Vas Népe, 2005. január (50. évfolyam, 3-25. szám)
2005-01-05 / 3. szám
2005. január 5. SZERDA Elektronikus közigazgatás A kistérség 328 millió forintot nyert a projekt megvalósítására Szentgotthárd, Őriszentpéter (fb) A két kistérség közösen vág neki az elektronikus közigazgatás kiépítésének. A projekthez több mint 300 millió forintot nyertek. Szentgotthárd intelligens város programjában minden lényegesebb informatikai fejlesztés szerepel, ami egy huszonegyedik századi várostól elvárható, így az elektronikus közigazgatás kiépítése is. Ez utóbbihoz a szentgotthárdi kistérség 328 millió forintot nyert pályázati úton, kormányzati forrásból. Mivel a szentgotthárdi és az őriszentpéteri kistérség között turisztikai együttműködés áll fenn, az e-közigazgatási projektbe is bevonják az őrségi településeket. A projekt fő irányvonalai megegyeznek Szentgotthárd intelligens város programjában szereplő irányvonalakkal: a polgármesteri hivatalt és a városi intézményeket a legmodernebb és leggyorsabb elektronikus rendszerekkel szerelik fel, pénzügyi, oktatási, közművelődési területeken. Az intézmények egymás között már elektronikus úton kommunikálnak, s ebbe a kommunikációba fokozatosan a városlakókat, az elektronikus világ polgárait is bevonják. A városi és a kistérségi portálokon keresztül letölthetőek lesznek a hivatali ügyekkel kapcsolatos űrlapok, nyomtatványok, elérhetőek lesznek a városi, kistérségi adatbázisok, a digitális térképek, valamint a különböző szakterületekkel - így a földhivatali, adózással, szociális juttatásokkal, kérelmekkel - kapcsolatos információk, értesítők, tájékoztatók, adatlapok. A városi kábeltelevíziós hálózaton keresztül működik majd a helyi internetes rendszer, ami lehetővé teszi a „külső”, városi felhasználók gyors és biztonságos kapcsolódását a városi információs hálózathoz. Az országban egyedülálló módon, az elsők között Szentgotthárdon és Őriszentpéteren állítanak fel érintőképernyős utcai terminálokat, vagyis információs kioszkokat, amelyeken keresztül akár szobát is lehet foglalni, s meg lehet szerezni minden, az idegenforgalommal kapcsolatos adatot, tudnivalót. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az információs társadalom építését 328 millió forinttal támogatta, erről december végén kapott értesítést a szentgotthárdi önkormányzat. A pénz felhasználását, a projekt konkrét lépéseit hamarosan kidolgozza az erre a célra alakult stáb. Modern rendszerek a városi intézményekben KRÓNIKA www.vasnepehu VAS NÉPE 3 Ködbe vesző tervek Továbbra sincs előrelépés a Kristály Hotel ügyében Sárvár (edz) Mintegy másfél évtizede áll már torzóként Sárvár központjában a Kristály Hotel félbemaradt épülete. Időnként ugyan föl-fölröppennek hírek arról, hogy az éppen aktuális tulajdonos mit is tervez az egyre rosszabb állapotban lévő épületmaradvánnyal, ám aztán minden marad a régiben. Több mint egy esztendeje a budapesti székhelyű, ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó Semiramis Házak Kft. arról tájékoztatta a sárvári önkormányzatot, hogy lebontják a félig kész építményt, és helyére egy apartmanokat, szolgáltatóegységeket magában foglaló épületegyüttest építenek. Bejelentették azt is, hogy ez a meglévő telken nem fér el, ezért elképzeléseik megvalósításához szükség lenne a szomszédos, köztük önkormányzati területekre is. A városi képviselő-testület ezért még 2003 decemberében úgy döntött, hogy eladja a társaságnak az érintett - 1264 négyzetméternyi - önkormányzati területet. A képviselő-testület az értékesítéshez feltételül szabta azt, hogy a vállalkozás vásárolja meg a többi kiszemelt ingatlan tulajdonjogát, csakúgy