Vas Népe, 1996. március (41. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-01 / 52. szám
1996. március 1. PÉNTEK Kinevezték Medgyessy Pétert Tegnap délelőtt a gazdasági bizottság ülésén Medgyessy Péter ismételten leszögezte, hogy olyan gazdaságpolitikai vonalvezetés híve, amely megőrzi a stabilizáció eredményeit, és megteremti a dinamikusabb gazdasági növekedés feltételeit. Ebben Medgyessy Péter egyik kulcskérdésnek az infláció csökkentését tartja, de határozottan ellenezné az erre irányuló erőltetett, mesterséges lépéseket. A jelölt megerősítette, hogy az államháztartás reformjának elkötelezett híve. A szociális ellátórendszerek átalakítása azonban hosszú folyamat, s a jelenlegi kormányzat a rendszer alapjainak lerakását és az átalakulás elindítását vállalhatja. Ez utóbbit azonban mihamarabb meg kell tenni, mert nincs hová hátrálni — hangoztatta Medgyessy Péter a költségvetési bizottság előtt. 1995: egy jó év A tavalyi gazdasági folyamatokat értékelve Medgyessy elismeréssel szólt arról, hogy a gazdasági egyensúly javulása mellett a gazdasági növekedés is fennmaradt, hiszen a GDP 2 százalékkal növekedett. Gyorsult az export, s javult a kivitel öszszetétele. Kiemelkedő eredmény született 1995-ben a privatizációban, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 4,1 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett tavaly Magyarországra. A kedvezőtlen folyamatok között említette a magas inflációt. Az egyensúlytalanság és az infláció fő oka Medgyessy Péter szerint az államháztartás és a költségvetés hiánya. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság adottságaiból 4-5 százalékos éves GDP-növekedést el lehessen érni, az inflációt az idén 20 százalékra, jövőre 15 százalékra kell leszorítani, hogy 1998-ban értéke 10-15 százalék között legyen. Medgyessy Péter az MNB ez irányú lépéseit jónak találja, bár szerinte lehetne bátrabban is cselekedni. Az árfolyam-politikában a kiszámíthatóság híve, s reméli, hogy a második félévben a csúszóleértékelés mértéke csökkenthető lesz. Képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a megtakarítások növekedését is kulcsfontosságúnak tekinti, s így a befektetések reálkamatának mindenképpen meg kell maradnia. Az infláció alá még átmenetileg sem mehetnek a kamatok. Reform, átalalkítás Az államháztartás tartós egyensúlya Medgyessy Péter szerint csak az intézményi strukturális átalakítás következetes megvalósításával érhető el. A nyugdíj és egészségügybiztosítás területén működőképes intézményrendszert kell létrehozni olyant, amely összehangolt, hatékony és igazságos. A megvalósításban szerinte együtt kell működni a szociális partnerekkel, s a velük való párbeszédben korrekt, de elszánt partner kíván lenni Medgyessy Péter. A rendszer alapelemei között említette az öngondoskodás minél nagyobb térnyerését. A folyamat hatásai messze túl vezetnek a szociális rendszer átalakításán, mert megtakarításösztönző elemeivel a gazdasági növekedéshez is hozzájárul, ideértve a tőkepiaci intézmények fejlődését is. Képviselői felvetésre válaszolva leszögezte, hogy nézetei szerint nem lehetséges a társadalombiztosítási önkormányzatok államosítása, de megoldást kell találni arra az ellentmondásra, hogy az önkormányzatok hiányát az állam garantálja. Az úgynevezett társadalombiztosítási adó ügyében nem kívánt határozottan állást foglalni, de mint mondta a gondolat nem feltétlenül rossz. Új adótörvényt! Az adórendszer átalakításának híve vagyok — hangoztatta Medgyessy Péter, aki szerint a személyijövedelemadó-törvényt mindenképpen meg kell változtatni. Csökkenteni kell a magas kulcsokat, és el kell érni a terhek jobb térítését. Az átalakításhoz a forrásokat az állami kiadások csökkentésében szeretné megtalálni, de legvégső esetben azt is elképzelhetőnek tartja, hogy más adók növelésével teremtsék meg a személyijövedelemadó-rendszer megváltoztatásának feltételeit. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény visszahozatalát nem tartja célszerűnek, de megfontolandónak tartja olyan intézkedések kidolgozását, amelyek lehetővé teszik az eltartottak számának figyelembevételét. A délután kinevezett pénzügyminiszter hangsúlyozta a nemzetközi szervezetekhez az OECD-hez és az EU-hoz történő csatlakozás fontosságát, de kiemelte azt is, hogy elsősorban az odavezető út a lényeg, vagyis hogy kialakuljanak a csatlakozás feltételeit jelentő intézményrendszerek. A Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban elmondta, hogy az IMF elvárásai egybeesnek a magyar gazdaság érdekeivel. Ugyanakkor kérdésre válaszolva, nem zárta ki, hogy adott témákban vitathatók az IMF egyes kívánságai, amennyiben nem a magyar gazdaság adottságaiból indulnak ki. Reményei szerint a közeljövőben megtörténik Magyarország OECD-csatlakozása, és az IMF- fel is aláírható lesz a szerződés. A miniszter életrajza Medgyessy Péter 1942. október 19-én született Budapesten. Erdélyi származású, szülei a világháború után kerültek a fővárosba. A Petőfi Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Második próbálkozásra vették fel a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemre. A diploma megszerzése után, 1966-tól 1982-ig a Pénzügyminisztérium több területén dolgozott. 1982-től 1986- ig pénzügyminiszterhelyettes, majd 1986-tól 1987- ig pénzügyminiszter. 1987-ben nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesének, amely tisztséget 1990. május 23-áig látott el. A rendszerváltás után egy francia magánbank, a Paribas Bank Rt. (francia érdekeltségű befektető-tanácsadó vállalkozás) ajánlatát fogadta el, ahol elnök-vezérigazgatóként dolgozott 1994-ig. 1994 szeptemberétől a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. 1987-től 1989-ig az MSZMP KB tagja volt. 1973-tól a Nemzetközi Állami Pénzügyi Intézet igazgatósági tagja. 1988-tól a Széchenyi István Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese. 1994-ben — 4 évre — a Magyar Golf Szövetség elnökévé választották. 1982-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1969 óta nős, 1969-ben született Ildikó lánya, 1970- ben Gergely fia. 1990-ben elvált, 1991-ben újra megnősült. KRÓNIKA Feketegazdaság: homályos üzletek némi politikai háttérrel A büntetőjog gazdasági bűncselekményekre vonatkozó fejezete a rendszerváltozás óta harminchétszer változott, az ötven tényállás-kategória öt kivételével vagy új, vagy módosított, ami még inkább szükségessé teszi, hogy a feketemunka elleni küzdelemben az érintett hatóságok, hivatalok egy nyelven beszéljenek, s munkájukat rendszeresen egyeztessék. Ezt hangoztatta csütörtökön Szegeden a feketegazdaság elleni küzdelem kormánybiztosa, Bencze József. A kormánybiztos néhány adattal is szolgált a feketegazdaság „költségvetést karcsúsító” hatásáról. A jövedéki termékek ellenőrzésénél például tavaly csaknem 4 milliárd forint jövedéki bírságot szabtak ki, az elkobzott vámáru értéke pedig megközelítette a 3 milliárdot. A kutatók szerint 1994 végére a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 30 százalék volt; tavaly a kormány számos intézkedésével némileg sikerült megtörni a feketegazdaság növekedését, de megállítani nem — mondta. Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy több gazdasági jogsértő igyekezett politikai kapcsolatai mögé bújni, ami lassította bizonyos gazdasági bűncselekmények felderítését; tény — tette hozzá —, hogy az ilyen jellegű összefüggéseket eddig jogilag még nem sikerült bizonyítani. A szervezett bűnözés öntörvénye, hogy a nagypolitikát is célba veszi — mondta —, ezért is kell összeférhetetlenségi törvénynek rendeznie a gazdaság és a politika kapcsolatát. A téli hideg és egy csőtörés produkálta ezt a jégcsapsort a budapesti Lánchídnál Otthon kevert olaj Adócsalás és jövedékkel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt B. Gy. győri lakos ellen büntetőeljárást folytat a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya. A gyanúsított , a B. Oil cég tulajdonosaként legalább másfél millió liter különös módon előállított dízel- és tüzelőolajat értékesített. Az árut olyan komponensekből keverte össze, amelyek nem minősülnek jövedéki terméknek — így fogyasztási adót, útalapot, környezetvédelmi termékdíjat „nem tartalmaznak” —, az olaj viszont jövedéki termék. Mintegy 60 millió forint adó befizetése maradt el az ügylet során. A gázolajhoz nagymértékben hasonló színű és állagú „gyártmányt” a gyanúsított számlára értékesítette, árukészletének legalizálását fiktív számlákkal oldotta meg. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Mire jutott az olajgate-et vizsgáló bizottság? • MTI-információ Zárt ajtók mögött tárgyalt csütörtök reggeltől késő délutánig a magyar— orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosításával kapcsolatos összeférhetetlenségeket, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság. Az ülést követően Demeter Ervin (MDF), a bizottság elnöke szűkszavúan annyit mondott az érdeklődő újságíróknak: beigazolódni látszik az ellenzék feltevése, miszerint fennállt az összeférhetetlenség az orosz adósság leépítését célzó szerződéskötési lehetőségek odaítélésénél. Hozzátette: a bizottság még legalább egy alkalommal ülésezik, hogy tisztán lásson az olajgate néven elhíresült ügyben. A jegyzőkönyvet előreláthatólag május közepén zárják a parlament elé. Hujber Ottó vállalkozó, az Intertraverz Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója — aki tagja volt az orosz államadósság rendezésére alakult tárcaközi bizottságnak, s akit csütörtökön hallgatott meg a bizottság — az újságírók kérdésére elmondta: a tárcaközi bizottság nem osztogatta a „jó üzleteket”, hanem ütemezte az adósságot. Az általa képviselt cégek egyébként olajkereskedelemmel soha nem foglalkoztak. Leszögezte, hogy az ellenkező híresztelésekkel szemben a pályázatok sem voltak titkosak. GLOSSZA Nyugdíjba jutás Majdnem minden második ember úgy ment nyugdíjba tavaly Magyarországon, hogy nem volt „nyugdíjérett”. A friss nyugdíjasok negyven százaléka, a most érvényes korhatár előtt, vagy rokkantnyugdíjasként vonult vissza a munkából. Munkahelyük megszűnésével, sokaknak talán ez az utolsó mentsváruk, hogy még ha nem is magas, de legalább biztos havi járandóságot hozzon a postás. Akit nem gyötör betegség, nem használódott el túlságosan—nyilván nagy különbségek vannak munkahelyek és munkahelyek között—persze sokkal szívesebben dolgozna. Utóbb aztán a saját bőrén érzi igazán mindenki, a nyugdíj nem fizetés, s ha valaki még dolgozni akarna a nyugdíj mellett, egyre nehezebben talál munkát. A munkahelyek leépülésén kívül oka lehet a hirtelen elszánt nyugdíjba jutásnak, hogy ha megemelkedik a korhatár, márpedig emelkedik, akkor később már késő lesz, s mit csináljon az az ötvenen túli, hatvan felé ballagó, aki már sehová nem kell? A munkanélküli-segély se tart sokáig, a jövedelempótló, meg még addig se. A hogyan fogok megélni ma és holnap fenyegető réme azt hiszem két korosztályt sújt leginkább. Az iskolát elhagyó fiatalokat, akiknek még nincs semmijük, és a negyvenen túli „öregeket" akiknek már van mit félteni. Igaz, hogy az orvostudomány mai felfogása szerint, a negyvenen túliak még javában teljesítőképességük felső harmadában lehetnek, de a szép új világban igen gyorsan átvettük az amerikaiak „örök ifjúságra orientált” felfogását, s ezzel együtt az „öregek" leírását. Nem csoda, hogy nyugdíjba menekülnek. -tria- Régi csomag - új csomagolás (Lakatos Ferenc karikatúrája)