Vas Népe, 1997. június (42. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
1997. június 2. HÉTFŐ KRÓNIKA Fontos döntések Kőszegen Több támogatást kapnak a lakásvásárlók, építkezők • Némethy M. Két fontos ügyben döntöttek a városi képviselők csütörtökön Kőszegen. Az egyik a lakások bérlőit, építőit és vásárlóit érinti. Az egyik újdonság az, hogy a város képviselő-testülete vissza nem térítendő támogatásban, kamatmentes kölcsönben részesíti a 2 éve állandó kőszegi lakóhellyel rendelkezők közül azokat, akik lakáshelyzetüket építkezéssel, vásárlással akarják megoldani, illetve szociális alapon kapott bérlakásukat fel akarják újítani. Közülük 300 ezer forintig terjedő vissza nem térítendő támogatást és 100 ezer forintig terjedő kamatmentes kölcsön adható annak, akinek családjában az egy főre eső nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát nem haladja meg. 200 ezer forintig terjedő vissza nem térítendő támogatást és 200 ezer forintig terjedő kamatmentes kölcsönt kaphatnak azok, akiknél az egy főre eső nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 175 százalékát nem haladja meg. 300 ezer forintig terjedő kamatmentes kölcsön adható annak a kérelmezőnek, akinél az egy főre eső nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 százalékát nem haladja meg. Dr. Jónás Zsigmondtól, a város rendőrkapitányától már évek óta hallhatják Kőszegen: az önkormányzat semmilyen módon nem támogatja a városban letelepedni akaró rendőrök lakáshoz jutását. Mostantól ez nem így van. Az új rendelkezés szerint „egyéni vagy társas vállalkozást, közületi szervet vevőkijelölési jog akkor illeti meg, ha az önkormányzatot terhelő egyéb költségek egy lakásra eső költségét az önkormányzatnak megtéríti. A bérlő- és vevőkijelölésre vonatkozó megállapodást a polgármester köti meg a másik féllel.” A rendeletet érdemes alaposan áttanulmányoznia az érintetteknek, mert vannak benne megszorító intézkedések is. A kérelemmel a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályához kell fordulni, ott kapnak formanyomtatványt. Elkészült Kőszegen a város tulajdonában lévő ingatlanok — az összes önkormányzati lakás, egyéb bérlemények (üzlethelyiségek, irodák, műhelyek) és garázsok — listája. Döntött arról a testület, hogy ezentúl egységes vagyonkezelési, vagyonhasznosítási szervezet gondoskodik a város ingatlanvagyonának kezeléséről, hasznosításáról. (Eddig a polgármesteri hivatal és a városgondokság között oszlottak meg a feladatok, a kulcspozíciója a hivatalnak volt.) Most önálló gazdálkodó költségvetési szervként a városgondnokság egy önálló osztályához került át az ezzel kapcsolatos teendő. Kezelője, nyilvántartója, adatszolgáltatója ezeknek az ingatlanoknak, s rá hárul a vagyonnal kapcsolatos minden döntés előkészítése is. Ettől azt várják Kőszegen, hogy hatékonyabb lesz a város vagyonával történő gazdálkodás, és az önkormányzat intézményeinek felújítása. A forgalomképes vagyon megszerzéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, bérbe, használatba adásáról 2-10 millió forint közötti vagyonrésznél a gazdasági bizottság, 10 millió forint felettinél a képviselő-testület, a 2 millió forint alatti jogügyletekben a polgármester dönt. A város birtokában lévő mezőgazdasági földterületekről és az értékpapírok kezeléséről is most született szabályzat. Akik még nem vásárolták meg lakásukat jó, ha tudják: a helyi forgalmi érték 10 százalékát kell egy összegben megfizetniük, a hátralékra 5 százalék kamatot, 3 százalék kezelési költséget számítanak. A vevő kérheti a hátralék 25 év alatti részletfizetését. Bérlő, bérlőtársak, társbérlő (a használt lakóterület arányában) s az ő hozzájárulásukkal egyenes ági rokonok, örökbefogadott gyermek vásárolhatják meg a bérlakásokat. Kézművesek régi gondokkal • Treiber Mária A Vas Megyei Kézműves Kamara a regisztrált tagok száma szerint a legnagyobb, a