Vas Népe, 1998. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

1998. február 27. PÉNTEK KULTÚRA Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) (Tegnapra készültek el példá­ul annak a könyvecskének az el­ső példányai, amelyet először Balogh Gyula jelentetett meg 1895-ben, Vasvármegye hon­védsége címmel, és amelyet az önkormányzat az évfordulóra újra kiadott.) Feiszt György a programok közül—mint újdon­ságot — emelte ki a nemzeti gasztronómiai esteket, amelyek megrendezése jele annak, hogy a testvérvárosok is részesei le­hetnek a fesztiválnak; arról nem beszélve, hogy az esteknek he­lyet adó éttermek szponzorként működnek közre az eseményen. Az alpolgármester fontosnak tartotta még megemlíteni a 2D Stúdió legújabb szombathelyi filmjét, amely ezúttal régi és új egyesületeket mutat be, vala­mint azt a filmszemlét, amely­nek házigazdája a szombathelyi Örökmozgó Művészmozi, és amely a nyolcvanéves Ingmar Bergman előtt tiszte­leg. Feiszt György végül elmondta, hogy a közgyűlés az éves költségvetésből 12,5 millió forintot szánt a tavaszi feszti­válra, és ennek a pénznek nagyobb ré­sze a reklámköltsé­gekre elég. (A két­nyelvű műsorfüzet, a plakátok, zászlók és transzparensek — valamennyin ott virít a Kassai Ferenc ter­vezte fesztivál-emb­léma, a háromszirmú virág — a megye­­székhelyen kívül el­jutnak a Nyugat-Du­­nántúl és Burgenland városaiba is.) Grünwald Stefánia, a Kultu­rális Menedzser Iroda vezetője mindehhez hozzáfűzte, hogy az önkormányzati támogatás a fesztiválköltségeknek körülbe­lül egyharmadát teszi ki, a hi­ányzó összeget a Nemzeti Kul­turális Alap pályázatain nyerte az iroda, és most már vannak az 1996 óta önálló szombathelyi fesztiválnak visszatérő helyi tá­mogatói is. A KMI vezetője el­mondta még, hogy a zenei kíná­latból külön figyelmet érdemel a kétnapos — hiánypótlónak is számító — dzsesszfesztivál, a táncos programok között orszá­gosan is újdonságnak számít az országos kűr­verseny, a színhá­zi előadások közül pedig már most óriási az érdeklődés A mi­niszter félrelép színpadi válto­zata iránt, amelyet a budapesti József Attila Színház hoz el az MMIK-ba. A Szombathelyi Tavaszi Fesztivál a Művelődési és Sportházban nyílik meg márci­us 14-én délután 2 órakor, az Aba Novák Vilmos műveiből megrendezett kiállítással. Az idén először nyílik arra mód, hogy az érdeklődők — a prog­ramhelyszíneken kívül — egy helyen, a Király utcai jegyirodá­ban vásárolhassanak belépőt va­lamennyi eseményre. TAVASZI FESZTIVÁL SZOMBATHELY Bélyeggyűjtők beszámolója Egy 1932-ben készített hibás bé­lyeg, a „Fordított Madonna” (mindössze 5-6 darab van belő­le, ezért értékes) feketenyoma­tát kapják az aktivisták 1997. évi munkájuk elismeréseként — ismertették a többi között a MABÉOSZ filatelistákhoz cím­zett körlevelét a Szombathelyi Városi Bélyeggyűjtő Kör leg­utóbbi beszámoló taggyűlésén. A „75 éves a MABÉOSZ” emlékív az éves tagdíjbefizeté­sek után jár. A szombathelyi helyzetet mutatja, hogy jutalmat tűztek ki azoknak, akik a tagdí­jak márciusi befizetési határide­jét betartják. A bélyegrendelés 1997-ben mintegy félmillió fo­rintra rúgott, ami ugyan növeke­dést jelent az elmúlt évihez ké­pest, ám ez nem a taglétszám emelkedésével, hanem a bélye­gek drágulásával magyarázható. A kör megalakulása (1952) óta nem állt ilyen gyengén — hang­zott el a gyűlésen —, sok a nyug­díjas, „a fiatalság nem tartja il­domosnak a bélyeggyűjtést”. A hajdan 700 tagú kör most 110 ta­got számlál; a korelnök, Bánáti József 96, a titkár, Boros László — aki évei számát meghazudto­ló frissességgel szervezi a szom­bathelyi filatelista­ életet — 85 éves. