Vas Népe, 1999. május (44. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-14 / 111. szám

1999. május 14. PÉNTEK KRÓNIKA Kulturális­ információs központ Szentgotthárdon? Szentgotthárdnak nincs sajá­tos kulturális arculata, nem ren­delkezik semmilyen egyedi mű­velődési, művészeti eredmény­nyel, ami kifelé is vonzerőt je­lentene. Mindezek oka, nagy­részt a kulturális intézmények elhanyagolt állapota, a tárgyi, építményi feltételek hiánya. A másik ok a humán szféra hiá­nyában keresendő: az értelmi­ség egy része a közel fél évszá­zados elzártság alatt elvándorolt a térségből. Mindezt az MTA-BKK Nyu­gat-magyarországi Tudomá­nyos Intézet állapította meg há­rom évvel ezelőtt készült tanul­mányában, s erre hivatkozik az a beruházási koncepció és tanul­mányterv, amely a város kultu­rális intézményeinek sürgős fel­újítását úgy képzeli el, hogy egy komplex központot hoz létre a művelődési ház teljes rekonst­rukciójával és bővítésével. A művelődési ház állapota évek óta romlik, eddig csak ta­nulmánytervekre „futotta” a vá­rostól, mivel a felújítás több száz millió forintot emésztene fel. A most elkészült tanulmány segítségével címzett támogatást szeretne nyerni Gotthárd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az U. Nagy Gábor által vezetett „csapat” két variációt dolgozott ki az épüle­tek felújítására. Az első szerint a művelődési ház teljes felújításá­val, a pinceszint kihasználásá­val, valamint bővítéssel hozható létre a kulturális központ. Ezzel két nagy intézmény, a művelő­dési ház és a városi könyvtár hosszú távú működése lenne megoldható. A komplexumban helyet kapna a városi televízió, mely néhány éves működése alatt három épületben „fordult már meg”. Ez a beruházás 496 millió forintba kerülne, ennek felét kéri a város címzett támo­gatásként, a fennmaradót saját erőként adná. A felújítás-bőví­tés szakaszonként készülne, a teljes komplexum 2002-re állna. A másik verzió jóval szeré­nyebb, s az így kialakítandó mű­velődési házban csak a városi té­vé kapna helyet. Ez a beruházás 285 millió forintra rúgna, vi­szont a városi könyvtár felújítá­sa akkor sem halasztható so­káig. A képviselő-testület az el­ső variációt támogatta, mivel „belátta, hogy a város humán infrastruktúra fejlesztése nélkül - a mégoly látványos gazdasági fejlődés ellenére - sem tud meg­felelni a harmadik évezred kihí­vásainak”. Igaz ugyan, hogy az eddigi rekonstrukciós tervek közül a mostani a legszélesebb körű, legreálisabb és tetszető­sebb, ám kérdés, a minisztérium mennyire érzi „jogosnak” a tá­mogatás odaítélését. Ezt a tanul­mány készítői sem hagyták fi­gyelmen kívül, s köszöntőjük­ben meg is jegyzik: „Szentgott­­hárdot­ sikeres városnak tartják az országban, nevéhez pozitív előítéletek kötődnek. Ez persze jó is. Mégsem titkolt célunk, hogy pályázati tanulmányunk­ban feltárjuk ezen előítéletek fo­nákságait, hátrányait.” Remélhetőleg a minisztéri­umban kellő súllyal esnek latba ez utóbbiak, s kedvező döntés születik... • Forgács B. Fotó:Szendi P. Tourinform iroda: jó kezdés A következő lépés az önállósodás és a létszámfejlesztés A tavaly októberben Celldö­­mölkön - a megyében elsőként - megnyílt, az országos idegen­­forgalmi hálózathoz kapcsolódó tourinform iroda eddigi műkö­désének tapasztalatait tekintet­ték át a városi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az írásos anyag leszögezi, hogy az iroda nem hagyomá­nyos értelemben vett idegenfor­galmi vagy utazási vállalkozás, hanem nonprofit tevékenységet folytató turisztikai információs központ. Feladata a turisták ver­senysemleges, naprakész tájé­koztatása egy folyamatosan kar­bantartott országos adatbank se­gítségével, másfelől Kemenes­alja, illetve Celldömölk tu­risztikai értékeinek