Vas Népe, 2005. január (50. évfolyam, 3-25. szám)

2005-01-05 / 3. szám

2005. január 5. SZERDA Elektronikus közigazgatás A kistérség 328 millió forintot nyert a projekt megvalósítására Szentgotthárd, Őriszent­­péter (fb)­­ A két kistér­ség közösen vág neki az elektronikus közigazgatás kiépítésének. A projekt­hez több mint 300 millió forintot nyertek. Szentgotthárd intelligens város programjában minden lényegesebb informatikai fej­lesztés szerepel, ami egy hu­szonegyedik századi várostól elvárható, így az elektronikus közigazgatás kiépítése is. Ez utóbbihoz a szentgotthárdi kistérség 328 millió forintot nyert pályázati úton, kor­mányzati forrásból. Mivel a szentgotthárdi és az őriszent­­péteri kistérség között turisz­tikai együttműködés áll fenn, az e-közigazgatási projektbe is bevonják az őrségi telepü­léseket. A projekt fő irányvo­nalai megegyeznek Szent­gotthárd intelligens város programjában szereplő irány­vonalakkal: a polgármesteri hivatalt és a városi intézmé­nyeket a legmodernebb és leggyorsabb elektronikus rendszerekkel szerelik fel, pénzügyi, oktatási, közműve­lődési területeken. Az intéz­mények egymás között már elektronikus úton kommuni­kálnak, s ebbe a kommuniká­cióba fokozatosan a városla­kókat, az elektronikus világ polgárait is bevonják. A váro­si és a kistérségi portálokon keresztül letölthetőek lesz­nek a hivatali ügyekkel kap­csolatos űrlapok, nyomtatvá­nyok, elérhetőek lesznek a városi, kistérségi adatbázi­sok, a digitális térképek, vala­mint a különböző szakterü­letekkel - így a földhivatali, adózással, szociális juttatá­sokkal, kérelmekkel - kap­csolatos információk, értesí­tők, tájékoztatók, adatlapok. A városi kábeltelevíziós há­lózaton keresztül működik majd a helyi internetes rend­szer, ami lehetővé teszi a „külső”, városi felhasználók gyors és biztonságos kapcso­lódását a városi információs hálózathoz. Az országban egyedülálló módon, az elsők­ között Szentgotthárdon és Őriszent­­péteren állíta­nak fel érintő­képernyős ut­cai terminálo­kat, vagyis in­formációs ki­oszkokat, amelyeken keresztül akár szobát is lehet foglalni, s meg lehet szerezni minden, az ide­genforgalommal kapcsolatos adatot, tudnivalót. A Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium az infor­mációs társadalom építését 328 millió forinttal támogat­ta, erről december végén ka­pott értesítést a szentgotthár­di önkormányzat. A pénz fel­­használását, a projekt konkrét lépéseit hamarosan kidolgoz­za az erre a célra alakult stáb. Modern rendszerek a városi intézményekben KRÓNIKA www.vasnepehu VAS NÉPE 3 Ködbe vesző tervek Továbbra sincs előrelépés a Kristály Hotel ügyében Sárvár (edz)­­ Mintegy más­fél évtizede áll már torzóként Sárvár központjában a Kristály Hotel félbemaradt épülete. Időnként ugyan föl-fölröppen­­nek hírek arról, hogy az éppen aktuális tulajdonos mit is tervez az egyre rosszabb állapotban lé­vő épületmaradvánnyal, ám az­tán minden marad a régiben. Több mint egy esztendeje a budapesti székhelyű, ingatlan­fejlesztésekkel foglalkozó Se­­miramis Házak Kft. arról tájé­koztatta a sárvári önkormányza­tot, hogy lebontják a félig kész építményt, és helyére egy apart­manokat, szolgáltatóegysége­ket magában foglaló épület­­együttest építenek. Bejelentet­ték azt is, hogy ez a meglévő tel­ken nem fér el, ezért elképze­léseik megvalósításához szük­ség lenne a szomszédos, köz­tük önkormányzati területek­re is. A városi képviselő-testület ezért még 2003 decemberében úgy döntött, hogy eladja a társa­ságnak az érintett - 1264 négy­zetméternyi - önkormányzati területet. A képviselő-testület az értékesítéshez feltételül szabta azt, hogy a vállalkozás vásárolja meg a többi kiszemelt ingatlan tulajdonjogát, csakúgy az elvi építési engedély