Vas Népe, 2003. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-01 / 203. szám
2003. szeptember 1. HÉTFŐ KRÓNIKA Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter: - A minisztérium területi szervei eddig is akadályozták a bánya megvalósulását, most pedig határozott utasítást kaptak tőlem arra, hogy a jövőben is ezt tegyék. Minden lehetséges eszközzel akadályozni fogjuk, hogy sebet ejtsenek ezen a tájon. Mivel a családom Vas megyéből, Celldömölkről származik, magam is sokszor megfordultam ezen a vidéken, így nemcsak miniszterként, de környezetvédő magánemberként sem szeretném, ha lignitbánya létesülne az Alpokalján. Básthy Tamás, a térség országgyűlési képviselője: - Demokráciában az embereknek joguk van a véleménynyilvánításhoz, a döntéshozóknak pedig kötelességük azt tudomásul venni. Az itt élőknek számtalanszor volt alkalmuk bizonyítani magyarságukat, szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat, velük szemben is cserbenhagyás lenne, ha nem állnánk melléjük. A burgenlandiak harminc éven keresztül sikeresen védték meg környezetüket, irányukban is óriási kötelezettségeink vannak. Éppen ezért a bányanyitás nem lehet gazdasági kérdés. Dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere: - Rosszul számítottak azok, akik úgy gondolták, hogy tönkretehetik a környezetünket, ebben a kérdésben ugyanis nagyon nagy az egység. Szeretném eloszlatni azoknak a reményeit, akik esetleg offshore cégek mögé bújva úgy gondolják, hogy ezeket az erdőket ki lehet irtani, és itt külszíni fejtéssel bármit is bányászni lehet. Erre a mai megmozdulás is garancia, hisz mindegyik politikai erő hangoztatja, hogy lignitbányának nincs helye ezen a vidéken. Se bánya, se erőmű! Vasiak és burgenlandiak együtt demonstráltak a bányanyitás ellen (Folytatás az 1. oldalról) Mire a közgyűlés véget ért, az időnként szemerkélő esőben már autókkal, buszokkal, kerékpárokkal, gyalogosan sok ember igyekezett Nardán a focipálya felé, a „Se lignit, se erőmű!” osztrák, magyar közös demonstráció színhelyére. Több ezren gyűltek össze zászlókkal, transzparensekkel a pályán. Németül olvastuk, hogy „A szmog határtalan”, meg „Közösen vagyunk erősek”, magyarul „Lignitbánya,falurombolás”, illetve „Ott nyiss bányát, ahol számlát!” A demonstráció egy tárogató szomorú hangjával kezdődött. Aztán az egybegyűlt sokaság megtekintette a Szombathelyi Néptáncműhely táncosainak szép műsorát, majd a sárkánnyá „változott” markológép és a királyfiak viadalát. Egyetértően hallgattuk az érintett falvak fiataljainak nevében szóló séf Pezenhoffer Györgyöt. Tanmesét mondott el a lignitlelkű emberről. Ebben Bányász Béla és Befektető Károly jól megszedve magát vígan él a bányától 600 kilométerre. Lufik is szálltak az égre, cetliken vitték a bányanyitás elleni óhajokat. Narda polgármestere, a Vasi Lignitszelídítők Egyesületének elnöke, Horváth Sándor gyújtó hangú köszöntője végén egy nardai tűzoltó alkalmi versét idézte, benne azt, hogy hazája, és gyönyörű kis faluja, „Narda nyugalmát üzleti érdek zavarja”. Megnyitójában Markó Péter, a megyei közgyűlés elnöke arról a keserű szájízről beszélt, hogy például nem borút megnyitása hozta ide össze az embereket, hanem egy „őrült terv” megakadályozása. Elmondta: a megye él felterjesztési jogával, a parlementtől az Országos Rendezési Tervben a kulturális táj védelmét kéri a területre. Végül Széchenyit idézte: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.” Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter felszólalását eleinte tiltakozó zúgás, fütty kísérte, a végén azonban megtapsolták. Összegezte, hogy eddig mit tett tárcája a bányaügyben, majd kijelentette: sem a környezetvédelem, sem a természetvédelem nem járul hozzá itt bánya nyitásához. Magánvéleményeként fogalmazta meg: a lignit környezetszennyező, óriási pusztítást végezne, amit cirka 100 ezer ember sínylene meg. Végül kijelentette: itt „nincs helye lignitbányászatnak”. Az egymás után felszólaló burgenlandi politikusok, a Zöld párti Josko Vlasich, Franz Steindl burgenlandi tartományfőnökhelyettes, majd Hans Niessl tartományfőnök beszédét is élénken megtapsolták a demonstráció résztvevői. Arról szóltak, hogy Burgenland ellenzi a lignitbánya és hőerőmű megnyitását, ők már egyszer megakadályozták azt, az alternatív energiáé a jövő. Steindl úrnak azt a kijelentését, hogy „ha kell, egészen Brüsszelig visszük az ügyet”, nagy üdvrivalgás kísérte. Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus az üvegházhatás következményeit ecsetelte, megemlítve: Kiotóban a magyar állam aláírta a szén-dioxid menynyiségének csökkentéséről szóló nemzetközi egyezményt. Dr. Csókay András orvosként az ostoba terv emberellenes voltát emelte ki, dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere pedig egyenesen kijelentette: ebből a bányából nem lesz semmi. Figyelmeztetett arra, hogy egységesnek kell maradni. Sportolók is felszólaltak a bánya ellen. Fekete László erőemelő azt hangsúlyozta „ebben a versenyben ne legyünk másodikak”. Felolvastak levélben megfogalmazott üzenetet, majd Hergovich Vince az országos horvát önkormányzat nevében tiltakozott a bánya ellen. A felszólalók sorát dr. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke zárta. A jól ismert környezetvédő nemcsak azt hangoztatta, hogy „El a kezekkel ettől a vasi tájtól, le az ökogyarmatosítókkal!”, de figyelmeztette is a demonstrálókat: ma itt nem oldódott meg semmi. Elmondta, hogy a parlament egyik bizottsága (nincs vasi képviselő benne) az utolsó pillanatban indítványozta, hogy a táj védettsége szűnjön meg. Illés közölte: itt az után is érték, azt is akarják. Az ügyben ő dr. Gyimesi József képviselővel együtt hétfőn módosító indítványt kezdeményez a parlamentben. Volt még kiállítás és filmvetítés, szerepelt a Sajtóklub is, aki akart, helyi kulturális értékeket is megtekinthetett Nardán. Egy fenyegetett faluban, a tíz közül. Sokan érkeztek zászlókkal, transzparensekkel a demonstrációra Egyetértő politikusok A kihelyezett és rendkívüli megyei közgyűlés majdnem teljes létszámú tagsága, a meghívott országgyűlési képviselők, az értintett települések polgármesterei, a pártok nevében szólók kinyilvánították: nem kérnek a Nógrádszén Kft. tervéből. Sem lignitbányát, sem hőerőművet nem engednek Torony környékén nyitni, megépíteni. Négy tartózkodás ellenében egyhangúan fogadták el a határozati javaslatokat, így a megye felterjesztéssel él az országgyűléshez, kéri, hogy módosítsa az Országos Területrendezési Tervet, hogy a burgenlandi natúrparkokkal és a Kőszegi Tájvédelmi Körzettel az országos ökológiai hálózat megyei övezete lehessen a jelenleg szigetszerűen létező, bányászatra kiszemelt, sokrétű értékkel bíró terület. Elfogadták azt is, hogy akár anyagi segítséget is kapjanak az érintett kistelepülések, hogy módosíthassák rendezési tervüket. Felkérik a Nógrádszén Kft.-t, hogy megyénk határozott tiltakozása miatt önként álljon el tervétől. A meghívottak közül dr. Hende Csaba MDF-es országgyűlési képviselő javaslatát is megszavazták. Eszerint a közgyűlés és a vasi országgyűlési képviselők a törvényes út bejárása utáni sikertelenség esetén élére állnak a polgárok engedetlenségi mozgalmának. Szó volt arról is: az energialobbi erős. Markó Péter, a megyei közgyűlés elnöke éberségre szólított fel, amikor dr. Katona Tamás helyettes államtitkár aláírásával a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett faxot olvasta fel. Ebben Katona reményét fejezte ki, hogy „a bírósági eljárás mindkét fél számára megnyugtató eredményt hoz majd”, s bízik abban, hogy „olyan megoldást