Vas Népe, 1999. november (44. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-20 / 271. szám
Ki lehet magyar állampolgár? Az 1879-es állampolgársági törvény alapján 100 millióan lennénk Kétnapos magyar-magyar csúcs volt egy hete Budapesten. A parlamenti pártok között vitatott kérdések közül elfogadták: törvény formájában szabályozzák a határon túli magyarok magyarországi jogállását, a külföldi magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítása viszont már nem került a zárónyilatkozatba. A Magyarok Világszövetségének képviselői is részt vettek a tárgyalásokon. A világszövetség álláspontjáról a vasi elnökkel, Sárközy Csabával beszélgettünk. - Miért égetően fontos kérdés a határainkon kívül élő magyarok jogállásának rendezése? - Ma a magyarsághoz tartozni csak erkölcsi és érzelmi kategória. Jogilag nincs rendezve. Ráadásul az a probléma, hogy ez az érzelmi és erkölcsi kötődés a magyarországi magyarokban van meg a legkevésbé, a határon túli magyarokban jóval erősebb. Ma már az egész világon érték a kettős állampolgárság. A mi legutóbbi állampolgársági törvényünk 1879-ből való, korszerűtlen, hiszen annak alapján több mint 100 millió ember kérhetne magyar állampolgárságot szerte a világban. Végül az is sürgeti az állampolgárság rendezését, hogy az utódállamokban először lesz előnyös magyarnak lenni. Az SZDSZ éppen ez ellen érvel. Szerintük el kell kerülni, hogy a szomszédos országokban anyagi megfontolásból legyen érdemes magyarnak lenni. Eörsi Mátyás nyilatkozta, ha a határon túli magyarok Magyarországtól kedvezményeket kaphatnak, akkor sokan pusztán üzleti ügyből vallanák magukat magyarnak. Azt is elmondta, ha a kormány törvényt akarna alkotni a különleges státusukról, akkor ez ellen nagyon keményen fognak küzdeni a parlamentben. Ez jellemző a gondolkodásmódjára. Történelmünk elmúlt ezer éve alatt a Kárpát-medencei magyar és német lakosság megszokta, hogy bármely idegen hatalom uralma alatt a lojalitás és az adó fejében békén hagyják. A török még a vallásgyakorlást is békén hagyta. Ez európai szokásjog, európai viselkedés. Trianon, s különösen a második világháború után az utódállamokban — bizonyos fokig Magyarországon is — ez megszűnt. A lojalitáson és az adón kívül totális azonosulást kívánt meg a hatalom. A környező államokban annyiban más volt a helyzet, hogy Trianon után egy etnikai egységesség indokolta volna a gyenge lábakon létrejött államot. Ezért lett Romániában Paul Kineziu, azaz Kinizsi Pál híres román törökverővé, vagy Alexandra Sama (Körösi Csoma Sándor) az a híres román, aki elkészítette a tibeti-angol szótárt. Ezzel a helyzettel a határon túli magyarok erkölcsileg lettek másodrangú állampolgárok. Most először lehetnek erkölcsileg, a régi európai szokásjognak megfelelően azonos értékű állampolgárai a hazának. -És a Nyugaton élő magyarokkal mi a helyzet? -Őket elüldözte a kommunizmus, vagy más diktatúra, vagy gazdasági helyzet. Közülük azok, akik akarták, már mind megszerezték a magyar állampolgárságot. Tudni kell azonban, hogy a magyar nemzeteszme rettentően sérült. Ezt bizonyítja, hogy nagyjából ugyanannyi ír vándorolt ki Amerikába, mint ahány magyar. Ma Amerikában 1 millió 570 ezren vallják magukat magyar eredetűnek, 17 millióan írnek. - Nem azért, mert a katolikus írek több gyermeket vállaltak? - Sok oka van, de gyermekeik éppúgy voltak. Wass Albert egy New Yorkban megjelent tanulmányának az a címe: a kivénült harcos leteszi a fegyvert. Ő, a kivénült harcos a közömbösség miatt tette le a fegyvert. A napokban a Magyar Televízióban arról tájékoztattak minden itt élő ukrán állampolgárt, hová menjenek szavazni. Az ellenzék a Nyugaton élő magyar állampolgársággal rendelkezők szavazati jogát nem támogatja. A mi álláspontunk szerint megilleti őket ez a jog. Az az elv, hogy nem adóznak itt, amit az MSZP-s Tabajdi Csaba elmondott a televízióban, teljesen hamis. Ezen az alapon az alkalmazottakon és a nyugdíjasokon kívül ma Magyarországon jóformán senki másnak nincs választásra erkölcsi joga. A napi sajtóból tudjuk, hogy az ország legtehetősebb rétege ma aligalig adózik, vagy nem adózik. A Nyugaton élők közül nagyon sokan sokszorta többet tettek a magyarságért, mint a puszta adózás. A lobbizásukra két példát mondok. Tudatosan nem gazdasági jellegűeket, mert nem akarom pénzkérdéssé silányítani az ügyet. 