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége minden évben kitünteti legkitartóbb gyűjtőtársait; az idén Szeglet Jó­zsefet és Tátray Jánost jelölték bronz-jelvényre. A művészettörténeti szabadegyetem ötvös-kiállítása A magyar papság egy külön­leges misekönyvet ajándékozott II. János Pál pápának első ma­gyarországi látogatásakor, Esz­tergomban. A „Római Mise­könyv” díszborítását az az Ozs­­vári Csaba ötvösművész készí­tette 1991-ben, aki március 2-ától a Katolikus Továbbképző Intézet vendége lesz egy kiállí­tással. A „Krisztus ábrázolása a kez­detektől napjainkig” című elő­adás-sorozat márciusi előadásai­hoz (2-án 17.30-tól, 3-án 18 órá­tól) kapcsolódó, egy hónapig lát­ható tárlaton bemutatkozó mű­vész Budapesten született 1963- ban. A budapesti Képző és Ipar­­művészeti Szakközépiskola után a Magyar Iparművészeti Főisko­la ötvös tanszékén tanult, 1987- ben végzett. Diplomamunkája a csempeszkopácsi római katoli­kus középkori templom dombor­műves kapujának megtervezése és elkészítése volt. Főként egy­házi megrendelésekre dolgozik — így talált (megfogalmazása szerint) a „profán zsivajban” egy lehetséges, értékeket mentő és felmutató művészi magatartásra. Legjelentősebb munkájának a Római Misekönyv díszborítását, és az 1997-ben készült Vir Dolo­­rum ezüstdomborművet tartja. A dombormű báró Apor Vilmos püspök boldoggá avatásakor ke­rült a Vatikánba. Domborműavató a kollégiumban Lassan minden a helyére ke­rül: mivel az anyaiskola Berzse­nyi Dániel nevét Puskás Tivada­réval cserélte fel — teljes neve most Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola —, fölöslegessé vált a költőt áb­rázoló dombormű az intéz­ményben. Van viszont Szom­bathelyen, az Ady téren egy kö­zépiskolás kollégium, amely a Kemenesaljától, Vas megyétől olyan szépen búcsúzó niklai re­mete nevét viseli, úgyhogy a Berzsenyi-dombormű tegnap ünnepélyes keretek között el­foglalta helyét ebben a kollégi­umban, amely nemcsak a Pus­kás Tivadar iskolába járó diáko­kat fogadja be: járnak ide gim­nazisták, művészeti középisko­lások is. A kétszázhetven kollé­gista — köztük hetven leány — tegnap nemcsak szoboravatón vett részt: a már hagyományos Berzsenyi-napot is ekkor ünne­pelték, az MMIK-ban, ahol min­den szereplő a saját „szakterüle­téről” vitt valamit a színpadra, a közönség szórakoztatására. Fotó: Kaczmarski Z. A néptáncosok a Ki mit tud? legjobbjai Nemcsak szombathelyi, ha­nem táplánszentkereszti, vas­­szécsenyi, gencsapáti, vépi, olaszfai, sőt csepregi gyerekek is jelentkeztek a Gyermekek Háza által rendezett városi Ki mit tud?-ra, amely eddig össze­sen négyszáz diákot mozgatott meg. A februárban folyamato­san zajló kategóriánkénti bemu­tatók közül a néptánc volt a leg­színvonalasabb — a szakpeda­gógusok felkészítő munkájának eredményeként. Feljövőben van a népdaléneklés, elképzelhető, hogy jövőre külön kategória­ként hirdetik meg. A legnépsze­rűbb a modern tánc (21 csapat nevezett be ebben műfajbe­n) és az egyéb kategória. Olyannyira, hogy ez utóbbit nem is lehetett egy napon bonyolítani a tegnap zajló színjátszással: a sok jelent­kezőre való tekintettel a panto­mimosok, bábjátékosok, paro­­disták, bűvészek és táncdaléne­­kesek bemutatkozását március 3-ára tették át. A zsűri tehát nem most, hanem azon a napon fejezi be munkáját: a kategóriánkénti egy-két legjobbat javasolja majd a március 21-én, az MMIK-ban tartandó gálamű­sorba. Fotó: Kaczmarski Z. • Kozma Gábor „Ha halálunk után volna még egy nap, / intézném gyorsan vacak