Vas Népe, 1996. március (41. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

1996. március 1. PÉNTEK Kinevezték Medgyessy Pétert Tegnap délelőtt a gazdasági bizottság ülésén Medgyessy Péter ismételten leszögezte, hogy olyan gazdaságpolitikai vonalveze­tés híve, amely megőrzi a stabilizáció eredményeit, és megte­remti a dinamikusabb gazdasági növekedés feltételeit. Ebben Medgyessy Péter egyik kulcskérdésnek az inflá­ció csökkentését tartja, de hatá­rozottan ellenezné az erre irá­nyuló erőltetett, mesterséges lé­péseket. A jelölt megerősítette, hogy az államháztartás reform­jának elkötelezett híve. A szoci­ális ellátórendszerek átalakítása azonban hosszú folyamat, s a je­lenlegi kormányzat a rendszer alapjainak lerakását és az átala­kulás elindítását vállalhatja. Ez utóbbit azonban mihamarabb meg kell tenni, mert nincs hová hátrálni — hangoztatta Med­gyessy Péter a költségvetési bi­zottság előtt. 1995: egy jó év A tavalyi gazdasági folyama­tokat értékelve Medgyessy elis­meréssel szólt arról, hogy a gaz­dasági egyensúly javulása mel­lett a gazdasági növekedés is fennmaradt, hiszen a GDP 2 szá­zalékkal növekedett. Gyorsult az export, s javult a kivitel ösz­­szetétele. Kiemelkedő ered­mény született 1995-ben a pri­vatizációban, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 4,1 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett tavaly Magyarországra. A ked­vezőtlen folyamatok között em­lítette a magas inflációt. Az egyensúlytalanság és az infláció fő oka Medgyessy Péter szerint az államháztartás és a költség­­vetés hiánya. Ahhoz, hogy a ma­gyar gazdaság adottságaiból 4-5 százalékos éves GDP-növeke­­dést el lehessen érni, az inflációt az idén 20 százalékra, jövőre 15 százalékra kell leszorítani, hogy 1998-ban értéke 10-15 százalék között legyen. Medgyessy Péter az MNB ez irányú lépéseit jónak találja, bár szerinte lehetne bát­rabban is cselekedni. Az árfo­lyam-politikában a kiszámítha­tóság híve, s reméli, hogy a má­sodik félévben a csúszóleérté­kelés mértéke csökkenthető lesz. Képviselői kérdésre vála­szolva elmondta, hogy a megta­karítások növekedését is kulcs­­fontosságúnak tekinti, s így a befektetések reálkamatának mindenképpen meg kell marad­nia. Az infláció alá még átmene­tileg sem mehetnek a kamatok. Reform, átalalkítás Az államháztartás tartós egyensúlya Medgyessy Péter szerint csak az intézményi strukturális átalakítás követke­zetes megvalósításával érhető el. A nyugdíj és egészségügy­biztosítás területén működőké­pes intézményrendszert kell lét­rehozni olyant, amely összehan­golt, hatékony és igazságos. A megvalósításban szerinte együtt kell működni a szociális partne­rekkel, s a velük való párbeszéd­ben korrekt, de elszánt partner kíván lenni Medgyessy Péter. A rendszer alapelemei között em­lítette az öngondoskodás minél nagyobb térnyerését. A folya­mat hatásai messze túl vezetnek a szociális rendszer átalakítá­sán, mert megtakarításösztönző elemeivel a gazdasági növeke­déshez is hozzájárul, ideértve a tőkepiaci intézmények fejlődé­sét is. Képviselői felvetésre vá­laszolva leszögezte, hogy néze­tei szerint nem lehetséges a társadalombiztosítási önkor­mányzatok államosítása, de megoldást kell találni arra az el­lentmondásra, hogy az önkor­mányzatok hiányát az állam ga­rantálja. Az úgynevezett társa­dalombiztosítási adó ügyében nem kívánt határozottan állást foglalni, de mint mondta a gon­dolat nem feltétlenül rossz. Új adótörvényt! Az adórendszer átalakításá­nak híve vagyok — hangoztatta Medgyessy Péter, aki szerint a személyijövedelemadó-tör­­vényt mindenképpen meg kell változtatni. Csökkenteni kell a magas kulcsokat, és el kell érni a terhek jobb térítését. Az átalakí­táshoz a forrásokat az állami ki­adások csökkentésében szeretné megtalálni, de legvégső esetben azt is elképzelhetőnek tartja, hogy más adók növelésével te­remtsék meg a személyijövede­­lemadó-rendszer