népszerűsí­tése. Ha az iroda jól végzi a dol­gát, az anyagi haszon közvetle­nül az idegenforgalomban érde­kelt vállalkozóknál, közvetve a térség önkormányzatainál je­lentkezik. A celldömölki iroda a Keme­nesaljai Művelődési Központ szervezeti keretein belül, önkor­mányzati „alaptőkével” kezdte meg működését. Az elmúlt fél év alatt sikerült bekapcsolni Ke­menesalját az ország idegenfor­galmi információs vérkeringé­sébe, emellett az iroda tucatnyi program szervezésében vett részt, s továbbiak előkészítését kezdte meg. Ezek közé tartozik például az augusztusi teljes nap­­fogyatkozásra kidolgozott rész­letes programterv, amely iránt Észak-Magyarországról máris nagy az érdeklődés. Az idei esz­tendő az asztali örömök, a bor és a gasztronómia éve, ami Keme­nesalján igazi vendégcsalogató rendezvényekre ad alkalmat. Májustól egy sor bortúrára van kilátás, szeptemberben vadból és halból készült ételekkel lehet majd nevezni a speciális sza­kácsversenyre, ami - más ösz­­szeállításban - októberben megismétlődik. Számos pályázatot is készí­tett az iroda munkatársa, Hor­váth Melinda, ám ezeket a ki­írók - egy kivételével - visz­­szaadták. Az ok nagyon egysze­rű: mivel az iroda nem önálló, az önkormányzat, a kistérségi társulás vagy a KMK nevében pályázott, s ez nem felelt meg a szabályoknak. A sikeres in­dulás után tehát hamar igény­ként merült fel az iroda önálló­sítása. Ehhez azonban önfenn­tartó vállalkozássá kell fejlőd­nie. A másik igény a lét­számfejlesztésre vonatkozik, ám ennek a konzekvenciáit is alaposan körül kell járni - fogal­mazódott meg a testületi ülésen. Ezzel összefüggésben talán azon is érdemes elgondolkodni, kivessék-e az idegenforgalmi adót a városban, hiszen az így befolyt pénzt fordítják másutt is az ilyen irodák fenntartására. Celldömölknek, Kemenesal­jának nagy szüksége van arra, hogy a meglévő idegenforgalmi adottságokat - Ság hegy, ter­málvíz - az eddigieknél jobban kihasználja. Kérdés: ezért egye­dül a városi önkormányzattól várható nagyobb anyagi áldo­zatvállalás, vagy a környező te­lepülésektől is? Hogyan élnek a menekültek? (Folytatás az 1. oldalról) A határőrség főosztályveze­tője azt hangsúlyozta, hogy a közzétett jelentés semmi olyan információt nem tartalmazott, amiről a határőrség ne tudott volna, majd hozzáfűzte, a pa­rancsnokság tisztában van a problémával, ám ezen gondok orvoslásához nagyon sok pénz kellene. Dúzs József mindemel­lett úgy nyilatkozott, hogy „több magyar állampolgár örülne an­nak, ha olyan ellátásban része­sülne, mint amilyenben a közös­ségi szálláson élő illegális mig­­ránsok”. A Szombathelyi Kö­zösségi Szálláson kialakult állapotról a főosztályvezető el­mondta, a migrációs hullám oly mértékben felerősödött, hogy a szállás nem képes ennyi ember elhelyezésére. A menekültszál­lás kialakításakor kevés pénz állt a határőrség rendelkezésére, és az idő is szorított, így végül a volt sorállomány szálláshelyén helyezték el a menekülteket. Dúzs József elfogadja azt a véleményt, miszerint a mene­külteket nem kulturált körülmé­nyek között szállásolták el, ám hozzátette, „a határőrségnek vi­szont nincsen arra pénze, hogy szállodai elhelyezést garantál­jon az illegális migránsoknak”. A főosztályvezető elmondta, kollégái a közelmúltban egy brüsszeli közösségi szállást te­kintettek meg. A belga kaszár­nya termeiben - választóelemek híján - pokrócokkal voltak el­különítve egymástól a menekült családok, tehát ott is komoly gond van az illegális migránsok elhelyezésével. A főosztályve­zető hangsúlyozta, nem a határ­őrség felelőtlensége, vagy hoz­záállása miatt ilyen a helyzet a szombathelyi szálláson, ez sok­kal inkább a migrációs hullám felerősödésével indokolható. Dúzs Józseftől azt is megtud­tuk, hogy mintegy százmillió