1956 után a gyermekek kivégzését 10 millió aláírás szüntette meg Magyarországon. Ennyi aláírást vittek teherautókon Tollas Tiborék az ENSZ székházába. A másik nagy dolog: 1995-ben az EBED közgyűlésén az akkori magyar delegáció a szlovák helyzetet elemezve 9 perces hozzászólásában egyetlenegyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyarság. Ezután három magyar küldött három különböző ország és szervezet képviseletében háromszor 9 percig szólt az ottani magyarság helyzetéről. Erre kapott Szlovákia másodszor is diplomáciai visszakozt az EBEO-tól. A nyugati magyarságot a választójog szerintünk igenis megilleti. - Miből állna a Kárpát-medencei magyarok jogi helyzete? - Úgy véljük, nem lenne helyes számukra megadni a kettős állampolgárságot. Nekik külhoni állampolgárságot javaslunk. Ha teljes körű állampolgárságot kapnának, az egyet jelentene azzal, hogy ide költöznének hozzánk. Nem biztos, hogy gazdasági megfontolásból jönnének, hanem kitelepítenék őket. Akik el akartak jönni például Romániából, már eljöttek. Mi azt szeretnénk, ha ott maradnának, de élvezhetnének bizonyos előnyöket. A Magyarok Világszövetsége szeretné ezt kiegészíteni. Mi az őshonos, legalább három generáció óta a kiegyezés utáni Magyarország területén élő nem magyarok számára egy különleges schengeni státust biztosítanánk. - Ez segítség lenne az ott élő magyarok számára is az együttélésben. - Pontosan. Én ezt egy bölcs dolognak tartom. Tudni kell, hogy Románia területén igen komoly mozgalmak vannak. Az erdélyi románság tartja el a Regátot, s ezt nehezen viselik el. Nemrégiben egyesületük is alakult. Brassóban megjelent egy újság, amely Erdélynek a Havasalföldtől való elszakadását szorgalmazza. Jászvásáron, Moldvában olyan párt működik, amelyik Moldvának az összes többitől való elszakadását kívánja. Ne feledjük el, hogy az összes trianoni utódállam felbomlott, kivéve Romániát. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a karasvölgyi horvátok megkapták a teljes jogú horvát állampolgárságot. Romániában most van a parlament előtt a román állampolgárság kiterjesztése minden született románra. Ugyanúgy, ahogyan Németországban megvan minden született németre, Horvátországban megvan minden született horvátra, Izraelben megvan minden magát zsidónak vallóra, és még nagyon sok országot említhetnék példaként. Mi a trianoni érzékenység miatt javasoljuk a külhoni állampolgárságot. - Mennyi esélyt lát ennek bevezetésére? - Született pesszimista vagyok. Én semmilyen esélyt nem látok rá. Magyarországon igen könnyen félre lehet vezetni a lakosságot. Egy klasszikus esete ennek: Kovács László a Duna Televízióban 1998. április 6-án kerek perec kijelentette, hogy az állampolgárság kiterjesztése ellentétes az Európa Tanács konvenciójával. Külügyminiszterként viszont nem sokkal ezelőtt a nyilatkozata előtt írta alá az Európa Tanács 166/1097. számú konvencióját, amelynek második cikkelye pontosan az ellenkezőjéről szól. Mi azért is nagyon fontosnak tartjuk a kérdés mielőbbi rendezését, mert stratégiai bizottságunk a magyarság számát a jövő évezred közepére körülbelül kétmillióra teszi. Felméréseink szerint a Kárpát-medence magyarsága 1996 óta folyamatosan gyorsulva évente minimum 100, maximum 200 ezerrel fogy. Nagyszalontán tavaly 100 magyar halálozásra 3 magyar születés esett. - Fekete Gyula tette ezt először szóvá évekkel ezelőtt. - Igen, bohócot is csináltak belőle. Az én magyarázatom az, hogy olyan súlyos értékrendválságon mentünk keresztül az elmúlt évtizedekben, amit csak egy erős ellenpropagandával tudnánk legyőzni. Ha egy magyar televíziós állomáson műsorszám lehet a férfisegg-szépségverseny, akkor körülbelül meg is határoztuk, milyen igényszint felé törekszik - természetesen behatásokra - a magyarság. Elképesztő értékrendváltozást jelez, amikor az internetről elindulhat nálunk egy köztörvényes bűnöző istenitése, noha a „whiskys” nem Rózsa Sándor. Én ezt tartom fogyásunk legfontosabb okának. A határainkon túl élők meg azért fogynak, mert belefáradtak a másodrendűségükbe. Alpesiesen, Vajdahunyad mellett egy színmagyar faluban a gyerekek már csak románul tudnak. Akklimatizálódnak. Az egyik finnugor nép, a csúd, a legendák szerint kollektív öngyilkosságot követett el. Az oroszok elsöpörték őket. Erre hatalmas gödröket ástak, állványokból tetőt csináltak, földdel megrakták, s saját magukra fogyasztották. Ehhez tudom hasonlítani a határon túli magyaroknak a rendkívül gyors fogyását. A magyarországiakét viszont nem igazán értem. A gazdasági helyzetre vezetik vissza, de hát ez nem érv, mert jóval szegényebb magyarság tudott eltartani sok gyereket. 