Vas Népe, 1998. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

1998. március 2. HÉTFŐ KRÓNIKA „Európa bérmunkásai lehetünk” Az életminőség javításáról — Szabó Iván gazdasági fóruma Szombathelyen • Kozma G. Megyénkben töltötte február utolsó napját Szabó Iván, a Ma­gyar Demokrata Néppárt elnö­ke. Délelőtt a szombathelyi Sa­­varia Szállóban találkozott a vállalkozókkal, gazdaságpoliti­kai fórum keretében. Érdeklő­déssel kísért előadásában hang­súlyozta, hogy „ígérni felelősen csak a valóság ismeretében le­het. Márpedig a valóságos moz­gástér eléggé szűk ma hazánk­ban”. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, miszerint a gazdaság növekedése nem jár automatikusan az életszínvonal emelkedésével. Szerinte ennek az az oka, hogy a jelenlegi kor­mány nem adott még választ ar­ra a kérdésre, miszerint mi le­gyen a megtermelt javakkal. „Nem a gazdaság mindenáron való fejlesztése, hanem az em­beri élet minőségének javítása a fő cél. Magyarországon ma a megtermelt összes jövedelem­nek 30 százalékát a lakosságnak csupán 10 százaléka birtokolja. A társadalom többsége tehát eleve nem juthat kedvező lehe­tőségekhez” — jelentette ki, hozzátéve: ha így és ilyen ütem­ben folytatódik az ország „szét­szakadása, akkor előbb vagy utóbb valaki újra meg fogja írni a Kommunista Kiáltványt”. Szabó Iván kitért az európai integrációs törekvésekre is. Mint mondta, más út nincs, de ha nem válunk tulajdonosokká saját hazánkban, akkor maxi­mum „Európa megtűrt bérmun­kásai lehetünk. Olyan világ vár ránk, amelyben 6-8 év alatt elé­vül a megszerzett tudás, mindig újra kell vizsgázni. Erre fel kell készíteni a mostani korosztályo­kat, s mi erre törekszünk.” Egy kérdésre, amely a közbiztonság­ra, a több ízben kifogásolható jogalkotásra és bírói ténykedés­re vonatkozott, azt válaszolta: „Évente 500 milliárd dollár a szervezett bűnözés bevétele a világon. Ebből 100-150 milliárd az úgynevezett fehér pénz, a többi ennek tisztára mosására megy el. Ez a hatalmas anyagi erő a hatalom felé nyomakodik, korrupciót szül szinte minden demokratikus országban. A mi helyzetünk annyiban más, hogy itt a folyamat sokkalta gyorsab­ban játszódik le, mint más keleti államokban.” Szabó Iván hozzátette: az al­világ befolyása mára olyan erős­sé vált, hogy „ha nem ügyköd­hetnének tovább azok a politi­kusok, akiknek neveit a sajtóban korrupciógyanús ügyletekhez köthetően emlegették, akkor pillanatokon belül kormányvál­ság alakulna ki”. Az MDNP elnöke a fórum után a sárvári Hotel Thermalban idegenforgalmi szakemberek­kel találkozott, majd este a szombathelyi Bartók Teremben talk show-n vett részt. Fotó: Kaczmarski Z. Kőszegen nyolcvanötmillió forintos hiányt terveznek az idei esztendőre Egyértelműen a kampány elkezdődése érződött csütörtökön a kőszegi képviselő-testület ülésén. Megszólalt olyan városi kép­viselő is, aki évekig hallgatott. A vitatkozásban kifáradt testület ülését­e hivatkozva a működési szabályzatban rögzített négy­órás időtartamra — Básthy Tamás polgármester elnapolta, így a város számára rendkívül fontos idegenforgalmi koncepcióról majd ezen a héten tanácskoznak. • Némethy M. Napirend előtt kért szót — a város eddigi ülésein alig részt vevő — Horváth Vilmos or­szággyűlési képviselő. A Kő­szegen lévő két határőringatlan sorsáról, az azok érdekében folytatott tárgyalásairól tájékoz­tatta a testületet. Perel az állam A két laktanya 1992-ben a Bróker Kft. tulajdonába került, de mivel nem fizetett értük, az állam pert indít ellene. A képvi­selő azt javasolta, hogy a város nevében a testület fogadjon el és küldjön egy olyan szándéknyi­latkozatot, amelyben az áll, hogy per után Kőszeg ingyen igényt tart az ingatlanokra. A város gazdálkodásáról, az idei tervezett költségvetésről több bizottság elnöke is elmond­ta: ennél jobb költségvetést nem lehetett készíteni. (A sarokszá­mok: bevétel 1 milliárd 311 mil­lió 382 ezer forint, kiadás 1 mil­liárd 396 millió 700 ezer forint, hiány 85 millió 318 ezer forint.) Balogh Miklós, a pénzügyi bi­zottság elnöke elemzésében kü­lön kiemelte, hogy a költségve­tést nem lehet nullszaldóssá ten­ni. Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló a kiadási és a be­vételi előirányzatokat megala­pozottnak ítélte. A kiadások 198,8 millió forinttal, a bevéte­lek 243,8 millióval haladják meg az előző évi tervszámokat. Megjegyezte: a költségvetés egyensúlya a forráshiány elfo­gadásával, pótlólagos erőforrá­sok igénybevételével lehetsé­ges. Sok az intézmény A város 85 millió forintos ter­vezett hiányát (tavaly 130 millió volt) kezelhetőnek tartja. Sze­rinte reális esély van pótlólagos, kiegészítő állami támogatások­ból és pályázható céltámogatá­sokból ezt a hiányt „lefaragni”. Megjegyezte azt is, hogy a város intézményrendszere a Kőszeg nagyságú városokhoz képest még mindig nagy. Egyes, alap­ellátást nem veszélyeztető fela­datelhagyással, késleltetéssel lehet javítani a költségvetés po­zícióján. Jurisics-vita Vita csak a Jurisics Miklós Kísérleti Gimnázium költségve­tése körül alakult ki. A többlet­­támogatást kérő gimnázium mellett Greguss László, az okta­tási bizottság elnöke szólt, aki az oktatási intézmény — egy meg­nevezett szakértő cég által törté­nő — átvilágítását is javasolta. A város képviselői a többlettá­mogatást kezelhetetlen mérté­kűnek tartva az átvilágítástól nem zárkóztak el, de megsza­vazták egy olyan intézkedési terv elkészítését is, amely kiter­jed a gimnázium dologi és sze­mélyi kiadásaiban lévő tartalé­kok maximális mértékű feltárá­sára, illetve a saját bevételek legteljesebb megnövelésére. Minden évben a költségve­téshez kapcsolódva szoktak dönteni a város vezetőinek illet­ményéről is. Ez az idén ugyan­csak kampányízűre sikeredett, mert mintha csak azért tárgyalta volna külön napirendként a tes­tület az esetleges „béremelést”, hogy a megválasztott tisztségvi­selők elmondhassák: ez a város nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a polgármesteri, alpolgár­mesteri fizetést, s ennek arányá­ban a képviselők illetményét emelje; sem politikailag, sem etikailag nem tartják ezt idősze­rűnek. A szokásoknak megfe­lelően az ügyrendi és jogi bizott­ság nevében dr. Budaker Tamás volt a napirend előterjesztője, írásban rögzítette, hogy a mi­niszteri fizetést ugyan a kor­mányzat az idén nem emelte, de mivel Kőszegen a polgármes­ternek és az alpolgármesternek az elmúlt években a képviselők nem a miniszteri fizetésekhez igazított maximális arányt sza­vazták meg (80 százalék helyett csak 75 százalékot), ezért most az öt százalék megszavazását ja­vasolta. Ezt az öt százalékot egyhangúlag utasította el a tes­tület Kőszegen. A magyar forinttól az euróig (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi unióhoz egyelőre nem csatlakozik Anglia, Svéd­ország, Görögország, és Dánia sem — mutatott rá az előadó. Valutaváltásról, nem pedig valutareformról van szó. Vagyis a csatlakozó országok nemzeti valutáit egy bizonyos szorzó­szám szerint számítják majd át euróra. A jelenleg körvonalazó­dó megállapodás szerint az Eu­rópai Unió fiktív módon már lé­tező pénzegységét, az ECU-t egy az egyben számolják majd át euróra. Egy euro ezek szerint hozzávetőlegesen 13-14 schil­­linget fog érni. A pénzügyi mű­veletek lebonyolítására és koor­dinálására rövid időn belül létre fogják hozni az Európai Köz­ponti Bankot — mondta Robert Kutscha. A pénzügyi unióhoz csatla­kozni kívánó országok számára nagyon kemény feltételeket szabtak. Ilyen alapkövetelmény például, hogy az adott állam bel­ső költségvetési hiánya nem ha­ladhatja meg az egy év alatt elő­állított nemzeti össztermék érté­kének 60 százalékát. Az infláció mértéke az Európai Unió három legstabilabb gazdaságú or­szágában mért infláció átlagánál csupán 1,5 százalékkal lehet magasabb. A tizenegy ország ezeknek a kritériumoknak már most is megfelel. A végső dön­tést azonban — arról, hogy mely ország lehet tagja a monetáris uniónak, májusban hozzák meg — hangzott el az előadásban. Dr. Kun János, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet főosztályvezetője arról tartott előadást, vajon a magyar bank­­rendszer mennyire készült fel az Európai Unióhoz való csatlako­zásra. Véleménye szerint a ma­gyar bankrendszer, alapjait te­kintve, már készen áll hazánk uniós csatlakozására. Az 1991- ben elfogadott banktörvény fi­gyelembe vette az unióban érvé­nyesülő bankszabályozást. Ezt