Vas Népe, 1996. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-14 / 138. szám
1996. június 14. PÉNTEK Mától: Magyar Textilbiennálé Ötmillió forint a falon: a gobelin negyvenhat művész közös munkája • Ölbei Lívia Ma délután négy órakor nyílik meg a Szombathelyi Képtárban a 14. Magyar Textilbiennálé, vele együtt áll. Nemzetközi Miniatűrtextilbiennálé és az 1. Zászlóbiennálé. A képtár közönsége megtekintheti a Rózsa Anna Alapítvány, valamint az 1994-es textilbiennálé díjnyertes alkotásait is. A tárlatok augusztus 31-éig tartanak nyitva. A részletekről Cebula Annát, a képtár textilgyűjteményének vezetőjét kérdeztük: " Az idén mind a fal- és tértextil, mind az alkalmazott textil kategóriában született művek témája a magyar honfoglalás 1100. évfordulója, ezért a 14. Magyar Textilbiennálé a Millecentenárium '96 címet kapta. Bár a téma korlátok közé szorította a művészi gondolat szárnyalását, igényes és változatos művek születtek. A Rózsa Anna Alapítvány díját fal- és tértextil kategóriában az idén Lencsés Ida Örökség című — a klasszikus latin múltat műveltséget idéző — gobelinje kapta. Alkalmazott textil kategóriában Kovács Péter a győztes, Aurum és Argentum elnevezésű jacquard bútorszöveteivel. Fal- és tértextil kategóriában 86 alkotás nevezett a biennáléra—a zsűri 49-et javasolt kiállításra —, az alkalmazott textil kategóriában 36 munkából 32 ütötte meg a mércét. A Rózsa Anna Alapítvány díjára nem pályázott a biennálé valamennyi résztvevője. — Hallani lehet mostanában arról, hogy a textilművészet kifulladóban van. Mindaz, amit elmondott, cáfolja ezt a véleményt. — Egyáltalán nincs szó kifulladásról. Világszerte élénk az érdeklődés a textil különböző formái iránt. Az ipari textil alkalmazott textillé alakult, (állandóan) kísérletezik, új utakat keres a miniatűr textil. A 11. Nemzetközi Textilbiennáléra 517 jelentkező közül 145 művész munkáját fogadta el a zsűri. 34 ország művészei küldték el nekünk piciny — 25x25x25 centiméteres —, ötletes alkotásaikat, amelyek között van rózsaszirmokból készített edény és matchboxokból összeállított mini roncstelep, hogy csak kettőt említsek a gazdag választékból. — Mi lesz a művek sorsa? — Reméljük, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egy — természetesen olcsóbb — alkotást megvásárol a képtárnak a biennálé után. Azt a nagyméretű gobelint, amelyet egy XII. századi térkép nyomán közösen készített negyvenhat (!) művész, már „kinézte” az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, dr. Lovag Zsuzsa — ő nyitja meg egyébként ma délután a biennálét. A Térkép határok nélkül című falikép ára 5 millió forint. A minitextil gyűjteményünk folyamatosan gyarapszik: az idén például minden meghívott művésznek megírtuk, hogy örülnénk, ha a biennálén kiállított alkotását a képtárnak ajándékozná. A résztvevők kétharmadától pozitív választ kaptunk. Az adományozással a művész is jól jár, hiszen munkája így további kiállításokon fordulhat meg, és Szombathelynek rangja van a (textil)világban. *** Az idei Magyar Textilbiennálé díjazottjainak nevére ma derül csak fény: a zsűri tegnap végezte el nehéz munkáját a Szombathelyi Képtárban. Ugyancsak ma, délelőtt 11 órakor konferencia kezdődik a képtárban Európa és a magyar textilművészet kapcsolata a honfoglalástól napjainkig címmel. Az előadások sorát dr. Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár kezdi, történelmi bevezetővel. Dr. F. Dózsa Katalin művészettörténész a millenniumi pesti divatról, dr. Nagy Zoltán néprajzkutató a céhzászlókról beszél, Wehner Tibor művészeti író témája pedig a mai textilművészet: síkban és térben. TEVEJEGYZET Vészhelyzet • Szenkovits Péter Mostanság talán a legnépszerűbb és leghatásosabb televíziós sorozat — ki ne tudná? — a Vészhelyzet. Ha annyi forintom lenne, ahány honi néző figyeli kedd esténként Green, Ross, Lewis, a már nem is annyira zöldfülű Carter doktor és társaik szakmai, emberi küzdelmét, akár egy ötös lottó (bár nem rekordot elért) nyertesének is beillenék. Hát ha még a földkerekség Vészhelyzet-rajongóinak számát forintosítanánk... S hogy mi lehet e sorozat sikerének titka? Egyrészt maga a cselekmény helyszíne: kórházban valamikor minden néző — vagy hozzátartozója — volt, van, vagy éppen lesz. Másrészt a fordulatokban dúskáló, életszerű forgatókönyv, amely hatásosan sugallja: a főhősök nemcsak a betegekért, hanem valójában saját magukért, egzisztenciájukért, életükért, családjuk boldogulásáért is vívják harcukat. Azt a harcot, amelyet amúgy a nézők maguk is megvívnak, amikor éppen nem a tévékészülékek előtt ülnek. Harmadrészt: a szakmát a kisujjából is kirázó televíziós stáb, és semmiképpen sem utolsósorban: a kiváló színészek. Ne legyünk szerénytelenek, kimondhatjuk: a magyar szinkron is dobott az egészen. Nincs vészhelyzet persze, mert szerencsére azért nem ez az egyetlenegy élvezhető sorozat magyar televíziós csatornákon. A TV 2-esen nemrégiben fejeződött be A püspök című, nívós spanyol filmfolyam, amely egyebek között azt is bizonyította, s egyáltalán nem demagóg módon, hogy egy túlnyomórészt értékes életet élő magas egyházi méltóság is lehet olykorolykor gyarló. Végül is nem az a lényeg, hogy mi dominál valakiben? A húsz részben jelentkező Emilie című kanadai sorozat a Dunán pedig egy lírai történet arról, hogy egy fiatal, tiszta, tehetséges pedagógusnő is minden ellenkező híresztelés ellenére hús-vér nő. A számomra legeslegkedvesebb sorozat azonban befejeződött: a spanyol Don Quijote, Fernando Ray-jel a címszerepben, szintén a Dunán. Ha a már említett három televíziós folyam azért is szívmelengető, mert valahol kicsit önmagunkra is ismerhetünk — vagy olyanokká szeretnénk válni, mint a főhősök, vagy olyan (képzelt) közösségekben szeretnénk élni, mint ők, s valami hasonlóan hasznosat szeretnénk létrehozni mindennemű erőszak, brutalitás vagy éppen felszínesség kizárásával —, akkor Don Quijote nagyon is a mai korról és emberéről beszél. S arról is, hogy vészhelyzetben (hol nincs ma az?) se adjuk meg magunkat egykönnyen, akkor se, ha felebarátaink olykor hülyének néznek bennünket. Kemenesaljai betyárvilág Mától vasárnap estig megelevenedik a hajdanvolt betyárvilág a Kemenesalján. Igazi rablástól, rajtaütéstől talán senkinek sem kell tartania, annál több szórakozásban, látványosságban lesz része annak, aki az elkövetkezendő napokban a környékre: Celldömölkre, Dabrókára, Sitkére látogat. Ma délelőtt fél tízkor gőzmozdony vontatta nosztalgiavonat indul Sárvárról Jánosházára , onnan autóbuszok szállítják az érdeklődőket Dabrókára, ahol a csárda mellett ökörsütés, pásztortalálkozó, kirakodóvásár várja őket. A vonat délután fél ötkor indul vissza Sárvárra. Holnap délután fél háromkor a celldömölki vasútállomásról is nosztalgiavonat indul: a Ság hegyre, ahol népi hagyományok elevenednek meg, és minden bizonnyal a torkok sem maradnak szárazon. De talán a szemek sem: a program vendége Bach