Vas Népe, 1999. május (44. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-14 / 111. szám
1999. május 14. PÉNTEK KRÓNIKA Kulturális információs központ Szentgotthárdon? Szentgotthárdnak nincs sajátos kulturális arculata, nem rendelkezik semmilyen egyedi művelődési, művészeti eredménynyel, ami kifelé is vonzerőt jelentene. Mindezek oka, nagyrészt a kulturális intézmények elhanyagolt állapota, a tárgyi, építményi feltételek hiánya. A másik ok a humán szféra hiányában keresendő: az értelmiség egy része a közel fél évszázados elzártság alatt elvándorolt a térségből. Mindezt az MTA-BKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet állapította meg három évvel ezelőtt készült tanulmányában, s erre hivatkozik az a beruházási koncepció és tanulmányterv, amely a város kulturális intézményeinek sürgős felújítását úgy képzeli el, hogy egy komplex központot hoz létre a művelődési ház teljes rekonstrukciójával és bővítésével. A művelődési ház állapota évek óta romlik, eddig csak tanulmánytervekre „futotta” a várostól, mivel a felújítás több száz millió forintot emésztene fel. A most elkészült tanulmány segítségével címzett támogatást szeretne nyerni Gotthárd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az U. Nagy Gábor által vezetett „csapat” két variációt dolgozott ki az épületek felújítására. Az első szerint a művelődési ház teljes felújításával, a pinceszint kihasználásával, valamint bővítéssel hozható létre a kulturális központ. Ezzel két nagy intézmény, a művelődési ház és a városi könyvtár hosszú távú működése lenne megoldható. A komplexumban helyet kapna a városi televízió, mely néhány éves működése alatt három épületben „fordult már meg”. Ez a beruházás 496 millió forintba kerülne, ennek felét kéri a város címzett támogatásként, a fennmaradót saját erőként adná. A felújítás-bővítés szakaszonként készülne, a teljes komplexum 2002-re állna. A másik verzió jóval szerényebb, s az így kialakítandó művelődési házban csak a városi tévé kapna helyet. Ez a beruházás 285 millió forintra rúgna, viszont a városi könyvtár felújítása akkor sem halasztható sokáig. A képviselő-testület az első variációt támogatta, mivel „belátta, hogy a város humán infrastruktúra fejlesztése nélkül - a mégoly látványos gazdasági fejlődés ellenére - sem tud megfelelni a harmadik évezred kihívásainak”. Igaz ugyan, hogy az eddigi rekonstrukciós tervek közül a mostani a legszélesebb körű, legreálisabb és tetszetősebb, ám kérdés, a minisztérium mennyire érzi „jogosnak” a támogatás odaítélését. Ezt a tanulmány készítői sem hagyták figyelmen kívül, s köszöntőjükben meg is jegyzik: „Szentgotthárdot sikeres városnak tartják az országban, nevéhez pozitív előítéletek kötődnek. Ez persze jó is. Mégsem titkolt célunk, hogy pályázati tanulmányunkban feltárjuk ezen előítéletek fonákságait, hátrányait.” Remélhetőleg a minisztériumban kellő súllyal esnek latba ez utóbbiak, s kedvező döntés születik... • Forgács B. Fotó:Szendi P. Tourinform iroda: jó kezdés A következő lépés az önállósodás és a létszámfejlesztés A tavaly októberben Celldömölkön - a megyében elsőként - megnyílt, az országos idegenforgalmi hálózathoz kapcsolódó tourinform iroda eddigi működésének tapasztalatait tekintették át a városi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az írásos anyag leszögezi, hogy az iroda nem hagyományos értelemben vett idegenforgalmi vagy utazási vállalkozás, hanem nonprofit tevékenységet folytató turisztikai információs központ. Feladata a turisták versenysemleges, naprakész tájékoztatása egy folyamatosan karbantartott országos adatbank segítségével, másfelől Kemenesalja, illetve Celldömölk turisztikai értékeinek népszerűsítése. Ha