülik, hogy az IRA a következő időszakban polgári áldozatokat nem kö­vetelő, de súlyos anyagi károkat okozó akciókkal akarja en­gedményekre szorítani a brit kormányt, a decemberi brit-ír békekezdeményezés nyomán. Támadásokat várnak az Észak­írországban szolgáló brit katonák ellen is. Letartóztatták az orosz fasiszták vezetőjét. Három hó­nappal a tragikus moszkvai események után meglehetősen za­varos körülmények között — állítólag az egyik moszkvai kór­házban, lőtt sebbel — letartóztatták Alekszandr Barkasovot, az oroszországi fasiszták vezetőjét, akinek fegyveres hívei részt vettek a tavaly októberi zavargásokban. A hírt vasárnap közölte az Interfax hírügynökség. Az Orosz Nemzeti Egység nevű, azóta betiltott mozgalom tagjai ott voltak a belügyi egy­ségek által őrzött orosz parlament, a polgármesteri hivatal, il­letve a tévé október 3-i ostrománál, majd a moszkvai „Fehér Ház” október 4-i védelmében is kivették részüket. Moszkvai vizit. Bill Clinton január 12-én kezdődő moszk­vai látogatásának előkészítésére Washingtonba utazott vasár­nap Georgij Mamedov, orosz külügyminiszter-helyettes. Ma­medov indulása előtt elmondta: az amerikai fővárosban vég­legesítik a találkozó napirendjét. A washingtoni megbeszélé­seken a két ország kül- és belpolitikájára vonatkozó kérdésekről tárgyalnak majd, de szó lesz leszerelési kérdések­ről is. Bill Clinton a brüsszeli NATO-csúcsot követően láto­gat Moszkvába, ahol három napot tölt majd. Harcok Kabulban. Több tucat halálos áldozata és több száz sebesültje van a Kabulban, az afgán elnök és a kormány­fő hívei között két napja tartó harcoknak, amelyek mögött megfigyelők kormányellenes puccskísérletet sejtenek. Kabulban a szembenálló felek rakétákkal és tüzérséggel is lőtték egymást és a harcokba a légierő is beavatkozott. Gul­­buddin Hekmatjar miniszterelnök csapatait immáron támo­gatják Dosztum tábornok afgán-üzbég fegyveresei is. Rabba­ni elnök szóvivője bejelentette: csapataik elfoglalták a fővá­ros repülőterét, amit Dosztum alakulatai ellenőriztek 1992 óta. Örmény támadás. Elkeseredett harcok folytak az új esz­tendő első napjaiban az Azerbajdzsánba ékelt, örmény több­ségű Karabahban. Újévkor az örmények 15 harckocsi támo­gatásával támadást indítottak a magát függetlenné nyilvání­tott terület déli részén, egy víztározó térségében. Az azerbaj­dzsán erők állták az ostromot, azonban a halálos áldozatokat követelő harcok vasárnap is folytatódtak. Tömeges öngyilkosság. Csaknem 12 ezer ember követett el öngyilkosságot az elmúlt évben Bangladesben, 55 százalé­kuk a gyengébb nemhez tartozott. Az AFP a The Morning Sun című bangladesi újságra hivatkozva közölte, hogy az öngyil­kosságok hátterében egy évszázados házassági tradíció áll, amely szerint az új asszony jelentős hozományt köteles vinni férje házába. A hagyomány szerint a menyasszony családja még a házasság előtt ígéretet tesz a hozományra, s ha az ígéret nem teljesül, gyakori, hogy a férj bosszút áll az asszonykán: megveri, cigarettával égeti, kidobja házából, sőt egyes esetek­ben meg is öli. Menekülő kubaiak. Rekordot döntött az elmúlt évben az amerikai partokra menekült kubaiak száma. 1993-ban több mint 3500-an menekültek a szigetországból Floridába, az Egyesült Államok déli partvidékére. Ez a szám 43 százalékkal több az előző évinél, s a legmagasabb a rekordnak számító 1980-as esztendő óta — közölték az amerikai parti őrség ille­tékesei. Castro másfél órás beszéde. Az 1993-as év volt a kubai forradalom történetének legnehezebb esztendeje, de az ország idén már megkezdheti a kilábalást válságos helyzetéből — hangoztatta Fidel Castro kubai állam- és kormányfő szomba­ton, az ország nemzeti ünnepén mondott másfél órás beszédé­ben, Santiago de Cubában. Castro nem tett említést azonban a kubai vezetés további reformelképzeléseiről. Kiásták a csatabárdot a mexikói indiánok. Indián felke­lő csoportok fegyveres támadást intéztek a hét végén több dél­mexikói város ellen, az ország középső vidékén, s négyet kö­zülük elfoglaltak. A magát Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező, eddig ismeretlen csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben hadat üzent a szövetségi kormányzat­nak. Az indián parasztokból álló csoport azért fogott fegyvert, hogy elérje egy átmeneti kormány létrejöttét, a politikai rend­szer átalakítását, a földreform végrehajtását, illetve a városi és falusi szegények problémáinak a megoldását. Az összecsapá­sokban heten vesztették életüket, tizennyolcan pedig megse­besültek. Zsirinovszkij Horror Picture Show. Az orosz nacionalis­ta szélsőségesek vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij azzal fenye­gette meg Németországot, hogy ha hatalomra kerül Moszkvá­ban, 300 ezer orosz katonát fog állomásoztatni német földön. Zsirinovszkij kirohanásairól a Welt am Sonntag számolt be, miután nem engedték beutazni Németországba. Zsirinovszkij azt is közölte, hogy a beutazási tilalomhoz hasonló döntések a harmadik világháború kirobbanását, Németország „teljes szétrombolását” eredményezhetik. Az elutasítást tolmácsoló német diplomatát az orosz pártvezér „likvidálással” fenyeget­te meg. KRÓNIKA Amerikai viták a NATO bővítéséről Az amerikai vezetés tartani kívánja magát a NATO fokoza­tos, lassú lefolyású kibővítésére vonatkozó kezdeményezésé­hez, jóllehet a kormányzatban élesen megoszlanak a nézetek a szövetség kiszélesítéséről, és a közép-európai partnerek részé­ről is erősödnek a bíráló-tiltako­zó megnyilvánulások — írta va­sárnapi számában a The New York Times. A The New York Times sze­rint a kormányzaton belül az az álláspont vált uralkodóvá, hogy a Nyugatnak — különösen most, az oroszországi választá­sok eredményének fényében — óvatosan kell kezelnie a NATO kiszélesítésének ügyét, elkerü­lendő a bekerítettségtől való ha­gyományos moszkvai félelmek esetleges felszítását és a reform­ellenes erők helyzetének a meg­szilárdítását. A lassú ütemű bővítéssel el­lentétes nézetet vallanak a kor­mányzaton belül azok, akik azt mondják, hogy igenis szükséges volna megóvni a kelet-közép-e­­urópai vívmányokat a történel­mi ellenség karmaitól, mégpe­dig a kiérdemesült országok NATO-ba való felvétele révén. A lap úgy tudja, hogy a vé­delmi minisztérium kezdettől fogva ellenezte a NATO gyors ütemű kiszélesítését. Anthony Lake nemzetbiztonsági főtaná­csadó ellenben a nyitottság hí­ve. A külügyminisztérium a je­lek szerint gyakorlatilag két tá­borra szakadt. Októberig maga Warren Christopher is azok kö­zé tartozott, akik a bevonás mel­lett kardoskodtak; véleményük szerint nem is azonnali felvétel­re, hanem arra volna szükség, hogy a Nyugat egyértelműen és világosan jelezze a NATO brüsszeli csúcsértekezletén: igenis szó van a tagság kibővíté­séről. Az ellentábor nézőpontját legérzékletesebben Strobe Tal­bott, a FÁK-országokért felelős külügyi illetékes fejtette ki ok­tóber közepén készült feljegy­zésében (közben külügyminisz­ter-helyettessé nevezték ki). Azzal érvelt, hogy ha a NATO most megnyitja a kapuit, magá­tól értetődően csak azok előtt te­heti meg, akik a legmesszebb jutottak a demokrácia kiépítésé­ben — ám ezzel évekre kire­keszti és a perifériára sodorja Oroszországot és Ukrajnát, visszavetve ezáltal az orosz re­formfolyamatot, illetve újabb biztonsági alapot szolgáltatva Kijevnek atomrakétái megtartá­sára. Október 18-án magas szin­tű értekezletet tartottak a kü­lügyminisztériumban. Azon Talbott érvei kerekedtek felül, és Christopher ugyancsak ma­gáévá tette az óvatos megköze­lítés álláspontját. Később, a nap folyamán a kabinet szintén jó­váhagyta a politikai tervezetet. Másnap a külügy- és a védel­mi miniszter már az új kezde­ményezéssel (a békepartnerség koncepciójával) utazott Euró­pába — írta a The New York Ti­mes. Éleződő szlovák-magyar viszály? Félő, hogy Szlovákia máso­dik évének első napjai a Meciar­­kormány és az ottani jelentős magyar kisebbség újabb erőpró­bájával kezdődnek, ugyanis a Matica Slovenska elnevezésű hazafias szervezet tüntetéseket szervez a január 8-i komáromi gyűlés ellen, ahol magyar ön­­kormányzati képviselők egy dél-szlovákiai „autonóm tarto­mány” kikiáltását tervezik. A magyarok így kívánnak tilta­kozni az ország adminisztratív újrafelosztására vonatkozó ter­vek ellen: ezek egyebek mellett