bevételeket tekintve a legkisebb kamarának számít Vas megyében. A szervezet pénteken délután Szombathelyen, a BM Klubban tartotta éves küldöttgyűlését, amelyen részt vett Szabó Lajos országgyűlési képviselő, Wagner András, Szombathely polgármestere, dr. Vágó Attila, a megyei közgyűlés alelnöke, a társkamarák és a megyei ipartestületek képviselői. Szőnye József, a kézműveskamara elnöke ismertette, hogy tavaly milyen gondokkal küzdött a kamara. A tagság java része a mikrogazdaságban, a szolgáltatásban ipari beszállítóként dolgozik, a pénzügyi kormányzat minden megszorító intézkedése fokozottan érinti ezt a réteget. A kamara számos kérdésben — tb-terhek, adó, egészségügyi hozzájárulás megfizetése országosan is tiltakozott. A kamara azt szeretné, ha a kisvállalkozások nem a fekete- vagy a szürkegazdaságba kényszerülnének, hanem a legális gazdaságban kereshetnének megélhetést és gyarapodást. A vasi kézműveskamara azon kevesek közé tartozik az országban, amelynek nincs olyan helye, infrastruktúrája, amit a kamarai törvény szerint meg kellett volna kapnia. (Irodákat bérel.) Hosszabb távon elképzelhető, hogy közös irodáik lesznek a vasi kamaráknak a volt szovjet laktanya egyik épületében. Szőnye József szerint „nem kiszorítósdit kellene játszani” a többi kamarával és ipartestülettel, hanem összefogni a vállalkozói réteg érdekében. A kamara a megyében számos gazdasági rendezvényen hallatta a hangját, országos és nemzetközi megállapodásokat kötött, beindította a mestervizsgáztatást, rendszeresen részt vesz vásárokon, szakmai továbbképzéseket szervez tagjainak. A gazdasági adatok tükrében mintha megállt volna az idő a kézműveskamara életében, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly a tervezett 49 millió forint tagsági díjból csak közel 21 milliót fizettek be a tagok. A küldöttek meghallgatták az ellenőrző és az etikai bizottság jelentését, majd elfogadták az idei gazdasági tervet. Nagy többséggel úgy határoztak, hogy a kamara mellett tavaly létrehozott közhasznú társaság, mivel nem váltotta be a gazdasági reményeket, megszüntetik. Megváltoztatták a szervezeti és működési szabályzatot, létrehozták a főtitkári státuszt, amelyet dr. Magyar Rezső tölt be. _____________VALAKI MONDJA MEG!_____________ Hogyan védekezik a zsebesek ellen? • KÉRDEZ: Kaiser Eszter Horváth Lászlóné: — Mindig csak annyi pénzt hordok magammal, amennyire az aznapi bevásárláshoz szükségem van, mert félek a zsebesektől. Egyszer majdnem pórul jártam. A piacon vásároltam, sorba álltam, a táskám a vállamon lógott. Egyszer csak éreztem, hogy valaki hozzáért, s már nyitná is a cipzárat. Rászóltam a férfira, ő megijedt, és azt mondta, hogy osztráknak nézett. Kétezer forint sem volt nálam, de én megéreztem volna a hiányát, ha ellopják. Azóta sokkal jobban figyelek. Bevásárláskor a szatyromba teszem a pénztárcámat, és ha fizettem, rögtön elteszem. Bánhidi Endréné: — Sajnos egyszer ellopták a pénztárcámat, nem kevés pénzzel. Azóta még jobban ügyelek. Soha nem teszek pénzt nyitott kabátzsebbe, mert onnan ki is eshet, el is vihetik. A táskám belső zsebébe rakom a pénztárcámat, magam felé fordítom, ha tehetem, magamhoz is szorítom. Jó lenne, ha a piacon és Szombathely Fő terén több rendőr járőrözne, figyelnék a zsebeseket. Szerintem úgy lenne a legeredményesebb a munkájuk, ha civilbe öltöznének, és elvegyülnének a tömegben. Ők már ismerik a gyanús arcokat, tudják, hogy kiket kell figyelni. Vizkeleti Irma: — Külön zacskóban, a táskám alján hordom a pénztárcámat. Szerencsére még sohasem zsebeltek ki, ezt talán annak köszönhetem, hogy mindig odafigyelek az értékeimre. Szerintem nem lehet elvárni a rendőröktől, hogy szemmel tartsák a zsebeseket, a pénztárcájára mindenkinek magának kell figyelnie. Elég szomorú, de úgy közlekedem a városban, hogy számítok arra, hogy elvehetik a pénztárcámat. Még soha nem láttam zsebeseket „munka