Vas Népe, 2003. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-01 / 76. szám
2003. április 1. KEDD A pártvezetés figyel Vasra Budapest (ki) Nyugodt, alkotó légkörű tanácskozáson van túl a Magyar Szocialista Párt, vélekedett Szűcs Gábor, a párt megyei választmányának elnöke a hét végi tisztújító kongresszussal kapcsolatban. A párt kongresszusának levezető elnöke Szűcs Gábor mellett dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere volt. A megyei választmány elnöke szerint e megtiszteltetés Szombathely teljesítményének szólt. A két politikus megragadva a lehetőséget, a jövő ősszel esedékes pártkongresszus helyszínéül a vasi megyeszékhelyt javasolták, amely kedvező fogadtatásra talált. Nyugodt, alkotó légkörűnek titulálta a politikus a hét végi eseményt, hangsúlyozva azt, hogy számos építő kritika is megfogalmazódott a párt, illetve a kormány működésével kapcsolatban. A megyei választmány elnöke kiemelte, hogy a párt elnökségébe több huszonéves politikus is bekerült, jelezve azt, hogy az MSZP tovább folytatja a fiatalítást. Szűcs Gábor felvetésünkre - miszerint nem érzi-e súlytalannak a megyei szervezetet, mivel nincs a tizenöt fős elnökségben egy vasi szocialista sem - úgy felelt, hogy a pártvezetés odafigyel Vas megyére, hiszen több fontos funkciót is vasi politikus tölt be. Szűcs Gábor elmondta: háromnégy esztendeje nagyon kemény munkát folytat a vasi szervezet, amelynek néhány éven belül meg lesz az eredménye. Együttműködési szerződés Répcelak (ser) - A település gazdasági életének fellendítése, a munkahelyteremtés további ösztönzése a célja a tegnap megkötött együttműködési megállapodásnak. Fontos, hogy a városban és vonzáskörzetében megerősödjék a gazdaság, jóllehet a megye északi csücske nem számít elmaradott térségnek. Ám nincs az a jó, amit ne lehetne még jobbá tenni - hangzott el tegnap azon az összejövetelen, amelyen dr. Németh Kálmán polgármester, valamint Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke aláírta a munkahelyteremtés ösztönzését célzó együttműködési megállapodást. A szerződés szerint az önkormányzat kiadványokban kívánja népszerűsíteni, ajánlani a város területén fellelhető, munkahelyteremtésre alkalmas, bérelhető vagy megvásárolható ingatlanokat. A kiadványok terjesztésében a kamara is közreműködik, a lehetőségeket kiajánlja bel- és külföldi befektetők részére. Az önkormányzat továbbra is támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, hiszen a polgármester szerint vannak nyugtalanító jelek a munkaerőpiacon. Évente 70-80 fiatal pályakezdő állhatna munkába, ám elhelyezkedésükre nincs garancia. 250-300 helybéli másutt találja meg a megélhetését, helyben maradásukra is megpróbálnak megoldást találni. KRÓNIKA A művészek reménykednek Táncképzéssel bővülhetne az iskola kínálta szakok listája (Folytatás az 1. oldalról) Viszont továbbra is igénybe kell, hogy vegyék az MMIK két termét, ahol a rajz- és a festésórákat tartják, illetve az önkormányzat biztosította klubhelyiséget, ami a díszítőszobrászoknak nyújt nem éppen ideális körülményeket az alkotáshoz. Ezenkívül a zenetermekben a mai napig nem megoldott a hangszigetelés, a rézfúvósoknak és ütősöknek pedig nincs saját szobájuk. A könyvtárban nincsenek meg a zene tagozatosok tanulmányaihoz szükséges feltételek, és a hangversenyteremként működő körterem is felújításra szorulna. Vízkeleti Julianna szerint egyedül a bútorműves szak 1992-ben, az alagsorban kialakított műhelye felel meg egy „normális” műhely elvárásainak. Nemrég azonban felcsillant a remény a problémák megoldására, a művészeti képzés optimális feltételeinek megteremtésére, az önkormányzat benyújtott egy közel ötszázmillió forintos pályázatot az Oktatási Minisztériumhoz a művészeti iskola új épületszárnyának megvalósítására. Ha az augusztusszeptember táján elbírált pályázatot sikerül elnyerni, nem csupán a zene, ipar- és képzőművészeti szakok problémái oldódnának meg egy csapásra (az összes