Vas Népe, 1998. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-27 / 49. szám
1998. február 27. PÉNTEK KULTÚRA Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) (Tegnapra készültek el például annak a könyvecskének az első példányai, amelyet először Balogh Gyula jelentetett meg 1895-ben, Vasvármegye honvédsége címmel, és amelyet az önkormányzat az évfordulóra újra kiadott.) Feiszt György a programok közül—mint újdonságot — emelte ki a nemzeti gasztronómiai esteket, amelyek megrendezése jele annak, hogy a testvérvárosok is részesei lehetnek a fesztiválnak; arról nem beszélve, hogy az esteknek helyet adó éttermek szponzorként működnek közre az eseményen. Az alpolgármester fontosnak tartotta még megemlíteni a 2D Stúdió legújabb szombathelyi filmjét, amely ezúttal régi és új egyesületeket mutat be, valamint azt a filmszemlét, amelynek házigazdája a szombathelyi Örökmozgó Művészmozi, és amely a nyolcvanéves Ingmar Bergman előtt tiszteleg. Feiszt György végül elmondta, hogy a közgyűlés az éves költségvetésből 12,5 millió forintot szánt a tavaszi fesztiválra, és ennek a pénznek nagyobb része a reklámköltségekre elég. (A kétnyelvű műsorfüzet, a plakátok, zászlók és transzparensek — valamennyin ott virít a Kassai Ferenc tervezte fesztivál-embléma, a háromszirmú virág — a megyeszékhelyen kívül eljutnak a Nyugat-Dunántúl és Burgenland városaiba is.) Grünwald Stefánia, a Kulturális Menedzser Iroda vezetője mindehhez hozzáfűzte, hogy az önkormányzati támogatás a fesztiválköltségeknek körülbelül egyharmadát teszi ki, a hiányzó összeget a Nemzeti Kulturális Alap pályázatain nyerte az iroda, és most már vannak az 1996 óta önálló szombathelyi fesztiválnak visszatérő helyi támogatói is. A KMI vezetője elmondta még, hogy a zenei kínálatból külön figyelmet érdemel a kétnapos — hiánypótlónak is számító — dzsesszfesztivál, a táncos programok között országosan is újdonságnak számít az országos kűrverseny, a színházi előadások közül pedig már most óriási az érdeklődés A miniszter félrelép színpadi változata iránt, amelyet a budapesti József Attila Színház hoz el az MMIK-ba. A Szombathelyi Tavaszi Fesztivál a Művelődési és Sportházban nyílik meg március 14-én délután 2 órakor, az Aba Novák Vilmos műveiből megrendezett kiállítással. Az idén először nyílik arra mód, hogy az érdeklődők — a programhelyszíneken kívül — egy helyen, a Király utcai jegyirodában vásárolhassanak belépőt valamennyi eseményre. TAVASZI FESZTIVÁL SZOMBATHELY Bélyeggyűjtők beszámolója Egy 1932-ben készített hibás bélyeg, a „Fordított Madonna” (mindössze 5-6 darab van belőle, ezért értékes) feketenyomatát kapják az aktivisták 1997. évi munkájuk elismeréseként — ismertették a többi között a MABÉOSZ filatelistákhoz címzett körlevelét a Szombathelyi Városi Bélyeggyűjtő Kör legutóbbi beszámoló taggyűlésén. A „75 éves a MABÉOSZ” emlékív az éves tagdíjbefizetések után jár. A szombathelyi helyzetet mutatja, hogy jutalmat tűztek ki azoknak, akik a tagdíjak márciusi befizetési határidejét betartják. A bélyegrendelés 1997-ben mintegy félmillió forintra rúgott, ami ugyan növekedést jelent az elmúlt évihez képest, ám ez nem a taglétszám emelkedésével, hanem a bélyegek drágulásával magyarázható. A kör megalakulása (1952) óta nem állt ilyen gyengén — hangzott el a gyűlésen —, sok a nyugdíjas, „a fiatalság nem tartja ildomosnak a bélyeggyűjtést”. A hajdan 700 tagú kör most 110 tagot számlál; a korelnök, Bánáti József 96, a titkár, Boros László — aki évei számát meghazudtoló frissességgel szervezi a szombathelyi filatelista életet — 85 éves. