Vas Népe, 2008. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-29 / 253. szám

-------------------------------------------------------------- KULTÚRA ------------------------------------------------------------ 2008. OKTÓBER 29., SZERDA _____________________________________________________________________________________________________________________________________ VAS NÉPE • 7 Magyar-kínai tévés házasság 24 részben Budapest (mti)­­ Huszon­négy részes magyar-kínai koprodukciós tévéfilmso­rozat előkészületei zajla­nak. A „szappanopera" kezdeményezője a pe­kingi magyar nagykövet­ség. Elkészült A kujcsoui (Guizhou) ember Magyaror­szágon munkacímet viselő 24 részes magyar-kínai kopro­dukciós tv-filmsorozat szi­nopszisa. A „szappanopera” alapcse­lekményét egy magyar férfi­val összeházasodó kínai asz­­szony fordulatokban gazdag sorsa adja. A történet során a szereplők miközben megta­pasztalják azt a rendkívüli fel­fedezésélményt, amit e két, egymástól igen távoli kultúra találkozása nyújt, szembe kell nézniük a másságból, a világ­nézeti, kulturális különböző­ségekből fakadó konfliktu­sokkal is, mondta el Nagy Gá­bor, a pekingi magyar nagy­­követség kulturális és oktatási tanácsosa. Kujcsou Kína egyik legszegényebb tarto­mánya, ezért a kínai nézők jobban felfigyelnek arra, hogy az ország délnyugati te­rületről származó főszereplő milyen kalandokat él át. A ter­vek szerint 24 részes sorozat egy átlagos szappanoperánál sokkal többet szeretne nyújta­ni. Nagy Gábor szerint a ter­vezett koprodukció áttörést jelentene a két ország kulturá­lis kapcsolatrendszerében, mert egyedülálló módon is­mertethetné meg a mai Ma­gyarország értékeit, az ország nyújtotta lehetőségeket a kí­nai nézők millióival, miköz­ben párhuzamosan lehetősé­get teremtene a magyar nézők számára, hogy bepillantást nyerjenek a modern kínai tár­sadalom működésébe, a kon­tinensnyi ország kulturális, turisztikai, gazdasági jelleg­zetességeibe. A filmsorozat a pekingi magyar nagykövet­ség kezdeményezésére, a nagykövetség és a Balassi In­tézet támogatásával, valamint kínai partnerek bevonásával készül el - ha meglesz hozzá az egyelőre még hiányzó anyagi fedezet. Szimfonikusaink a császárvárosban Monumentális mű, nagyszabású produkció Bécs (WNI) - Csaknem kétezer ember előtt adott hangversenyt a hétvégén a Savaria Szimfonikus Ze­nekar a Musikvereins­­saalban. Günter Knotzinger bécsi karmester minden évben fel­kéri egy nagyszabású produk­cióra a Savaria Szimfonikus Zenekart. Idén különleges műsort választott a karmester, Franz Schmidt Das Buch mit sieben Siegeln című kompo­zícióját. A hétpecsétes könyv című művet Franz Schmidt (1874-1939) ezt a nagysza­bású oratóriumot 1937-ben komponálta. A mű egyik utol­só alkotása. Franz Schmidt, Bartók és Kodály kortársa, szinte teljességgel ismeretlen még a zenészek számára is Magyarországon. Pozsony­ban született, Bécsben élt, édesanyja révén magyarul is beszélt. Akkoriban személye jelentősen befolyásolta a bé­csi zenei életet. Nemcsak ki­tűnő csellista volt a Bécsi Fil­harmonikusoknál, hanem igazgatója, majd rektora is a bécsi Zeneművészeti Főisko­lának. „Tudomásom szerint én tettem az első kísérletet János