megszerzését. Kikötötték azt is, hogy amen­­­nyiben öt éven belül nem épül fel az épületegyüttes, akkor a város az eladási áron vásárolhat­ja vissza az eladott területet. Erre azonban a jelek szerint nem lesz szükség, mivel a dön­tés óta eltelt egy esztendő során a Semiramis Házak Kft. nem tett vételi ajánlatot az önkor­mányzatnak, de nem vásárolta meg az azzal szomszédos, ám korábbi tájékoztatásuk szerint a beruházáshoz szükséges szom­szédos telket sem. Az adásvétel lebonyolítására megszabott hat hónapos határidő már régen le­járt. A kft. további szándékairól a városi önkormányzatnak sincs tudomása. Információnk szerint a Semi­ramiS Kft. eredetileg csaknem kétszáz apartman és kereskedel­mi-szolgáltató egységek felépí­tését tervezte az ingatlanon. A félbemaradt építkezésre még 2003-ban megkérték a bontási engedélyt, ám az épületmarad­vány azóta is áll, s hamarosan érvényét veszíti az elvi építési engedély is. Az ingatlanfejlesz­téssel foglalkozó társaság inter­netes oldalán pedig csupán egy ködbe vesző kép utal a sárvári apartmanépítési tervekre. Mintegy másfél évtizede rontja a városképet a félbemaradt építkezés Fotó: Benkő Sándor Munkások dolgoznak a kastélyban Nyáron ismét régi fényében tündököl az egykori Szapáry családi birtok (Folytatás az 1. oldalról) Ahogyan annak egy magán­­tulajdonban lévő kastélynál len­nie kell, egy fekete dzsekis biz­tonsági őr tudakolja, mi járatban vagyunk. Majd érkezik az épí­tésvezető, s a fiatalember segít­ségével - telefonon — szót vált­hatunk a tulajdonossal, Kolos Lászlóval. A vonal végén kész­ségesen válaszolnak kérdé­seinkre, és azt is engedélyezik, hogy körbenézzünk a félig kész épületben. Előbb még megszemléljük a kastélyról a századelőn, illetve az építkezés megkezdése előtt készült fotókat, és a konténer­iroda falát csaknem félig bebo­rító részletes tervrajzot: az ezer­nyolcszáz négyzetméter hasz­nos alapterületű épület mind a négy szintjén különféle funkci­ójú helyiségek lesznek. A park­ban az építésvezető mutatja a ginkofát: a japán botanikai kü­lönlegesség a századelőn ké­szült fényképeken még alig em­ber magasságú volt, most pedig szinte az egekig ér... A kastély tetején bádogosok serénykednek, a vörösréz borí­tás meg-megcsillan, ahogyan a téli nap rámosolyog. Az udva­ron óriási, harang alakú bolto­zat. Ezt is beborítják majd - tud­juk meg -, mielőtt beemelik a helyére, a kilátóra, amely a kas­tély egyik, bástyára emlékeztető sarkán magasodik. A műemléki előírásoknak megfelelően, korhű állapotban állítják helyre a homlokzatot, régi családi cí­­­merrel együtt. A bejárathoz felve­zető kőlépcső és gabat. Itt is apró­lékos munkára lesz szükség, hogy az eredeti állapotot helyre­állítsák. A falépcső már a régi fényében pompázik, viszont a velencei márványból készült frízek, gipszstukkók restaurálá­sa hátravan még. Az utolsó na­gyobb átalakítás, renoválás az ezerkilencszázas évek elején le­hetett. Erre a padlás bontásakor, a födémnek használt téglákba égetett évszámokból lehet kö­vetkeztetni, hallottuk. Az államosítás után község­háza, iskola is működött itt, és szolgálati lakásokat is kialakí­tottak. Eközben válaszfalakat húztak fel, de ezenkívül nem változtattak sokat az épületen, így többé-kevésbé még ma is látható az egykori bálterem boltozatának pompás mintá­zata, és az ajtók, az ablakok is a helyükön maradhattak. Most a kor követelményeinek meg­felelően, hőszigetelő üvegek­kel felszerelve helyezik vissza őket. A tulajdonos elképzelési sze­rint mind a négy szintet használ­ják majd: a pincében, az első emeleten közösségi helyiségek, a második emeleten és a tetőtér­ben szobák lesznek. Az arboré­­tumjellegű park is megmarad, úgynevezett franciakerttel (kü­lönleges