közben”, gyorsan dolgoznak, ha egyszer megkaparintották a tárcát, attól elbúcsúzhat a tulajdonosa. Fekete Ivánná: — Szerencsére még sohasem lopták el a pénztárcámat. Általában a táskám aljára rakom a tárcát, s csak akkor veszem elő a pénzem, ha fizetni kell. Ritkán van nálam sok pénz, az aznapi bevásárlást tudom fedezni a nálam hordott összegből. Bevallom, nem szívesen közlekedek az utcán akkor, ha számlákat kell befizetnem. Szerintem elsősorban mindenkinek magának kell vigyáznia az értékeire, de fontos a hatóságok fellépése is. Már csak azért is, mert ha rendőrt látnak az utcán a zsebesek, talán nem dolgoznak olyan merészen, mint máskor. Fotó: Kiss Teodóra VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Van-e AIDS-szűrés a menekültek között? • Angyal László A távoli földrészekről, elsősorban Afrikából, a jobb világba — Nyugat-Európába — igyekvő gazdasági menekültek többsége fennakad a magyar—osztrák határon. A migránsokat táborokba szállítják, és ott várnak sorsukra. Bicskén azokat helyezik el, akik menekültstátuszt kértek. Infromációnk szerint a bicskei menekültek között vannak HIV pozitív személyek is, közülük egy illetőt nemrégiben a szombathelyi közösségi szállásra szállítottak volna. A költöztetés végül elmaradt, ám felmerül a kérdés, vajon végeznek-e AIDS-szűrést a migránsok között? Kemenes Péter, a Szombathelyi Határőr Igazgatóság sajtóreferense elmondta, hogy a vasi közösségi szálláson nem végeznek el ilyen vizsgálatot. A sajtóreferens megerősítette, hogy Bicskéről érkeznek Szombathelyre migránsok. Abban az esetben például, ha a határsértő menekültügyi kérelmének elbírálása alatt újfent nekivág a határnak, és ismét lebukik. Ekkor a Fejér megyei rendőrök járnak el, és a velük kötött együttműködési megállapodás értelmében a kiutasításig az illető Szombathelyen tartózkodik. A konkrét ügygyel kapcsolatban Kemenes Péter azt ajánlotta, keressük a határőrség szóvivőjét, ő az, aki részletekkel szolgálhat. Krisán Attila, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője kijelentette: a bicskei táborban végeznek szűrést, ám arra a szóvivő nem válaszolt, találtak-e HIV pozitív személyt. A szóvivő azt azonban megjegyezte, hogy voltak kábítószeres migránsok, akik orvosi kezelésre szorultak. GLOSSZA A nagy leleplezés Az Over után most itt van a Kever. Ha valaki nem tudná, két vényellenőrző programról van szó. Az Over híre azért járta be a sajtót, mert kifizettek érte vagy negyedmilliárdot, de állítólag használhatatlan. Bezzeg a Kever! A Népszabdság tudósítása szerint „a megyei egészségbiztosítási pénztárak szakemberei ennek a programnak a segítségével vették észre és kutatták fel, hogy az ország öt-hat megyéjében a gyógyszertárak hamis vényekre adtak ki nagy mennyiségű Pulzotil gyógyszert” . Heuréka! — kiálthatnánk fel. Ezután nem tüntetnek el milliárdos gyógyszertámogatásokat, de alább a lelkesedéssel: a lapunkban is megjelent hír másnapján felhívott bennünket egy kőszegi doktor, aki felhomályosította a laikus ujjongókat. Az említett Pulzotil vérnyomásemelő gyógyszer vény nélkül is kapható. Ugyanezt mondta a megkérdezett patikus, aki azt is hozzátette, hogy a jótékony hatású csepp — tb-támogatás híján — akkor sem kerül kevesebbe, ha receptre vásárolják. Vagyis O. I.-né, aki kétségkívül átjavította a vényeken szereplő tételeket, nem igazán profi gyógyszermaffiózó. Az 53 éves asszony — a híradás szerint—azzal a mesével íratta fel különböző városokban a gyógyszert, hogy hosszú külföldi útra indul, ezért kell neki komolyabb dózis Pulzotilből. Mindezek után több következtetést is levonhat az olvasó. Egyrészt vannak orvosok, akik fölöslegesen írnak fel recepteket, másrészt bizonyosnak látszik, hogy a mi pénzünkön megrendelt vényellenőrző programok harca még nem ért véget. Nem csoda hát, ha a polgárnak Pulzotil nélkül is felmegy a vérnyomása... alá Alkotmányt módosít a T. Ház