Vas Népe, 1994. április (39. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-11 / 83. szám
D GAZDASÁG Mindenki gazda, aki dolgozik Nagyobb bevételben reménykedik a tehéntartó Udvardy Gyula. Fotó: Kaczmarski Mozgás, teremtő élet van Perenyén, Takács Lajosék portáján. Három éve láttam utoljára a családot, s alig győzöm a csodálkozást a felnőtté cseperedő gyönyörű unokákon. Adrian nyolcadik osztályos, termetre alig kisebb az édesapjánál. Amikor alkalma van rá, traktorra ül, s teszi, amit a munka kíván. Ötödikbe jár Nikoletta, aki játékos is, dolgos is. Most az udvart söpri és édesanyjával, ifjabb Takács Lajosnéval ért szót a következő tennivalókban. Lali, a fiatal gazda osztrákokkal ment Szombathelyre, idősebb Takács Lajos pedig szénafélét hoz a pajtából az istállóba egy vesszőkosárban. Járása lelassult, de nem bírná ki munka nélkül, akárcsak élete párja, Mariska néni, aki tán mindig elevenebb lesz, s aki az első ébredő és felkelő a családban. — Mikor kel Mariska néni? — Mindig fél ötkor, kedves... Kifelé menet szólok a Lalinak, a fiamnak, aki ébreszti a feleségét, Erzsikét. Hárman látjuk el az állatokat, mert a férjem, a Lajos bácsi fájdítja a lábát. Ő 69 éves, sokszor kelt korán életében, pihenjen, ameddig jónak látja. Napközben úgyis dolgozik, amennyit csak tud... — Két istállóban egyetlen üres jászoskarika nincs—mondom. — Maguknak megéri a tehéntartás? — Több az állat, mint kellene, bár most kevesebb van, mint évekkel ezelőtt. Volt már húsz tehenünk is, jelenleg csak 15 van — magyarázza Lajos bácsi. — Tizenhat — igazítja ki Mariska néni —, meg borjak vannak a szaporulatból.. Igaz, négyet mostanában adtunk el, mert helyük sem lenne, de még maradt. A legtöbb tejet adók ivadékából ötöt vagy hatot megnevelünk, azok jönnek majd az öregebb tehenek helyére. Legalábbis ez a tervünk, a holnaplátásunk, ha a Jóisten is úgy akarja—Akkor csak megéri tehenet tartani — vetem közbe ismét. — Keservesebb dolog ez, mint ahogy a kívülálló látja — Magyarázza idősebb Takács Lajos. — Egyik kezemen meg tudnám számolni, hány helyen van még szarvasmarha. Perenye egykoron a sok állatot tartók faluja volt. Most az egész községben nincs annyi tehén, mint nálunk. Miért nincs? Mert drága a gép, drága az üzemanyag, az egekben van a tápfélék ára. Vagyis az etetnivalót nagy költséggel lehet előállítani, míg a tej literjéért csak 18 forintot kap a termelő. Hát hol van az arány? Ha meg betegség is közbelép, egy vagyon kell a gyógyszerre. Ezer szerencse, hogy dr. Tímár István állatorvos úr a szívén viseli az állományt. Az meg egyenesen bosszantó, hogy a tőlünk olcsón megvett tejért kétszer annyit vagy többet kérnek a boltban. Tehát nem a termelőé a haszon, ahogy az illenék. Ez is oka annak, hogy eltűnik a marha... Nemrégiben volt egy kormányzati ígéretféle, hogy a tehéntartók pénzbeli kedvezményt kapnak. Mostanában nagy csönd van róla, pedig mi várnánk azt a megsegítést... — Mégis, az állomány megtartását, fiatalítását tervezik... — Mert reménykedik az ember. Évekkel ezelőtt a marhatartásra rendezkedtünk be. Van járva kaszálónk, körbálázónk a széna gyűjtéséhez, tárolásához. A Lali fiúnk traktorvásárlásra adta be az igényt. Úgy tűnik, abból lesz valami, sőt azt mondták, öt évre levizsgáztatják. Silózó is van, vagyis gépesítettük a takarmánytermesztést. Nem lehet felrúgni egy ilyen termelési hátteret azért, mert nem jö be az a haszon, amennyi illenék bejönni a rengeteg munka után. — Lajos bácsi: nem sértem meg, ha azt kérdezem, ki a gazda ezen a tágas portán? Idős Takács Lajos az élénk szemű feleségére néz és azt mondja: — Hát ki lenne? Mindenki, aki dolgozik. A munka nehezebb részét a fiamék vállalják, de még mi sem adjuk fel. Már csak azért sem, hogy az ember érezze, nem értelmetlen az élete. A holnap mindenképpen a gyermekeké, meg az unokáké. Számítunk rá, hogy talán nemsokára nagyobb értelme — és becsülete — lesz a paraszti munkának és értéke a mezőgazdasági termékeknek. Most még nem ez a helyzet. És hiszünk a föld éltető, megtartó erejében. Adrian, a fiú unokánk Kőszegen szeretne tanulni, a mezőgazdasági technikumban. Ez amolyan családi középtávú terv. Az osztrák paraszt, illetve a nyugat-európai paraszt is általában tanult ember. Nem a semmiért