Vas Népe, 2002. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

2002. április 2. KEDD Szociális összefogás Szentgotthárd (fb)­­ Együttműködési megál­lapodást kötött az ön­­kormányzat civil szer­vezetekkel, városi in­tézményekkel a szociá­lis munka összehan­golása érdekében. Az együttműködési nyi­latkozatot nemrégiben a városi nyugdíjasklub, a plébánia karitász szerve­zete, a Diabetes Klub, a Vöröskereszt városi szer­vezete, a szentgotthárdi gondozási központ, a Csa­ládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a polgármes­teri hivatal szakemberei ír­ták alá. A megállapodás értel­mében a hivatal szakmai támogatást, információt nyújt új partnereinek, s vé­leményezteti az önkor­mányzat szociális jellegű döntéseinek előkészítését. A szociális tevékenységet is folytató civil szerveze­tek és az intézmények (többek között) közvetítik a polgármesteri hivatalnak mindazokat a kéréseket, felvetéseket, amelyek mű­ködési területükön felme­rülnek, és az önkormány­zat szociális tevékenysé­gét érintik. A feladatok koordiná­lásával a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot és a polgármesteri hivatal illetékes szakembereit bíz­ták meg. Magyar papot szeretnének Tizenkét év után nyugdíjba ment Kulmann Ernő polgármester Felsőpulya (Oberpullen­­dorf) (nm) - Tizenkét év után, március végével lemon­dott a polgármesterségről Fel­­sőpulyán (Oberpullendorf) Kulmann Ernő. - Ön néppárti politikus, a falu­ból várost csinált, dicsérik ener­­gikusságát, a magyarságért kifej­tett munkáját. Miért mondott le? - Az utolsó választáson már je­leztem: utoljára vállalom a meg­bízatást. Elvem, hogy akkor kell visszavonulni, amíg dicsérnek. - Tizenkét évig állt a város élén. Mivel gyarapodott Felsőpu­­lya? - Új városháza, sportcsarnok létesült, nagyüzem építése kezdő­dött meg, ahol első ütemben 80 ember kezd majd dolgozni. Felső­­pulyán nincs munkanélküliség. Ez kivételes hely a járásban, de az érettségizettek nem tudnak mind elhelyezkedni, zömük Bécsbe vagy máshova jár dolgozni. Nagy útépítés kezdődött el. A 31 -es szá­mú gyorsforgalmi út várhatóan két év múlva elkészül Felsőpulyá­­ig, s már kész tervek vannak arra, amelyek szerint Kőszeg és Szom­bathely felé megy majd. - Mi az, ami nem sikerült ön­nek, amit kudarcként őriz? - Azt, hogy az itt élő magyar­ság hamarosan kihal. Sajnos nin­csenek meg azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék a meg­maradást. Van óvoda, ahol ma­gyar nyelvet, éneket, játékot ta­nulnak a gyerekek, az általános is­kolában két osztályban lehet ma­gyarul tanulni, de érettségiig már nem lehet. A gimnáziumunkban ugyan második idegen nyelvként lehetne választani a magyart, de nincs iránta érdeklődés. A kiala­kult helyzetnek a gyökere szerin­tem az, hogy hiányzik az egyház támogatása. Nagyon idős, 80 éven túli a magyar papunk, régóta sze­retnénk fiatalabbat, aki motiválná a fiatalokat. Nem kapunk. - Amikor önt a magyarok bú­csúztatták, elmondta: nem anyagi támogatást várnak Magyaror­szágtól. Erre célzott? - Igen, erre. A legfontosabb az lenne, ha az anyaország kisegíte­ne bennünket egyházi ügyben. - Ön a Magyar Népcsoport Tanács elnöke, Bécsben képvise­li az ausztri­ai magyarság ügyét. Milyen eredménnyel? - Ausztriá­ban hat népcso­port él. A ma­gyar mellett horvát, szlo­vén, cseh, szlo­vák és roma. Az osztrák ál­lam anyagilag támogatja a népcsoporto­kat. Legfonto­sabb