Vas Népe, 2001. november (46. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-29 / 278. szám
2001. november 29., CSÜTÖRTÖK UTAZÁSI MAGAZIN Egy kellemes séta a keresztek alatt A koronázóváros múltja elválaszthatatlan az egyházaktól. Nincs székesfehérvári anzix a bazilika látványképe nélkül: a kéttornyos szakrális épület előtt a macskaköveken még annak a négykaréjos, centrális terű kápolnának az alapfalait is láthatjuk, amely egykoron itt állt, s melyet a hetvenes évek elején tártak fel a régészek. A krónikák szerint itt temették el Géza nagyfejedelmet. A székesegyház mellett találhatjuk a nemrég felújított Szent Anna-kápolnát, mely a város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete. A barokk korban a szerzetesrendek kezdtek el először építkezni, így lett a városban ferences templom és rendház a Városház téren. (Szent Imre-templomként is ismert, hátsó fala mellett áll ugyanis Lux Eleknek a szentről készített szobra.) A jezsuiták Nepomuki Szent Jánosról elnevezett temploma, illetve rendháza (utóbbiban működik ma a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) a Fő utca-Ady Endre utca-Oskola utca- Szent János köz által határolt tömbben áll. A sekrestyében található rokokó faragott szekrények világhírűek. A Szent István tér és a Petőfi utca között áll a karmelita szerzetesek temploma és ma idős papok otthonaként működő rendháza. A templom értékes belső berendezése, bútorai, stukkói figyelemre méltóak, művészien kidolgozottak. Az épületegyüttes 1731-1769 között készült, tehát akkori viszonylatban is meglehetősen lassan. Nemcsak Fehérvár, de a megye egyik jelképe is az a jelenet, amelyben Szent István Szűz Máriának ajánlja fel országát. A székesegyház egyik legimpozánsabb freskóján szerepel a jelenet, melyet a városi magisztrátus megbízására Vincenz Fischer festett meg. Lakótelepek árnyékában szerényen megbújva áll a XVIII. század hetvenes éveiben épült úgynevezett rác templom. A helyi szerb közösség rendszeresen itt, a megkapóan színes, a falat beborító freskófal előtt tartja ünnepeit. A már említett Nepomuki Szent Jánosnak több ábrázolása is létezik a városban. A belvárosban a Lépcső utca 1. szám alatti polgárház fali fülkéjét díszíti kisméretű szobra, életnagyságban pedig a Móri úton álló Szent Sebestyén-templom előkertjében látható. A felsővárosiaknak e templomát a köznyelv egyébként Juhász-templomnak is ismeri, mert egykoron ez volt az elszegődni kívánó juhászok hagyományos gyülekezőhelye. A reformátusok a belvárostól nem messze, a Széchenyi úton emeltek kasszicista stílusú templomot az 1820-as években. Aki Fehérvárról érkezik Esztergom felé, ráismerhet a Duna menti szakrális városban álló templom mására Fehérváron is: a Prohászka Ottokár püspök emlékére épült kerek épület a vasútállomás közelében emelkedik, kertjében látható az eredetileg a fővárosi Károly-kertben állt Prohászka-szobor. A Rákóczi úton a szecesszió is megmutatkozik: ide a városhoz kötődő híres építész, Bory Jenő tervezett templomot, melyet ma Jézus Szívének neveznek. Nagy Benedek szobrász monumentális fakeresztje a bazilika oldalfalán Egy a sokáig épült karmelita templom művészettörténetileg értékes freskóiból Felújítják a Mátyás-templomot A főváros egyik legjelentősebb műemlékének állapota jelentősen megromlott az utóbbi években, az épület több helyen beázik, a falak áteresztik a vizet, pusztulnak a freskók. A cerepek és a kültéri szobrok az egykori helytelen technikával