az iroda jól végzi a dolgát, az anyagi haszon közvetlenül az idegenforgalomban érdekelt vállalkozóknál, közvetve a térség önkormányzatainál jelentkezik. A celldömölki iroda a Kemenesaljai Művelődési Központ szervezeti keretein belül, önkormányzati „alaptőkével” kezdte meg működését. Az elmúlt fél év alatt sikerült bekapcsolni Kemenesalját az ország idegenforgalmi információs vérkeringésébe, emellett az iroda tucatnyi program szervezésében vett részt, s továbbiak előkészítését kezdte meg. Ezek közé tartozik például az augusztusi teljes napfogyatkozásra kidolgozott részletes programterv, amely iránt Észak-Magyarországról máris nagy az érdeklődés. Az idei esztendő az asztali örömök, a bor és a gasztronómia éve, ami Kemenesalján igazi vendégcsalogató rendezvényekre ad alkalmat. Májustól egy sor bortúrára van kilátás, szeptemberben vadból és halból készült ételekkel lehet majd nevezni a speciális szakácsversenyre, ami - más öszszeállításban - októberben megismétlődik. Számos pályázatot is készített az iroda munkatársa, Horváth Melinda, ám ezeket a kiírók - egy kivételével - viszszaadták. Az ok nagyon egyszerű: mivel az iroda nem önálló, az önkormányzat, a kistérségi társulás vagy a KMK nevében pályázott, s ez nem felelt meg a szabályoknak. A sikeres indulás után tehát hamar igényként merült fel az iroda önállósítása. Ehhez azonban önfenntartó vállalkozássá kell fejlődnie. A másik igény a létszámfejlesztésre vonatkozik, ám ennek a konzekvenciáit is alaposan körül kell járni - fogalmazódott meg a testületi ülésen. Ezzel összefüggésben talán azon is érdemes elgondolkodni, kivessék-e az idegenforgalmi adót a városban, hiszen az így befolyt pénzt fordítják másutt is az ilyen irodák fenntartására. Celldömölknek, Kemenesaljának nagy szüksége van arra, hogy a meglévő idegenforgalmi adottságokat - Ság hegy, termálvíz - az eddigieknél jobban kihasználja. Kérdés: ezért egyedül a városi önkormányzattól várható nagyobb anyagi áldozatvállalás, vagy a környező településektől is? Hogyan élnek a menekültek? (Folytatás az 1. oldalról) A határőrség főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a közzétett jelentés semmi olyan információt nem tartalmazott, amiről a határőrség ne tudott volna, majd hozzáfűzte, a parancsnokság tisztában van a problémával, ám ezen gondok orvoslásához nagyon sok pénz kellene. Dúzs József mindemellett úgy nyilatkozott, hogy „több magyar állampolgár örülne annak, ha olyan ellátásban részesülne, mint amilyenben a közösségi szálláson élő illegális migránsok”. A Szombathelyi Közösségi Szálláson kialakult állapotról a főosztályvezető elmondta, a migrációs hullám oly mértékben felerősödött, hogy a szállás nem képes ennyi ember elhelyezésére. A menekültszállás kialakításakor kevés pénz állt a határőrség rendelkezésére, és az idő is szorított, így végül a volt sorállomány szálláshelyén helyezték el a menekülteket. Dúzs József elfogadja azt a véleményt, miszerint a menekülteket nem kulturált körülmények között szállásolták el, ám hozzátette, „a határőrségnek viszont nincsen arra pénze, hogy szállodai elhelyezést garantáljon az illegális migránsoknak”. A főosztályvezető elmondta, kollégái a közelmúltban egy brüsszeli közösségi szállást tekintettek meg. A belga kaszárnya termeiben - választóelemek híján - pokrócokkal voltak elkülönítve egymástól a menekült családok, tehát ott is komoly gond van az illegális migránsok elhelyezésével. A főosztályvezető hangsúlyozta, nem a határőrség felelőtlensége, vagy hozzáállása miatt ilyen a helyzet a szombathelyi szálláson, ez sokkal inkább a migrációs hullám felerősödésével indokolható. Dúzs Józseftől azt is megtudtuk, hogy mintegy százmillió