jelenéseinek egybefüggő megkomponálására”- mond­ta saját művéről Franz Schmidt. Az oratórium az apokalipszis zenetörténetileg első megkomponálása. A Je­lenések Könyvének zenei nyelvre történő lefordítása ké­sőromantikus stílusban szim­fonikus zenekarra, orgonára, hat szólistára, kórusra. Monumentális mű, nagy létszámú előadói gárdával Bécsben is: hetvenegy zene­kari művész játszott a Savaria Szimfonikus Zenekarban, százhúszan énekeltek a Wie­ner Lehrer a capella Chor-Pozsonyi születésű, magyarul beszélő osztrák szerző nagy művét szólaltatta meg a zenekar­ban, a Bécsi Pedagógus Kó­rusban. Az est szólistái: Hel­mut Wildhaber, Anton Scha­­ringer, Szabóky Tünde, Daniela Treffner, Thomas Tischler, Dominik Nekel. Or­gonán a magyar származású, Bécsben élő Kovács Róbert működött közre. Günter Knotzinger kar­mester interpretálása visz­­szaadta a közönségnek az apokalipszis zenei megfogal­mazását. Az előadók számára igényes és kifejezetten nehéz műben a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködése biz­tos alapot nyújtott a szólisták és a kórus számára. A Musikvereinben fellépni megtiszteltetés a zenekarok számára Az elnök is nevet VASTAPS Woody Allen-vígjáték a Csákányi László-bérletben Szombathely (él) -Tulaj­donképpen csak Vere­­bély Ivánról kellene be­szélni, pedig összesen két mondata van a Sem­mi pánik című Woody Al­­len-vígjátékban, a buda­pesti Centrál Színház elő­adásában. Még a színlapon is csupa kisbetűvel írták a nevét - nincs is neve -, ő az utolsó a szereplőlistán: „egy vendég: Verebély Iván”. Epizódfigu­ra a komédiában, akkor jele­nik meg, amikor a hangulat és a kavarodás a tetőfokára hág, és majdnem bohózati mérete­ket ölt a meg nem nevezett - úgyis kizárólag a színpadon létező­­ arab ország amerikai nagykövetségén. A partiven­dégek között föltűnik egy ele­gáns, öltönyös, középkorú úr (ki hinné, hogy Verebély Iván elmúlt 70 éves), aki stílusosan és jó érzékkel szorongat vala­mit a szépen leomló, vasalt nadrágban a lába között, aztán meg is kérdezi, hogy a mosdó merre van. A rokonszenvesen csetlő-botló (ez itt egy Woody Allen-komédia) fiatal házi­gazda - Simon Kornél - vég­re egyszer a helyzet magasla­tán, udvariasan, diplomatiku­san és határozottan útba iga­zítja: a folyosó végén, balra (vagy jobbra). De nem lenne komédia a komédia, ha ennyi­ben maradnának. Az öltönyös vendéget szorongatott hely­zetében még egyszer vissza­pörgeti a színre a vígjátéki masinéria: a mosdó zárva van. De semmi pánik: a folyosó másik végén is van mel­lékhelyiség. (Ha sikerül odaérnie.) Az az igazság, hogy az öl­tönyös vendéget nyugodtan ki lehetett volna hagyni az elő­adásból, főleg egy vendégjá­tékból. De nem. Van abban valami szinte megható, hogy Verebély Iván elutazott Buda­pestről Szombathelyre, ko­molyan elvégezte a feladatát, sőt, a tapsrendet se hagyta ki. (Pedig gyakran előfordul, hogy azok a szereplők, akik így vagy úgy menet közben kihullanak a történetből, nem várják meg a végét, dolguk végeztével azonnal civilbe öltöznek. Úgy meg már nem mehetnek vissza a színpadra.) Verebély Ivánnak valószínű­leg meg sem fordul a fejében ilyesmi. Negyven évig ját­szott a Vidám Színpadon, és most sem ő váltott: a munka­helye kapott új nevet, így az­tán ezentúl a Centrál Színház társulatában dolgozik. Nyil­ván megszokta, hogy a közön­ség szereti, megszokta az ünneplést, a szűnni nem akaró tapsot. Biz­tos létezik tapsfüggő­ség is. És miért is mon­dana le róla? Hétfőn este sem kel­lett csalódnia. Az Ago­­ra-MSH Csákányi­bérletes közönsége el sem akarta engedni a színé­szeket. Pedig tulajdonképpen kurtán-furcsán ért véget (ért körbe) a komédia, az előadás, nem a darab. Megvolt a happy end (a házaspár végre meg­szökött, a fiatalok egymásra találtak), valahogy mégis várt volna az ember még valamit. Talán csak annyit, hogy jó rit­musban hangozzon el a pánik-reakciót kiváltó mondat: újabb (kémgyanús) amerikai turista-házaspár a láthatáron. De így is eltelt az a - szünettel együtt - felhőtlen két óra, amely, ahogy ilyen­kor mondani szok­ták, segített elfeled­tetni a közönséggel a pánikos mindenna­pok gondjait. Ma­gyar Attila ezúttal túlkiabálta, túl is lazáskodta a szerepét (akkor is, ha a sportház hatal­mas terét nem lehet könnyű telebeszélni, fölmikrofonoz­­va se). Bár az 1965-ös Woody Allen-komédia arra is alkal­mas volna, hogy mondjon va­lamit arról a világról, amely­ben ma élünk - attól még le­hetne szórakoztató, sőt­­, a Centrál Színház előadása ilyesmire nem törekszik. Megelégszik annyival, hogy a közönséggel szemben elhe­lyezi Bush elnök (aztán nyil­ván az utódja) fogpaszta-rek­lám fényképét. De hát elnö­kök jönnek-mennek, a szín­ház viszont örök. Egy vendég, öltönyben: semmi pánik, van még egy mosdó a másik végén Semmi pánik - a Centrál Színház a sportház Csá­kányi-bérletében. Fönn: A kémgyanús amerikai házaspár a meg nem ne­vezett arab ország USA- nagykövetségén. Balról: Borbás Gabi, Simon Kor­nél, Magyar Attila. És még mindig ott - Jani­­csek Péterrel Fotó: Benkő Sándor A BUDAPESTI CENTRÁL SZÍNHÁZBÓL Woody Allen: Semmi pá­nik, a budapesti Centrál Színház előadása az Ago­­ra­ Művelődési és Sport­ház Csákányi-bérletében. A komédiát fordította: Galla Miklós. Szereplők: Magyar Attila, Borbás Ga­bi, Nagy Cili, Simon Kor­nél, Schhlanger András, Papp János, Mihályfi Ba­lázs, Janicsek Péter, Ká­rász Zénó, Bede-Fazekas Anna, Urmai Gábor, Ko­vács Vanda, Verebély Iván. Díszlettervező: Ró­zsa István, jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Az elő­adás rendezője: Puskás Tamás. RÖVIDEN Kovalik Balázs, Térey ajánlásával Budapest (mti)­­ A 2008-as AEGON Művészeti Díjjal ki­tüntetett Térey János költő, író Kovalik Balázs rendezőt jelölte a társdíjra. A Magyar Állami Operaház és a Buda­pesti szi Fesztivál művészeti vezetője csütörtökön este ve­szi át a díjat a budapesti Nem­zeti Színházban a Képzett tár­sítások- AEGON-estek című sorozat első idei rendezvé­nyén. Tolerancia-díj Kertész Imrének Berlin (mti) - Újabb németor­szági kitüntetésben részesül Kertész Imre. A német fővá­rosban élő és alkotó, irodalmi Nobel-díjas magyar író a ber­lini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díját kapja. A múzeum hivatalos bejelenté­se szerint Kertész Imre egész életművéért kapja a tekinté­lyes díjat, amelynek kitünte­tettjei közé tartozik többek között Helmut Kohl volt né­met kancellár. Mátyás-opera Rózsa