forintot juttatnak majd a Szom­bathelyi Közösségi Szállás át­építésére. Kemenes Péter, a Szombat­­helyi Határőr Igazgatóság sajtó­­szóvivője arról számolt be, hogy a határőrség területén a volt rendőr-szakközépiskola épüle­tét alakítják át a menekültek el­szállásolására. Az biztos, hogy a százhétmil­liós építkezés még az idén el­kezdődik. A menekültek az új, négyszintes szállásukon a jelen­leginél lényegesen kulturáltabb körülmények között élhetnek majd. A mostaninál kisebbek, és ezáltal családiasabbak lesznek a körletek. • Krilov I­ S MEGKÉRDEZTÜK Meddig tart a munkaügyi kirendeltség felújítása? Szombathelyen nagysza­bású felújítás kezdődött a munkaügyi kirendeltségen. Harangozóné Vigh Ilona ki­rendeltségvezetőtől azt kér­deztük, meddig tartanak a munkálatok, s a felújítás mennyiben befolyásolja a na­pi munkát? - Miután az épület teljes felújítása zajlik, ezért több hónapot vesznek igénybe a munkálatok. A műszaki át­adás a tervek szerint szep­temberben lesz. Eddig az épí­tők a harmadik emeleten dol­goztak, ez közvetlenül külö­nösebben nem zavarta az ügyfélfogadást. A munka jel­legéből fakadóan azonban esetenként nagyobb zaj van, s az építkezés velejárója a por­képződés is. A jövő héten a második emeleten folytatják a munkát, s az bizonyos szempontból már érinti az el­ső emeleten lévő ügyfélfoga­dást is. A kivitelezők ugyan igyekeznek úgy ütemezni a munkálatokat, hogy a lehető legkevesebb kellemetlensé­get okozzák, ám nehézségek így is előfordulhatnak. Az ügyfélfogadás ennek ellenére nem szünetel. Időnként lehet­nek kisebb fennakadások, ám ezektől függetlenül az érin­tettek időben megkapják majd a juttatásaikat. Az egyes munkafolyamatok kapcsán előfordul, hogy az épületet átmenetileg áramta­­lanítani kell. Ebben az eset­ben a telefon sem működik. A hívó számára megtévesztő lehet, hogy a készülék ki­cseng, mégsem veszi fel sen­ki. Az esetleges bosszúságo­kért elnézést kérünk. Ezeket azonban el kell viselnünk an­nak érdekében, hogy ősztől kulturált ügyfélfogadóban várakozhassanak a munka­­nélküliek, s korszerű feltéte­lek között intézhessék ügyei­ket munkatársaink. • Erős D. Zoltán VAS NÉPE 3 GLOSSZA Szoftver Egy felmérés szerint az irodai és üzleti szoftverek ötven százaléka nem jog­tiszta, azaz a tisztelt kuncsaft nem a boltban vásárolta, hanem másoltatta, ez pedig súlyosan büntetendő cselekmény, pfaj stb. A játékprogramokra nem tér ki a vizsgá­lat, ám ismerve a magyar árakat és az azokkal nem éppen arányban lévő fizetéseket, elképzelhető, hogy nem minden szülő tudja megvásárolni a legújabb cd-t bruttó 10-12 ezer forintért, Így hát nagyon nem kell csodálkozni azon, hogy a számítógép-használók egy része (fogalmazzunk így) felcsa­pott kalóznak, azaz kihagyta a kereskedelmi láncolatból az üzleteket. Az említett dokumentum szerint az üzleti szoftverek feketekereskedelme több mint 11 milliárd dolláros vesztesé­get okoz a gyártó cégeknek évente. Különösebb okosság nem fogalmazható meg, legfeljebb annyi: minél fejlettebb egy ország, annál kevesebb a „kalóz-termék". Az Egyesült Álla­mokban a programok 70 százaléka „ tiszta”, egyharmadukat pedig megbízható forrásból szerzik be az amerikaiak. Magyarországon is ez a cél, de kár lenne kijelenteni, hogy egyhamar elérhető a tengerentúli szint, ugyanis a két ország között még van egy kis különbség... Nálunk még jó darabig elsődleges szempont lesz az olcsóság - sajnos nem csak a programoknál. A hatalom néha nekiveselkedik a probléma felszámolásának, például úgy, hogy látványos perben elítélik az egyik hivatal munkatársait, amiért „feketeprogramokat” használtak. Végkövetkeztetés természetesen nincs: egyik oldalon ott vannak a szerzői jogok és a törvények, a másikon meg az általános csóróság. török

Next