Vas Népe, 2001. november (46. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

2001. november 2., PÉNTEK UTAZÁSI MAGAZIN „Licselés” és bokortanya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye neve általában két dolgot juttat eszünkbe: az egyik az alföldi homoké, a másik az utolérhetetlen za­maté, napérlelte piros al­máé. Azoknak az emlékeze­tében, akik viszont már jár­tak ezen a vidéken, felvillan a bokortanyák jellegzetes képe. A többnyire fehérre festett fa­lú épületekből álló együttesek az 1750-es években alakultak ki. Ez idő tájt Károlyi Ferenc gróf, a vidék egyik birtokosa kü­lönleges kedvezmények ígére­tével evangélikus vallású szlo­vák telepeseket hívott Békés megyéből a mai Nyíregyháza te­rületére. Az érkezők, az úgyne­vezett tirpákok a város belterü­letén telepedtek le, de a határban is részeket foglalta­k le. Itt szál­lásokat építettek, ahol tavasztól őszig, a földmunkák idejére meghúzhatták magukat. Ezek­ből alakultak ki az úgynevezett bokortanyák, azaz a csoportos tanyatelepülések, amelyek rendszerint első telepesükről kapták a nevüket. Egy-egy „bo­korhoz” általában tíz-tizenöt, esetenként akár negyven-ötven tanya is tartozik. A tanyák, de a falvak házai is gyakran vályogtéglákból, vá­lyogpadlóval épültek. Még ma is él ezen a vidéken a kifejezés, hogy „fellicselik”, azaz felmos­sák a vályogpadlót. Ha pedig az idő vasfoga no meg a természet viszontagságai kissé megtépáz­zák ezeket az egyszerű portákat, csak be kell tapasztani a „hibás” helyeket, akár az egész épületet, ami nagyjából megfelel egy tég­laépület renoválásának. A vályogvetés egyébként ma már sajnos kiveszőlésben lévő foglalkozás, amelyet hagyomá­nyosan a falvak szélén élő cigá­nyok űztek. A többnyire fehérre festett falú épületegyüttesek lenyűgözőek Boszporusz: Aki járt már Törökország­ban, és nem csupán bunda- és aranytúrán, nem vonhatja ki magát az ország, annak tájai és városai varázsa alól. Isztambul, a hatalmas, tör­ténelmi emlékeket őrző, nyüzsgő város, amelyet té­vesen gondolnak főváros­nak, hisz Törökország hiva­talos fővárosa Ankara, két kontinens fölé magasodik. Egyik lábával még Európát érinti, a másikkal már Ázsiát. És ami a kettő között van, az a Boszporusz, egy tengerszoros, mely három tengert választ szét és köt össze. A Márvány-, a Fe­kete- és a Földközi-tengert, en­nek okán mindig fontos száraz­földi és vízi utak tették hihetet­lenül élénk kereskedővárossá Isztambult. Ahogy mi hívtunk korábban, Sztambult. Aki szeret gyalogolni, az a Galata hídon indulhat át a túlol­dalra, a szoros felett. Gyaloga­­ s választá­ sok, szamarak, kocsik színes, festői tömegén juthat át a kíván­csi a város Galata negyedébe. A két földrészt nem csupán gyalo­gosan lehet megközelíteni. Ki­rándulóhajók indulnak át a túl­partra, és európai lényünk keresi az ismeretlennek, varázslatos­nak, különösnek gondolt ázsiait, tudván tudva, hogy Isztambul ugyanúgy folytatódik a túlpar­ton, mint ahogy ezen a parton véget érni látszik. Kis szigeteken kötnek ki a ha­jók, apró dombokon vendégfo­gadók állnak, az a szokás, hogy az új házasok egy-egy ilyen ven­déglőben ünneptik egybekelé­süket. Akinek szerencséje van, az belecsöppen egy ilyen isz­tambuli esküvőbe, és a különös zene, amely persze vegyül ko­runk muzsikájával, teszi számá­ra végtelenül emlékezetessé a látogatást a másik földrészen, amelyet itt csupán egy tenger­­szoros, a Boszporusz választ el Európától. Aki szeret gyalogolni, az a Galata hídon indulhat át a Boszpo­rusz egyik oldaláról a másikra VAS NÉPE . Vendégváró Nyíregyháza A szabolcsi régió „fővárosa” egy ízig-vérig modern megyeszékhely Nagyon meglepődsz, de nem fogsz csalódni - biztat­tak szabolcsi ismerőseim, megtudván, hogy Nyíregy­házára készülök. Mint el­mondták, Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye 120 ezer lakosú székhelye az utóbbi tíz évben fantasztikus fejlő­désen ment át, ma az or­szág hatodik-hetedik legna­gyobb városa, méltó ahhoz, hogy egy félmilliós régió központja legyen. Fontosságát hangsúlyozza, hogy három országgal, Ukrajná­val, Szlovákiával és Romániá­val szinte határos. Nyíregyháza újabban az ország felfedezését ajánló belföldi turisztikai prog­ramok között is egyre gyakrab­ban szerepel. Mit kell tudni a városról? A régészeti leletekből kiderül, hogy a magyarok a honfoglalás korában telepedtek le a mai vá­ros helyén. Anonymus leírta: „Tétény pedig meg a