Vas Népe, 1995. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

1995. JÚLIUSI, SZOMBAT Több pontban is alkotmányellenesnek bizonyult a Bokros-csomag (Folytatás az 1. oldalról) hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorult­ság szerint járó juttatásokká ala­kítsák át, feltéve, hogy megfele­lő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az állam­nak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénz­ügyi, gazdasági helyzetére vo­natkozó szempontok mellett fi­gyelembe kell vennie az Alkot­mánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró ren­delkezéseit is. A stabilizációs törvénycso­mag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalma­zó szabályait 1995. július 1-jé­­vel léptette hatályba, e követel­ménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a kereső­képtelenség huszadik napját kö­vetően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkálta­tó által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelke­zést az Alkotmánybíróság meg­semmisítette, s az nem lép ha­tályba. Az érintettek nem értesültek időben A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó ter­hek részbeni — arányos és al­kotmányos indokok melletti — áthárítása a biztosítottakra, ille­tőleg a munkáltatókra, önmagá­ban nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismer­jék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogá­solt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók — és részben a munkavállalók — a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kény­telenek viselni, hogy erre meg­felelő tartalékolással felkészül­hettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kocká­zat-áthárítás azonnali hatályba léptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minő­sítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a ren­delkezést is, amely negyven­négy százalékos társadalombiz­tosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifi­zetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társada­lombiztosítási ellátást. Az ellen­szolgáltatás nélküli fizetési kö­telezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrá­nyos megkülönböztetésnek szá­mít az is, hogy a törvény a kie­gészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszo­rosára, a más vállalkozók társa­dalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet vég­zők változatlanul csupán az el­látások szőkebb körére lenné­nek jogosultak. Az MSZP képviselőcsoportja tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését Bizonytalan nyaralás Az Országgyűlés pénteki ülését követően tanácskozást tar­tott az MSZP frakciója. Többek között felszólalt Horn Gyu­la kormányfő és Bokros Lajos, a pénzügyi tárca irányítója. Az ülés központi témája a pénzügyminiszter nevével fémjel­zett csomag alkotmánybírósági vizsgálata volt. A megbeszélést követően Szekeres Imre frakcióvezető az újságíróknak elmondta, hogy az MSZP képviselőcsoportja az eddigiekhez hasonlóan most is tiszteletben tartja a legfőbb bí­rói testület állásfoglalásait. Az egyeztetésen megállapodás szü­letett arról: a kormány július 6- ai ülésén áttekinti, hogy az Al­kotmánybíróság határozata mennyiben változtatja meg az eredeti stabilizációs elképzelé­seket. Mekkora bevételkiesés? Az MSZP képviselői egyet­értettek abban, hogy szükség van azoknak a lépéseknek a ki­dolgozására, amelyek pótolhat­ják a legfőbb bírói testület dön­tése nyomán kieső — az állam kiadásait csökkentő — intézke­déseket. Abban is megállapodás tett: az Alkotmánybíróság el­utasította azt az indítványt, amely a 21 törvénymódosítás egészének az elvetésére irá­nyult. A legfőbb bírói testület ezzel megerősítette a csomag beterjesztési módjának és for­májának alkotmányosságát. Másrészt az Alkotmánybíróság elfogadta azt az álláspontot, hogy adott esetben a rászorult­ság elvét kell érvényesíteni a szociális juttatások terén. Szekeres Imre egyelőre nem kívánt nyilatkozni arra a kérdés­re, hogy mennyi kiesést jelent a költségvetésnek az Alkotmány­­bíróság határozata, mivel ez szerinte egyelőre