Vas Népe, 2001. november (46. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-02 / 255. szám
2001. november 2., PÉNTEK UTAZÁSI MAGAZIN „Licselés” és bokortanya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye neve általában két dolgot juttat eszünkbe: az egyik az alföldi homoké, a másik az utolérhetetlen zamaté, napérlelte piros almáé. Azoknak az emlékezetében, akik viszont már jártak ezen a vidéken, felvillan a bokortanyák jellegzetes képe. A többnyire fehérre festett falú épületekből álló együttesek az 1750-es években alakultak ki. Ez idő tájt Károlyi Ferenc gróf, a vidék egyik birtokosa különleges kedvezmények ígéretével evangélikus vallású szlovák telepeseket hívott Békés megyéből a mai Nyíregyháza területére. Az érkezők, az úgynevezett tirpákok a város belterületén telepedtek le, de a határban is részeket foglaltak le. Itt szállásokat építettek, ahol tavasztól őszig, a földmunkák idejére meghúzhatták magukat. Ezekből alakultak ki az úgynevezett bokortanyák, azaz a csoportos tanyatelepülések, amelyek rendszerint első telepesükről kapták a nevüket. Egy-egy „bokorhoz” általában tíz-tizenöt, esetenként akár negyven-ötven tanya is tartozik. A tanyák, de a falvak házai is gyakran vályogtéglákból, vályogpadlóval épültek. Még ma is él ezen a vidéken a kifejezés, hogy „fellicselik”, azaz felmossák a vályogpadlót. Ha pedig az idő vasfoga no meg a természet viszontagságai kissé megtépázzák ezeket az egyszerű portákat, csak be kell tapasztani a „hibás” helyeket, akár az egész épületet, ami nagyjából megfelel egy téglaépület renoválásának. A vályogvetés egyébként ma már sajnos kiveszőlésben lévő foglalkozás, amelyet hagyományosan a falvak szélén élő cigányok űztek. A többnyire fehérre festett falú épületegyüttesek lenyűgözőek Boszporusz: Aki járt már Törökországban, és nem csupán bunda- és aranytúrán, nem vonhatja ki magát az ország, annak tájai és városai varázsa alól. Isztambul, a hatalmas, történelmi emlékeket őrző, nyüzsgő város, amelyet tévesen gondolnak fővárosnak, hisz Törökország hivatalos fővárosa Ankara, két kontinens fölé magasodik. Egyik lábával még Európát érinti, a másikkal már Ázsiát. És ami a kettő között van, az a Boszporusz, egy tengerszoros, mely három tengert választ szét és köt össze. A Márvány-, a Fekete- és a Földközi-tengert, ennek okán mindig fontos szárazföldi és vízi utak tették hihetetlenül élénk kereskedővárossá Isztambult. Ahogy mi hívtunk korábban, Sztambult. Aki szeret gyalogolni, az a Galata hídon indulhat át a túloldalra, a szoros felett. Gyaloga s választá sok, szamarak, kocsik színes, festői tömegén juthat át a kíváncsi a város Galata negyedébe. A két földrészt nem csupán gyalogosan lehet megközelíteni. Kirándulóhajók indulnak át a túlpartra, és európai lényünk keresi az ismeretlennek, varázslatosnak, különösnek gondolt ázsiait, tudván tudva, hogy Isztambul ugyanúgy folytatódik a túlparton, mint ahogy ezen a parton véget érni látszik. Kis szigeteken kötnek ki a hajók, apró dombokon vendégfogadók állnak, az a szokás, hogy az új házasok egy-egy ilyen vendéglőben ünneptik egybekelésüket. Akinek szerencséje van, az belecsöppen egy ilyen isztambuli esküvőbe, és a különös zene, amely persze vegyül korunk muzsikájával, teszi számára végtelenül emlékezetessé a látogatást a másik földrészen, amelyet itt csupán egy tengerszoros, a Boszporusz választ el Európától. Aki szeret gyalogolni, az a Galata hídon indulhat át a Boszporusz egyik oldaláról a másikra VAS NÉPE . Vendégváró Nyíregyháza A szabolcsi régió „fővárosa” egy ízig-vérig modern megyeszékhely Nagyon meglepődsz, de nem fogsz csalódni - biztattak szabolcsi ismerőseim, megtudván, hogy Nyíregyházára készülök. Mint elmondták, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 120 ezer lakosú székhelye az utóbbi tíz évben fantasztikus fejlődésen ment át, ma az ország hatodik-hetedik legnagyobb városa, méltó ahhoz, hogy egy félmilliós régió központja legyen. Fontosságát hangsúlyozza, hogy három országgal, Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával szinte határos. Nyíregyháza újabban az ország felfedezését ajánló belföldi turisztikai programok között is egyre gyakrabban szerepel. Mit kell tudni a városról? A régészeti leletekből kiderül, hogy a magyarok a honfoglalás korában telepedtek le a mai város helyén. Anonymus leírta: „Tétény pedig meg a fia, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népeket hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omló-érig.” A honfoglaláskori sírokban talált tárgyak alapján harcosok lakóhelye lehetett a korabeli település, amelynek első írásos emléke Károly Róbert király oklevele 1326-ból, ebben Nyregházként szerepel. A név eredetére többféle magyarázat létezik. Az úgynevezett Váradi Regesztrum, ami az 1205-1235 közötti peres ügyek gyűjteménye, megnevez egy Nyír helységet. A Nyír jelölheti az ősi nyírfás tájat, a Nyírséget, de egykoron a lápot, mocsarat is így hívták. Az viszont bizonyos, hogy a névhez az 1241. évi tatárjárás után hozzákapcsolódott az egyház(a) utótag, tehát már templommal bíró település volt a XIII. század második felében. Nyíregyháza sokáig nem kapott városi rangot, csak „királyi privilégiumot” V. Ferdinándtól 1837-ben. Az akkor 17 ezer lakosú város úgynevezett szabadalmas mezőváros lett, saját önkormányzattal. A következő jelentős változást a vasút indította el Nyíregyháza életében: a város a Tiszavidéki Vasúttársaság révén bekapcsolódott az Alföld és a Felvidék közti élelmiszercserébe. 1862-ben működni kezdett az országszerte híres Terménycsarnok, amely tőzsdei szerepet töltött be. Jelzésértékű volt, hogy a kormányzat 1871-ben nem Nagykállóba, hanem Nyíregyházára telepítette az egyik újonnan szervezett törvényszéket. 1876-ban- amikor rendezték a vármegyék területét - Szabolcs vármegye székhelyéül Nyíregyházát jelölték ki. Ezután következett az aranykor, a város szép épületekkel, huszárlaktanyával, templomokkal, 1892- ben a megyeházával gyarapodott, iskolák és kulturális intézmények épültek. 1894-ben átadták a kőszínházat, egy év múlva a Korona Szállót, 1897-ben bevezették a közvilágítást, a telefont, új kórházat, múzeumot nyitottak. A két világháború és közte a gazdasági válság Nyíregyházát is visszavetette, 1945 júliusában mindössze 46 710 lakosa volt. 1946-ban Nyíregyházára és környékére sok magyar családot telepítettek be a Felvidékről. A megyeszékhelynek 1949-ben már 55 776 lakosa volt, 1950-ben a közigazgatási rendezés során pedig Szabolcsot egyesítették Szatmár és Bereg megyével. A hatvanas évek kezdetéig házainak több mint fele vályogfalú volt. Később új lakótelepek épültek a város peremén, a belváros pedig teljes rekonstrukción esett át a közelmúltban. Ma a városban pezseg a gazdasági, társadalmi, kulturális élet. Nyíregyháza iskolaváros is, hiszen jelenleg négy felsőfokú oktatási intézménye működik. Szabolcs „fővárosa” ma külsőleg és belsőleg is ízig-vérig modern megyeszékhely, ahová leggyorsabban az InterCity vonatokkal lehet eljutni. (A Dunántúlról érdemes Budapesten keresztül megközelíteni.) Gépkocsival a fővárosból az M3-as autópályán kell elindulni. Nyíregyházán repülőtér is működik. Nyíregyházán válogathatunk a jó szállodák, panziók között, általában van hely. A vendégnek este sem kell unatkozni, számos szórakozási lehetőséget talál a magyaros vendéglátóhelyeken vagy az angol stílusú pubban, a nemzetközi konyhát működtető vendéglőkben, hangulatos bárokban. Nyíregyházán megkapóan kedvesek, nyitottak a helybeliek, és valami fenséges vidékies nyugalom, provinciális hangulat lengi be a települést. EZ + AZ A megyeszékhely egész Szabolcs-Szatmár idegenforgalmának centruma is egyben, ahonnét könnyedén elérhetők Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különleges látnivalói, tájai, érdekességei, és a szinte kimeríthetetlen néprajzi, természeti, népművészeti, építészeti és vadászati kincsek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő népi hagyományokat is érdemes megismerni Fotó: Tourinform-szszb Amennyiben kéri, hogy az itt szereplő katalógusokból küldjünk Önnek, vágja ki a szelvényt és küldje be címünkre vagy hívja ügyfélszolgálati irodánkat.£®VASI&97A 2001-2002: karácsonyi és szilveszteri bel- és külföldi programok Síutak 2001/2002 évben mintegy 50 síterepen Egzotikus utazások nagy választékban repülővel QRAND U3EIS1 siiÉHHMI “ Síüdülések ! Szállodák, panziók, apartmanok 3 Ausztria, Olaszország, Franciaország, Svájc, Szlovénia legjobb sírégiói A szelvényt kitöltve, az igényelt katalógus azonosítószámának megjelölésével küldje be címünkre. “nnan 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 2. Telefon: 94/330-783, fax: 94/312-393