Vas Népe, 2007. március (52. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-21 / 67. szám
-----------------------------------------------------------------------------6 »VAS NÉPE ____________________________________________________________________________________________________________________________________________ RÖVIDEN Tender postai levélgyűjtőkre Budapest (mti) A Magyar Posta Zrt. tendert írt ki több mint 18 ezer postai levélgyűjtő szekrény beszerzésére. A ládák közül 4 ezer nagyalakú kulcsos, csaknem 800 nosztalgia, mintegy 2 ezer 300 normál méretű egységláda, míg megközelítőleg 11 ezer darab ötrekeszes, külterületi láda. A megbízás tartalmazza mintegy 4 ezer 100 levélszekrény leszerelését. A nyertesnek 2008. március 31-ig el kell végeznie a munkát. A pályázat jelentkezési határideje 2007. április 7-e. Bioüzemanyag 200 milliárdért Budapest (mti) - A bioüzemanyagok bekeverési arányával kapcsolatos európai uniós cél teljesítése több mint 200 milliárd forintjába kerülhet Magyarországnak - mondta Jolánkai Márton, a gödöllői Szent István Egyetem tanára. Számításai szerint a teljes hazai kőolajszükségletet 3,5 millió hektárnyi területről betakarított terménnyel lehetne kielégíteni. Visszaesett az építőipar Budapest (WN) Az építőipari termelés 2007 januárjában mind kiigazítatlan adatok szerint, mind pedig munkanaptényezővel kiigazítva 2,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az építőipari termelés 2006-ban 2.157,1 milliárd forintot tett ki, ami 1,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - olvasható a közleményben. Magánpénztári hozamadatok Budapest (mti) - A tizennyolc magyarországi magánnyugdíjpénztár átlagos éves hozama 2002-2006. között 6,77- 10,53 százalék között mozgott - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján közzétett legfrissebb adatokból. Ez 5,15 százalékos átlagos inflációval számolva évi 1,62-5,38 százalék közötti reálhozamot jelent. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2007. március 20.) Euró 246,18 Ft USA-dollár 185,29 Ft Angol font 362,13 Ft Svájci frank 152,68 Ft GAZDASÁG Tizenöt éves a magyar Opel Avasi gyárban készül a legújabb turbómotor a márka minden idők leggyorsabb autójához Szentgotthárd (kft) - A múlt héten volt 15 éve, hogy elkészült az első Magyarországon gyártott autó, egy fehér Opel Astra. A jelenről pedig anynyit: a szentgotthárdi gyárban készül a minden idők leggyorsabb Opeljét hajtó motor. Kezdjük a múlttal, főként hogy a magyar autóipar történetében mindenképpen mérföldkő az első itthon gyártott autó, nevezetesen az az Opel Astra, amely 1992. március 13-án, egy verőfényes pénteki napon gördült le a General Motors szentgotthárdi gyárának gyártósoráról. (A KGST munkamegosztásban Magyarországnak ugyanis korábban csak autóbusz- és teherautógyártás jutott.) A világ legnagyobb autóipari cége, a General Motors azonban a 80-as évek végén már tudatosan Közép-Európában keresett helyet európai motorgyártó kapacitásának bővítéséhez, s a több országra kiterjedő vizsgálódás végén a multicég a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetettel bíró Magyarország mellé tette le a voksát. A magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken egy autógyártó üzem létrehozása is felvetődött, és az elképzeléseket tettek követték: a kezdetben csak motorgyártásról szóló GM-projekt egy - elsősorban a hazai piacra dolgozó - személyautó gyárral is kibővült. Az erről szóló megállapodást 1990. júliusában írták alá a magyar kormány és a General Motors képviselői. A kezdeti felállás egy vegyesvállalat volt 65 százalékos GM és 35 százalékos Rába részesedéssel. (A Rába hozzájárulása részben „természetbeni” volt, ugyanis a cégé volt a szentgotthárdi gyártelep.) Az építkezés gőzerővel beindult, 1991. őszén pedig a GM bejelentette, hogy a következő év tavaszától az Opel akkori legújabb modell-Az első Opel autót Antall József akkori miniszterelnök és Bob Eaton vezette le a gyártósorról se, az alsó-középkategóriás Astra itt készül majd. Az első Magyarországon gyártott autót - több mint ezer meghívott vendég jelenlétében és hatalmas sajtóérdeklődés mellett - Antall József akkori miniszterelnök és a General Motors Europe elnöke, Bob Eaton vezették le a gyártósorról, hogy aztán 1998-ig, a hazai Astra-gyártás végéig több mint 80 ezer kövesse. (Csak zárójelben: mind a mai napig és az elmúlt másfél évtized minden egyes évében Magyarországon az Opel Astra vezette az alsó-középkategóriában az autóeladási statisztikát.) Az Opel autók magyarországi gyártása végül 1999- ben négyezer, Kínának szánt Vectrával véget ért, a szentgotthárdi gyár azonban a mai napig évi közel félmilliós nagyságrendben készít benzinmotorokat és honoprfereket, s például onnan kerül ki az Opel legújabb és egyik legizgalmasabb motorja, a már az Astrában is kapható 1,6-os, 180 lóerős turbómotor is. Információink szerint a General Motors eddig több, mint 700 millió eurót fektetett be Szentgotthárdon, s ami a jelen, illetve a jövő szempontjából marán biztató kopy minden idők leggyorsabb Opeljének 192 lovas, 1.6-os turbómotorját is a vasi városban készítik. A Genfi Autószalonon bemutatott Corsa OPC a szakemberek szerint valóban csúcsra járatja a negyedik generáció dinamikus karakterét, magas fokú agilitásról és vezethetőségről gondoskodik. Az említett 141 vwo9? 1.E teljesítményű, 1.6-os turbómotor 7,2 másodperc alatt „katapultálja” százra a kompakt háromajtóst, és 225 km/ óra csúcssebességet tesz elérhetővé. Az alapfelszereléshez tartozó hatfokozatú sebességváltó 230 Nm nyomatékmaximumot dolgoz fel, de ez túltöltéssel átmenetileg 266-ra növekszik . A cég dolgozói nem felejtették el megünnepelni, hogy az első személygépkocsi tizenöt éve készült el a szentgotthárdi Opel-gyárban Megszámlálják Az EU-előírások szerint helyszíni ellenőrzéseket végeznek Budapest (WN) Múlt év vége óta helyszíni ellenőrzéseket végeznek az uniós környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírások teljesítéséhez benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják - olvasható a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közleményében -, hogy a kérelmezők nagy része rendkívül hiányos információkkal rendelkezik a támogatások feltételrendszerét illetően. A kérelmek gyakran hiányosak, pontatlanok, sok esetben nem valós adatokat tartalmaznak. A legtöbb gond a támogatás alapját képező állatlétszám megadásával, illetve az állomány nyilvántartásával kapcsolatban merült fel. A vonatkozó FVM-rendelet szerint a támogatás alapjául legfeljebb azon állatlétszám szolgál, amely a támogatási időszak minden évében a tartási helyen legalább hat hónapig egyidőben megtalálható. Az MVH az állatlétszámot adminisztratív úton és a helyszíni ellenőrzések alkalmával vizsgálja. Jelenleg a tavalyi nyilvántartási adatok helyszíni ellenőrzését végzik, a cél annak vizsgálata, hogy a támogatási rendeletben előírt telepi állomány nyilvántartása mennyire van naprakész állapotban. A nyilvántartás alapján az MVH helyszíni ellenőrei felveszik a vizsgált időszakra vonatkozó állatlétszám adatait, amelyek alapul szolgálnak a támogatható állatlétszám megállapításához. Az állomány nyilvántartásában szereplő adatokat a kérelmezőnek bizonylatokkal (számlákkal, szállítólevelekkel, marhalevelekkel stb.) kell alátámasztania. Amennyiben a tartási helyen az