arra szolgálnak, hogy „széttör­jék” a kisebbségi többségű terü­leteket— írja a Le Monde vasár­napi számában a lap különtudó­­sítója, Yves-Michel Riols. Riols úgy látja: ez az „egy­­másra licitálás” azért különös, mert a szlovákiai magyar ki­sebbség helyzete kétségtelenül a legkevésbé nyugtalanító — miközben a romániai, s főleg a vajdasági magyaroknak való­ban reális alapjaik vannak az ag­godalomra. Szerinte a szlová­kiai magyar kisebbség panaszai inkább szimbolikusak, az együttélés — egyébként fontos —jeleire vonatkoznak, így pél­dául elítélik az államfő által de­cemberben aláírt törvényt, melynek értelmében minden férjezett nő nevéhez hozzá kell tenni a szlovák „óva” végző­dést. Vagy — mint Riols írja — ott van a „táblák háborúja”: egy törvénytervezet engedélyezné a kétnyelvű táblák elhelyezését azokon a településeken, ahol a kisebbség létszáma eléri a 20 százalékot — de a magyar írás­mód csak a szlovák név puszta fordítása lehet. —Ügyetlenség, vagy szándé­kos lépés, amely az etnikai fe­szültségek szításával akarja el­terelni a figyelmet más problé­mákról? — teszi fel a kérdést Riols. — Bármi legyen is a szándék, ez a két, önmagában egyébként jóindulatú törvény hozzájárul a bizonytalanság légkörének megteremtéséhez, miközben eddig a magyarok és a szlovákok jószomszédi kap­csolatban éltek egymással — ír­ja a Le Monde tudósítója. Tüntetés a gyermekotthon ellen? Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozásul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepen gyermekotthont szándékoz­nak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagymarosi vízierőmű­­beruházás részeként emelték az építkezésen dolgozók számára, de miután a beruházás abbamaradt, a házak máig is üresen állnak. A kormány nemrég úgy döntött, hogy a szobi gyermeknevelő intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a nagyma­rosi lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A megyei ter­vek szerint az épületek kihasználására itt helyeznék el a szobi és a vácdukai nevelőintézet lakóit, valamint a pomázi Teleki-kastély­ban működő gyermek- és ifjúságnevelő intézetet. Ezzel a nagyma­rosiak nem értenek egyet, s kifogásolják, hogy a döntés a hátuk mö­gött, megkérdezésük nélkül született. Úgy vélekednek: a Duna­kanyar legszebb részén álló épületeket inkább idegenforgalmi cé­lokra kellene hasznosítani. Ezért az első januári megyei közgyűlésen a nagymarosiak transzparensekkel jelennek majd meg, hogy tiltakozásuknak hangot adjanak. „Félreértés ne essék, nem vagyunk gyermekellenesek” — mondta el az MTI Pest me­gyei tudósítójának Gyaraki F. Ferenc alpolgármester, hozzátéve: még csak nem is a lakosság, az üdülők nyugalmát, avagy a termé­szeti értékeket féltik a gyerekektől, de meggyőződésük szerint nevelőotthont a megye más vidékén is be lehet rendezni, szép kör­nyezetben és jó körülmények között. Erdélyi László, Pest megye főjegyzője a készülő demonstráció­val kapcsolatban az elmondta: véleménye szerint indokolatlan a nagymarosiak tiltakozása. Egyrészt a tervekről tájékoztatták a he­lyi önkormányzat vezetőit, másrészt a jogszabály adta feltételek­nek megfelelően a megye saját tulajdonának hasznosításáról maga rendelkezik. A lakótelepet holland mintára a legkorszerűbb gyer­mekintézetté kívánják berendezni, ami vonzó célpont lehet a szak­mai turizmusnak is. Egyébként az épületek hasznosításáról a köz­gyűlés még nem döntött, s a témát tárgyaló ülésre szándékaik sze­rint meghívják Nagymaros vezetőit. Vádemelés tábornokok ellen Bűnszövetkezet szervezésé­nek és vezetésének vádját emel­te a lengyel legfőbb ügyészség Wladyslaw Ciastow és Zenan Platek volt belügyi tábornokok, a Biztonsági Szolgálat vezetői ellen. A vádemelés egybeesik azzal, hogy a varsói vajdasági bíróságon végéhez közeledik a 80-as évek két vezető belügyi tisztje ügyének tárgyalása, amelyben a Jerzy Popieluszko katolikus pap meggyilkolásával végződő akció vezetésével vá­dolják őket. A két tábornokon kívül öt to­vábbi, volt belügyi funkcioná­riust is bíróság elé kívánnak ál­lítani. Az ügyészség szerint a ve­zetők által szervezett bűnszö­vetkezet tevékenysége 1981 és 