növényekkel, utakkal, öntözőrendszerrel) egészül ki. Kolos Lászlótól megtudtuk: nem szándékozik idegenforgal­mi célra hasznosítani a Szapáry­­kastélyt, és azt is hozzáttete: az épület felújításával reményei szerint a nyár elején végeznek az építők. A műemléki előírásoknak megfelelően állítják helyre a korlát is ugyan­olyan lesz, mint amilyen az a szá­zad eleji képeken látható. Odabent festők, asztalo­­ k fogadóterem. Restaurátorok állítják vissza az eredeti állapotot sok teszik a dol­ G­LOSSZA ■ Treiber Mária Vége a motozásnak Láttak már műszakváltás­kor hosszú, engedelmes so­rokat? Láttak már szalag­munka után elgyötört női és férfi alakokat, amint meg­­adóan nyitogatják kis gyári táskájukat, s hagyják, hogy kétoldalt az egyenruhás őrök beletúrjanak szegényes kis motyóik közé? A sorban ál­lók nem türelmetlenkednek, nem zúgolódnak, nem akar­nak ők semmit, csak minél előbb lehuppanni annak a busznak a székébe, amely végre hazadöcögteti őket sok kilométerre lévő kis falujuk­ba. A biztonsági őröknek kö­telességük megvédeni a gyár vagyonát, s amelyiknek skru­­pulusa van a motozástól, már régen nem ad szolgála­tot semmilyen gyárkapuban. A magyar ember persze igen találékony, de az a legrit­kábban fordul elő, hogy a gyárat kis kézi táskákban hordják haza harácsoló, hó­napos kölcsönmunkások. A nagy gyári lopásokat jól szervezett bűnbandák szok­ták elkövetni, mint később, a lebukás után ki szokott de­rülni. A gyári szarkák ideje ugyanúgy lejárt, mint a ma­gányos bolti tolvajoké. Lo­­gisztikailag megtervezett út­vonalon távozik az áru, kéz­ről kézre jár, míg az orgaz­dák eladják. Új korszak köszönt be. Az Alkotmánybí­róság határozata szerint ezentúl nem motozhatnak az őrök. Önkiszolgálóvá válik a dolog, a gyári munkások maguk túrnak be motyóik közé, az őrök csak szemmel tartják mozdulatukat. Újrafogalmaznák az alaptörvényt Kicsi az esély az új alkotmány elfogadására (Folytatás az 1. oldalról) „A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kez­deményezés, de ez nem járt si­kerrel, most egy másik megol­dást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az ös­­­szes parlamenti párt szakértő­jének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a po­litikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbál­kozások.” Az igazságügy-miniszter rá­mutatott: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az al­kotmányról, de csak akkor lép­het hatályba, ha a választáso­kat követően az új parlament is jóváhagyja. Er­re van euró­pai, holland példa is. Dr. Gyimesi József vasi fi­­deszes ország­­gyűlési képviselő érdeklődé­sünkre elmondta: az elmúlt ti­zenöt év történései megerősítik azt, hogy a kétharmados tör­vények egy része valóban felül­­vizsgálatra szorul. A képviselő példaként említette az Európai Unióhoz, a NATO-hoz való csatlakozásunkat vagy a honvé­delmi törvényt, amelyekről a parlamenti pártok konszenzus­sal szavaztak. Ugyanakkor az alkotmány átfogó vizsgálata más jellegű problémákat okoz­hat, hiszen a részletkérdéseket illetően a megegyezésre igen kevés az esély. A fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta: elkép­zelhetetlennek tartja, hogy a parlament csupán egyszerű többséggel fogadja el a nemze­tet érintő sorskérdésekről szóló jogszabályokat. „A két nagy párt a népkép­viselet elve alapján a választó­­polgárok döntő többségének akaratát jeleníti meg, ezért nem képzelhető el, hogy a nemzeti egység ne jelenjen meg a leg­fontosabb döntések­ben.” Arra a fel­vetésre, hogy csak az új parlament jóváhagyása után lépne életbe az új alkotmány, a képviselő így reagált: „Ha az alaptörvény megkapná a kétharmados több­séget, akkor erre nem lenne szükség. De szkeptikus vagyok, erre igen kevés az esély.” A hatékony kormányzás a cél

Next