állatlétszám kevesebb a kérelemben feltüntetettnél, vagyis annál, amelyre a kérelmező a tartási kötelezettséget vállalta, az igényelt támogatási összeget csökkentik. Az elmúlt évben második alkalommal nyílt lehetőség állatjóléti és környezetvédelmi célú támogatás igénylésére. A magyar gazdálkodók még csak ismerkednek ezekkel az új lehetőségekkel, azonban mielőbb meg kell barátkozniuk azzal, hogy amennyiben a támogatási jogcímeket szabályozó rendeletekben foglalt követelményeket, feltételeket nem tartják be - még ha a mulasztás jóhiszeműségből fakad is - eleshetnek a támogatásoktól. Előfordulhat, hogy a saját forrásból megvalósított beruházásokra - a követelmények nem kellő ismerete miatt - végül nem fizethető támogatás. Az MVH felelős a támogatási források jogszerű felhasználásáért, a jogosultsági feltételek betartását szigorúan ellenőriznie kell - áll a közleményben. A magyar gazdálkodók még csak ismerkednek ezekkel az új lehetőségekkel -------------------------------------------------------------------------2007. MÁRCIUS 21. SZERDA Perspektíva nőknek A képzés zárásaként üzleti tervet készítettek Szombathely (tk) - Huszonegy hölgy vehette át tegnap a Vállalkozói Központban a Régiófókusz Kht. európai uniós támogatású projektje keretében lezajlott képzésről szóló oklevelet. A kht. a Vas megyei Munkaügyi Központtal karöltve nyerte el a HEFOP támogatását a Vas megyei hátrányos helyzetű nők vállalkozóvá válásának támogatására. A projekt keretében kisgyermekes, tartósan munkanélküli, illetve kistelepüléseken élő nők kaptak lehetőséget, hogy korszerű ismeretekkel felvértezve visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A tanfolyam hallgatói a megyeszékhelyen kívül a sárvári, a kőszegi és a vasvári kistérségből érkeztek. A projekt második részét képező, most lezárult képzési szakaszban a résztvevők széleskörű elméleti és gyakorlati alapokat kaptak egy sikeres vállalkozás megindításához. A tanultakról tegnap vizsgán adtak számot, amikor bemutatták a tanfolyam zárásaként elkészült üzleti terveiket. Hutfleszné Horváth Katalin projektmenedzser elmondta: valamennyien kitűnően elsajátították a szükséges ismereteket. Az elkészített komplex üzleti tervek túlnyomó többsége valós, tehát a hölgyek azokat meg is fogják valósítani. A tervezett vállalkozások között szerepel kertészet, virágbolt, fodrászat, biogazdaság, számítástechnikai szolgáltatás, kerámia termék értékesítés. Az üzleti tervek alkalmasak a munkaügyi központ közeljövőben meghirdetendő önfoglalkozási pályázatán való részvételre is. Ezt megerősítette Németh Zsolt, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ igazgatója is, aki átadta az okleveleket a hölgyeknek. A projekt hátralevő részében hathónapos mentorálási időszak következik, melynek során mind a vállalkozásukat elindító, mind az állást kereső hölgyek folyamatos szakmai segítséget kapnak. Családi teendőik mellett is sikeresen elvégezték a tanfolyamot IPOSZ: szűkösek a lehetőségek Budapest (VN) Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) sajnálattal állapítja meg, hogy egyre szűkösebbek a lehetőségek az uniós pályázatoknál a mikro- és kisvállalkozások számára. A szövetség közlése szerint kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérik, hogy a források mi módon kerülnek a családi- és mikrovállalkozásokhoz. Az újonnan kiírt pályázatoknál kirekesztették a családi- és mikrovállalkozásokat, mert nem teljesíthető az elvárt, évi 8-15 százalékos árbevétel-növekedés. Az IPOSZ szerint a pályázati problémák fő oka a kiírások és az elbírálás komplikált rendszere, aminek megváltoztatására 13 pontban foglalták össze jobbító szándékú szakmai javaslataikat.