1984 között a minisztérium ke­retein belül a katolikus papság, valamint az ellenzéki politiku­sok ellen irányult. A tábornoko­kat ezen kívül azzal is vádolják, hogy eltüntették a beosztottjaik által elkövetett bűncselekmé­nyek nyomait. A vádirat szerint a bűnszö­vetkezet műve volt 1983 ja­nuárjában Janusz Krupski el­lenzéki aktivista elrablása és összeverése, az a kísérlet, hogy betörjenek Andrzej Bardecki krakkói pap lakásába, ahol azt remélték, hogy a II. János Pál pápát kompromittáló iratokat találnak, valamint Henryk Gul­­binowicz érsek, a wroclawi met­­ropolita autójának felgyújtása 1984 májusában. AustriaLotto 6,7, 15,25,26, 37 Pótszám:4 Joker:878063 1994. JANUÁR 3. HÉTFŐ Hírek innen-onnan Császárlesőben. A japánok ezrei használták ki vasárnap az alkalmat és tekintették meg a közönség elől elzárt császári pa­lota kertjét. Akihito uralkodó és családja köszöntötte az újév al­kalmából az embereket, hét al­kalommal jelent meg a palota balkonján. Már a reggeli órák­ban tízezrek várakoztak a palota főkapujánál bebocsátásra várva és több tízezren fordultak meg a palota kertjében a nap folya­mán. Az uralkodó a gyógyuló­félben lévő Micsiko császárné­val, Naruhito trónörökössel és Ovada Maszako hercegnővel együtt jelent meg a palota bal­konján. Kétezer rendőr őrködött e nyitott napon a palota bizton­ságára. Vonat alatt is túlélte a ré­szeg vasutas. A részeg vasuta­sokra úgy látszik külön, szak­képzett őrangyal vigyáz — leg­alábbis ezt látszik bizonyítani egy lengyelországi eset. Egy 40 éves vasutas az eszméletlensé­gig leitta magát, de elindult ha­za. Szorgalmasan dolgozó alko­hol-töltete azonban néhány lé­pés után legyűrte, s lefeküdt az első helyen, ahol otthonosan érezte magát­­ a vasúti sínekre, ahol édesdeden elaludt. Ahogy az a sorstragédiákban meg van írva, jött is a vonat. A Chelmből érkező személyvonat vezetője ugyan észrevette a síneken fek­vő férfit, de már hiába fékezett, a szerelvény végigment rajta. Kétségbeesetten rohantak visz­­sza, előre felkészülve a rettene­tes látványra. Kár volt az izgalo­mért: a derék vasutas egyetlen karcolás nélkül úszta meg az esetet. Példátlan szerencséjét annak köszönhette, hogy hosz­­szában, teljesen mozdulatlanul feküdt a két sín között, s nem ébredt fel, amikor a szerelvény eldübörgött fölötte. Hajókatasztrófák. Rosszul kezdődött az év egy francia hajó 61 utasa számára: a Marseille és a dél-korzikai Porto-Vecchio között közlekedő Monte Stello szombaton zátonyra futott a Szardínia közelében lévő, olasz területnek számító Barrettini szigeténél. A balesetben senki sem sérült meg, de a hajó gépházát, vala­mint a rakodótér egy részét elöntötte a víz. Az utasokat helikoptereken kimentették, a kapitány és ki­lenc matróz azonban a fedélze­ten maradt, hogy megpróbáljon segíteni a vontatókötél rögzíté­sében. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet. A japán partoknál elsüllyedt egy ciprusi hajó, s a személyzet­ből csak 12 embert sikerült ki­menteni, 17 matróz valószínű­leg életét vesztette. Kanada partjainál egy libé­riai zászló alatt közlekedő hajó járt szerencsétlenül a háborgó tengeren. A 36 főnyi személyzet közül vasárnap délelőttig nem sikerült még senkit megtalálni. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Halmágyi Miklós Felelős szerkesztő: Fodor Sándor Lapszerkesztők: Komáromi Ákos, Kósa Tamás Rovatvezetők: Szenkovits Péter (hírek, tudósítások), Török Tibor (gazdaság), Kozma Gábor (kultúra), Bodor Ferenc (sport), Benkő Sándor (fotó). Szerkesztőség: Szombathely, Széll Kálmán utca 40. Telefon: 312-232,312-895,312-843,316-828,324-076. Telex: 37361., telefax: 311-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Széll Kálmán utca 40. A kiadásért felel Lengyel Sándor, a kft ügyvezetője. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100. 9701 Reklámiroda: Szombathely, Berzsenyi tér 2. Telefon: 330-783, telefax: 312-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. A lapban megjelenő fotók Fette nyersanyagra készülnek. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Somogyi Tibor mb. vezérigazgató. — Index: 26076 — HI­ ISSN 0133-0454.

Next