vannak ők a világ mezőgazdasági termelésének élvonalában. A kislány, Nikoletta is nagyon törekvő, házias, belőle akár háziaszszony, akár kereskedő vagy egyéb szakember lesz, biztosan megállja a helyét... Szeretném látni, ahogy önállósodnak majd. Mit beszélek, de soká lesz az még! Igaz, nem lehet tudni: nemrég még óvodás korúak voltak... Megint a tehenekre fordítjuk a szót, hiszen az állomány a megélhetés forrása, s minden bizonnyal egyre inkább az lesz. Most tizennégy a fejős és naponta ennek megfelelő mennyiséget visznek a csarnokba. Valamennyit a háztól is elvisznek, ahogy ez évszázados hagyomány falun. Ismerek olyan családot, akik ötven éve ugyanazon portára járnak tejért reggel és este. S el sem tudnák képzelni, hogy máshonnan „hordanák” a tejet. Mariska néni miközben előkészít 16 adag ablakot, aminek szeletelt répa, krumpli, keverten árpa és kukoricadara a kelléke, azt magyarázza: a nagyobbik daráló osztrák, azon a Lali darál, mert ahhoz ő ért a legjobban. A kisebbiken korábban a Lajos bácsi apríttatta a szemet, de ezt csak akkor kapcsolnák be, ha emezzel váratlanul történne valami. Meg a Lajos bácsit különben is kímélik a gépektől, ő inkább a szénát készíti elő, elrendezi az almot, a pajtából áthord amit kell, meg amit tud. De csak kímélje magát... — Tetszik tudni, mennyit kellene, hogy fizessenek a tej literjéért? Legalább 25 forintot. Ez sem lenne sok, de azt mondaná az ember: no, ez már valami, mert a haszonnak is jobban volna látszata —magyarázza Mariska néni. Közben összeállítja a nyolcadik, a kilencedik... vödör ablakot, megjegyezve, hogy a tehén is kölcsön ad ám. Ha kap, akkor lehet várni is tőle. Cseppet sem cáfolom az igazságát és egyetértek a tej termelői árának indokolt emelésével is. Erzsébet asszony elnézést kér, az átellenben lakó utcabeliekhez megy tárcsázási ügyben, ahogy reggel megbeszélték. Nikoletta úgy köszön el, hogy kezet csókolom. Lajos bácsi és Mariska néni pedig a nevelő tavaszt is várják, hadd nőjön a lucerna és a kaszáló füve. Ilyenkortájt rohamosan rövidül a kazal, apad a pajta aranytartaléka, noha szénafélékkel is kitartanak az újig. Csak jó látni a növekedő utánpótlást... Mariska néni répaszalatekből, krumpliból, darált árpából és kukoricából állítja össze az ablakot Idősebb Takács Lajos Nikoletta játszik is, segít is Sokat fizet, aki nem fizet (időben) Az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) átfogóan és egységesen az adózás rendjét, vagyis az adózás „hogyanját”, az adózók és az adóhatóságok kapcsolatrendszerét— kölcsönös jogait és kötelezettségeit — vonta szabályozási körébe. Az elmúlt idők adózási és adóztatási tapasztalatai alapján a mulasztási bírság intézményét az Art. vezette be. Speciális pénzügyi — adójogi szankció, melyet más területeken nem alkalmaznak, célja: az adózási fegyelem erősítése. Mulasztási bírság elnevezés alatt az Art. az eddigiek során is kiterjedt jogkövetkezményegyüttest értett és olyan magatartások adójogi eszközökkel történő rosszallását tette lehetővé, amelyek ugyan nem jelentik az adózói főkötelezettségek (például bevallás, adófizetés) teljes megtagadását, de az adókötelezettségek „népes családjához” tartozó úgynevezett részkötelezettségek teljesítésének elmulasztásával, határidőn túli vagy hibás, hiányos teljesítésével veszélyeztetik, illetve jelentősen nehezítik az adórendszer egészének működését. A törvénymódosítás egyik — nem titkolt — célja éppen az volt, hogy a szankciók szigorítása erősítse meg az adózói fegyelmet és a jogkövetkezmények ösztönözzék az adózókat a jogszabályok követésére. Mindezen célok szem előtt tartásával a módosítás nem egyszerűen felemelte az egyes magatartásokért kiszabható bírságok mértékét, hanem igyekezett a szóba jöhető kötelezettségszegések között olyan csoportokat kialakítani, amelyekre azonos típusú jogkövetkezményt enged alkalmazni, illetőleg amelyeknél a mulasztás pótlásának kikényszerítése az adózás érdeke. Napjainkban kialakultak már olyan adóérdekeket súlyosan veszélyeztető magatartások, amelyekkel szemben a sima bírságolás nem tűnik elég hatékony eszköznek, ezért a törvénymódosítás intézkedésekkel is kiegészíti az Art. jogkövetkezményeket tárgyaló fejezetét. A változások lényege, a mulasztási