Vas Népe, 2003. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-28 / 98. szám
2003. április 28. HÉTFŐ Nálunk a szélerőmű a nyerő Lemaradtunk a tisztaenergia-versenyben (Folytatás az 1. oldalról) Talán változik a kép, 2005- re elkészülhet hazánk széltérképe az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összeállításában. E térkép az alapja, hogy szélerőműveket építhessünk. A munkába megyénk is besegít mérési adataival. Pétervári Tibor, az OMSZ szombathelyi észlelője megerősíti azt a vasiak által tudott-szenvedett tényt, hogy megyénk az ország leghuzatosabb helyeinek egyike. „Az Őrség és a Vendvidék viszonylag védett, de Vas északi része ugyancsak zúgos”, így az észlelő, aki szerint az Alpokalaja és a Kemenesalja a legszelesebb térség. De Szombathely is ide sorolható. Nemrég, április 6-án éjjel egykor például óránkénti 93 kilométeres sebességű légmozgást mértek a Komárom utcai műszerek. „A viharos szél gyakori nálunk, uralkodó iránya észak-északnyugati. Mi észlelők is örülünk a széltérképnek, hiszen az általunk mért adatok a központi adatbankba kerülnek. Az egésznek ott a nagy előnye, hogy egységes műszerparkkal készülnek a mérések, tehát a hibalehetőség minimális.” Hazánkban már működnek szélerőművek, legismertebb a Fejér megyei Kulcs község melletti. Ezek a szerkezetek képesek egy nagyobb település egész éves áramellátását fedezni. Mivel a földi szén- és olajkészletek 50-150 éven belül kifogynak, az atomenergia felhasználása pedig költséges és kockázatos - nincs is nagyon más út, mint a napfény és a szél iparszerű befogása. A széltérképet az OMSZ a nemzeti kutatás-fejlesztési program támogatásában egy öttagú konzorcium részeként készíti. Feladatuk a szélerőműberuházásokhoz szükséges éghajlati, energetikai és műszaki megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése is. E munkát országosan száz automata mérőállomás, köztük a szombathelyi Komárom utcai, segíti, de felhasználnak több évtizedes mérési adatokat is. A konzorcium a széltérkép mellett naptérképet is összeállít. Mégpedig azért, hogy megalapozzák az e célú energetikai beruházásokat. „Szombathelyen évente 1850 órát süt a nap. Szegeden vagy Békéscsabán 2000-nél is többet. Télen a ködpárna miatt alig jutunk napfényhez, így e tájon a szélerőművek a nyerők”, fogalmaz Pétervári Tibor. Ami azt illeti, ezt mások is így látják. Tavaly Kőszeg és Ikervár térségében egy német cég már végzett felméréseket. A legszebb az egészben az volt, hogy saját széltérképek alapján dolgoztak. Szlovéniai magyarok munkái Zalaegerszeg (VN) - Határokon és generációkon átível a szlovéniai magyar hímző szakkörök kiállítása, amely szombaton nyílt meg a Zala Megyei Művelődési, Képzési Központ és Szakiskolában. A kétszáznál is több bemutatott munka arról árulkodik, hogy a szakkörök csakis autentikus forrásból merítenek, megjelenítve az ősi Mura-vidéki magyar motívumvilágot. Feltűnnek többek között felvidéki vagy éppen erdélyi eredetű minták is. KRÓNIKA Vesztesekből nyertesek Orbán Viktor a Vas megyei polgári körök találkozóján Ják (ki) - A Jáki Polgári és Gazdakör szervezte meg vasárnap a Vas megyei polgári körök találkozóját. A rendezvényen beszédet mondott - többek között - Orbán Viktor, volt miniszterelnök is. - Eszünk ágában sincs Európába menni, ugyanis ott vagyunk immár ezer éve. Az Európai Uniót engedjük be Magyarországra, kezdte beszédét a volt kormányfő, aki a csatlakozást megelőző kampányt