Vas Népe, 1995. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
1995. JÚLIUSI, SZOMBAT Több pontban is alkotmányellenesnek bizonyult a Bokros-csomag (Folytatás az 1. oldalról) hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az Alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. Az érintettek nem értesültek időben A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indokok melletti — áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók — és részben a munkavállalók — a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázat-áthárítás azonnali hatályba léptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szőkebb körére lennének jogosultak. Az MSZP képviselőcsoportja tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését Bizonytalan nyaralás Az Országgyűlés pénteki ülését követően tanácskozást tartott az MSZP frakciója. Többek között felszólalt Horn Gyula kormányfő és Bokros Lajos, a pénzügyi tárca irányítója. Az ülés központi témája a pénzügyminiszter nevével fémjelzett csomag alkotmánybírósági vizsgálata volt. A megbeszélést követően Szekeres Imre frakcióvezető az újságíróknak elmondta, hogy az MSZP képviselőcsoportja az eddigiekhez hasonlóan most is tiszteletben tartja a legfőbb bírói testület állásfoglalásait. Az egyeztetésen megállapodás született arról: a kormány július 6- ai ülésén áttekinti, hogy az Alkotmánybíróság határozata mennyiben változtatja meg az eredeti stabilizációs elképzeléseket. Mekkora bevételkiesés? Az MSZP képviselői egyetértettek abban, hogy szükség van azoknak a lépéseknek a kidolgozására, amelyek pótolhatják a legfőbb bírói testület döntése nyomán kieső — az állam kiadásait csökkentő — intézkedéseket. Abban is megállapodás tett: az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely a 21 törvénymódosítás egészének az elvetésére irányult. A legfőbb bírói testület ezzel megerősítette a csomag beterjesztési módjának és formájának alkotmányosságát. Másrészt az Alkotmánybíróság elfogadta azt az álláspontot, hogy adott esetben a rászorultság elvét kell érvényesíteni a szociális juttatások terén. Szekeres Imre egyelőre nem kívánt nyilatkozni arra a kérdésre, hogy mennyi kiesést jelent a költségvetésnek az Alkotmánybíróság határozata, mivel ez szerinte egyelőre felelőtlenség volna. Lesz „pótcsomag” A kormány most fogja elvégezni a szükséges számításokat, valószínűleg néhány napon belül tisztázódni fognak a döntés „Nem biztos, hogy jó az országnak” Horváth György, a Magyar Szocialista Párt szombathelyi elnöke szerint nem biztos, hogy jót tesz az országnak az Alkotmánybíróság döntése. Az egyes személyek valószínűleg örülnek a határozatnak, ám az ország nehéz helyzetében kérdéses, hogyan lehet fenntartani ezek után a pénzügyi stabilitást. „A működőképesség került veszélybe, nincs elég bevétel, nem tudni, miből fizetnek például emelt nyugdíjat”. A honoráriumok „megtébéztetésének” kudarcba fulladásáról az elnök elmondta, hogy nem kultúraellenességből értett egyet a törvénnyel, hanem azért, hogy egységes rend legyen ezen a területen is. született, hogy a frakció is részt fog venni a konkrét döntések kidolgozásában, ha szükséges, akkor nyáron is tart üléseket. Amennyiben szükség lesz a parlament rendkívüli ülésszakának összehívására, a szocialisták készek részt venni a törvénykezésben. A frakcióvezető emlékezteanyagi következményei. A frakcióvezető úgy vélekedett, hogy Bokros Lajos nem fogta fel kudarcként az Alkotmánybíróság döntését. A pénzügyminiszter a frakció előtt elmondta: változatlanul az a kötelezettsége, hogy a stabilizációt biztosítsa, ezért ki fogja dolgozni a megteendő lépéseket. FÓKUSZ Ellenzéki pártok az Alkotmánybíróság döntéséről Ez már jogállam A kormánynak a parlamenti vita során meg kellett volna fontolnia az ellenzéknek a Bokros-csomaggal kapcsolatos érveit és kifogásait, s akkor talán elkerülhette volna, hogy alkotmányellenes törvényt hozzon — hangzott el a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz—Magyar Polgári Párt pénteki közös sajtótájékoztatóján. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője szerint a bírák döntése azt bizonyítja, hogy hazánk stabil jogállam, ahol működnek a polgári demokrácia eszközei. Úgy értékelte, hogy e döntés megállítanának; ilyen csapda az Alkotmánybíróság is. A kereszténydemokrata politikus saját felelősségét abban látja, hogy a köztársasági elnöknek nem a csomag aláírása előtt, hanem Mi kell még? Dr. Gömbös Ferenc, a Magyar Demokrata Fórum Vas megyei elnöke éppen a saját szakmájában található „felfordulással” volt elfoglalva tegnap délután. A fogorvos-politikus természetesen hírét vette a határozatnak, és „nem lepte meg”. Dr. Gömbös Ferenc szerint „szenesére még működik az országban az alkotmányosság”. A politikus személyi konzekvenciák levonását várja: „a botrányok után mi kell még Bokros Lajos lemondásához?” Valamint azt, hogy ezután higgadtabb, megfontoltabb kormányzati lépésekkel rukkol elő a szocialista-szabaddemokrata koalíció. nyomán a stabilizációs csomag és az arra épülő pótköltségvetés gyakorlatilag megbukott. Arra is felhívta a figyelmet: ha Göncz Árpád köztársasági elnök aláírás előtt normakontrollra küldte volna a törvényt az Alkotmánybíróságnak, akkor az Országgyűlés talán már a pénteki ülésnapon elvégezhette volna a szükséges korrekciókat. Kónya Imre úgy vélte: a bírák méltó bizonyítványát állították ki a koalíció egyéves működésének. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője azt javasolta, hogy a koalíciós pártok időnként olvasgassák saját pártjuk programját és az alaptörvényt, így talán elkerülhetik az ehhez hasonló hibákat. Elmondta azt is: lehet, hogy az általa többször gőzhengerhez hasonlított koalíció hatástalaníthatja az ellenzéki tányéraknákat, de vannak olyan „csapdák”, amelyek egy tankot is csak azt követően kívánt nagyobb alkotmányos érzékenységet. Hányszor kell még megbuknia a gazdaságpolitikának, hogy a miniszterelnök levonja a szükséges személyi konzekvenciákat? — tette fel a kérdést Orbán Viktor, a Fidesz—Magyar Polgári Párt elnöke. A kabinet elmúlt egyévi működését a kudarc és a botrányok éveként értékelte, amelyben a kormány az „alkotmányosság lopakodó felszámolásának útját” járta. Példaértékűnek tartotta, hogy az alkotmánybírák—miközben néhányuk mandátuma hamarosan lejár — személyes érdekeik fölé tudtak emelkedni, miközben a köztársasági elnök — aki megválasztása előtt néhány nappal aláírta a Bokros-csomagot — az MSZP—SZDSZ kormány partnere lett a nyugtalanság és bizalmatlanság kialakításában. Személyi szám nélkül Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31 -éig alkalmazható személyiszám-használatot 1999. december 31-éig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991- ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. O A.A-------- MEGKÉRDEZTÜK Léket kapott a Bokros-csomag: elsüllyed? • Tímár Dr. Hankó Faragó Miklóst nem lepte meg az Alkotmánybíróság döntése. A vasi szabaddemokrata országgyűlési képviselő — aki tegnap tőlünk értesült a változásokról — nem örül a határozatnak, de nem is háborította fel a dolog. Úgy véli, „alapjaiban érinti a Bokros-csomagot az Alkotmánybíróság döntése”. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kormány összehívja majd a képviselőket egy nyári, rendkívüli ülésszakra. „Már úgy nézett ki, normalizálódik a költségvetés helyzete, most lehet, hogy minden borulni fog” — fűzte hozzá. Dr. Hankó Faragó Miklós úgy tudja, korábban sokakban felmerült, hogy a honoráriumokra biztosítási jogviszony nélkül nem lehet 44 százalékos tb-járulékot rakni. A gyedet és a gyest érintő alkotmánybírósági döntésre az indoklás ismerete nélkül nem kívánt reagálni. Kérdésünkre — a határozat után meg kell-e fontolnia Bokros Lajosnak, hogy távozzon a posztjáról — a szabaddemokrata politikus azt válaszolta, hogy ezt nem tartja szükségesnek. Hozzáfűzte: azt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az Alkotmánybíróság minden érdek feletti, független határozatot hozott. A vasi országgyűlési képviselő úgy látja, a Bokroscsomag a március 12-ei „robbanása” után — az egyeztetések miatt — rengeteg változáson ment keresztül. Dr. Hankó Faragó Miklós úgy hitte, ebben a kérdésben társadalmi konszenzus születik majd. De most, mint mondta, minden kezdődik elölről... GLOSSZA • •Ünnepi fogsor Egy kis találékonyságért sose mentünk a szomszédba, még olyan rossz, vagy még rosszabb nem volt, hogy azonnal ne kerestünk volna alóla valamilyen kibúvót. Most, hogy a fogászati árak is közhírré tétettek, a hoppon maradt fognélküliek (statisztikák szerint hat-nyolc foga vagy rossz, vagy hiányzik a magyar embereknek) máris lázasan keresik, mit lehet tenni, hogy a pénz is megmaradjon, és fog is kerüljön a szájba. Az ugyan ingyenes, hogy kivárjuk fogaink teljes romlását, s akkor a fogorvos csak megpöccinti, s többet garantáltan nem fog fájni, hacsak a helye nem. A foghúzás, mint sürgősségi ellátás, továbbra is ingyenes. Ravasz és találékony embertársaink azonban másként gondolkodnak. A napokban árulta el az egyik, hogy ő hogyan fog kitolni az állammal és a fogorvosokkal. Ötlete nem újkeletű, a sógorától csente el. A sógora, aki nagy tudományos szaktekintély, szintén lopta másvalakitől. Történt, hogy a tudományos szaktekintélyű sógornak hirtelen előadást kellett tartani valamely nagyhírű külhoni város nagyhírű egyetemén. Fölkészültsége tökéletes volt, fejében glédában álltak tudományágának adatai, legújabb kutatási eredményei, nyelvtudása, jegyzetei, illusztrációi tökéletesek. Egyvalami azonban tökéletlen volt. A fogsora. Elöl, „a kirakatban" , minden második fog helyén rés tátongott, s mivel a levegőjárás is megváltozott, ettől még kicsit pösze is lett. Hallott már valaki nagy tudományt pöszén előadva? Elvágtatott egy fogtechnikushoz. Fél nap alatt „foga nőtt". Patyomkin fogsora, kirakat fogsora. Rágni nem tudott vele, de beszélni igen. Mikor hazajött, kivette és betette a spájzba. Kivárta vele a következő előadást. Ebédnél megfeledkezett a fogtechnikus intelmeiről, s beleharapott egy almába. Többé sose hívták meg sehová. -tria- Nyári szabadságon a parlament (Lakatos Ferenc karikatúrája)