Vas Népe, 2000. szeptember (45. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-01 / 205. szám
2000. szeptember 1. PÉNTEK KRÓNIKA Vita a polgármester fizetéséről A szombathelyi közgyűlés tegnap sem döntött az illetmények emeléséről A szombathelyi közgyűlés nyári szünetet követő első ülésén a képviselők megtapsolták Heigl Istvánt, aki napirend előtti hozzászólásában a Savaria Karnevál sikere kapcsán egyebek között arról beszélt: ismét jó érzés volt szombathelyinek lenni. A korelnök szeretné, ha a következő két évben nem a botrányokról, hanem a sikeres rendezvényekről szólnának a híradások. Ezután Hergovich Vince, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke kért szót, s beszámolt a Gagarin utcai óvoda igazgatójának kinevezése körül kialakult polémiáról, valamint arról, hogy törvényességi óvást jelentett be a kisebbségi önkormányzat, melynek helyt adott a közigazgatási hivatal. A napirend megszavazása előtt derült ki, hogy sürgősségi indítványként tizenegy képviselő kérte, hogy zárt ülésen, a személyi ügyek között tárgyaljanak a Savaria Médiacentrum Kht. ügyvezetőjének munkájáról. Dr. Szabó Gábor polgármester bejelentette: rendkívüli bizottsági ülés keretében értékelik a Kőszegi utcai önkormányzati ingatlan hasznosítására beérkezett pályázatokat. Délelőtt meddő vitákkal teltek az órák, hiszen a városatyák sem a kerékbilincs alkalmazásáról, sem a képviselők, tisztségviselők illetményének emeléséről nem döntöttek. Sok volt a félreértés a kerékbilincs alkalmazásáról és a járművek elszállításáról szóló rendelettervezet kapcsán. Bár a hosszászólásokból egyértelműen kiderült, hogy nem a fizetőparkolókban álló és jegyet nem vásárló autókra, hanem a tilosban várakozókra raknák fel a kerékbilincset. A polgármesteri fizetés vitájában dr. Kövesdi Zoltán volt a közgyűlés levezető elnöke. A több variációt tartalmazó javaslatról éles politikai vita kerekedett, de a képviselők abban azért megegyeztek, hogy három hét múlva visszatérnek az ügyre. Balogh József megalázó procedúrának nevezte az eljárást. A képviselő kijelentette: hajlandó lenne akár tiszteletdíj nélkül is végezni munkáját. Ugyanakkor azt jósolta: akkor lehet, hogy a következő választásokon nem tizenketten, hanem csak ketten indulnának. Ezt követően a képviselő elhagyta a termet. Lapzártánk idején képviselői interpellációk, kérdések hangzottak el. Angyal L. Kivonulás előtt: Balogh József felszólalása a délelőtti vitában Koronás címer vagy nebáncsvirág? Vasi politikusok Magyarország harmadik évezredbeli jelképéről A megkérdezett vasi politikusok többsége a koronás címert megfelelő jelképnek tartja Magyarországnak, ám volt, aki nebáncsvirág ábrázolásával jelenítené meg hazánkat a harmadik évezred küszöbén. Nem biztos, hogy szüksége van hazánknak új jelképre, ugyanis egyrészt az új jelkép elfogadtatása hosszú időbe telik, másrészt nagy költségekkel is járna, mondta Danka Lajos kisgazda országgyűlési képviselő, aki úgy véli: a koronás címer megfelelő jelképe Magyarországnak. Hazánk múltját, tradícióit megfelelőképpen jeleníti meg a koronás címer, éppen ezért ennél jobb jelképet nem lehet találni, húzta alá a politikus. Ha emlékeim nem csalnak, az elmúlt tizenöt évben már több pályázatot írtak ki országjelkép tervezésére, de eddig minden kísérlet kudarcba fulladt, ugyanis a döntnökök egyik munkát sem találták megfelelőnek, kezdte mondandóját Sági József fiatal demokrata honatya, majd hozzátette: a koronás címer tökéletes jelképe hazánknak. A fideszes politikus szerint nem lenne könnyű új jelképet alkotni, többek között azért sem, mert a koronás címer megfelelő. Fölösleges új jelképet kitalálni, hiszen az óriási költségeket jelentene