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége minden évben kitünteti legkitartóbb gyűjtőtársait; az idén Szeglet Józsefet és Tátray Jánost jelölték bronz-jelvényre. A művészettörténeti szabadegyetem ötvös-kiállítása A magyar papság egy különleges misekönyvet ajándékozott II. János Pál pápának első magyarországi látogatásakor, Esztergomban. A „Római Misekönyv” díszborítását az az Ozsvári Csaba ötvösművész készítette 1991-ben, aki március 2-ától a Katolikus Továbbképző Intézet vendége lesz egy kiállítással. A „Krisztus ábrázolása a kezdetektől napjainkig” című előadás-sorozat márciusi előadásaihoz (2-án 17.30-tól, 3-án 18 órától) kapcsolódó, egy hónapig látható tárlaton bemutatkozó művész Budapesten született 1963- ban. A budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskola után a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékén tanult, 1987- ben végzett. Diplomamunkája a csempeszkopácsi római katolikus középkori templom domborműves kapujának megtervezése és elkészítése volt. Főként egyházi megrendelésekre dolgozik — így talált (megfogalmazása szerint) a „profán zsivajban” egy lehetséges, értékeket mentő és felmutató művészi magatartásra. Legjelentősebb munkájának a Római Misekönyv díszborítását, és az 1997-ben készült Vir Dolorum ezüstdomborművet tartja. A dombormű báró Apor Vilmos püspök boldoggá avatásakor került a Vatikánba. Domborműavató a kollégiumban Lassan minden a helyére kerül: mivel az anyaiskola Berzsenyi Dániel nevét Puskás Tivadaréval cserélte fel — teljes neve most Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola —, fölöslegessé vált a költőt ábrázoló dombormű az intézményben. Van viszont Szombathelyen, az Ady téren egy középiskolás kollégium, amely a Kemenesaljától, Vas megyétől olyan szépen búcsúzó niklai remete nevét viseli, úgyhogy a Berzsenyi-dombormű tegnap ünnepélyes keretek között elfoglalta helyét ebben a kollégiumban, amely nemcsak a Puskás Tivadar iskolába járó diákokat fogadja be: járnak ide gimnazisták, művészeti középiskolások is. A kétszázhetven kollégista — köztük hetven leány — tegnap nemcsak szoboravatón vett részt: a már hagyományos Berzsenyi-napot is ekkor ünnepelték, az MMIK-ban, ahol minden szereplő a saját „szakterületéről” vitt valamit a színpadra, a közönség szórakoztatására. Fotó: Kaczmarski Z. A néptáncosok a Ki mit tud? legjobbjai Nemcsak szombathelyi, hanem táplánszentkereszti, vasszécsenyi, gencsapáti, vépi, olaszfai, sőt csepregi gyerekek is jelentkeztek a Gyermekek Háza által rendezett városi Ki mit tud?-ra, amely eddig összesen négyszáz diákot mozgatott meg. A februárban folyamatosan zajló kategóriánkénti bemutatók közül a néptánc volt a legszínvonalasabb — a szakpedagógusok felkészítő munkájának eredményeként. Feljövőben van a népdaléneklés, elképzelhető, hogy jövőre külön kategóriaként hirdetik meg. A legnépszerűbb a modern tánc (21 csapat nevezett be ebben műfajben) és az egyéb kategória. Olyannyira, hogy ez utóbbit nem is lehetett egy napon bonyolítani a tegnap zajló színjátszással: a sok jelentkezőre való tekintettel a pantomimosok, bábjátékosok, parodisták, bűvészek és táncdalénekesek bemutatkozását március 3-ára tették át. A zsűri tehát nem most, hanem azon a napon fejezi be munkáját: a kategóriánkénti egy-két legjobbat javasolja majd a március 21-én, az MMIK-ban tartandó gálaműsorba. Fotó: Kaczmarski Z. • Kozma Gábor „Ha halálunk után volna még egy nap, / intézném gyorsan