Vas Népe, 1999. november (44. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
1999. november 1. HÉTFŐ KRÓNIKA Adóelvonás és kiegyenlítés A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a kormány költségvetése A megyei jogú városok polgármesterei, alpolgármesterei a kormány költségvetési szándékaival ismerkedtek a Pénzügyminisztérium munkatársainak tájékoztatóiból a hét végén Szombathelyen. A 2000. év központi költségvetésének irányelveit már befolyásolni nem tudjuk, mondta a sajtótájékoztatón az ülést levezető Pap János, a szövetség egyik alelnöke, de a pénzügyi helyzet alapos ismerete segíti a polgármestereket a helyi költségvetés tervezésében. Pap János, Békéscsaba polgármestere a megyei jogú városok közös sérelmeként említette, hogy a költségvetés jövőre sem ismeri el a nagyobb városok térségi feladatait (oktatás, egészségügy). Holott a középiskolákban tanulók fele, sok városban kétharmada a városkörnyékről jár be. A megyei önkormányzatok és a kisvárosok kapnak normatív támogatást a bejáró tanulók után, csak a megyei jogú városok nem, ismertette a helyzetet. A városi kórházak térségi, megyei feladatokat is teljesítenek, ezt sem támogatja a költségvetés. Igényükre az a válasz, hogy helyi adókból szerezzék be a szükséges pénzt. A helyi adók közül a legjelentősebbet, az iparűzési adót jövőre 60:40 arányban meg kell osztani a központi költségvetéssel (60 százalékát elvonják). A kormány részben ebből a forrásból akarja kiegyenlíteni az önkormányzatok bevételi lehetőségei közti különbséget. Másrészt úgy jut pénzhez a kormány a kiegyenlítés céljaira, hogy a személyi jövedelemadóból az önkormányzatoknál maradó részt csökkenti, a polgármesterek szerint, jelképes 5 százalékra. Puszta Béla, a szövetség másik alelnöke, Salgótarján polgármestere azt mondta el, hogy jó volt a pénzügyi, a kormányzati álláspontot megismerni: az önkormányzatoknak nem lehetnek kétségei, hogy az iparűzési adó kötelezővé tétele, központosítása a kezdet, követik majd más helyi adónemek. Ezért sok polgármester aggodalma jogos, félnek, hogy az elvonás, a kiegyenlítés veszélybe sodorhatja az önerőből fejlődni képes városok, térségek jövőjét. Békéscsaba polgármestere, Pap János szerint az ország nagyobb városai között nem a Duna a határvonal. Szerinte a fejlődőképességet elsősorban az autópályákhoz való közelség határozza meg. Ezért nagy a hasonlóság az ország déli részének városai között, például Békéscsaba és Kaposvár az elmaradt közútfejlesztés miatt küzd hasonló gondokkal: a befektetők hiánya, az elvándorlás, a fiatal értelmiség távozása. A kormányzat pénzügyi terveinek megismerése nagyon fontos a helyi önkormányzatok számára, hangsúlyozta Pap János, mert az elvonások, a normatív támogatások, az átcsoportosítások ismerete nélkül az önkormányzatok nem tudnak koncepciót alakítani. Ezekben a napokban el kell készíteniük, hogy milyen fejlesztésekhez igénylik a régiók az uniós támogatásokat 2006-ig. Ehhez tisztában kellene lenni azzal, hogy miből gazdálkodhat az önkormányzat, miből tudja előteremteni a brüsszeli pályázatokhoz szükséges önrészt. • Budai R. Sági József szombathelyi képviselő, Toller László pécsi polgármester és Varga Sándor pénzügyminisztériumi főosztályvezető-helyettes beszélget a szünetben Fotó: Horváth Cs. Sárvári vásári forgatag Az idei hagyományos Simon- Júdás-napi vásár alighanem rekordot döntött mind a látogatók, mind pedig a vásározók számát tekintve. Szombaton Sárvár központjában reggeltől késő délutánig hömpölygött a tömeg a főutcán és a betorkolló mellékutcákban felállított sátrak között. Hogy nem hiába, azt mutatja, hogy csak kevesen távoztak üres kézzel a vásárból. Hogy az idei Simon-Júdás vásáron mennyire sok volt az árus, azt mutatja, voltak olyanok is, akiknek már nem jutott hely a sátor felállítására, ezért a földre rakták le portékájukat, vagy az autójukból árultak. A vásározók minden talpalatnyi területet kihasználtak, időnként és helyenként még moccanni is nehéz volt az óriási áradatban. Ember ember hátán, néha legfeljebb a szembejövő arcokat, vagy esetleg az eget lehetett kémlelni, s