az lenne, ha számará­­nyosan kap­nánk támoga­tást, de ez ép­pen a magya­rok esetében nem így van. A szlovénok, horvátok 30-30 ezren vannak, kapnak 16-16 millió schil­­lingnek megfelelő eurót. Ausztri­ában 20 ezer magyar él, de csak 4 millió schillinget kaptunk. Máig nem jöttem rá, miért van averzió a magyarok iránt. Kezdettől fogva azt tapasztaltam: a hivatalos sze­mély, aki dönt a pénzekről, a nép­csoportok ügyeiről, mostohagye­rekként kezeli a magyarokat. Kér­vényeztünk 7,5 millió schillinget, de gyanítom, nem kapjuk meg. - Hallottam, lesz külön dolgo­zószobája, íróasztala továbbra is, csak nem itt a városházán. - Valóban, felkértek rá, s én szívesen segítem a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületet. Kulmann Ernő néppárti (ÖVP) politikus G­LOSSZA Nők a hivatalban Nem indult jól az első személyi igazolvány kiváltása. Az iskola megüzente, hogy a hivatal elnézést kér, de az idén nem bírja a szokásos és minden fél számára előnyös, csoportos, iskolánként ünnepélyesen átadható módon előállítani a 14. évükben lévő tanulók személyijét. A választási előkészületek­nél több indok nem is kellett, a szülők felfogták, hogy ezt is meg kell oldaniuk. Például a tavaszi szünetben. Tanulmá­nyozták az ügyfélfogadás szombathelyi rendjét, kiderült, hogy az egész tavaszi szünetben egyetlen nap, a csütörtök az, ami­kor hosszasabb az ügyintézés. A háromféle okirathoz, amit magukkal vittek, kiváltották a negyediket, befizették az illeté­ket, és rámeredtek a fényképezéshez szükséges cédulára, ame­lyen azt látták, hogy az előttük várakozók száma harminc. Álltak, álltak, a falióra segítségével hamar rájöttek, hogy öt percet tölt minden ügyfél a függöny mögött. Furcsa folyamat játszódott le a többórás várakozás alatt. Az ember egyre inkább az ügyintézőket figyelte, csodálta, sajnálta, becsülte. Nők ültek a gépek előtt, megszakítás nélkül dolgoztak. Mond­juk, ez még el is várható. De volt civil szavuk, mosolyuk, kér­désük a fülkébe szorongva beülő kamaszokhoz. Aki hallotta, kisimította idegeit. Hölgyeim, így tovább, b.r. Húsvét után... KRÓNIKA Közelebb hozza a településeket (Folytatás az 1. oldalról) A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossá­ga támogatásával tavaly tavasz­­szal kezdődött meg az internetes önkormányzati portál kiépítése az ajkai és a vasvári kistérség­ben. A Periklész program ke­retében azóta a két körzetben 22-22 településen építették ki az önkormányzati információs végpontot. Ehhez az érintett te­lepülések kaptak egy modem­mel felszerelt, elektronikus adatátvitelre alkalmas számító­gépet és nyomtatót is. A vég­pontok az egyes települések vo­natkozásában közösségi infor­matikai hozzáférési pontként funkcionálnak, s lehetővé teszik a későbbi fázisban kiépülő rend­szerekhez való hozzáférést is. A Periklész rendszer olyan - intelligens funkciókkal bővített - önkormányzati honlaprend­szer, amely megfelelő teret biz­tosít a két térségben lévő önkor­mányzatok, valamint más sze­replők elektronikus kommuni­kációjára. Ennek fontos eleme az önkormányzatok internetes honlapja, amelyen lehetséges a saját feltöltés és frissítés is. Le­hetőséget kínál még internetes szakmai fórumok működtetésé­re. Az adatlapok, formanyom­tatványok on-line lekérésének lehetőségével pedig megköny­­nyíti a lakossági ügyintézést. A programban részt vevő önkor­mányzatok képviselői számára képzéseket szerveztek, amelyek során az érintettek elsajátíthat­ták a rendszer működtetéséhez szükséges ismereteket. A rendszer létrehozásával csökkenhet az aprófalvak el­szigeteltsége, egyben hatéko­nyabbá válhat az érintett önkor­mányzatok munkája. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Nőtt-e a tbc-vel fertőzöttek száma megyénkben? ■ Mesterházy Mónika Szombathely - Az Egész­ségügyi Világszervezet becs­lése szerint a világ népessé­gének mintegy egyharmada fertőzött tuberkulózissal (gü­­mőkór). A tbc az esetek több­ségében a tüdőt betegíti meg, de ízületi elváltozásokat, rit­kább esetben bénulást is okozhat. A tuberkulózis könnyen átterjedhet mások­ra, ezért fontos a betegség ko­rai kezelése. Magyarország nem tarto­zik a magasan fertőzött or­szágok közé, de a tbc-s bete­gek számának látványos csökkenése a kilencvenes évek elején megállt. Évente mintegy négyezer új beteget regisztrálnak. A megbetege­dések visszaszorítása érdeké­ben a szakemberek hangsú­lyozzák: a felnőtteknek éven­te egyszer célszerű tüdőszű­résen részt venniük, a tü­dőgondozók munkatársai a középkorúakat írásban érte­sítik a vizsgálat időpontjáról. Dr. Kóbor Judit, a szom­bathelyi tüdőgondozó vezető főorvosa elmondta: 2000- ben és tavaly nem változott a tuberkulózissal fertőzöttek száma, mindkét évben 43 beteget tartottak nyilván a megyében. Szombathelyen 2001-ben 12 tbc-s betegről volt tudomásuk a szakembe­reknek, a megyeszékhely környéki településeken 17 fertőzöttet regisztráltak. Az utóbbi 3 évben mérsékelt emelkedés tapasztalható a Szombathelyen és környékén élő tbc-sek számában, me­gyei vonatkozásban azonban nem történt jelentős változás. Megyénkben öt városban - Szombathely, Celldömölk, Szentgotthárd, Sárvár, Kör­mend - működik tüdőgondo­zó. A főorvosnő állítása sze­rint valamelyest javult a szű­réseken való részvételi arány. Veszélyeztetett korosztály­nak számítanak a 40-50 év közöttiek. A tuberkulózis fő­ként a legyengült immun­rendszerű, rendszertelenül, egyoldalúan táplálkozókat, rendszeres alkoholfogyasz­tókat fenyegeti. A tuberkuló­zis gyógyítható. A beteg gyógyszeres kezelést kap. Az orvosságért nem kell fizetni­ük a pácienseknek. A gyógy­szeres terápia minimum fél, legfeljebb egy évig tart. A fertőzésveszély miatt a be­tegnek mindaddig külön szo­bában kell aludnia, amíg kö­hög. A családtagokat is rend­szeresen megvizsgálják. A friss tbc-s betegeket három évig tartják nyilván a tüdő­gondozóban. Az első évben kéthavonta röngtenkontroll­­ra, köpetvizsgálatra hívják a fertőzötteket, a második év­től hathavonta kell ellenőrző vizsgálaton megjelenniük. EZS 06 30 30 30176 vélemény POLITIKAI HIRDETÉS­ben***": m­i a tét? Íme 5 vélemény azok közül, amelyeket 4 millió példányban szétosztott kérdőívünkre válaszként kaptunk: „Elegem van a pártérdekekből, jöjjön a szakértelem! Ezért szavazok Önökre.” „Végre valaki kíváncsi volt a kisemberek véleményére, mert nekünk is van mondanivalónk! Vigyék be a Parlamentbe!” „Önökkel erősödik a demokrácia! Nagyon bízom abban a Napban!” „Eljött az emberléptékű politika ideje. Hajrá Centrum!” „Már felfedeztük a végleteket, most a középútra van szükségünk. Önökre szavazok!” Önök, akik a kérdőív kitöltésével egyszer bizalmat szavaztak nekünk, tiszteljenek meg vele április 7-én is. Mi ezt visszük a Parlamentbe. *A■ Dr. Kupa Mihály a Centrum Párt elnöke

Next