szak saját műhellyel rendelkezhetne, és az eszköztárat is korszerűsíteni lehetne), de középfokú táncművészeti oktatás is indulhatna az iskolában. Bár Vízkeleti Julianna egyelőre nem akar túlbizakodott lenni, de már tárgyalt Parais István és Antall László táncpedagógusokkal az esetlegesen beinduló képzésről. Persze, mint mondja valamiféle sorrendiség elengedhetetlen lesz az iskola „megreformálásának” útján. Mindenekelőtt a legszükségesebb, az iskola állapotából adódó rekonstrukciókat kell végrehajtani (ilyen a kerítés felújítása), majd jöhet a belső átalakítás. Ha már minden tagozathoz elkészült az igényeihez kialakított műhely, ha a könyvtárnak lesz olvasóterme, akkor jöhet a táncművészeti képzés beindítása. Feiszt György alpolgármester és Abajkovics Péter szabad demokrata frakcióvezető tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem csupán a pályázat beküldésében látja az önkormányzat munkavállalását ez ügyben, hanem az azután következő „lobbimunkában” való aktív részvételre is számíthat az iskola. Az alpolgármester elengedhetetlennek tartja a művészeti iskola bővítését, az oktatás optimális feltételeinek megteremtését. Az iskolának jó híre van, nemcsak a megyében, de Ausztria szomszédos tartományaiban is. A táncképzés csak tovább növelhetné a hírnevet, sokkal nagyobb vonzáskörzetet biztosítva az iskolának. Abajkovics Péter is egyetértését fejezte ki: Ha megvalósul a táncképzés, az akár még távolabbról is idevonzhatná a diákokat. A pályázat 480 millió forintról szól. Hozzáértő szakemberek szerint ebből kivitelezhetők a fentebb felsorolt tervek, sőt Feiszt György elmondta, hogy a gazdasági bizottság aggályai, miszerint további pénzkeretre lenne szükség a pedagógusok megnövekedett létszáma, valamint az oktatáshoz szükséges eszközök miatt is, hiábavalók. Az adott normatíva ugyanis ezt is biztosítani tudná. Ha minden az elképzelések szerint alakul, 2004-ben már meg is kezdődhetne a munka, röviddel azután pedig optimális körülményekkel a művészképzés. Titkos álmok vagy inkább remények szerint akár kétnyelvű oktatás keretében... Feiszt György (balra) fontosnak tartja az iskola bővítését Kérdések, válaszok - tudnivalók az EU-ról Biztonságpolitika, parlagfű Hamarosan állást kell foglalnunk hazánk EU-csatlakozása ügyében. Ez a döntés mindannyiunk közös felelőssége és érdeke. Az álláspont kialakításában kíván segíteni rovatunk, amelyben felidézzük az unió eddigi történetét, valamint olyan kérdésekre keressük a válaszokat, amelyek sokakat érinthetnek. - Milyen katonai kötelezettséggel jár az EU-tagság? - Az utóbbi években megkezdődött az EU közös biztonság- és védelempolitikájának kiépítése, ám továbbra sem cél a védelmi szervezetté válás. Az Amszterdami Szerződés megfogalmazása szerint a közös kül- és biztonságpolitikának fel kell ölelnie az unióra vonatkozó valamennyi biztonságpolitikai kérdést, beleértve a közös védelempolitika kereteinek fokozatos megteremtését, ami az Európai Tanács döntésétől függően közös védelmet eredményezhet. Az uniós alapszerződésekben nincsen arra vonatkozó szabály, hogy az EU hogyan reagáljon, ha valamely tagállamát támadás éri. A kollektív európai védelem letéteményese a NATO, amelynek Magyarország már tagja. A tagállamok elképzelései szerint az EU területén kívül az unió által folytatandó katonai műveletekre csupán humanitárius és mentési célból, békefenntartói feladatok ellátására, válságkezelésre csak a béketeremtés céljával kerülhet sor. Ebben a tagállamok az önkéntesség és a szolidaritás elve alapján vesznek részt. - A parlagfűkérdést hogyan kezeli az Európai Unió? - A hazai jogszabályok is előírják a parlagfű elleni védekezést, s szankciókat fogalmaznak meg, ha a területek tulajdonosai nem tesznek eleget kötelezettségeiknek. A parlagfüvek okozta szennyezés határon átnyúlónak minősül, ezért visszaszorítása még hatékonyabb fellépést igényel. - Mi lesz azokkal a tejtermelőikkel, akik nem felelnek meg az uniós