sikerül találni, amely mind a helyi lakosság megnyugvását, mind az ország energiellátásának hosszú távú biztosítását szolgálja.” A kultúrotthonban volt a rendkívüli megyei közgyűlés A tüntetés miatt maradtak A magasba emelt magyar és résztvevői. „Nomines and ponémet nyelvű tiltakozó táblák wer station!” A bánya és erőközött egy angol feliratra is jel mű létrehozását ellenző transzfigyelhettek a demonstráció parenst három angol gyermek -Nicol, Emma és Marc - készítette. A fiatal tiltakozók a nardai születésű, 1956-ban disszidált Rosits László unokái. Az angliai Tring városában élő férfi 12 éve vásárolt házat szülőfalujában. Feleségével, Carollal és az unokákkal minden nyáron hat hetet töltenek el a gyermekkori emlékek színhelyén, így volt ez most is, igaz, a demonstráció miatt egy nappal tovább maradtak a tervezettnél. A Nardáról elszármazott férfi és családja is úgy gondolja, ezen a vidéken nem szabad bányát nyitni. Rositsék tegnap reggel hazautaztak, és mint elmondták, remélik, hogy az elkövetkezendő években is ugyanilyen gyönyörű táj fogadja majd őket. Az Angliában élő Bosits László feleségével és unokáival VAS NÉPE 3 GLOSSZA ■ Halmágyi Miklós Bárnevolna A fenti cím nem valamiféle öncélú nyelvi játék. A Bárnevolna nevű major a Horvátlövő és Nárai közötti erdőben található. Ha mégis minden tiltakozás ellenére megnyílik a lignitbánya, a sajátos hangulatú földrajzi név kiürül, vagy major helyett bányagödröt, bányát, és csillesort jelöl majd. De erre a sorsra jut sok más, ma még jelentéssel bíró földrajzi név a környéken. Ricsavina, Duzsina, Jereza, Tuskós, Kistápla, Darázs erdő, Kukulló... Merthogy lignitvagyon van alattuk. Bár ne volna. Ma már senkit sem kell az itt élők közül meggyőzni, hogy mivel jár a külszíni fejtés és az erőműépítés. Minden szakmainak tűnő érvelés ellenére környezetbarát erőmű nem létezik, legfeljebb, ha orbitális pályán kering a Föld körül. A külszíni fejtésről pedig annyit, hogy jelen pillanatban 15 ezer(!) bányagödör vár rekultivációra Magyarországon. A rendszerváltás óta mindössze ötszáz bányagödröt rekultiváltak, no nem egykori működtetőik, hanem az önkormányzatok az illetékes minisztérium támogatásával, tehát költségvetési pénzekből, azaz az Önök és az én adóimból. Miután harmincezer Vas megyei honpolgár aláírásával, néhány ezer szombati tiltakozásával kinyilvánította, hogy nem kíván bánya és erőmű közelében élni, a kérdés immár nem az, hogy lesz-e, vagy sem bánya és erőmű, hanem hogy volt-e Magyarországon rendszerváltás, vagy csak hazudták nekünk, s van-e demokrácia errefelé, vagy csak annak a látszata? S persze, hogy érdemes volt-e belépni az Európai Unióba? Hogy a Nógrádszén Kft. cégbíróságon bejegyzett tulajdonosainak érdekük a bánya megnyitása, az nem kérdéses, hogy rajtuk kívül kinek érdeke még, magyarul milyen hazai, netán helyi vagy nemzetközi, politikai vagy gazdasági szereplő húzódik meg mögöttük, az a találgatások világába tartozik egyelőre. De ha demokrácia van, akkor nem sokáig. Elő kell lépniük, vállalniuk a nyilvánosságot, ha másért nem, hát azért, mert a városvédők szlogenjét kifacsarva, nevüket még unokáink is átkozni fogják. Az aláírásgyűjtés és a tüntetések után egyelőre a hatóságoké lesz a főszerep. Akik a próbafúrás engedélyeztetési eljárása során egyszer már elaludtak, hiszen beleértve a Vas megyeieket is, az érintett települések jegyzőit kivéve, szinte egyikük sem emelt kifogást 2001-ben az engedély megadása ellen. Egyébként a Nógrádszén Kft. két tulajdonosa közül az egyik Budán, a főváros tüdejének számító övezetben, pazar villában lakik, a másik pedig messze a lignitbányáktól, erdő szélén, családi házban, melyet nyáron napkollektorokkal hűt, télen pedig fűt, vagyis kedveli a szelíd energiát. Tudom persze, hogy ez demagógia. Bár ne volna az.