Vas Népe, 1998. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
1998. március 2. HÉTFŐ KRÓNIKA „Európa bérmunkásai lehetünk” Az életminőség javításáról — Szabó Iván gazdasági fóruma Szombathelyen • Kozma G. Megyénkben töltötte február utolsó napját Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke. Délelőtt a szombathelyi Savaria Szállóban találkozott a vállalkozókkal, gazdaságpolitikai fórum keretében. Érdeklődéssel kísért előadásában hangsúlyozta, hogy „ígérni felelősen csak a valóság ismeretében lehet. Márpedig a valóságos mozgástér eléggé szűk ma hazánkban”. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, miszerint a gazdaság növekedése nem jár automatikusan az életszínvonal emelkedésével. Szerinte ennek az az oka, hogy a jelenlegi kormány nem adott még választ arra a kérdésre, miszerint mi legyen a megtermelt javakkal. „Nem a gazdaság mindenáron való fejlesztése, hanem az emberi élet minőségének javítása a fő cél. Magyarországon ma a megtermelt összes jövedelemnek 30 százalékát a lakosságnak csupán 10 százaléka birtokolja. A társadalom többsége tehát eleve nem juthat kedvező lehetőségekhez” — jelentette ki, hozzátéve: ha így és ilyen ütemben folytatódik az ország „szétszakadása, akkor előbb vagy utóbb valaki újra meg fogja írni a Kommunista Kiáltványt”. Szabó Iván kitért az európai integrációs törekvésekre is. Mint mondta, más út nincs, de ha nem válunk tulajdonosokká saját hazánkban, akkor maximum „Európa megtűrt bérmunkásai lehetünk. Olyan világ vár ránk, amelyben 6-8 év alatt elévül a megszerzett tudás, mindig újra kell vizsgázni. Erre fel kell készíteni a mostani korosztályokat, s mi erre törekszünk.” Egy kérdésre, amely a közbiztonságra, a több ízben kifogásolható jogalkotásra és bírói ténykedésre vonatkozott, azt válaszolta: „Évente 500 milliárd dollár a szervezett bűnözés bevétele a világon. Ebből 100-150 milliárd az úgynevezett fehér pénz, a többi ennek tisztára mosására megy el. Ez a hatalmas anyagi erő a hatalom felé nyomakodik, korrupciót szül szinte minden demokratikus országban. A mi helyzetünk annyiban más, hogy itt a folyamat sokkalta gyorsabban játszódik le, mint más keleti államokban.” Szabó Iván hozzátette: az alvilág befolyása mára olyan erőssé vált, hogy „ha nem ügyködhetnének tovább azok a politikusok, akiknek neveit a sajtóban korrupciógyanús ügyletekhez köthetően emlegették, akkor pillanatokon belül kormányválság alakulna ki”. Az MDNP elnöke a fórum után a sárvári Hotel Thermalban idegenforgalmi szakemberekkel találkozott, majd este a szombathelyi Bartók Teremben talk show-n vett részt. Fotó: Kaczmarski Z. Kőszegen nyolcvanötmillió forintos hiányt terveznek az idei esztendőre Egyértelműen a kampány elkezdődése érződött csütörtökön a kőszegi képviselő-testület ülésén. Megszólalt olyan városi képviselő is, aki évekig hallgatott. A vitatkozásban kifáradt testület üléséte hivatkozva a működési szabályzatban rögzített négyórás időtartamra — Básthy Tamás polgármester elnapolta, így a város számára rendkívül fontos idegenforgalmi koncepcióról majd ezen a héten tanácskoznak. • Némethy M. Napirend előtt kért szót — a város eddigi ülésein alig részt vevő — Horváth Vilmos országgyűlési képviselő. A Kőszegen lévő két határőringatlan sorsáról, az azok érdekében folytatott tárgyalásairól tájékoztatta a testületet. Perel az állam A két laktanya 1992-ben a Bróker Kft. tulajdonába került, de mivel nem fizetett értük, az állam pert indít ellene. A képviselő azt javasolta, hogy a város nevében a testület fogadjon el és küldjön egy olyan szándéknyilatkozatot, amelyben az áll, hogy per után Kőszeg ingyen igényt tart az ingatlanokra. A város gazdálkodásáról, az idei tervezett költségvetésről több bizottság elnöke is elmondta: ennél jobb költségvetést nem lehetett készíteni. (A sarokszámok: bevétel 1 milliárd 311 millió 382 ezer forint, kiadás 1 milliárd 396 millió 700 ezer forint, hiány 85 millió 318 ezer forint.) Balogh Miklós, a pénzügyi bizottság elnöke elemzésében külön kiemelte, hogy a költségvetést nem lehet nullszaldóssá tenni. Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló a kiadási és a bevételi előirányzatokat megalapozottnak ítélte. A kiadások 198,8 millió forinttal, a bevételek 243,8 millióval haladják meg az előző évi tervszámokat. Megjegyezte: a költségvetés egyensúlya a forráshiány elfogadásával, pótlólagos erőforrások igénybevételével lehetséges. Sok az intézmény A város 85 millió forintos tervezett hiányát (tavaly 130 millió volt) kezelhetőnek tartja. Szerinte reális esély van pótlólagos, kiegészítő állami támogatásokból és pályázható céltámogatásokból ezt a hiányt „lefaragni”. Megjegyezte azt is, hogy a város intézményrendszere a Kőszeg nagyságú városokhoz képest még mindig nagy. Egyes, alapellátást nem veszélyeztető feladatelhagyással, késleltetéssel lehet javítani a költségvetés pozícióján. Jurisics-vita Vita csak a Jurisics Miklós Kísérleti Gimnázium költségvetése körül alakult ki. A többlettámogatást kérő gimnázium mellett Greguss László, az oktatási bizottság elnöke szólt, aki az oktatási intézmény — egy megnevezett szakértő cég által történő — átvilágítását is javasolta. A város képviselői a többlettámogatást kezelhetetlen mértékűnek tartva az átvilágítástól nem zárkóztak el, de megszavazták egy olyan intézkedési terv elkészítését is, amely kiterjed a gimnázium dologi és személyi kiadásaiban lévő tartalékok maximális mértékű feltárására, illetve a saját bevételek legteljesebb megnövelésére. Minden évben a költségvetéshez kapcsolódva szoktak dönteni a város vezetőinek illetményéről is. Ez az idén ugyancsak kampányízűre sikeredett, mert mintha csak azért tárgyalta volna külön napirendként a testület az esetleges „béremelést”, hogy a megválasztott tisztségviselők elmondhassák: ez a város nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a polgármesteri, alpolgármesteri fizetést, s ennek arányában a képviselők illetményét emelje; sem politikailag, sem etikailag nem tartják ezt időszerűnek. A szokásoknak megfelelően az ügyrendi és jogi bizottság nevében dr. Budaker Tamás volt a napirend előterjesztője, írásban rögzítette, hogy a miniszteri fizetést ugyan a kormányzat az idén nem emelte, de mivel Kőszegen a polgármesternek és az alpolgármesternek az elmúlt években a képviselők nem a miniszteri fizetésekhez igazított maximális arányt szavazták meg (80 százalék helyett csak 75 százalékot), ezért most az öt százalék megszavazását javasolta. Ezt az öt százalékot egyhangúlag utasította el a testület Kőszegen. A magyar forinttól az euróig (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi unióhoz egyelőre nem csatlakozik Anglia, Svédország, Görögország, és Dánia sem — mutatott rá az előadó. Valutaváltásról, nem pedig valutareformról van szó. Vagyis a csatlakozó országok nemzeti valutáit egy bizonyos szorzószám szerint számítják majd át euróra. A jelenleg körvonalazódó megállapodás szerint az Európai Unió fiktív módon már létező pénzegységét, az ECU-t egy az egyben számolják majd át euróra. Egy euro ezek szerint hozzávetőlegesen 13-14 schillinget fog érni. A pénzügyi műveletek lebonyolítására és koordinálására rövid időn belül létre fogják hozni az Európai Központi Bankot — mondta Robert Kutscha. A pénzügyi unióhoz csatlakozni kívánó országok számára nagyon kemény feltételeket szabtak. Ilyen alapkövetelmény például, hogy az adott állam belső költségvetési hiánya nem haladhatja meg az egy év alatt előállított nemzeti össztermék értékének 60 százalékát. Az infláció mértéke az Európai Unió három legstabilabb gazdaságú országában mért infláció átlagánál csupán 1,5 százalékkal lehet magasabb. A tizenegy ország ezeknek a kritériumoknak már most is megfelel. A végső döntést azonban — arról, hogy mely ország lehet tagja a monetáris uniónak, májusban hozzák meg — hangzott el az előadásban. Dr. Kun János, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet főosztályvezetője arról tartott előadást, vajon a magyar bankrendszer mennyire készült fel az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Véleménye szerint a magyar bankrendszer, alapjait tekintve, már készen áll hazánk uniós csatlakozására. Az 1991- ben elfogadott banktörvény figyelembe vette az unióban érvényesülő