elvégzett felújításnak is köszönhetően töredeznek és potyognak. A helyreállítás költsége milliárdos tétel, jelenleg még folyik az állapotfelmérés. Már a szigorúbb beléptetési rendszer is azt a célt hivatott szolgálni, hogy amenynyire lehet, limitálják a templomba látogató turisták számát, így védve a templombelső állapotát. A belépődíjat is egyrészt a pontosabb regisztráció miatt, másrészt az üzemeltetési költségek emelkedése miatt vezették be. Az ebből befolyó összeg azonban a helyreállítás költségeinek csupán egy jelentéktelen hányadát fedezi. A belépődíjak januártól: felnőtt 300, diák, nyugdíjas 150. VAS NÉPE . Kalandozások Fejérben Látnivalókba, érdekességekbe „botlik” az utazó a szélrózsa minden irányában Nehéz helyzetben van az, aki röviden próbál írni Fejér megye nevezetességeiről, hiszen a téma szakirodalma is jó néhány kötetre rúg, nem beszélve arról, hogy maga a megyeszékhely, az egykori koronázóváros is elláthatná a környékre látogatót többnapi néznivalóval, így aki Fejérbe jön, legtöbbször Székesfehérvárral kezdi, s utóbb tanácstalan, merre is lenne még érdemes elindulni a megyében. A legtöbben - mert ezt ismerik leginkább - a Velenceitó felé indulnak. Jól teszik, sok nyílt túrákat szervező klubnak, egyesületnek rendszeres, kedvelt célpontja a tó északi oldala és annak környéke, így bejelentkezésre akár minden részletre kiterjedő, szép gyalogtúrákat tehetnek ezen a tájékon, még télen is. Aki nem bírja vagy nem szereti a gyaloglást, Nadap vagy Sukoró falucskákban gyönyörködhet a még megmaradt vagy helyreállított parasztházakban és a mindig pompás kilátásban. A megye legkiterjedtebb kistérségében, a Mezőföldön, illetve annak északi részén a kastélyépítészet számos remekművébe „botlik” a látogató. Nagynevű családok, nemzetségek emlékét regéli itt a táj: Bicskén a Batthyányak, Alcsútdobozon a Habsburgok, Válón az Ürményiek, Martonvásáron a Brunszvikok építettek ma is megcsodálható kastélyt. A Mezőföld Sárvíz völgye nevű egysége szintén történelmi jellegű látnivalókat kínál, igaz, meszszebbre visszanyúlva. A szabadbattyáni Kula-torony délután négy óráig általában nyitva van, benne régészeti feltárások anyagát szokták kiállítani, de magában is megkapó a sok kő, a magasba törő, letisztult formájú, késő középkori hangulatú, de a kora barokkból származó torony. Innen csak néhány kilométerre található Tác és az egykor kelta őslakosságú Gorsium város maradványai. A környékről érdekes látnivalókat (bögreszemes cserépkályhát, szőtteseket, takács céhemlékeket) kínáló tájházat Fülén találhatjuk. A tájegység mezőgazdasági emlékeit mutatja be a dégi, úgynevezett Hollandi-házban berendezett Mezőgazdasági Tájmúzeum. A látogató itt képet kaphat arról, milyen jellegzetes eszközökkel dolgozták fel eleink a nádat és a fűzfát, mit használtak a vadászat, a halászat során. A Sárvíz és a Duna között érdemes felkeresni Seregélyesen a kastélyhotelt. A kiránduló akár egy kellemes vacsorát is elkölthet a szépen helyreállított, Vendégfogadásra specializálódott épületben, míg a táj déli részén található Nagykarácsonyba inkább a téli ünnepkör közeledtével, illetve beálltával érdemes ellátogatni, itt ugyanis hagyományosan gyakori vendég ilyentájt a Mikulás, tehát a kisgyerekeseknek különösen ajánlható. (A részletes programról felvilágosítás kérhető a polgármesteri hivatalban, a telefonszám 25/249- 009.) A Duna felé kanyarodva számos, télen is látnivalót adó települést