úgy jellemezte, hogy „sok okosságot nem tanulhattunk belőle”. - A legfontosabb feladat az, hogy a vesztesjelölteket a nyertes oldalra állítsuk át. Nem szabad, hogy csakúgy, mint a várva várt rendszerváltáskor, a csatlakozás után is sokan vesztesekké váljanak - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki úgy vélekedett: a kormánynak programot kell kidolgoznia a vesztesjelöltek megsegítésére. A fideszes politikus később ugyancsak a csatlakozással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy, „em Európa tartja össze a nációkat, hanem a nemzetek tartják össze Európát”. A volt miniszterelnök szerint a csatlakozás olykor „gondolati csábításnak” tűnik. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „a magyar jövő ne Brüsszelben, hanem Magyarországon dőljön el”. Az iraki háborúval kapcsolatban a politikus megjegyezte: az Európai Unió gondolata épp a háború elleni fellépés miatt fogalmazódott meg a második világháború után. Ha nincs egyetértés háború és béke kérdésében, úgy az unió alapjai mozdultak meg - húzta alá Orbán Viktor. A létrejövő jobboldali szövetség elnöki címének várományosa a későbbiekben a kormányt kritizálta. - Miközben a nemzeti össztermékünk évről évre nő, a nemzet gazdagodik, nem szabad az állami vagyont kiárusítani -hangoztatta Orbán Viktor, aki a kabinet számára követendő példaként azt említette, hogy a nyugat-európai országokban az állami közbeszerzések kilencven százalékát hazai cégek nyerik meg. A politikus a szerveződő szövetségről szólva úgy fogalmazott: a cél a kommunista diktatúra után először egy olyan polgári, nemzeti, keresztény értékrenden alapuló szövetség létrehozása, amely nemcsak a választások idején mutatja meg erejét, hanem mindig meghatározó eleme lesz a közéletnek. Élénk érdeklődés kísérte az exkormányfő beszédét Fotó: Horváth Csaba Központ a pannon térségnek Mentés a magasból Egy év alatt épült fel a katasztrófavédelmi képzőhely Eisenstadt (Kismarton) (nm) - Az egész pannon térség tűzoltói, katasztrófavédelmi szakemberei számára új létesítményt adtak át szombaton délután. A XXI. század igényeit kielégítő, a legmodernebb eszközökkel felszerelt tűzoltási és katasztrófavédelmi kiképző és továbbképző központ átadásával ünnepelték szombaton Burgenland tűzoltói a tartomány tűzoltó-szövetségének 80. jubileumát. A szövetséget 1923-ban 8500 tűzoltó hozta létre, ma 15 700 tagja van. A kettős ünnepen Burgenland összes tűzoltóparancsnoka részt vett. Nemcsak Ausztriából, hanem Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából és Németországból is érkeztek vendégek. A 2,2 millió euróba került új képző- és kiképzőközpont ugyanis határon átnyúló európai uniós pályázatból valósult meg, mondván: a katasztrófavédelem nem ismeri az országhatárokat. Az impozáns, új létesítmény tanulóteremből, két kiképzőcsarnokból és egy kiképzőtoronyból áll. Itt a magasból való mentést is lehet gyakorolni. A tolmácsberendezések segítségével akár több náció egyidejű képzésére is lehetőség nyílik itt. A határon átnyúló sikeres uniós pályázatot támogatta a nyugatpannon régiója, Vas és Zala megye is. A központ alapkövét éppen egy esztendeje helyezték el. A hangulatos, tűzoltózenés ünnepségen részt vett Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke is, aki szintén tűzoltóegyesületi tag, s egyenruhát viselt. Hangsúlyozta: Burgenland a legszegényebb tartománya volt Ausztriának, de az itt élők szorgalma, precizitása