fia, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népeket hódítottak meg a Nyír er­deitől egészen az Omló-érig.” A honfoglalás­kori sírokban talált tárgyak alapján harco­sok lakóhelye lehetett a kora­beli település, amelynek első írásos emléke Károly Róbert király oklevele 1326-ból, eb­ben Nyregház­­ként szerepel. A név eredetére többféle ma­gyarázat léte­zik. Az úgynevezett Váradi Re­­gesztrum, ami az 1205-1235 közötti peres ügyek gyűjtemé­nye, megnevez egy Nyír helysé­get. A Nyír jelölheti az ősi nyír­fás tájat, a Nyírséget, de egyko­ron a lápot, mocsarat is így hív­ták. Az viszont bizonyos, hogy a névhez az 1241. évi tatárjárás után hozzákapcsolódott az egy­­ház(a) utótag, tehát már temp­lommal bíró település volt a XIII. század második felében. Nyíregyháza sokáig nem ka­pott városi rangot, csak „királyi privilégiumot” V. Ferdinándtól 1837-ben. Az akkor 17 ezer la­kosú város úgynevezett szaba­dalmas mezőváros lett, saját ön­­kormányzattal. A következő je­lentős változást a vasút indította el Nyíregyháza életében: a város a Tiszavidéki Vasúttársaság ré­vén bekapcsolódott az Alföld és a Felvidék közti élelmiszercse­rébe. 1862-ben működni kezdett az országszerte híres Termény­­csarnok, amely tőzsdei szerepet töltött be. Jelzésértékű volt, hogy a kormányzat 1871-ben nem Nagykállóba, hanem Nyír­egyházára telepítette az egyik újonnan szervezett törvényszé­ket. 1876-ban- amikor rendez­ték a vármegyék területét - Sza­bolcs vármegye székhelyéül Nyíregyházát jelölték ki. Ezután következett az aranykor, a város szép épületekkel, huszárlakta­nyával, templo­mokkal, 1892- ben a megyehá­zával gyarapo­dott, iskolák és kulturális intéz­mények épül­tek. 1894-ben átadták a kő­színházat, egy év múlva a Ko­rona Szállót, 1897-ben beve­zették a közvi­lágítást, a tele­font, új kórhá­zat, múzeumot nyitottak. A két világ­háború és közte a gazdasági válság Nyíregyhá­zát is visszavetette, 1945 júliu­sában mindössze 46 710 lakosa volt. 1946-ban Nyíregyházára és környékére sok magyar csalá­dot telepítettek be a Felvidékről. A megyeszékhelynek 1949-ben már 55 776 lakosa volt, 1950-ben a közigazgatási rendezés so­rán pedig Szabolcsot egyesítet­ték Szatmár és Bereg megyével. A hatvanas évek kezdetéig házainak több mint fele vályog­falú volt. Később új lakótelepek épültek a város peremén, a bel­város pedig teljes rekonstruk­ción esett át a közelmúltban. Ma a városban pezseg a gazdasági, társadalmi, kulturális élet. Nyír­egyháza iskolaváros is, hiszen jelenleg négy felsőfokú oktatási intézménye működik. Szabolcs „fővárosa” ma kül­sőleg és belsőleg is ízig-vérig modern megyeszékhely, ahová leggyorsabban az InterCity vo­natokkal lehet eljutni. (A Du­nántúlról érdemes Budapesten keresztül megközelíteni.) Gép­kocsival a fővárosból az M3-as autópályán kell elindulni. Nyíregyházán repülőtér is mű­ködik. Nyíregyházán válogathatunk a jó szállodák, panziók között, általában van hely. A vendég­nek este sem kell unatkozni, szá­mos szórakozási lehetőséget ta­lál a magyaros vendéglátóhe­lyeken vagy az angol stílusú pubban, a nemzetközi konyhát működtető vendéglőkben, han­gulatos bárokban. Nyíregyhá­zán megkapóan kedvesek, nyi­tottak a helybeliek, és valami fenséges vidékies nyugalom, provinciális hangulat lengi be a települést. EZ + AZ A megyeszékhely egész Szabolcs-Szat­­már idegenforgalmá­nak centruma is egy­ben, ahonnét könnye­dén elérhetők Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megye különleges lát­nivalói, tájai, érde­kességei, és a szinte kimeríthetetlen nép­rajzi, természeti, népművészeti, építé­szeti és vadászati kin­csek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő­ népi hagyományokat is érdemes megismerni Fotó: Tourinform-szszb Amennyiben kéri, hogy az itt szereplő katalógusokból küldjünk Önnek, vágja ki a szelvényt és küldje be címünkre vagy hívja ügyfélszolgálati irodánkat.­­£®VASI&97A 2001-2002: karácsonyi és szilvesz­teri bel- és külföldi programok Síutak 2001/2002 évben mintegy 50 síterepen Egzotikus utazások nagy választékban repülővel QRAND U3EIS1 si­iÉHHMI “ Síüdülések ! Szállodák, panziók, apartmanok 3 Ausztria, Olaszország, Franciaország, Svájc, Szlovénia legjobb sírégiói A szelvényt kitöltve, az igényelt katalógus azonosítószámának megjelölésével küldje be címünkre. “­nnan 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 2. Telefon: 94/330-783, fax: 94/312-393

Next