nem az árusok kínálatát. Ez jórészt azokon a szakaszokon volt jellemző, ahol a lacikonyháknál álló sor okozott torlódásokat. A vásározók a szokásoknak megfelelően sok mindent kínáltak. Nagy keletje volt a téli ruházatnak, a bundás lábbeliknek. Az idén az időjárással szerencséjük volt mind a rendezőknek, mind a vásározóknak. A reggeli köd délre teljesen felszállt, s kikandikált a felhők mögül a nap. Ezért nem is volt olyan hideg, mint tavaly, de azért jócskán fogyott a Simon-Júdás vásárban hagyományos forralt bor. A vásár hangulatához hozzájárultak a kazettaárusok, akik jórészt a lakodalmas zenét nyomatták, míg a pásztornak öltözött furulyás hol régi magyar dallamokat, hol pedig a székely himnuszt szólaltatta meg hangszerén, s gyakran csörrent a forint az előtte lévő köcsögben. Az emberek jó része sem üres kézzel távozott, ami azt mutatja, sokan találtak maguknak vásárfiát az idei Simon-Júdás vásáron. MEGKÉRDEZTÜK Kiket vár majd a héten megnyíló Hársfa-ház? A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Alapítvány új modellintézményt hozott létre pszichiátriai és szenvedélybetegek komplex ellátására. A Hársfa-házat, azaz a szenvedélybetegek nappali ellátóját és átmeneti otthonát november 5-én Harrach Péter szociális és családügyi miniszter avatja fel. ☆ Van-e már ilyen intézmény másutt is az országban? - kérdeztük Tuczainé Régvári Mariettától, a karitász igazgatójától. — Ilyen nincs. Az intézmény legfőbb célkitűzése, hogy a gyógyulni vágyó alkohol-, kábítószer-, gyógyszer- és játékautomata-függőket átmeneti menedék biztosításával visszajuttassuk hozzátartozóikhoz és a társadalomba, az elsődleges munkapiacra. ☆ Mikor döntöttek a létrejöttéről? - Amikor 1996-ban megnyitottuk a RÉV ambulanciát, hála istennek jelentkeztek az alkohol- és gyógyszerfüggők, majd a drogosok is. Gyógyultak, de nem volt egy olyan hely, ahol ezeket a gyógyultakat rehabilitálni tudtuk. Ha egy alkoholbeteg kicsit meggyógyul, azután szembesül azzal, hogy nincs lakása, nincs állása, nincs az életének perspektívája, akkor újra inni kezd. Az ilyen kilátástalan helyzetben lévők felé nyújtottuk ki a kezünket ezzel az intézménnyel. Az átmeneti otthonban 6 hónapig lakhatnak. Ezalatt segítünk nekik megkapaszkodni az életben. ☆ Mikor nyit a ház? - November 8-án veszi birtokba 16 átmeneti otthonos és 20 nappali ellátott. Ide az utcáról nem lehet bekerülni, csak a RÉV ambulancián keresztül. Az a szűrő. • Némethy M. : VAS NÉPE 3 GLOSSZA Puska Rendőrök nyilatkozzák olykor keserűen, hogy a bűnözők technikai szempontból legtöbbször a bűnüldözők előtt járnak egy lépéssel. Ilyesforma a helyzet az iskolai puskázással is. Új és új módszereket alkalmaznak a vizsgázók, csak győzzék követni a vizsgáztatók, a dolgozatírattatók... Felsőoktatási intézménybe járt egy fiatalember. Hihetetlen vakmerőséggel és hallatlan hidegvérrel puskázta végig a négy évet. Rájött (vagy rávezették) arra, hogy minden zárthelyi dolgozathoz, szóbeli vizsgához az intézmény pecsétjével ellátott fehér lapot kapnak a vizsgázók. Nos, ő szerzett egy ilyen pecsétes lapot, s egyszerű színes fénymásolási eljárással sokszorosította. Majd otthon, nyugodt körülmények között kidolgozta ezekre az összes tételt, minden várható feladatot. Angyalarccal beült a vizsgaterembe, s amikor eljött az alkalom, Rodolfót megszégyenítő bűvészmozdulattal kicserélte az üres lapot a megfelelő tételre. Puskázáson nem érhették, hiszen nem forgatott könyveket a pad alatt, nem dugdosott papírfecniket a zsebébe, az órája alá, a fülébe, a cipőjébe. Kitűnően összeállított vázlatokkal ült ki a bizottság elé, hármast akkor is kapott, ha egy kiegészítő kérdésre sem tudott válaszolni. A „csodafegyver" egyszer csütörtököt mondott: egy tréfás kedvű oktató a kiadott pecsétes lapokra fényvisszaverő filctollal csinos jeleket biggyesztett. Emberünk ez egyszer „becsődölt”. Egy Svédországba emigrált magyar meséli: '56-ban kiment, iskolába került, s ugyanúgy nekiállt puskázni, mint itthon. Úgy néztek rá a többiek, mint egy gyilkosra. Az ott nem volt divat,más Előttem az utódom(?) Lakatos Ferenc karikatúrája