találunk. Ercsit szépen felvirágoztatták lakosai az utóbbi években, s itt tekinthető meg a községben több intézménynek is nevet adó Eötvös József emlékháza. A közeli nagyváros, Dunaújváros kortárs művészeti gyűjteményével, időszaki kiállításaival kínál programot az ide látogatónak. Lakkal büszkélkedő kisvárost (Mór) éppúgy lelhetünk erre, mint borokat kínáló szívélyes embereket (Csókakő), vagy franciaországi otthonát hátrahagyó, s a család ősi kastélyában folyamatosan kulturális életet szervező grófnét (Fehérvárcsurgó). A Vértes erdői kiváló kirándulási lehetőséget nyújtanak a természetkedvelőknek. Csókakőn felmászhatók a restaurálás alatt lévő várhoz, Móron pedig érdemes beülni egy hangulatos fogadóba, ahol természetesen behatóan tanulmányozhatja a szomjas vándor a környék híres borkultúráját. A Bakony nyúlványához közelítő Nádasdladány felé is érdemes tenni egy EZ +AZ Tourinform iroda Székesfehérváron. Cím: Városház tér 1. Tel.: 22/312-818 Fax: 22/502-772 e-mail: fejerm@tourinform.hu Az iroda bővebb tájékoztatást nyújt a kirándulási lehetőségekről. Más hangulat, a lombos er- kitérőt: az itteni kastélyban dőlt, szőlővel fedett hegyolda- rendszeresen rendeznek nemlak, lankák szépsége érinti megzetközi szimpóziumokat, neves a látogatót a Vértesben baran- közéleti szereplők, művészek, golya. Hangulatos, régi házírók részvételével. A nádasdladányi kastélyban folyamatosan zajlik a felújítás Ilyen hangulatos képet mutatnak a Velencei-tó környéki falucskák A sukorói parasztház megőrizte korabeli jellegét Betlehemben sokan ünnepelnek a születés éjszakáján Izrael három nagy vallás bölcsője: arab, zsidó, keresztény szent helyek, vallási emlékek láthatók minden városban, minden lakott és lakatlan helyen. Jeruzsálemben egészen összesűrűsödik a levegő, olyannyira jelen van ősi falai között a misztika, a hagyomány. Az óváros boltjai olyanok, mintha ezer éveket lépnénk vissza az időben. És a Templomhegyen ott az Al Aksza mecset, alatta a templomból megmaradt Siratófal. Krisztus keresztútját pedig a mai vándor is végigjárhatja. Betlehembe, alig tíz kilométernyire a szent várostól, egy kisfiú miatt utazik a turista, igaz, a városkapunál állt Ráchelnek, a pátriárka Jákob feleségének sírja is. Ma már csak a helye van meg, egy mai háború egyik pillanata volt a sír szándékos szétlövése. A kisfiú a hagyományok szerint itt született, úgyszólván mindenki felkeresi e templomot, hogy aztán leereszkedjen a csillag jelölte kriptába, a hajdani istállóba, ahol az Újtestamentum szerint Jézus Krisztust, Mária és József fiát, egyben Isten fiát, pásztorok és napkeleti bölcsek köszöntötték. A mai templomépület nem az eredeti. Ókeresztény bazilika állt itt, annak a helyére építtette 325-ben Nagy Konstantin a templomot, az idők és a születés emlékezetére. A város közepén álló szent helyet nem lehet elkerülni, mindenki türelmesen kiállja a sorát, hogy lejusson az alsó szintre is. Decemberben pedig, karácsony táján megszaporodnak a turisták, hogy az eredeti helyen köszöntsék a keresztények legszentebb éjszakáján, papok és szerzetesek között a kisfiút, aki több mint kétezer esztendeje jött a világra, hogy élete rövid harminchárom évében prédikáljon, gyógyítson, csodákat tegyen és megalapítson egy világvallást. Betlehem városa arab területen van, csak remélni lehet, hogy, ahogy eddig is, most is a vallási türelem és béke lesz a legszentebb éjszaka kísérője a születés helyén. A születés temploma Betlehemben