az országnak, s emellett több évtizednek kellene eltelnie ahhoz, hogy az új jelképet elfogadja a közvélemény, mondta Pusztai Gyula, az Országgyűlés szocialista frakciójának tagja, aki tréfásan hozzáfűzte: „Ha mégis úgy döntenek, hogy új jelkép kell, akkor szerintem egy nebáncsvirágot kell a jelképnek megjeleníteni.” Az SZDSZ-es honatya, Hankó Faragó Miklós szerint az új jelkép tervezését komoly szakmai munkának kell megelőznie. „Bár nem vagyok szakember, úgy vélem, a jelképnek könnyen megjegyezhetőnek, valamint az országra igazán jellemzőnek kell lenni”, mondta a képviselő, aki a koronás címert megfelelőnek tartja az ország jelképének. • Krilov Szilágyi István az év főépítésze Az év főépítésze díjat vehette át Szilágyi István, Szombathely volt főépítésze az augusztus 25- én Nagykanizsán rendezett V. Országos Főépítészi Konferencián. A szakmai elismerés hátteréről kérdeztük a nyugdíjas, ám jelenleg is nagyon aktív egykori főépítészt. - Az idén első alkalommal két főépítészeti díjat adtak ki, én az életmű kategóriában kaptam meg ezt az elismerést, amely szakmai kitüntetés, semmi köze a politikához, hiszen az Országos Főépítészeti Kollégium ítélte oda, ami számomra különösen értékessé teszi - hangoztatta Szilágyi István, majd így folytatta: - Szerintem szerencsésebb, ha az ember aktív korának utolsó éveiben válik az év főépítészévé, hiszen ez egyfajta lökést adhat a munkához, magabiztosságot nyújthat. Ennek ellenére úgy érzem, hogy 15 éven keresztül végzett főépítészeti munkásságomat ezzel az életmű-díjjal méltó módon ismerték el - fűzte hozzá. - A díjban szerintem elsősorban a kollégák szeretete nyilvánult meg, mert én pályám során mindig meglehetősen aktív voltam, széles körű szakmai kapcsolatokat tartottam fenn, ma is nagyon fontosnak tartom a szakmai tapasztalatok és módszerek átadását - hangsúlyozta. - A Nagykanizsán rendezett V. Országos Főépítészi Konferencián is nyilvánvalóvá vált, hogy a főépítészi posztokon országosan generációváltás zajlik. A főépítészek közül sok kolléga ezekben az években éri el a nyugdíjkorhatárt. Az Országos Főépítészi Kollégium ezért szükségesnek tartotta egy olyan személy felkérését, aki az aktív szolgálatból kilépő volt főépítész kollégákkal kapcsolatot tart. Legnagyobb meglepetésemre engem kértek fel erre a posztra, és én természetesen örömmel elvállaltam - mondta Szilágyi István. Elbírálták a pályázatokat A Vas Megyei Területfejlesztési Tanács tegnapi ülésén elbírálta a területfejlesztési célelőirányzatra, valamint a területi kiegyenlítő alapra benyújtott pályázatokat. Az előbbinél még nem merítették ki teljesen a keretet, ám a területi kiegyenlítő alapból minden pénz elfogyott. A területi célelőirányzatnál az idén 75 millió forint felosztására van lehetőség. Ebből tegnap 48 millió forint felhasználásáról döntöttek. A döntés értelmében valamennyi kérelmező, így Bozsok, Kőszegdoroszló, Velem és Nemeskeresztúr is megkapja a gázhálózat fejlesztésére kért összeget. A szennyvízkezelés fejlesztéséhez Csákánydoroszló kap segítséget. Támogatták még Ölbő ivóvízhálózatának fejlesztését, valamint az Őrségi Vízrendezési Társulat, valamint Szombathely önkormányzatának vízrendezési projektjét, s megkezdődhet a Hegyhát területfejlesztési koncepciójának készítése is. A területi kiegyenlítő alapnál a rendelkezésre álló 159 millió forintot teljes egészében felosztották. Kiemelten támogatták Vasvár és Őriszentpéter szennyvíz-beruházását. A prioritások között a második helyre sorolták a gázhálózatok kiépítését. A rendelkezésre álló szűkös források miatt a hat pályázó közül csak Csehimindszent és Csehi kapta meg a kért teljes összeget. Csehimindszent mint a külterületi hálózat kiépítésének gesztora részesült kiemelt segítségben, míg Csehinél a település elöregedett lakosságára voltak teintettel. Az igényeltnél öt százalékkal kisebb forráshoz jut Csipkerek, Mikosszéplak és Karakó, valamint a belterületi rendszer létesítéséhez Csehimindszent. A tanács támogatta még Olaszfa vízrendezési, Kétvölgy és Vashosszúfalu útépítési,s Oszkó turizmusfejlesztési pályázatát. • Erős D. Z. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért szűkült a látogatási idő a Markusovszkyban? Rövidebb lett a látogatási idő a Vas Megyei Markusovszky Kórházban. Általánosságban érvényes ugyan, hogy a betegek naponta 9—17 óra között kereshetők fel, a gyakorlatban azonban osztályonként másképp szabályozták a látogatást. Általában délelőtt és délután egyegy órát adtak erre, de vannak osztályok, amelyek csak délután nyitnak ajtót a látogatók előtt. Például a csecsemő- és gyermekosztályon hétköznap délután négytől ötig tart a látogatás, vasárnap kettőtől ötig. Az idegsebészetre és az infektológiára 14 és 17 óra között lehet bemenni. A 9-17-ig tartó látogatási idő a szülészeti részlegen maradt meg. A pszichiátrián viszont kitolódott a látogatási lehetőség este 7-ig. Miért volt szükség a változtatásra, kérdeztük Somogyi Józsefnét, a megyei kórház ápolási igazgatóját. A betegekért, mondta tömören az ápolási igazgató, majd részletezte is a döntés hátterét: A teljes nyitottság oda vezetett, hogy egy-egy beteget egyszerre hárman-négyen is felkerestek, nem törődve azzal, hogy jót tesz-e ez a betegnek. Azzal meg végképp nem számolt senki, mit szólnak a hangoskodáshoz, a zsúfoltsághoz a szobatársak. A betegek gyógyulása érdekében korlátoznunk kellett a látogatási időt. Az osztályvezető főorvosok azonban ezután is adhatnak engedélyt a hivatalos időn túli látogatásra, a beteggel való hosszabb együttlétre. A kórház tisztasága érdekében is tennünk kellett valamit: a látogatók nagyon sok szemetet hagytak maguk után. A nővérek már nem mertek szólni, annyi gorombaságot kaptak válaszul. • Budai R. GLOSSZA Közpalacsinta A drága és forgalmas strandon egymást érik a vendégek. A büfés pavilonhoz lépve legtöbbször németül bökik oda. Snaps mit groß Bier. A pult mögött hárman sürgölődnek. Sütik a pecsenyét, a palacsintát, mérik a pálinkát, a sört. Akár meg is alakíthatnák a strandi közalkalmazotti tanácsot. A pult mögött két tanár és egy óvónő süti a palacsintát. A középkorú tanárházaspárnak a gyerekei is a közelben szöszmörögnek, a szünidőt robotoló, többdiplomás szüleikkel töltötték az idén is. A nemzet napszámosai nem siránkoznak, hanem látástól vakulásig dolgoznak. Őszre, télre gyűjtenek minden nyáron. A gyerekek ruhája, cipője, a tanszerek, a szakkönyvek sokba kerülnek, s hogy valami nívót tarthassanak még az értelmiségi léthez, ezért állnak a tűzforró nyári napokon a tűzforró serpenyő mellé. Az óvónő fiatalabb, lakásra gyűjt, a nyári szünetben a büfé jelenti neki a kapaszkodót. S most, mikor már újra ott állnak a gyerekek előtt az óvodában és az iskolában, megpróbálnak frissen nekivágni a feladatoknak. Ősszel mindig felszámolják a strandi-közalkalmazotti tanácsot, és a megszokott iskolában, óvodában lesznek újra közalkalmazottak. Néhány kilométerrel nyugatabbra a közalkalmazottak nyáron a tengerre járnak, télen síelni. Az értelmiségi léthez szükséges könyvek ára ott is magas, de beszerzésük nem rengeti meg a pénztárcájukat. Gondolnak egyet, és a legtávolabbi városban megnéznek egy színházi előadást. Valamikor az előkelő foglalkozások gyakorlói csak a színvonalban megfelelő éttermekbe járhattak. Nálunk ez úgy fest, hogy a megfelelő színvonalú büfében büfézhetnek. -tria- A három tenor Lakatos Ferenc karikatúrája