bírság alkalmazásának egyes esetei: a./ Bevallási késedelem Ebben a bekezdésben a törvény meghatározza a bírság alapját, valamint azt is, hogy meddig tekinthető késedelmesnek az adózó magatartása. Eszerint az adózó a késedelmes bevallás jogkövetkezményeivel számolva addig nyújthatja be a bevallását, ameddig önként, az adóhatóság felszólítását vagy ellenőrzését megelőzően tesz eleget a kötelezettségének, még ha az eredeti határidőt túllépte is. A mulasztási bírság-mértékek nem változtak, viszont jelentősen megrövidültek a késedelmi időintervallumok, amelyekhez az emelkedő mértékű, százalékban meghatározott bírságot hozzárendelik. így 15 nap késedelem 5 százalék, 15—30 napig terjedő késedelem 20 százalék, a 30 napot meghaladó késedelem már 30 százalék bírság kiszabását vonja maga után. Újdonság az 1994. január 1-jétől hatályos rendelkezésekben az is, hogy a bevallási késedelemért kiszabható bírság felső határát 100 000 forintban határozza meg a törvény. b./ Bevallás elmulasztása Az adóhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartásokból megállapítja, hogy az adózó bevallását nem nyújtotta be, 100 000 forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg a bírságot kiszabó határozatban — határidő tűzésével — az adózót teljesítésre hívja fel. Lényeges változás 1994. január 1-jétől, hogy az adóhatóságnak felszólítási kötelezettsége nincsen, a nyilvántartás adatai alapján a bevallás hiányának észlelésével a mulasztási bírság megállapítható. c. / — Az eljárási illetékfizetési kötelezettség nem megfelelő teljesítése vagy elmulasztása (bírság kiszabása az Illetékhivatal hatáskörébe tartozik), — a hibásan benyújtott bevallás és — a társasági adóval összefüggésben a feltöltési kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő összegű kiegészítése miatti bírságolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a jelenlegi szabályozásban nem változtak. d.Az adózó, aki munkáltatóként, kifizetőként, vagy adóbeszedőként a másoktól levont, beszedett adót nem fizeti be a törvény által előírt határidőre, a 20 százalékos mulasztási bírság mellett késedelmi pótlék fizetésére is kötelezett. Ha az adózó adólevonási kötelezettségét elmulasztotta, 20 százalékos mulasztási bírságot fizet. (Folytatjuk) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vas Megyei Igazgatósága Adóbírságok (1.) PRÓBÁLJA KI! Ha még sosem fizetett elő a HVG-re, most itt az alkalom. Legalább 58 oldal hír és információ minden héten. 8 SZÁM MINDÖSSZE 299 FT. Ha érdekli ajánlatunk, küldje el névjegyét vagy kitöltve az alábbi kupont: _________________________ Név:............................................. Cím:................................................... Tel:............................................ Címünk: 1300 Budapest 3. Pf. 20. Fax: 188-7101 Éljen ezzel az új előfizetőknek szóló ajánlattal április 25-ig. 1994. ÁPRILIS 11. HÉTFŐ ..........................MIMI.II. ........................................... UU_l Lopakodik a Develop Magyarországon is megkezdődött a német alapítású Develop cég japán gyártmányú fénymásolóinak és telefaxainak értékesítése. A Develop gyártmányok disztribútora az E. C. Port Irodarendszer Kft., amely az ország egyik legnagyobb kereskedelmi hálózatának, a teljesen magyar tulajdonban lévő Portcsoportnak a tagja. A Develop cég 1981-ben alakult meg Németországban, a Stuttgart melletti Gerlingenben. Jelenleg japán fénymásolókat, telefaxokat, különböző irodatechnikai berendezéseket gyártanak, illetve szerelnek össze, s Nyugat-Európában már meghatározó részesedést szereztek a piacon. Most épül ki az értékesítési hálózat. Vasi véradónaptár Ezen a héten az alábbi helyeken várják a véradókat: Április 11. hétfő: Zsira, Határőrség 10.00—14.00 óráig. Április 12. kedd: Körmend, művelődési ház 10.00—16.00 óráig. Április 13. szerda: Szombathely, Vértranszfúziós Állomás 7.30—10.00 óráig. Sárvár, Vagongyár 11.00—13.00 óráig. Április 14. csütörtök: Szombathely, Vértranszfúziós Állomás 7.30—11.00 óráig. Szentgotthárd, Határőség 13.00— 17.00 óráig. Április 15. péntek: Bejcgyertyános, kultúrotthon 8.00— 11.00 óráig. Sótony, kultúrotthon 14.00—18.00 óráig. Horvátzsidány, kultúrotthon 15.00—18.00 óráig. Életet ment, aki vért ad!