1984-ben az európai értékrendkonferencia felmérést végzett Európában arról, mennyire érvényesülnek a római állameszme és a kereszténység értékei. A kommunista államok közül egyedül nálunk engedte meg a kormány a részvételt. Arra is rákérdeztek, mennyire érvényesül az áldozathozatal ténye egy-egy nemzet életében. Az angoloknál ötven, de az összes európai nemzetnél körülbelül kilencven százalékban vállalták azt, hogy áldozatot kell hozni a hazáért, a családért, az iskoláért. A megkérdezett magyar családokban 13,4 százalék vállalta ezt. Ez is jelzi a nálunk dúló értékválságot. • Némethy Mária „Ma már az egész világon érték a kettős állampolgárság” Két szív, egy lélek Beszélgetés Eszenyi Enikővel, a Combok csókjáról Eszenyi Enikő színművésznő a Combok csókja című tangóestjével országos turnéra indult. A bemutató előadást a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban tartotta meg. Azért ott, mert a művésznő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Csengerben született. Eszenyi Enikő a nézőtéri bejáraton érkezik meg. Ballonkabátot visel, s egy nagy bőröndöt cipel. A színpadra menvén az emlékei között tallózik. Lazán, humorosan, szórakoztatóan, lebilincselő természetességgel, kedvességgel. A közönséggel -mint aki tényleg hazaérkezett - kitűnő kontaktust teremt. Színi előadásként is élvezhetően elmeséli, hogy a Buenos Aires-i tánciskolákban miként tanulta meg a korántsem könnyű táncokat, azok formációit, lépéskombinációit. Az est a tánc, a kellemes dalok, a bensőséges hangulatot árasztó tangóharmonika, zongora, gitár és hegedűszó jegyében telik. Minden róla, rólunk, az életről, a kedélyünkről, érzelmeinkről, a bizonyosságainkról és a kételyeinkről, mindennapjaink hol fényes, hol árnyas oldaláról szól. A művésznővel az előadásról, vállalkozásairól beszélgettünk. - A Magyar Értelmező Kéziszótárban a tangóról mindössze ennyi található: főnév, dél-amerikai eredetű kétnegyedes ütemű, lassú társas tánc. Gondolom, ha pusztán ennyiről lenne szó, akkor nem hódította, dobogtatta volna meg sem az ön, sem a közönség szívét. Mi ennek a táncnak a sava-borsa? Miként látja ezt, s fizikailag hogyan sikerült felkészülni rá? - A kondíciómmal nincs semmi gond, mert sokat mozgok. A tangó formájáról, tartalmáról sokat lehetne beszélni, de annak lényegét csak az érezheti, értheti meg igazán, aki táncolja, vagy az a néző, aki lelkileg ráhangolódik. A tangó varázslatos. Az est azonban nem egy csillogó-villogó show. A tangó: két lélek, egy szív. Táncolás közben a külvilág már nem számít, a táncosok szíve egyszerre dobban. A harmónia magával ragadó. A Combok csókja cím számomra szexualitást sugall. Jól érzem ezt? - A tangót a combok csókjának egy argentínai költő nevezte el, minden bizonnyal annak okán, hogy tánc közben a combok gyakran találkoznak. - Azt nyilatkozta korábban, hogy argentínai álmait, tapasztalatait ültette át a tangóest programjába. Álmairól hallhatnánk kicsit bővebben? - Idén augusztusban tizenegy napot Argentínában töltöttem, ahol különböző táncokat tanultam. A tangóest programjának gerincét a közelmúltban megjelent E. TANGÓ című lemezről elhangzó számok adják. Mivel ez nem egy hagyományos színdarab, ezért nehéz beszélni róla. Az álmoknak van szerepük, de a tangót táncolni, látni, érezni kell. - A tangóest minden bizonnyal életének fontos állomása. Esetleg valaminek a vége és valaminek a kezdete is? - Nem jelenti semminek a végét és semminek a kezdetét sem, mert ezt egy időszakos dolognak tartom. A Vígszínházban is sokat játszom. Ami pedig az önálló esteket illeti, már jártam az országot más műsorral is, például felléptem Nyíregyházán a városháza udvarán. • Cselényi György Eszenyi Enikő: „Az est nem egy csillogóvillogó show”