vacak dolgainkat. / Füstön, fényen át buszablakból intesz / szólhatnék is talán szeretteimhez... / Csupa virágzást nézhetne mi hervad / s ámulna mohón, ha volna még egy nap.” Czigány György Utolsó sanzon című versével indít az Argus című regionális irodalmi és kulturális folyóirat legújabb száma. Aztán, az irodalmi csemegék után, a Múltidéző rovatban az ismert történész, Gosztonyi Péter publikálja Útitársak című dokumentációjának harmadik részét. Ez a rész külön is érdekes lehet a vasi olvasó számára, hiszen részletesen megismertet azzal a Csonka Emillel, akit Szálasi legjobb emberének kiáltottak ki, majd távollétében többször is halálra ítéltek. Csonka, akit az ötvenes évek kommunista pártsajtója „a nemzetvezető íródeákjának” titulált, egy szombathelyi cipészmester fiaként lépett a nemzetiszocialisták közé, 19 évesen. Gosztonyi leírja, hogy az ifjú valóban vallotta az eszelős Szálasi még eszelősebb elméleteit, s ami a roszabb — hitt is bennük. Mivel jól írt, a nemzetvezető vele készíttette el beszédeit. Befolyásolhatóságára jellemző, hogy a teljes összeomláskor, vagyis 1945-ben is hitt még Hitler csodafegyvereiben... Nos, ez a szombathelyi Csonka később az amerikai zónába került, majd a bolognai egyetemen ledoktorált. Ami életútjában utána következett, az „nem semmi”, így ír erről Gosztonyi: „Az egyetemi évek alatt elvette Szálasi titkárnőjét. Közös gyerekük — ma már, miután egyikük sem él, megírhatom — nem tőle van. Szálasi fia. Ma 60 éves. 1951- ben Csonka néven az USA-ba vándorolt ki, s mivel sok ésszel a természet nem ruházta fel — világéletében tehergépkocsi-vezető (lám, vezető!) maradt...” Gosztonyi ezután részletesen kitér az „apával”, vagyis Csonka Emillel való találkozásaira. Csonkát kezdetben érthető ellenszenvvel kezelte. A Szabad Európa Rádiónál dolgozó Csonka azonban bevallja: hatalmasat tévedett, rossz eszmét szolgált, félrevezették... A legmegdöbbentőbb talán az az információja volt az egykori cipészfiúnak, hogy a hatalomra került nyilas pártban rajta kívül alig volt írástudó... Az izgalmas visszaemlékezés ezután a nemrég elhunyt Tollas Tibor által létrehozott Nemzetőr című lapról, születésének körülményeiről értekezik. Ugyancsak izgalmas olvasmány az egykori vas népes újságíró, Ordas Iván „Gépállomási” voltam Fejér megyében... című visszaemlékezése, illetve Kabdebó Tamás tanulmánya József Attila Istene címmel. Az Árgus legújabb száma is gazdagon illusztrált. Lapszemle Szálasi fia, avagy a múltidéző Árgus VAS NÉPE . HÍREK Az észt függetlenség 80. évfordulójára A Szombathelyi Magyar—Finn Baráti Kör és a Magyar—Észt Baráti Kör az észt függetlenség 80. évfordulója és a Kalevala napja alkalmából ma 6 órakor ünnepi estet rendez a Városháza házasságkötő termében. Jaak Aliik, az Észt Köztársaság kulturális minisztere előadása után „Itt az otthonom” címmel zenés irodalmi összeállítás következik, a polgármesteri hivatal versmondóinak közreműködésével. A műsort, észt és finn költők verseiből, Benke Éva szerkesztette. Dukai Takách Judit tiszteletére A celldömölki Dukai Takách Judit Játékszín Alapítvány az idén is meghirdeti versmondó versenyét. A versenyen két kategóriában indulhatnak a tizennégy évesnél fiatalabb, illetve a tizennégy évesnél idősebb versmondók, akiknek két költeményt — egyet Dukai Takách Judit, egy másikat Petőfi Sándor tollából — kell megtanulniuk az eseményre. A jelentkezési határidő március 27-e, Celldömölk, Kemenesaljai Művelődési Központ. A versenyre ugyancsak a KMK-ban kerül sor, április 3-án.