forintot juttatnak majd a Szombathelyi Közösségi Szállás átépítésére. Kemenes Péter, a Szombathelyi Határőr Igazgatóság sajtószóvivője arról számolt be, hogy a határőrség területén a volt rendőr-szakközépiskola épületét alakítják át a menekültek elszállásolására. Az biztos, hogy a százhétmilliós építkezés még az idén elkezdődik. A menekültek az új, négyszintes szállásukon a jelenleginél lényegesen kulturáltabb körülmények között élhetnek majd. A mostaninál kisebbek, és ezáltal családiasabbak lesznek a körletek. • Krilov I S MEGKÉRDEZTÜK Meddig tart a munkaügyi kirendeltség felújítása? Szombathelyen nagyszabású felújítás kezdődött a munkaügyi kirendeltségen. Harangozóné Vigh Ilona kirendeltségvezetőtől azt kérdeztük, meddig tartanak a munkálatok, s a felújítás mennyiben befolyásolja a napi munkát? - Miután az épület teljes felújítása zajlik, ezért több hónapot vesznek igénybe a munkálatok. A műszaki átadás a tervek szerint szeptemberben lesz. Eddig az építők a harmadik emeleten dolgoztak, ez közvetlenül különösebben nem zavarta az ügyfélfogadást. A munka jellegéből fakadóan azonban esetenként nagyobb zaj van, s az építkezés velejárója a porképződés is. A jövő héten a második emeleten folytatják a munkát, s az bizonyos szempontból már érinti az első emeleten lévő ügyfélfogadást is. A kivitelezők ugyan igyekeznek úgy ütemezni a munkálatokat, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozzák, ám nehézségek így is előfordulhatnak. Az ügyfélfogadás ennek ellenére nem szünetel. Időnként lehetnek kisebb fennakadások, ám ezektől függetlenül az érintettek időben megkapják majd a juttatásaikat. Az egyes munkafolyamatok kapcsán előfordul, hogy az épületet átmenetileg áramtalanítani kell. Ebben az esetben a telefon sem működik. A hívó számára megtévesztő lehet, hogy a készülék kicseng, mégsem veszi fel senki. Az esetleges bosszúságokért elnézést kérünk. Ezeket azonban el kell viselnünk annak érdekében, hogy ősztől kulturált ügyfélfogadóban várakozhassanak a munkanélküliek, s korszerű feltételek között intézhessék ügyeiket munkatársaink. • Erős D. Zoltán VAS NÉPE 3 GLOSSZA Szoftver Egy felmérés szerint az irodai és üzleti szoftverek ötven százaléka nem jogtiszta, azaz a tisztelt kuncsaft nem a boltban vásárolta, hanem másoltatta, ez pedig súlyosan büntetendő cselekmény, pfaj stb. A játékprogramokra nem tér ki a vizsgálat, ám ismerve a magyar árakat és az azokkal nem éppen arányban lévő fizetéseket, elképzelhető, hogy nem minden szülő tudja megvásárolni a legújabb cd-t bruttó 10-12 ezer forintért, Így hát nagyon nem kell csodálkozni azon, hogy a számítógép-használók egy része (fogalmazzunk így) felcsapott kalóznak, azaz kihagyta a kereskedelmi láncolatból az üzleteket. Az említett dokumentum szerint az üzleti szoftverek feketekereskedelme több mint 11 milliárd dolláros veszteséget okoz a gyártó cégeknek évente. Különösebb okosság nem fogalmazható meg, legfeljebb annyi: minél fejlettebb egy ország, annál kevesebb a „kalóz-termék". Az Egyesült Államokban a programok 70 százaléka „ tiszta”, egyharmadukat pedig megbízható forrásból szerzik be az amerikaiak. Magyarországon is ez a cél, de kár lenne kijelenteni, hogy egyhamar elérhető a tengerentúli szint, ugyanis a két ország között még van egy kis különbség... Nálunk még jó darabig elsődleges szempont lesz az olcsóság - sajnos nem csak a programoknál. A hatalom néha nekiveselkedik a probléma felszámolásának, például úgy, hogy látványos perben elítélik az egyik hivatal munkatársait, amiért „feketeprogramokat” használtak. Végkövetkeztetés természetesen nincs: egyik oldalon ott vannak a szerzői jogok és a törvények, a másikon meg az általános csóróság. török