bankszabályozást. Ezt tovább erősítette az 1997-ben életbe léptetett hitelintézeti törvény. A hazánkban működő, többségében külföldi tulajdonú pénzintézetek mind technikai színvonalukat, mind alaptőkéjüket tekintve megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek az Európai Unióban elvártak. Várhatóan már a jövő évben megteremtődnek annak feltételei Magyarországon, hogy a nálunk működő bankok teljes körű értékpapír-tevékenységet folytathassanak. Mire teljes jogú tagjává válunk az Európai Uniónak, el kell érnünk azt is, hogy bármely uniós tagország szabadon, megkötések nélkül nyithasson nálunk bankfiókot. Ez persze azt is jelenti, hogy egy Magyarországon bejegyzett bank az Európai Unió bármelyik tagállamában hasonló körülmények között nyithat bankfiókot. Uniós szabály az is, hogy egy külföldön bankfiókkal rendelkező bankot annak az országnak a bankfelügyelete felügyeli, amelyikben azt bejegyezték. Ezért a magyar bankfelügyeleti rendszernek is minél hamarabb alkalmazkodnia kell az Európai Unió bankfelügyeleti standardjaihoz. — — MEGKÉRDEZTÜK Élénkült-e a forgalom a zöldhatáron? • Krilov A határőrség ügyeletes tisztjétől, Tóth Tibor őrnagytól tegnap arról érdeklődtünk, hogy a tavaszias időben élénkült-e a forgalom a zöldhatáron? — Természetesen hatással van az időjárás a zöldhatár forgalmára. Jobb időben többen próbálkoznak illegális határátkeléssel. Bár az igazsághoz tartozik, hogy egyre jobban elkényelmesednek a külföldre vágyó emberek. Manapság inkább a határátkelőknél kell jobban figyelni, ugyanis sokan hamis okmányokkal igyekeznek túljutni az országhatáron. Milyen nemzetiségű állampolgárok „kedvelik” leginkább a zöldhatárt? — Még mindig a jugoszlávok, valamint a románok próbálkoznak legtöbbet, ők akarnak kijutni az országból illegálisan. Biztos, hogy tavasszal ismét több dolguk lesz a határőröknek. • Az elmúlt napokban milyen problémák voltak a határátkelőknél, illetve a zöldhatáron? — Pénteken Búcsúnál a határon vették észre, hogy egy magyar autósnak lejárt a jogosítványa. A feledékenységéért helyszíni bírsággal fizetett. Szombaton három albán állampolgár próbálkozott a zöldhatáron átjutni Ausztriába. Igazoltatásuk során kiderült, hogy egyikük jogellenesen tartózkodik Magyarországon. Vasárnap a szentgotthárdi határátkelőnél két jugoszláv állampolgárral akadt probléma. Fényképcserés útlevél segítségével akartak kijutni az országból, de próbálkozásukat nem koronázta siker. Közokirat-hamisítás miatt eljárás indul ellenük. VAS NÉPE 3 GLOSSZA Erre büszkék? A magyar parlament elnöke, ha számvetésre kérik, elismerést igénylő tényként közli, hogy az utóbbi négy évben 550 törvényt alkottak. Az állampolgár, aki lépten-nyomon kapcsolatba kerül a törvények következményeivel, felszisszen: erre büszkék, a számra? Az állampolgár ugyanis nyugtalanító, átláthatatlan állapotként éli meg a törvények folyamatos változtatását. Éppen tíz éve vezették be a személyi jövedelemadót, de még nem volt két év, amikor azonos szabályok szerint lehetett volna kitölteni a bevallási íveket. Felvirágzott a könyvelőszakma az adótörvények dzsungelében. Valahogy túléltük a Bokros-csomag törvényeit, amelyeket a bejelentésétől kezdve hónapokon keresztül korrigált, törölt, visszavonatott az Alkotmánybíróság. Évek óta nehezíti a családok életét a családi pótlék megszerzésének tortúrája. Mindig több papír, mindig más igazolás kell hozzá, az idén már nem elég a tb-nél igényelni, bevallani, az adóhatóságnál is kell. Szerencsétlen televíziós készülékünket legalább négy helyen tartják nyilván, persze ez a nyilatkozat is az adóhatóságnál van a legjobb helyen. A tb-törvények százezrek életét keserítik évek óta. A parlament elfogadja az előző évihez képest alaposan megváltozott járulékfizetési előírásokat. Tavaly májusig nem tudta senki, mit kell csinálni, hogyan. 1997-ben négyszer módosították az érvényes tb-törvényt, még júniusban is. Az idén is megkezdődött az átrendezés, mi lesz, nem tudni, csak azt, hogy a törvény így nem szakszerű, nem végrehajtható. Svédországban öt-hat törvényt alkot évente a parlament. b r. (Minden)napi hír Lakatos Ferenc karikatúrája