felelőtlenség volna. Lesz „pótcsomag” A kormány most fogja elvé­gezni a szükséges számításokat, valószínűleg néhány napon be­lül tisztázódni fognak a döntés „Nem biztos, hogy jó az országnak” Horváth György, a Magyar Szocialista Párt szombathelyi elnöke szerint nem biztos, hogy jót tesz az országnak az Al­kotmánybíróság döntése. Az egyes személyek valószínűleg örülnek a határozatnak, ám az ország nehéz helyzetében kér­déses, hogyan lehet fenntartani ezek után a pénzügyi stabili­tást. „A működőképesség került veszélybe, nincs elég bevé­tel, nem tudni, miből fizetnek például emelt nyugdíjat”. A ho­noráriumok „megtébéztetésének” kudarcba fulladásáról az elnök elmondta, hogy nem kultúraellenességből értett egyet a törvénnyel, hanem azért, hogy egységes rend legyen ezen a te­rületen is. született, hogy a frakció is részt fog venni a konkrét döntések ki­dolgozásában, ha szükséges, akkor nyáron is tart üléseket. Amennyiben szükség lesz a parlament rendkívüli ülésszaká­nak összehívására, a szocialis­ták készek részt venni a tör­vénykezésben. A frakcióvezető emlékezte­anyagi következményei. A frak­cióvezető úgy vélekedett, hogy Bokros Lajos nem fogta fel ku­darcként az Alkotmánybíróság döntését. A pénzügyminiszter a frakció előtt elmondta: változat­lanul az a kötelezettsége, hogy a stabilizációt biztosítsa, ezért ki fogja dolgozni a megteendő lé­péseket. FÓKUSZ Ellenzéki pártok az Alkotmánybíróság döntéséről Ez már jogállam A kormánynak a parlamenti vita során meg kellett volna fontolnia az ellenzéknek a Bokros-csomaggal kapcsola­tos érveit és kifogásait, s akkor talán elkerülhette volna, hogy alkotmányellenes törvényt hozzon — hangzott el a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz—Magyar Polgári Párt pénteki kö­zös sajtótájékoztatóján. Szabó Iván, az MDF frakció­­vezetője szerint a bírák döntése azt bizonyítja, hogy hazánk sta­bil jogállam, ahol működnek a polgári demokrácia eszközei. Úgy értékelte, hogy e döntés megállítanának; ilyen csapda az Alkotmánybíróság is. A keresz­ténydemokrata politikus saját felelősségét abban látja, hogy a köztársasági elnöknek nem a csomag aláírása előtt, hanem Mi kell még? Dr. Gömbös Ferenc, a Magyar Demokrata Fórum Vas me­gyei elnöke éppen a saját szakmájában található „felfordulás­sal” volt elfoglalva tegnap délután. A fogorvos-politikus ter­mészetesen hírét vette a határozatnak, és „nem lepte meg”. Dr. Gömbös Ferenc szerint „szenesére még működik az or­szágban az alkotmányosság”. A politikus személyi konzek­venciák levonását várja: „a botrányok után mi kell még Bok­ros Lajos lemondásához?” Valamint azt, hogy ezután higgad­tabb, megfontoltabb kormányzati lépésekkel rukkol elő a szo­cialista-­szabaddemokrata koalíció. nyomán a stabilizációs csomag és az arra épülő pótköltségvetés gyakorlatilag megbukott. Arra is felhívta a figyelmet: ha Göncz Árpád köztársasági elnök alá­írás előtt normakontrollra küld­te volna a törvényt az Alkot­mánybíróságnak, akkor az Or­szággyűlés talán már a pénteki ülésnapon elvégezhette volna a szükséges korrekciókat. Kónya Imre úgy vélte: a bírák méltó bizonyítványát állították ki a koalíció egyéves működé­sének. Isépy Tamás, a KDNP frak­cióvezetője azt javasolta, hogy a koalíciós pártok időnként olvas­gassák saját pártjuk programját és az alaptörvényt, így talán el­kerülhetik az ehhez hasonló hi­bákat. Elmondta azt is: lehet, hogy az általa többször gőzhengerhez hasonlított koalíció hatástala­níthatja az ellenzéki tányérak­nákat, de vannak olyan „csap­dák”, amelyek egy tankot is csak azt követően kívánt na­gyobb alkotmányos érzékeny­séget. Hányszor kell még megbuk­nia a gazdaságpolitikának, hogy a miniszterelnök levonja a szük­séges személyi konzekvenciá­kat? — tette fel a kérdést Orbán Viktor, a Fidesz—Magyar Pol­gári Párt elnöke. A kabinet elmúlt egyévi mű­ködését a kudarc és a botrányok éveként értékelte, amelyben a kormány az „alkotmányosság lopakodó felszámolásának út­ját” járta. Példaértékűnek tartotta, hogy az alkotmánybírák—miközben néhányuk mandátuma hamaro­san lejár — személyes