előírásoknak? - Egyfajta lehetőséget kínál majd számukra az, hogy a tejtermelésről átálljanak marhahústermelésre. Ez a jelenleginél várhatóan nagyobb jövedelmet biztosít majd, miután a vágóállatok ára - a minőségtől függően - akár 40 százalékkal is magasabb lehet a mostaninál. Ezen túlmenően a marhahús-előállítók külön, közvetlen jövedelempótló támogatásban is részesülnek. Ennek következtében - amint azt a jelenlegi tagállamok példája is bizonyítja - várhatóan a néhány darabos hízómarhaállomány is több jövedelmet biztosít majd azoknak a gazdáknak, akik most egy-két tehenet tartva tejtermeléssel foglalkoznak. □ □□ Levélben, telefonon és SMS-ben várjuk olvasóink EU-csatlakozást érintő kérdéseit, amelyekre szakértőink naponta válaszolnak. Hazánk és az EU 1999 márciusában az Európai Unió berlini csúcsértekezlete 42,3 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá a csatlakozásra váró országoknak. Később azonban ezt az összeget csökkentették, noha menet közben kiderült, hogy nem hat - mint ahogy azzal még Berlinben számoltak -, hanem tíz országgal bővül az unió. 2000 áprilisában a Magyarország és az EU között zajló tárgyalásokon lezárták a 10., a közös kül- és belbiztonsággal foglalkozó fejezetet. Ezzel a területek egyharmadában sikerült összehangolni a magyar szabályozást az uniós joganyaggal. Körkép (tg) A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájában a parlament ülésén felszólalt Németh Zsolt MDF-es vasi képviselő is. A politikus főként az elmúlt évek gázberuházásai folytán követett, szerinte helytelen gyakorlatot tette szóvá. Németh Zsolt sérelmezte, hogy a gázhálózatfejlesztési hozzájárulás eljárási szabályait miniszteri hatáskörbe kívánja a kormány utalni. A képviselő szerint ez nem jó megoldás, úgy véli, törvényi szabályozásra lenne szükség. Az MDF-es politikus elmondta, az elmúlt években a lakossági, önkormányzati - régebben tanácsi - vállalkozói befizetésekből létrejött közműhálózatokat az állam eladta, a bevétel jelentős részét visszakapták az önkormányzatok. Most is begyűjtik a hálózatfejlesztési hozzájárulást a lakosságtól, majd az önkormányzati, állami forrásokkal kiegészítve megépítik a közművet, amit aztán önként, térítésmentesen a szolgáltató tulajdonába adnak. Adott esetben külföldi állami tulajdonú cégnek, áttételesen a francia államnak ajánlják fel a műveket. Németh Zsolt szerint ez az eljárás tisztességtelen. Úgy véli továbbá, hogy kárpótolni kellene azokat az önkormányzatokat is, amelyek csak 1995 után tudták megépíteni gázvezetéket, mert ezek a települések már nem kaphattak kárpótlást. Németh Zsolt módosító indítványokat kíván benyújtani a törvénytervezethez, melynek elfogadása májusban várható. " Kifogásolt beruházások MDF-es javaslat a gáztörvényhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő" VAS NÉPE 3 GLOSSZA Angyal László Az aktuális csattanás Eredetileg a mindennapjainkat megkeserítő kódszámok misztériájáról szerettem volna írni ezen a hasábon, de a szerkesztőség előtti, havonta esedékes belvárosi koccanás zaja - az aszfalton tapadó gumik sírása, karosszériák csattanása, káromkodó sofőrök kiabálása - kizökkentett gondolataimból. Amikor kitekintettem az ablakon, szomorúan állapítottam meg, hogy Szombathelyen újra találkozott két autó a Nádasdy Ferenc és a Széll Kálmán utca kereszteződésében. Elátkozott sarok, gondolhatnánk, hiszen az idén már három karambolnak lehettem szemtanúja. Hia majd közlekedési szakemberek alaposabban tanulmányozzák a kereszteződést, bizonyosan többféle magyarázatot is találnak arra, mi lehet az oka annak, hogy a város nem éppen legforgalmasabb két utcájának találkozásában ilyen gyakorta koccannak az autók. Meglehet, később vastag fehér vonalat festenek fel, vagy fényvisszaverő anyagból készült kerékrázót építenek az aszfaltba, netán óriási tükröt helyeznek el a megfelelő sarokba. Akárhogyan lesz is, az igazi megoldás sokkal egyszerűbb: be kell tarta(t)ni a közlekedési szabályokat.