dolgainkat. / Füstön, fényen át buszablakból intesz / szólhatnék is talán szeretteimhez... / Csupa vi­rágzást nézhetne mi hervad / s ámulna mohón, ha volna még egy nap.” Czigány György Utolsó sanzon című versével indít az Argus című regionális irodalmi és kulturális folyóirat legújabb száma. Aztán, az irodalmi csemegék után, a Múltidéző rovatban az ismert történész, Gosztonyi Péter publi­kálja Útitársak című dokumen­tációjának harmadik részét. Ez a rész külön is érdekes lehet a vasi olvasó számára, hiszen részletesen megismertet azzal a Csonka Emillel, akit Szálasi legjobb emberének kiáltottak ki, majd tá­vollétében többször is halálra ítél­tek. Csonka, akit az ötvenes évek kommunista pártsajtója „a nem­zetvezető íródeákjának” titulált, egy szombathelyi cipészmester fiaként lépett a nemzetiszocialis­ták közé, 19 évesen. Gosztonyi le­írja, hogy az ifjú valóban vallotta az eszelős Szálasi még eszelősebb elméleteit, s ami a roszabb — hitt is bennük. Mivel jól írt, a nemzet­vezető vele készíttette el beszédeit. Befolyásolhatóságára jellemző, hogy a teljes összeomláskor, vagy­is 1945-ben is hitt még Hitler cso­dafegyvereiben... Nos, ez a szom­bathelyi Csonka később az ameri­kai zónába került, majd a bolognai egyetemen ledoktorált. Ami élet­útjában utána következett, az „nem semmi”, így ír erről Gosztonyi: „Az egyetemi évek alatt elvette Szálasi titkárnőjét. Közös gyere­kük — ma már, miután egyikük sem él, megírhatom — nem tőle van. Szálasi fia. Ma 60 éves. 1951- ben Csonka néven az USA-ba vándorolt ki, s mivel sok ésszel a természet nem ruházta fel — vi­lágéletében tehergépkocsi-vezető (lám, vezető!) maradt...” Goszto­nyi ezután részletesen kitér az „apával”, vagyis Csonka Emillel való találkozásaira. Csonkát kez­detben érthető ellenszenvvel ke­zelte. A Szabad Európa Rádiónál dolgozó Csonka azonban bevallja: hatalmasat tévedett, rossz eszmét szolgált, félrevezették... A leg­megdöbbentőbb talán az az infor­mációja volt az egykori cipészfiú­nak, hogy a hatalomra került nyilas pártban rajta kívül alig volt írástu­dó... Az izgalmas visszaemlékezés ezután a nemrég elhunyt Tollas Ti­bor által létrehozott Nemzetőr cí­mű lapról, születésének körülmé­nyeiről értekezik. Ugyancsak izgalmas olvas­mány az egykori vas népes újság­író, Ordas Iván „Gépállomási” voltam Fejér megyében... című visszaemlékezése, illetve Kabde­­bó Tamás tanulmánya József Attila Istene címmel. Az Árgus legújabb száma is gazdagon illusztrált. Lapszemle Szálasi fia, avagy a múltidéző Árgus VAS NÉPE . HÍREK Az észt függetlenség 80. évfordulójára A Szombathelyi Ma­gyar—Finn Baráti Kör és a Magyar—Észt Baráti Kör az észt függetlenség 80. évfordulója és a Kale­vala napja alkalmából ma 6 órakor ünnepi estet ren­dez a Városháza házasság­­kötő termében. Jaak Aliik, az Észt Köztársaság kultu­rális minisztere előadása után „Itt az otthonom” címmel zenés irodalmi összeállítás következik, a polgármesteri hivatal versmondóinak közremű­ködésével. A műsort, észt és finn költők verseiből, Benke Éva szerkesztette. Dukai Takách Judit tiszteletére A celldömölki Dukai Takách Judit Játékszín Alapítvány az idén is meg­hirdeti versmondó ver­senyét. A versenyen két kategóriában indulhatnak a tizennégy évesnél fiata­labb, illetve a tizennégy évesnél idősebb versmon­dók, akiknek két költe­ményt — egyet Dukai Ta­kách Judit, egy másikat Petőfi Sándor tollából — kell megtanulniuk az ese­ményre. A jelentkezési ha­táridő március 27-e, Cell­­dömölk, Kemenesaljai Művelődési Központ. A versenyre ugyancsak a KMK-ban kerül sor, ápri­lis 3-án.

Next