tovább erősítette az 1997-ben életbe léptetett hitelintézeti tör­vény. A hazánkban működő, többségében külföldi tulajdonú pénzintézetek mind technikai színvonalukat, mind alaptőké­jüket tekintve megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek az Európai Unióban el­vártak. Várhatóan már a jövő évben megteremtődnek annak feltételei Magyarországon, hogy a nálunk működő bankok teljes körű értékpapír-tevékeny­séget folytathassanak. Mire teljes jogú tagjává vá­lunk az Európai Uniónak, el kell érnünk azt is, hogy bármely uniós tagország szabadon, meg­kötések nélkül nyithasson ná­lunk bankfiókot. Ez persze azt is jelenti, hogy egy Magyarorszá­gon bejegyzett bank az Európai Unió bármelyik tagállamában hasonló körülmények között nyithat bankfiókot. Uniós sza­bály az is, hogy egy külföldön bankfiókkal rendelkező bankot annak az országnak a bankfel­ügyelete felügyeli, amelyikben azt bejegyezték. Ezért a magyar bankfelügyeleti rendszernek is minél hamarabb alkalmazkod­nia kell az Európai Unió bank­­felügyeleti standardjaihoz. —­ ­— MEGKÉRDEZTÜK Élénkült-e a forgalom a zöldhatáron? • Krilov A határőrség ügyeletes tisztjétől, Tóth Tibor őrnagy­tól tegnap arról érdeklőd­tünk, hogy a tavaszias időben élénkült-e a forgalom a zöld­határon? — Természetesen hatással van az időjárás a zöldhatár forgalmára. Jobb időben töb­ben próbálkoznak illegális határátkeléssel. Bár az igaz­sághoz tartozik, hogy egyre jobban elkényelmesednek a külföldre vágyó emberek. Manapság inkább a határát­kelőknél kell jobban figyelni, ugyanis sokan hamis okmá­nyokkal igyekeznek túljutni az országhatáron.­­ Milyen nemzetiségű állam­polgárok „kedvelik” legin­kább a zöldhatárt? — Még mindig a jugo­­szlávok, valamint a románok próbálkoznak legtöbbet, ők akarnak kijutni az országból illegálisan. Biztos, hogy ta­vasszal ismét több dolguk lesz a határőröknek. • Az elmúlt napokban milyen problémák voltak a határát­kelőknél, illetve a zöldhatá­ron? — Pénteken Búcsúnál a határon vették észre, hogy egy magyar autósnak lejárt a jogosítványa. A feledékeny­­ségéért helyszíni bírsággal fizetett. Szombaton három albán állampolgár próbál­kozott a zöldhatáron átjutni Ausztriába. Igazoltatásuk so­rán kiderült, hogy egyikük jogellenesen tartózkodik Ma­gyarországon. Vasárnap a szentgotthárdi határátkelőnél két jugoszláv állampolgárral akadt probléma. Fényképcse­­rés útlevél segítségével akar­tak kijutni az országból, de próbálkozásukat nem koro­názta siker. Közokirat-hami­sítás miatt eljárás indul elle­nük. VAS NÉPE 3 GLOSSZA Erre büszkék? A magyar parlament elnöke, ha számvetésre kérik, elisme­rést igénylő tényként közli, hogy az utóbbi négy évben 550 tör­vényt alkottak. Az állampolgár, aki lépten-nyomon kapcsolat­ba kerül a törvények következményeivel, felszisszen: erre büszkék, a számra? Az állampolgár ugyanis nyugtalanító, át­láthatatlan állapotként éli meg a törvények folyamatos változ­tatását. Éppen tíz éve vezették be a személyi jövedelemadót, de még nem volt két év, amikor azonos szabályok szerint lehe­tett volna kitölteni a bevallási íveket. Felvirágzott a könyvelő­szakma az adótörvények dzsungelében. Valahogy túléltük a Bokros-csomag törvényeit, amelyeket a bejelentésétől kezdve hónapokon keresztül korrigált, törölt, visszavonatott az Al­kotmánybíróság. Évek óta nehezíti a családok életét a családi pótlék megszerzésének tortúrája. Mindig több papír, mindig más igazolás kell hozzá, az idén már nem elég a tb-nél igé­nyelni, bevallani, az adóhatóságnál is kell. Szerencsétlen tele­víziós készülékünket legalább négy helyen tartják nyilván, persze ez a nyilatkozat is az adóhatóságnál van a legjobb he­lyen. A tb-törvények százezrek életét keserítik évek óta. A par­lament elfogadja az előző évihez képest alaposan megválto­zott járulékfizetési előírásokat. Tavaly májusig nem tudta sen­ki, mit kell csinálni, hogyan. 1997-ben négyszer módosították az érvényes tb-törvényt, még júniusban is. Az idén is megkez­dődött az átrendezés, mi lesz, nem tudni, csak azt, hogy a tör­vény így nem szakszerű, nem végrehajtható. Svédországban öt-hat törvényt alkot évente a parlament. b­ r. (Minden)napi hír Lakatos Ferenc karikatúrája

Next