Vas Népe, 2000. szeptember (45. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2000. szeptember 1. PÉNTEK KRÓNIKA Vita a polgármester fizetéséről A szombathelyi közgyűlés tegnap sem döntött az illetmények emeléséről A szombathelyi közgyűlés nyári szünetet követő első ülé­sén a képviselők megtapsolták Heigl Istvánt, aki napirend előtti hozzászólásában a Savaria Kar­nevál sikere kapcsán egyebek között arról beszélt: ismét jó ér­zés volt szombathelyinek lenni. A korelnök szeretné, ha a követ­kező két évben nem a botrá­nyokról, hanem a sikeres ren­dezvényekről szólnának a hír­adások. Ezután Hergovich Vin­ce, a Horvát Kisebbségi Ön­­kormányzat elnöke kért szót, s beszámolt a Gagarin utcai óvo­da igazgatójának kinevezése körül kialakult polémiáról, vala­mint arról, hogy törvényességi óvást jelentett be a kisebbségi önkormányzat, melynek helyt adott a közigazgatási hivatal. A napirend megszavazása előtt derült ki, hogy sürgősségi indítványként tizenegy képvise­lő kérte, hogy zárt ülésen, a sze­mélyi ügyek között tárgyaljanak a Savaria Médiacentrum Kht. ügyvezetőjének munkájáról. Dr. Szabó Gábor polgármester bejelentette: rendkívüli bizott­sági ülés keretében értékelik a Kőszegi utcai önkormányzati ingatlan hasznosítására beérke­zett pályázatokat. Délelőtt meddő vitákkal tel­tek az órák, hiszen a városatyák sem a kerékbilincs alkalmazásá­ról, sem a képviselők, tisztség­­viselők illetményének emelésé­ről nem döntöttek. Sok volt a félreértés a kerék­­bilincs alkalmazásáról és a jár­művek elszállításáról szóló ren­delettervezet kapcsán. Bár a hosszászólásokból egyértelmű­en kiderült, hogy nem a fizető­­parkolókban álló és jegyet nem vásárló autókra, hanem a tilos­ban várakozókra raknák fel a ke­rékbilincset. A polgármesteri fizetés vitá­jában dr. Kövesdi Zoltán volt a közgyűlés levezető elnöke. A több variációt tartalmazó javas­latról éles politikai vita kereke­dett, de a képviselők abban azért megegyeztek, hogy három hét múlva visszatérnek az ügyre. Balogh József megalázó proce­dúrának nevezte az eljárást. A képviselő kijelentette: hajlandó lenne akár tiszteletdíj nélkül is végezni munkáját. Ugyanakkor azt jósolta: akkor lehet, hogy a következő választásokon nem tizenketten, hanem csak ketten indulnának. Ezt követően a kép­viselő elhagyta a termet. Lapzártánk idején képviselői interpellációk, kérdések hang­zottak el.­ ­ Angyal L. Kivonulás előtt: Balogh József felszólalása a délelőtti vitában Koronás címer vagy nebáncsvirág? Vasi politikusok Magyarország harmadik évezredbeli jelképéről A megkérdezett vasi politiku­sok többsége a koronás címert megfelelő jelképnek tartja Magyarországnak, ám volt, aki nebáncsvirág ábrázolásá­val jelenítené meg hazánkat a harmadik évezred küszöbén. Nem biztos, hogy szüksége van hazánknak új jelképre, ugyanis egyrészt az új jelkép el­fogadtatása hosszú időbe telik, másrészt nagy költségekkel is járna, mondta Danka Lajos kis­gazda országgyűlési képviselő, aki úgy véli: a koronás címer megfelelő jelképe Magyaror­szágnak. Hazánk múltját, tradí­cióit megfelelőképpen jeleníti meg a koronás címer, éppen ezért ennél jobb jelképet nem le­het találni, húzta alá a politikus. Ha emlékeim nem csalnak, az elmúlt tizenöt évben már több pályázatot írtak ki országjelkép tervezésére, de eddig minden kí­sérlet kudarcba fulladt, ugyanis a döntnökök egyik munkát sem találták megfelelőnek, kezdte mondandóját Sági József fiatal­­ demokrata honatya, majd hoz­zátette: a koronás címer tökéle­tes jelképe hazánknak. A fide­­szes politikus szerint nem lenne könnyű új jelképet alkotni, többek között azért sem, mert a koronás címer megfelelő. Fölösleges új jelképet kitalál­ni, hiszen az óriási költségeket jelentene az országnak, s emel­lett