Szilvia parodista. Vasárnap a sitkei kastélyfogadó kertjében mulatsággal zárul a betváros kemenesaljai hétvége, amelyből hagyományt szeretnének teremteni létrehozói: a Vas Megyei Közgyűlés idegenforgalmi szakbizottsága és a celldömölki, illetve a sárvári polgármesteri hivatal. Az idén természetesen a millecentenáriumhoz kapcsolódik a „Betyárvilág Kemenesalján”. Hogy ne csak történelmünk makulátlan személyiségeire emlékezzünk... KULTÚRA Bloomék nem teketóriáznak • Prieger Azt már megszoktuk a szombathelyi Bloom Galéria gazdáitól, hogy amit csinálnak, az rendszerint zseniálisan illeszkedik a korszellemhez, így felesleges tiszteletköröket ez ügyben most talán nem is látunk. Ellenben megint volt itt egy kiállítás, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. A Megyik-Bortnyik- Szabó-Csutak-kvartett tárlata — ma még látható a Petőfi Sándor utcai Bloom Galériában — újabb bizonyíték arra, hogy mennyire nagy szükség van a „bloomosok” munkájára. Megyik Jánost és Bortnyik Évát nem kell különösebben bemutatni lapunk olvasóinak, róluk már ejtettünk szót e hasábokon. Nem úgy Csutak Magdolnáról és Szabó Nóráról. Azt írja Kovalovszky Márta Szabó Nóra művészetéről, hogy „megfakult kéziratokra, megkopott sírkövekre, az emlékezet működésére, annak sokszálú, meg-megszakadó, majd újra folytatódó, bonyolult szövevényére kell gondolnunk”, ha e képek előtt állunk. Na most én nem tudom, hogy mire kell gondolnunk bizonyos képek előtt állva — lehet, hogy semmire —, de egy biztos: „Szabó Nóra képei — Kukorelly Endre gondolataival — a kifejezés eredetéről szólnak”. Ahogy kép és írás elválik. Ahogy két ágra szakad. Vagy ahogy az író fogalmaz: amiképp ugyanoda jut. „Nem tudom, miért volna az anyag méltatlan az isteni természetre?” — kérdezi Spinozával Csutak Magda, akit — a műveit elemzők szerint — leginkább „az anyagba való mélyreszállás érdekel”. Vagy ahogy egy másik helyen olvasható: Csutak nem teketóriázik, a végső kérdésekre kíváncsi. Akárcsak a Bloom-ügy iránt elkötelezett „galériások”, akik tudják, mi kell nekünk. Nem teketóriáznak. A Vígszínház sikere a bonni fesztiválon Kárpáti Péter Országalma című darabjával Rendkívül nagy sikert aratott a Vígszínház társulata kedden este a bonni színházi fesztiválon az Országalma című darab bemutatásával. A nézőteret teljes egészében megtöltő közönség szűnni nem akaró tapssal és bravó kiáltásokkal jutalmazta Kárpáti Péter vidám, játékos és szatirikus színművének szinkrontolmácsolással kísért bemutatóját. Különösen hangos elismerés fogadta a Mátyás királyt alakító Rudolf Pétert és a Csulánó szerepét játszó Szarvas Józsefet. A Bonni Biennálét 1992 óta rendezik meg, s az idei 11 napos programra 20 európai országból 26 előadást hívtak meg. Reykjavíktól Vilniuson át Isztambulig a legkülönbözőbb stílust és hagyományt képviselő társulatok mutatják be kizárólag kortárs szerzők darabjait. A fesztivál hagyományához tartozik, hogy a bemutatók után a közönség az illető társulattal megtárgyalja a látottakat. A Vígszínház művészeinek előadása után is a közönség egy jó része a helyén maradt, és egyrészt a darab keletkezésének körülményeiről, másrészt a cigányság magyarországi helyzetéről érdeklődött. Spiró György, aki a fesztivál vezetőségének felkérésére ajánlásokat tett a meghívandó magyar előadásra, valamint Kárpáti Péter és Simon Balázs rendező beszámolt arról, hogy a társadalmi és gazdasági átalakulás milyen szociális feszültségekkel jár, hogyan hat a cigányság helyzetére. Szó volt a művészetek, a kultúra nehéz helyzetéről, a most Bonnban bemutatott darab budapesti vegyes fogadtatásáról. A társulat siker feletti örömét fékezte viszont, hogy a szokatlanul síkos színpadon még az első felvonásban elcsúszott, és kézsérülést szenvedett a gólyalábakon közlekedő Pályi János, de hősiesen végigjátszotta az előadást, és csak a bemutató után vitték orvoshoz. VAS NÉPE . HÍREK Bábfesztivál Békéscsabán A Szombathelyi Bábszínház is fellép a XI. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválon, amelyet július elseje és július negyedike között rendez meg a Békés Megyei Művelődési Központ, és amelyre 17 magyar és külföldi együttes hivatalos. A gyermekeknek játszó bábszínházak világtalálkozójának számító csabai fesztivál bemutatói a Jókai Színházban, a művelődési központban, a Nagy Imre téren, valamint a Meseházban lesznek. Július 1- jén, hétfőn, az ünnepélyes megnyitó után a csabai Napsugár, valamint egyegy lengyel és belgiumi bábszínház adja elő műsorát. A négynapos fesztivál második napján szerepel a szombathelyi társulat. A találkozón emlékkiállítás nyílik a fesztivált megálmodó és megteremtő bábművész, a csabai Napsugár Bábegyüttest alapító s világhírűvé tevő Lenkefi Konrád tiszteletére. Vándor Pufi-díjas Juhász Jácint színművész kapta az idei Vándor Pufi-díjat. A Madách Színház társulatának egyhangú döntése alapján megszavazott, legjobb epizodistának járó elismerést az Erzsébet körúti együttes szerdai évadzáró ülésén adták át. A Vándor Pufi-díjat az 1990-ben elhunyt Vándor József családja alapította 1992-ben. A legjobb epizódszínészi kitüntetésről minden évben titkos szavazással döntenek a társulati tagok. A Vándor Pufi-díjat elsőként Dengyel Iván vette át 1992-ben. TETSZÉS SZERINT • Egyházmegyei kiállítások A Szombathelyi Egyházmegye három millecentenáriumi kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők augusztus 20-áig Szombathelyen, az Eölbey-házban. A Szent Lászlóról, a pápalátogatásról és az egyházmegye szentszéki kapcsolatáról összeállított kiállítást, valamint a szentkorona másolatát kedden és csütörtökön délután 2—4, szerdán, pénteken és szombaton 10—12 óra között nézhetik meg. • Napórák. „Napfény nélkül mit sem érek” címmel nyílik kiállítás — hordozható napórákból — holnap délelőtt tizenegy órakor a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum biliárdtermében. A kiállítás az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum közreműködésével készült. • Őrségi barangolás. Ingyenes, egynapos kirándulást szervez az Őrségbe a MATUR Szövetség Vas megyei szervezete — holnapra. Indulás 8.00-kor a szombathelyi vasútállomás express áruraktára elől, illetve 8.40-kor a körmendi vár udvarának déli kijáratánál lévő parkolóból. Program: a Batthyány kastély megtekintése, Hegyhátszentjakab, Vadász-tó, Pankasz—szoknyás harangláb, Őriszentpéter—helytörténeti gyűjtemény, Szalafő—Pityerszer, Magyarszombatfa—fazekasház, látogatás egy fazekasnál (korongozás), veleméri műemlék templom. Utazás: autóbusszal.Várható hazaérkezés: 19.30. Idenvezető: dr. Csiszár Károly. Jelentkezni lehet a Savaria Tourist Utazási Irodában (Szombathely, Berzsenyi tér 2.; Telefon: 94/324-341). • Bessenyei Ferenc színművész lesz Pammer István beszélgetőpartnere ma este a vasszécsenyi VIV-kastélyszállóban. A talk-show — amelyre minden jegy elkelt — hét órakor kezdődik. A műsorban közreműködik Gyarmati István zongorista.