az elvi építési engedély megszerzését. Kikötötték azt is, hogy amennyiben öt éven belül nem épül fel az épületegyüttes, akkor a város az eladási áron vásárolhatja vissza az eladott területet. Erre azonban a jelek szerint nem lesz szükség, mivel a döntés óta eltelt egy esztendő során a Semiramis Házak Kft. nem tett vételi ajánlatot az önkormányzatnak, de nem vásárolta meg az azzal szomszédos, ám korábbi tájékoztatásuk szerint a beruházáshoz szükséges szomszédos telket sem. Az adásvétel lebonyolítására megszabott hat hónapos határidő már régen lejárt. A kft. további szándékairól a városi önkormányzatnak sincs tudomása. Információnk szerint a SemiramiS Kft. eredetileg csaknem kétszáz apartman és kereskedelmi-szolgáltató egységek felépítését tervezte az ingatlanon. A félbemaradt építkezésre még 2003-ban megkérték a bontási engedélyt, ám az épületmaradvány azóta is áll, s hamarosan érvényét veszíti az elvi építési engedély is. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaság internetes oldalán pedig csupán egy ködbe vesző kép utal a sárvári apartmanépítési tervekre. Mintegy másfél évtizede rontja a városképet a félbemaradt építkezés Fotó: Benkő Sándor Munkások dolgoznak a kastélyban Nyáron ismét régi fényében tündököl az egykori Szapáry családi birtok (Folytatás az 1. oldalról) Ahogyan annak egy magántulajdonban lévő kastélynál lennie kell, egy fekete dzsekis biztonsági őr tudakolja, mi járatban vagyunk. Majd érkezik az építésvezető, s a fiatalember segítségével - telefonon — szót válthatunk a tulajdonossal, Kolos Lászlóval. A vonal végén készségesen válaszolnak kérdéseinkre, és azt is engedélyezik, hogy körbenézzünk a félig kész épületben. Előbb még megszemléljük a kastélyról a századelőn, illetve az építkezés megkezdése előtt készült fotókat, és a konténeriroda falát csaknem félig beborító részletes tervrajzot: az ezernyolcszáz négyzetméter hasznos alapterületű épület mind a négy szintjén különféle funkciójú helyiségek lesznek. A parkban az építésvezető mutatja a ginkofát: a japán botanikai különlegesség a századelőn készült fényképeken még alig ember magasságú volt, most pedig szinte az egekig ér... A kastély tetején bádogosok serénykednek, a vörösréz borítás meg-megcsillan, ahogyan a téli nap rámosolyog. Az udvaron óriási, harang alakú boltozat. Ezt is beborítják majd - tudjuk meg -, mielőtt beemelik a helyére, a kilátóra, amely a kastély egyik, bástyára emlékeztető sarkán magasodik. A műemléki előírásoknak megfelelően, korhű állapotban állítják helyre a homlokzatot, régi családi címerrel együtt. A bejárathoz felvezető kőlépcső és gabat. Itt is aprólékos munkára lesz szükség, hogy az eredeti állapotot helyreállítsák. A falépcső már a régi fényében pompázik, viszont a velencei márványból készült frízek, gipszstukkók restaurálása hátravan még. Az utolsó nagyobb átalakítás, renoválás az ezerkilencszázas évek elején lehetett. Erre a padlás bontásakor, a födémnek használt téglákba égetett évszámokból lehet következtetni, hallottuk. Az államosítás után községháza, iskola is működött itt, és szolgálati lakásokat is kialakítottak. Eközben válaszfalakat húztak fel, de ezenkívül nem változtattak sokat az épületen, így többé-kevésbé még ma is látható az egykori bálterem boltozatának pompás mintázata, és az ajtók, az ablakok is a helyükön maradhattak. Most a kor követelményeinek megfelelően, hőszigetelő üvegekkel felszerelve helyezik vissza őket. A tulajdonos elképzelési szerint mind a négy szintet használják majd: a pincében, az első emeleten közösségi helyiségek, a második emeleten és a tetőtérben szobák lesznek. Az arborétumjellegű park