érdekeik fölé tudtak emelkedni, miköz­ben a köztársasági elnök — aki megválasztása előtt néhány nappal aláírta a Bokros-csoma­got — az MSZP—SZDSZ kor­mány partnere lett a nyugtalan­ság és bizalmatlanság kialakítá­sában. Személyi szám nélkül Alkotmányellenesnek minő­sítette és megsemmisítette a tes­tület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31 -éig alkal­mazható személyiszám-haszná­­latot 1999. december 31-éig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991- ben kimondta, hogy a korláto­zás nélkül használható, általá­nos és egységes személyazono­sító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért al­kotmányellenes. O A.A--------­ MEGKÉRDEZTÜK Léket kapott a Bokros-csomag: elsüllyed? • Tímár Dr. Hankó Faragó Miklóst nem lepte meg az Alkot­mánybíróság döntése. A vasi szabaddemokrata országgyű­lési képviselő — aki tegnap tőlünk értesült a változások­ról — nem örül a határozat­nak, de nem is háborította fel a dolog. Úgy véli, „alapjaiban érin­ti a Bokros-csomagot az Al­kotmánybíróság döntése”. Nem tartja elképzelhetetlen­nek, hogy a kormány össze­hívja majd a képviselőket egy nyári, rendkívüli ülés­szakra. „Már úgy nézett ki, normalizálódik a költségve­tés helyzete, most lehet, hogy minden borulni fog” — fűzte hozzá. Dr. Hankó Faragó Miklós úgy tudja, korábban sokak­ban felmerült, hogy a honorá­riumokra biztosítási jogvi­szony nélkül nem lehet 44 százalékos tb-járulékot rakni. A gyedet és a gyest érintő al­kotmánybírósági döntésre az indoklás ismerete nélkül nem kívánt reagálni. Kérdésünkre — a határo­zat után meg kell-e fontolnia Bokros Lajosnak, hogy tá­vozzon a posztjáról — a sza­baddemokrata politikus azt válaszolta, hogy ezt nem tart­ja szükségesnek. Hozzáfűzte: azt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az Alkot­mánybíróság minden érdek feletti, független határozatot hozott. A vasi országgyűlési kép­viselő úgy látja, a Bokros­csomag a március 12-ei „rob­banása” után — az egyezteté­sek miatt — rengeteg válto­záson ment keresztül. Dr. Hankó Faragó Miklós úgy hitte, ebben a kérdésben tár­sadalmi konszenzus születik majd. De most, mint mondta, minden kezdődik elölről... GLOSSZA • •Ünnepi fogsor Egy kis találékonyságért sose mentünk a szomszédba, még olyan rossz, vagy még rosszabb nem volt, hogy azonnal ne keres­tünk volna alóla valamilyen kibúvót. Most, hogy a fogászati árak is közhírré tétettek, a hoppon maradt fognélküliek (statisztikák szerint hat-nyolc foga vagy rossz, vagy hiányzik a magyar embe­reknek) máris lázasan keresik, mit lehet tenni, hogy a pénz is megmaradjon, és fog is kerüljön a szájba. Az ugyan ingyenes, hogy kivárjuk fogaink teljes romlását, s akkor a fogorvos csak megpöccinti, s többet garantáltan nem fog fájni, hacsak a helye nem. A foghúzás, mint sürgősségi ellátás, továbbra is ingyenes. Ravasz és találékony embertársaink azonban másként gondol­kodnak. A napokban árulta el az egyik, hogy ő hogyan fog kitolni az állammal és a fogorvosokkal. Ötlete nem újkeletű, a sógorától csente el. A sógora, aki nagy tudományos szaktekintély, szintén lopta másvalakitől. Történt, hogy a tudományos szaktekintélyű sógornak hirtelen előadást kellett tartani valamely nagyhírű kül­honi város nagyhírű egyetemén. Fölkészültsége tökéletes volt, fe­jében glédában álltak tudományágának adatai, legújabb kutatási eredményei, nyelvtudása, jegyzetei, illusztrációi tökéletesek. Egyvalami azonban tökéletlen volt. A fogsora. Elöl, „a kirakat­ban" , minden második fog helyén rés tátongott, s mivel a levegő­járás is megváltozott, ettől még kicsit pösze is lett. Hallott már valaki nagy tudományt pöszén előadva? Elvágtatott egy fogtech­nikushoz. Fél nap alatt „foga nőtt". Patyomkin fogsora, kirakat fogsora. Rágni nem tudott vele, de beszélni igen. Mikor hazajött, kivette és betette a spájzba. Kivárta vele a következő előadást. Ebédnél megfeledkezett a fogtechnikus intelmeiről, s belehara­pott egy almába. Többé sose hívták meg sehová. -tria- Nyári szabadságon a parlament (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next