egyenértékűvé tette a tartományt a többi osztrák tartománnyal. Figyelmeztetett arra: mivel egyre nagyobb lesz a forgalom az utakon, a tűzoltók munkája is növekedni fog. Emiatt is „az egész életen át történő tanulás éppen a tűzoltók körében nem szlogen, hanem valóság”, hangsúlyozta. A központot dr. Paul Iby eisenstadti megyés püspök és Manfred Koch evangélikus szuperintendáns szentelte fel. A Nyugat-Pannon Régiót Hochrein László, a Zala Megyei Közgyűlés védelmi irodavezetője és Senkó Zoltán ezredes, a zalai katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese képviselte. Mindketten elmondták: az osztrákokkal már folytak tárgyalások arról, hogyan vesznek részt nyugat-dunántúli tűzoltók az eisenstadti képzéseken. Impozáns kiképzőtorony. Uniós pályázattal támogatva 2,2 millió euróba került az új létesítmény Fotó: Kiss Teodóra VAS NÉPE 3 GLOSSZA Kósa Tamás Az anyja neve Lakáscserélő ismerősöm a szolgáltatók kíváncsiságának drasztikus növekedésére hívta fel a figyelmet. Aki elköltözik, annak mostanában részletes adatlapot kell kitöltenie a gázműnél, az áramszolgáltatónál (meglehet, másutt is). Addig rendben is lenne, hogy a szolgáltatónak szüksége van az ügyfél pontos nevére, címére (ha nem a fogyasztás helyén van a lakása, akkor a lakhelye adataira). Az sem kifogásolható, hogy a gyors elérhetőség céljából elkérik a fogyasztó telefonszámát. Az viszont teljesen rejtélyes, hogy a szolgáltatónak miért van szüksége arra, hogy tudja, a fogyasztó holnapra pontosan mikor született, hogyan hívják az édesanyját. E személyes információk által javul-e a szolgáltatás minősége? Jobb lesz-e a cég és az ügyfél kapcsolata, ha a számlázó tudja, hogy a gázfogyasztó hányadik nyarat tapossa, és ki a kedves mamája? (Megfordítva több értelme lenne az „anyja neve” rovatnak, hiszen a szolgáltatók felmenőit meglehetősen gyakran emlegeti az ember.) Egyébként pedig érdemes rápillantani az ügyfélszolgálati komputerekre is. Szinte az is leolvasható róluk, mikor voltunk otthon, hányszor mostunk lábat, vagy vasárnaponként magunk főzünk-e. A fogyasztásmérők számsoraiból rögtön kiderül, ha veszünk egy mélyhűtőt, vagy bedöglik a villanytűzhely. Minek ehhez még az „anyja neve” rovat? Hogy a többi adatunkról ne is beszéljünk. Virágok utcájában Az érdeklődőket az eső sem zavarta (Folytatás az 1. oldalról) A kultúrházban virágtémájú tárlatmegnyitóval indult a nap: Karvalics Lászlóné virágkötő mesés szárazvirág-kompozíciói mély, őszi színekben pompáztak, a falakon virágversek és festmények, az asztalon növényeket ábrázoló bélyegek sokasága várta a betérőt. Délelőtt kertészeti szakértők invitálták a nagyérdeműt beszélgetésre, délután a Perint élővilágáról hangzott el előadás. Reggel, az ünnepélyes megnyitón még esett az eső, de dr. Ipkovich György polgármester megnyugtatta a résztvevőket, hogy az égi áldásnak a kertészek örülnek, így egyáltalán nem kell elkeseredni a rossz idő miatt. A virágúton a kellemetlen, nyirkos idő ellenére már reggeltől sétálgattak a családok, fiatalok és idősebbek. A díszes standokon számtalan virágot lehetett megtekinteni, de vásárolni is: kaktusz, tulipán, muskátli, fa- és cserjecsemete, egzotikus és hazai növény ékeskedett a pultokon. A séta közben megfáradt érdeklődőt borvirágsarok várta, ahol illatos, ízletes borral csillapíthatta szomját. Délután íjász- és karatebemutatón is nézelődhetett a közönség. A remek virágcímer a debreceni virágkarneválra emlékeztet