több évtizednek kellene el­telnie ahhoz, hogy az új jelképet elfogadja a közvélemény, mondta Pusztai Gyula, az Or­szággyűlés szocialista frakció­jának tagja, aki tréfásan hozzá­fűzte: „Ha mégis úgy döntenek, hogy új jelkép kell, akkor sze­rintem egy nebáncsvirágot kell a jelképnek megjeleníteni.” Az SZDSZ-es honatya, Han­­kó Faragó Miklós szerint az új jelkép tervezését komoly szak­mai munkának kell megelőznie. „Bár nem vagyok szakember, úgy vélem, a jelképnek könnyen megjegyezhetőnek, valamint az országra igazán jellemzőnek kell lenni”, mondta a képviselő, aki a koronás címert megfelelő­nek tartja az ország jelképének. • Krilov Szilágyi István az év főépítésze Az év főépítésze díjat vehette át Szi­lágyi István, Szom­bathely volt főépíté­sze az augusztus 25- én Nagykanizsán rendezett V. Orszá­gos Főépítészi Kon­ferencián. A szak­mai elismerés hátte­réről kérdeztük a nyugdíjas, ám je­lenleg is nagyon ak­tív egykori főépí­tészt. - Az idén első al­kalommal két főépí­tészeti díjat adtak ki, én az életmű ka­tegóriában kaptam meg ezt az elisme­rést, amely szakmai kitüntetés, semmi köze a politikához, hiszen az Or­szágos Főépítészeti Kollégium ítélte oda, ami számomra külö­nösen értékessé teszi - hangoz­tatta Szilágyi István, majd így folytatta: - Szerintem szerencsésebb, ha az ember aktív korának utol­só éveiben válik az év főépíté­szévé, hiszen ez egyfajta lökést adhat a munkához, magabiztos­ságot nyújthat. Ennek ellenére úgy érzem, hogy 15 éven ke­resztül végzett főépítészeti munkásságomat ezzel az élet­mű-díjjal méltó módon ismerték el - fűzte hozzá. - A díjban szerintem elsősor­ban a kollégák szeretete nyilvá­nult meg, mert én pályám során mindig meglehetősen aktív vol­tam, széles körű szakmai kap­csolatokat tartottam fenn, ma is nagyon fontosnak tartom a szak­mai tapasztalatok és módszerek átadását - hangsúlyozta. - A Nagykanizsán rendezett V. Országos Főépítészi Konfe­rencián is nyilvánvalóvá vált, hogy a főépítészi posztokon or­szágosan generációváltás zaj­lik. A főépítészek közül sok kolléga ezekben az években éri el a nyugdíjkorhatárt. Az Orszá­gos Főépítészi Kollégium ezért szükségesnek tartotta egy olyan személy felkérését, aki az aktív szolgálatból kilépő volt főépí­tész kollégákkal kapcsolatot tart. Legnagyobb meglepeté­semre engem kértek fel erre a posztra, és én természetesen örömmel elvállaltam - mondta Szilágyi István. Elbírálták a pályázatokat A Vas Megyei Területfej­lesztési Tanács tegnapi ülésén elbírálta a területfejlesztési cél­­előirányzatra, valamint a terüle­ti kiegyenlítő alapra benyújtott pályázatokat. Az előbbinél még nem merítették ki teljesen a ke­retet, ám a területi kiegyenlítő alapból minden pénz elfogyott. A területi célelőirányzatnál az idén 75 millió forint felosztá­sára van lehetőség. Ebből teg­nap 48 millió forint felhasználá­sáról döntöttek. A döntés értel­mében valamennyi kérelmező, így Bozsok, Kőszegdoroszló, Velem és Nemeskeresztúr is megkapja a gázhálózat fejlesz­tésére kért összeget. A szenny­vízkezelés fejlesztéséhez Csá­­kánydoroszló kap segítséget. Támogatták még Ölbő ivóvíz­­hálózatának fejlesztését, vala­mint az Őrségi Vízrendezési Társulat, valamint Szombathely önkormányzatának vízrendezé­si projektjét, s megkezdődhet a Hegyhát területfejlesztési kon­cepciójának készítése is. A területi kiegyenlítő alapnál a rendelkezésre álló 159 millió forintot teljes egészében fel­osztották. Kiemelten támogat­ták Vasvár és Őriszentpéter szennyvíz-beruházását. A prio­ritások között a második helyre sorolták a gázhálózatok kiépíté­sét. A rendelkezésre álló szűkös források miatt a hat pályázó kö­zül csak Csehimindszent és Csehi kapta meg a kért teljes összeget. Csehimindszent mint a külterületi hálózat kiépítésé­nek gesztora részesült kiemelt segítségben, míg Csehinél a te­lepülés elöregedett lakosságára voltak teintettel. Az igényeltnél öt százalékkal kisebb forráshoz jut Csipkerek, Mikosszéplak és Karakó, valamint a belterületi rendszer létesítéséhez Csehi­mindszent. A tanács támogatta még Olaszfa vízrendezési, Két­­völgy és Vashosszúfalu útépíté­si,­s Oszkó turizmusfejlesztési pályázatát. • Erős D. Z. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért szűkült a látogatási idő a Markusovszkyban? Rövidebb lett a látogatási idő a Vas Megyei Marku­­sovszky Kórházban. Általá­nosságban érvényes ugyan, hogy a betegek naponta 9—17 óra között kereshetők fel, a gyakorlatban azonban osz­tályonként másképp szabá­lyozták a látogatást. Általá­ban délelőtt és délután egy­­egy órát adtak erre, de van­nak osztályok, amelyek csak délután nyitnak ajtót a láto­gatók előtt. Például a csecse­mő- és gyermekosztályon hétköznap délután négytől ötig tart a látogatás, vasárnap kettőtől ötig. Az idegsebé­szetre és az infektológiára 14 és 17 óra között lehet bemen­ni. A 9-17-ig tartó látogatási idő a szülészeti részlegen maradt meg. A pszichiátrián viszont kitolódott a látogatási lehetőség este 7-ig. Miért volt szükség a vál­toztatásra, kérdeztük Somo­gyi Józsefnét, a megyei kór­ház ápolási igazgatóját. A be­tegekért, mondta tömören az ápolási igazgató, majd rész­letezte is a döntés hátterét:­­ A teljes nyitottság oda vezetett, hogy egy-egy bete­get egyszerre hárman-né­­gyen is felkerestek, nem tö­rődve azzal, hogy jót tesz-e ez a betegnek. Azzal meg végképp nem számolt senki, mit szólnak a hangoskodás­hoz, a zsúfoltsághoz a szoba­társak. A betegek gyógyulása érdekében korlátoznunk kel­lett a látogatási időt. Az osz­tályvezető főorvosok azon­ban ezután is adhatnak enge­délyt a hivatalos időn túli lá­togatásra, a beteggel való hosszabb együttlétre. A kór­ház tisztasága érdekében is tennünk kellett valamit: a lá­togatók nagyon sok szemetet hagytak maguk után. A nővé­rek már nem mertek szólni, annyi gorombaságot kaptak válaszul. • Budai R. GLOSSZA Közpalacsinta A drága és forgalmas strandon egymást érik a vendégek. A büfés pavilonhoz lépve legtöbbször németül bökik oda. Snaps mit groß Bier. A pult mögött hárman sürgölődnek. Sütik a pecsenyét, a palacsintát, mérik a pálinkát, a sört. Akár meg is alakíthatnák a strandi­ közalkalmazotti tanácsot. A pult mögött két tanár és egy óvónő süti a palacsintát. A középkorú tanárházaspárnak a gyerekei is a közelben szöszmörögnek, a szünidőt robotoló, többdiplomás szüleikkel töltötték az idén is. A nemzet napszámosai nem siránkoznak, hanem látástól vakulásig dolgoznak. Őszre, télre gyűjtenek minden nyáron. A gyerekek ruhája, cipője, a tanszerek, a szakkönyvek sokba kerülnek, s hogy valami nívót tarthassanak még az értelmiségi léthez, ezért állnak a tűzforró nyári napokon a tűzforró serpe­nyő mellé. Az óvónő fiatalabb, lakásra gyűjt, a nyári szünet­ben a büfé jelenti neki a kapaszkodót. S most, mikor már újra ott állnak a gyerekek előtt az óvodában és az iskolában, meg­próbálnak frissen nekivágni a feladatoknak. Ősszel mindig felszámolják a strandi-közalkalmazotti tanácsot, és a megszo­kott iskolában, óvodában lesznek újra közalkalmazottak. Néhány kilométerrel nyugatabbra a közalkalmazottak nyáron a tengerre járnak, télen síelni. Az értelmiségi léthez szükséges könyvek ára ott is magas, de beszerzésük nem ren­geti meg a pénztárcájukat. Gondolnak egyet, és a legtávo­labbi városban megnéznek egy színházi előadást. Valamikor az előkelő foglalkozások gyakorlói csak a szín­vonalban megfelelő éttermekbe járhattak. Nálunk ez úgy fest, hogy a megfelelő színvonalú büfében büfézhetnek. -tria- A három tenor Lakatos Ferenc karikatúrája

Next