Ferenccel Kolozsvár (WNI)­­ Mátyás ki­rályról szóló operát mutattak be tegnap a Kolozsvári Ma­gyar Operában; a Mattia Cor­­vino szerzője Ciro Pinsuti. Ez volt az opera első magyar nyelvű premierje. A partitúrát az előadást vezénylő Rózsa Ferenc találta meg mikrofil­men. A címszerepet két ma­gyarországi tenor, Daróczi Tamás és Haramza László játssza felváltva. Az opera rendezője Demény Attila. Kuroszava-rajzok januárig Párizsban Budapest (mti) - Kiállítás nyílt a híres párizsi Petit-Pa­­lais-ban Kuroszava Akira le­gendás japán filmrendező (1910-1998) Európában ed­dig ismeretlen rajzaiból. A 87 ceruzarajz, pasztell és akva­­rell három nagy filmjének, a Kagemusának (Árnyéklo­­vas), a Rannak (Káosz) és az Álmoknak az előkészítői vol­tak. A rendező festőként kezdte pályafutását, de hamar elhódította őt a film. 1978-ban kezdett újra festeni. A kiállí­tás január 1­­-éig látható. Reneszánsz kavalkád lesz az MMIK-ban Öntevékeny művészeti közösségek és előadók összművészeti fesztiválja Szombathely (mt) - A re­neszánsz év alkalmából rendezik meg az MMIK- ban az öntevékeny mű­vészeti közösségek és előadók fesztiválját no­vember-decemberben. Az MMIK a Magyar Mű­velődési Intézet és Képzőmű­vészeti Lektorátus felhívásá­hoz kapcsolódik ezzel a fesz­tivállal, melynek tervezett időpontja november 29-30. és december 6-7. A fesztiválon azok a csoportok és előadók mutatkozhatnak be, akik a re­neszánsz kort és/vagy Má­tyás-udvarát idézik valamely művel, ámde kortárs, XXI. századi megfogalmazásban. A fesztivál egyik kategóriája a „Madrigál” - vagyis a kór­usmozgalom számára meg­hirdetett seregszemle, amely természetesen a reneszánsz muzsikát állítaná középpont­ba, illetve a késő reneszánsz madrigálkórusokat, 15-15 perces műsorokkal. „Reneszánsz kanav­ász” címszó alá a reneszánsz kort idéző színpadi előadásokat sűrítik. Színpadi, bábszínhá­zi, utcaszínházi megjeleníté­seket műfaji megkötés nélkül. A darabok lehetnek eredeti re­neszánsz alkotások, átdolgo­zások, performance-ok rene­szánsz témára. Rövid darabok előnyben. A „Csörgősipkások” kate­góriájában a mulattatók, mu­tatványosok,­­ bűvé­szek, bohócok ver­senyezhetnek szintén 15-15 perces műso­raikkal. A „Pavane” - tán­cos (élő, vagy gépze­nés kíséretű), a rene­szánsz kort idéző színpadi produkciók bemuta­tásának kategóriája. Vala­mennyi reneszánsz formával lehet jelentkezni: pavane/bas­­sa danza, gaillarde/saltorello, branle/ körtánc vagy színpadi reneszánsz balett; esetleg ezek modern feldolgozása 15 percben. A „Mátyás muzsikusai” cí­mű vetélkedés az „Udvari muzsikus” címért folyik majd. A versenyre a rene­szánsz kor zenéjén túl ezek kortárs feldolgozásait, illetve még be nem mutatott kortárs zenéket játszó egyéneket és kamarazenekarokat várnak. Az egyéni műsorok 10, az együttesek 25 percesek lehet­nek. A fesztiválra hi­vatásos előadóművé­szek nem jelentkez­hetnek. Jelentkezési határ­idő: november 10. To­vábbi információ az MMIK-ban kérhető Parais Istvánnál és Bajó Évánál. Az országos programsorozat legjobbjai a Reneszánsz Kavalkád gáláján mutatkozhatnak be a Budai Vigadóban 2009 januárban. Mátyás király udvarát idézik a zenészek, a táncosok, a színészek, a mutatványosok

Next