is megmarad, úgynevezett franciakerttel (különleges növényekkel, utakkal, öntözőrendszerrel) egészül ki. Kolos Lászlótól megtudtuk: nem szándékozik idegenforgalmi célra hasznosítani a Szapárykastélyt, és azt is hozzáttete: az épület felújításával reményei szerint a nyár elején végeznek az építők. A műemléki előírásoknak megfelelően állítják helyre a korlát is ugyanolyan lesz, mint amilyen az a század eleji képeken látható. Odabent festők, asztalo k fogadóterem. Restaurátorok állítják vissza az eredeti állapotot sok teszik a dol GLOSSZA ■ Treiber Mária Vége a motozásnak Láttak már műszakváltáskor hosszú, engedelmes sorokat? Láttak már szalagmunka után elgyötört női és férfi alakokat, amint megadóan nyitogatják kis gyári táskájukat, s hagyják, hogy kétoldalt az egyenruhás őrök beletúrjanak szegényes kis motyóik közé? A sorban állók nem türelmetlenkednek, nem zúgolódnak, nem akarnak ők semmit, csak minél előbb lehuppanni annak a busznak a székébe, amely végre hazadöcögteti őket sok kilométerre lévő kis falujukba. A biztonsági őröknek kötelességük megvédeni a gyár vagyonát, s amelyiknek skrupulusa van a motozástól, már régen nem ad szolgálatot semmilyen gyárkapuban. A magyar ember persze igen találékony, de az a legritkábban fordul elő, hogy a gyárat kis kézi táskákban hordják haza harácsoló, hónapos kölcsönmunkások. A nagy gyári lopásokat jól szervezett bűnbandák szokták elkövetni, mint később, a lebukás után ki szokott derülni. A gyári szarkák ideje ugyanúgy lejárt, mint a magányos bolti tolvajoké. Logisztikailag megtervezett útvonalon távozik az áru, kézről kézre jár, míg az orgazdák eladják. Új korszak köszönt be. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ezentúl nem motozhatnak az őrök. Önkiszolgálóvá válik a dolog, a gyári munkások maguk túrnak be motyóik közé, az őrök csak szemmel tartják mozdulatukat. Újrafogalmaznák az alaptörvényt Kicsi az esély az új alkotmány elfogadására (Folytatás az 1. oldalról) „A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kezdeményezés, de ez nem járt sikerrel, most egy másik megoldást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az összes parlamenti párt szakértőjének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a politikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbálkozások.” Az igazságügy-miniszter rámutatott: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre van európai, holland példa is. Dr. Gyimesi József vasi fideszes országgyűlési képviselő érdeklődésünkre elmondta: az elmúlt tizenöt év történései megerősítik azt, hogy a kétharmados törvények egy része valóban felülvizsgálatra szorul. A képviselő példaként említette az Európai Unióhoz, a NATO-hoz való csatlakozásunkat vagy a honvédelmi törvényt, amelyekről a parlamenti pártok konszenzussal szavaztak. Ugyanakkor az alkotmány átfogó vizsgálata más jellegű problémákat okozhat, hiszen a részletkérdéseket illetően a megegyezésre igen kevés az esély. A fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta: elképzelhetetlennek tartja, hogy a parlament csupán egyszerű többséggel fogadja el a nemzetet érintő sorskérdésekről szóló jogszabályokat. „A két nagy párt a népképviselet elve alapján a választópolgárok döntő többségének akaratát jeleníti meg, ezért nem képzelhető el, hogy a nemzeti egység ne jelenjen meg a legfontosabb döntésekben.” Arra a felvetésre, hogy csak az új parlament jóváhagyása után lépne életbe az új alkotmány, a képviselő így reagált: „Ha az alaptörvény megkapná a kétharmados többséget, akkor erre nem lenne szükség. De szkeptikus vagyok, erre igen kevés az esély.” A hatékony kormányzás a cél