megváltozta­tásának feltételeit. Kérdésre vá­laszolva leszögezte, hogy a gyermekek utáni adókedvez­mény visszahozatalát nem tartja célszerűnek, de megfontolandó­nak tartja olyan intézkedések ki­dolgozását, amelyek lehetővé teszik az eltartottak számának figyelembevételét. A délután kinevezett pénz­ügyminiszter hangsúlyozta a nemzetközi szervezetekhez az OECD-hez és az EU-hoz törté­nő csatlakozás fontosságát, de kiemelte azt is, hogy elsősorban az odavezető út a lényeg, vagyis hogy kialakuljanak a csatlako­zás feltételeit jelentő intéz­ményrendszerek. A Nemzetkö­zi Valutaalappal kapcsolatban elmondta, hogy az IMF elvárá­sai egybeesnek a magyar gazda­ság érdekeivel. Ugyanakkor kérdésre válaszolva, nem zárta ki, hogy adott témákban vitatha­tók az IMF egyes kívánságai, amennyiben nem a magyar gaz­daság adottságaiból indulnak ki. Reményei szerint a közeljövő­ben megtörténik Magyarország OECD-csatlakozása, és az IMF- fel is aláírható lesz a szerződés. A miniszter életrajza Medgyessy Péter 1942. október 19-én született Buda­pesten. Erdélyi származású, szülei a világháború után ke­rültek a fővárosba. A Petőfi Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Má­sodik próbálkozásra vették fel a Marx Károly Közgazda­ság-tudományi Egyetemre. A diploma megszerzése után, 1966-tól 1982-ig a Pénzügyminisztérium több területén dolgozott. 1982-től 1986- ig pénzügyminiszter­helyettes, majd 1986-tól 1987- ig pénzügyminiszter. 1987-ben nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, amely tisztséget 1990. május 23-áig látott el. A rendszerváltás után egy francia magánbank, a Paribas Bank Rt. (francia érdekeltsé­gű befektető-tanácsadó vál­lalkozás) ajánlatát fogadta el, ahol elnök-vezérigazgató­ként dolgozott 1994-ig. 1994 szeptemberétől a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt. elnök-ve­zérigazgatója. 1987-től 1989-ig az MSZMP KB tagja volt. 1973-tól a Nemzetközi Ál­lami Pénzügyi Intézet igaz­gatósági tagja. 1988-tól a Széchenyi István Alapítvány kuratóriumának elnökhelyet­tese. 1994-ben — 4 évre — a Magyar Golf Szövetség elnö­kévé választották. 1982-ben a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tették ki. 1969 óta nős, 1969-ben született Ildikó lánya, 1970- ben Gergely fia. 1990-ben el­vált, 1991-ben újra megnő­sült. KRÓNIKA Feketegazdaság: homályos üzletek némi politikai háttérrel A büntetőjog gazdasági bűn­­cselekményekre vonatkozó fe­jezete a rendszerváltozás óta harminchétszer változott, az öt­ven tényállás-kategória öt kivé­telével vagy új, vagy módosí­tott, ami még inkább szükséges­sé teszi, hogy a feketemunka el­leni küzdelemben az érintett hatóságok, hivatalok egy nyel­ven beszéljenek, s munkájukat rendszeresen egyeztessék. Ezt hangoztatta csütörtökön Szegeden a feketegazdaság elle­ni küzdelem kormánybiztosa, Bencze József. A kormánybiztos néhány adattal is szolgált a feketegazda­ság „költségvetést karcsúsító” hatásáról. A jövedéki termékek ellenőrzésénél például tavaly csaknem 4 milliárd forint jöve­déki bírságot szabtak ki, az el­kobzott vámáru értéke pedig megközelítette a 3 milliárdot. A kutatók szerint 1994 végére a fe­ketegazdaság GDP-hez vi­szonyított aránya 30 százalék volt; tavaly a kormány számos intézkedésével némileg sikerült megtörni a feketegazdaság nö­vekedését, de megállítani nem — mondta. Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy több gazdasági jog­sértő igyekezett politikai kap­csolatai mögé bújni, ami lassí­totta bizonyos gazdasági bűn­­cselekmények felderítését; tény — tette hozzá —, hogy az ilyen jellegű összefüggéseket eddig jogilag még nem sikerült bizo­nyítani. A szervezett bűnözés öntörvénye, hogy a nagypoliti­kát is célba veszi — mondta —, ezért is kell összeférhetetlenségi törvénynek rendeznie a gazda­ság és a politika kapcsolatát. A téli hideg és egy csőtörés produkálta ezt a jégcsapsort a budapesti Lánchídnál Otthon kevert olaj Adócsalás és jövedékkel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt B. Gy. győri lakos ellen büntetőeljárást folytat a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság gazda­ságvédelmi osztálya. A gyanú­sított , a B. Oil cég tulajdonosa­ként legalább másfél millió liter különös módon előállított dízel- és tüzelőolajat értékesített. Az árut olyan komponensekből keverte össze, amelyek nem mi­nősülnek jövedéki terméknek — így fogyasztási adót, útala­pot, környezetvédelmi termék­díjat „nem tartalmaznak” —, az olaj viszont jövedéki termék. Mintegy 60 millió forint adó be­fizetése maradt el az ügylet so­rán. A gázolajhoz nagymérték­ben hasonló színű és állagú „gyártmányt” a gyanúsított számlára értékesítette, árukész­letének legalizálását fiktív számlákkal oldotta meg. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Mire jutott az olajgate-et vizsgáló bizottság? • MTI-információ Zárt ajtók mögött tárgyalt csütörtök reggeltől késő délutánig a magyar— orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasz­nosításával kapcsolatos összeférhetetlenségeket, valamint a politikai dön­téshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetle­ges összefonódását vizsgá­ló bizottság. Az ülést követően Demeter Ervin (MDF), a bizottság el­nöke szűkszavúan annyit mondott az érdeklődő új­ságíróknak: beigazolódni látszik az ellenzék feltevése, miszerint fennállt az össze­férhetetlenség az orosz adósság leépítését célzó szerződéskötési lehetősé­gek odaítélésénél. Hozzátette: a bizottság még legalább egy alkalom­mal ülésezik, hogy tisztán lásson az olajgate néven el­­híresült ügyben. A jegyző­könyvet előreláthatólag má­jus közepén zárják a parla­ment elé. Hujber Ottó vállalkozó, az Intertraverz Részvény­­társaság elnök-vezérigazga­tója — aki tagja volt az orosz államadósság rende­zésére alakult tárcaközi bi­zottságnak, s akit csütörtö­kön hallgatott meg a bizott­ság — az újságírók kérdésé­re elmondta: a tárcaközi bizottság nem osztogatta a „jó üzleteket”, hanem üte­mezte az adósságot. Az általa képviselt cégek egyébként olajkereskede­lemmel soha nem foglal­koztak. Leszögezte, hogy az ellenkező híresztelésekkel szemben a pályázatok sem voltak titkosak. GLOSSZA Nyugdíjba jutás Majdnem minden második ember úgy ment nyugdíjba tavaly Magyarországon, hogy nem volt „nyugdíjérett”. A friss nyug­díjasok negyven százaléka, a most érvényes korhatár előtt, vagy rokkantnyugdíjasként vonult vissza a munkából. Munka­helyük megszűnésével, sokaknak talán ez az utolsó mentsváruk, hogy még ha nem is magas, de legalább biztos havi járandósá­got hozzon a postás. Akit nem gyötör betegség, nem használó­dott el túlságosan—nyilván nagy különbségek vannak munka­helyek és munkahelyek között—persze sokkal szívesebben dol­gozna. Utóbb aztán a saját bőrén érzi igazán mindenki, a nyug­díj nem fizetés, s ha valaki még dolgozni akarna a nyugdíj mellett, egyre nehezebben talál munkát. A munkahelyek leépü­lésén kívül oka lehet a hirtelen elszánt nyugdíjba jutásnak, hogy ha megemelkedik a korhatár, márpedig emelkedik, akkor később már késő lesz, s mit csináljon az az ötvenen túli, hatvan felé ballagó, aki már sehová nem kell? A munkanélküli-segély se tart sokáig, a jövedelempótló, meg még addig se. A hogyan fogok megélni ma és holnap fenyegető réme azt hiszem két kor­osztályt sújt leginkább. Az iskolát elhagyó fiatalokat, akiknek még nincs semmijük, és a negyvenen túli „öregeket" akiknek már van mit félteni. Igaz, hogy az orvostudomány mai felfogása szerint, a negyvenen túliak még javában teljesítőképességük felső harmadában lehetnek, de a szép új világban igen gyorsan átvettük az amerikaiak „örök ifjúságra orientált” felfogását, s ezzel együtt az „öregek" leírását. Nem csoda, hogy nyugdíjba menekülnek. -tria- Régi csomag - új csomagolás (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next