Vas Népe, 2008. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-29 / 253. szám
-------------------------------------------------------------- KULTÚRA ------------------------------------------------------------ 2008. OKTÓBER 29., SZERDA _____________________________________________________________________________________________________________________________________ VAS NÉPE • 7 Magyar-kínai tévés házasság 24 részben Budapest (mti) Huszonnégy részes magyar-kínai koprodukciós tévéfilmsorozat előkészületei zajlanak. A „szappanopera" kezdeményezője a pekingi magyar nagykövetség. Elkészült A kujcsoui (Guizhou) ember Magyarországon munkacímet viselő 24 részes magyar-kínai koprodukciós tv-filmsorozat szinopszisa. A „szappanopera” alapcselekményét egy magyar férfival összeházasodó kínai aszszony fordulatokban gazdag sorsa adja. A történet során a szereplők miközben megtapasztalják azt a rendkívüli felfedezésélményt, amit e két, egymástól igen távoli kultúra találkozása nyújt, szembe kell nézniük a másságból, a világnézeti, kulturális különbözőségekből fakadó konfliktusokkal is, mondta el Nagy Gábor, a pekingi magyar nagykövetség kulturális és oktatási tanácsosa. Kujcsou Kína egyik legszegényebb tartománya, ezért a kínai nézők jobban felfigyelnek arra, hogy az ország délnyugati területről származó főszereplő milyen kalandokat él át. A tervek szerint 24 részes sorozat egy átlagos szappanoperánál sokkal többet szeretne nyújtani. Nagy Gábor szerint a tervezett koprodukció áttörést jelentene a két ország kulturális kapcsolatrendszerében, mert egyedülálló módon ismertethetné meg a mai Magyarország értékeit, az ország nyújtotta lehetőségeket a kínai nézők millióival, miközben párhuzamosan lehetőséget teremtene a magyar nézők számára, hogy bepillantást nyerjenek a modern kínai társadalom működésébe, a kontinensnyi ország kulturális, turisztikai, gazdasági jellegzetességeibe. A filmsorozat a pekingi magyar nagykövetség kezdeményezésére, a nagykövetség és a Balassi Intézet támogatásával, valamint kínai partnerek bevonásával készül el - ha meglesz hozzá az egyelőre még hiányzó anyagi fedezet. Szimfonikusaink a császárvárosban Monumentális mű, nagyszabású produkció Bécs (WNI) - Csaknem kétezer ember előtt adott hangversenyt a hétvégén a Savaria Szimfonikus Zenekar a Musikvereinssaalban. Günter Knotzinger bécsi karmester minden évben felkéri egy nagyszabású produkcióra a Savaria Szimfonikus Zenekart. Idén különleges műsort választott a karmester, Franz Schmidt Das Buch mit sieben Siegeln című kompozícióját. A hétpecsétes könyv című művet Franz Schmidt (1874-1939) ezt a nagyszabású oratóriumot 1937-ben komponálta. A mű egyik utolsó alkotása. Franz Schmidt, Bartók és Kodály kortársa, szinte teljességgel ismeretlen még a zenészek számára is Magyarországon. Pozsonyban született, Bécsben élt, édesanyja révén magyarul is beszélt. Akkoriban személye jelentősen befolyásolta a bécsi zenei életet. Nemcsak kitűnő csellista volt a Bécsi Filharmonikusoknál, hanem igazgatója, majd rektora is a bécsi Zeneművészeti Főiskolának. „Tudomásom szerint én tettem az első kísérletet János jelenéseinek egybefüggő megkomponálására”- mondta saját művéről Franz Schmidt. Az oratórium az apokalipszis zenetörténetileg első megkomponálása. A Jelenések Könyvének zenei nyelvre történő lefordítása későromantikus stílusban szimfonikus zenekarra, orgonára, hat szólistára, kórusra. Monumentális mű, nagy létszámú előadói gárdával Bécsben is: hetvenegy zenekari művész játszott a Savaria Szimfonikus Zenekarban, százhúszan énekeltek a Wiener Lehrer a capella Chor-Pozsonyi születésű, magyarul beszélő osztrák szerző nagy művét szólaltatta meg a zenekarban, a Bécsi Pedagógus Kórusban. Az est szólistái: Helmut Wildhaber, Anton Scharinger, Szabóky Tünde, Daniela Treffner, Thomas Tischler, Dominik Nekel. Orgonán a magyar származású, Bécsben élő Kovács Róbert működött közre. Günter Knotzinger karmester interpretálása viszszaadta a közönségnek az apokalipszis zenei megfogalmazását. Az előadók számára igényes és kifejezetten nehéz műben a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködése biztos alapot nyújtott a szólisták és a kórus számára. A Musikvereinben fellépni megtiszteltetés a zenekarok számára Az elnök is nevet VASTAPS Woody Allen-vígjáték a Csákányi László-bérletben Szombathely (él) -Tulajdonképpen csak Verebély Ivánról kellene beszélni, pedig összesen két mondata van a Semmi pánik című Woody Allen-vígjátékban, a budapesti Centrál Színház előadásában. Még a színlapon is csupa kisbetűvel írták a nevét - nincs is neve -, ő az utolsó a szereplőlistán: „egy vendég: Verebély Iván”. Epizódfigura a komédiában, akkor jelenik meg, amikor a hangulat és a kavarodás a tetőfokára hág, és majdnem bohózati méreteket ölt a meg nem nevezett - úgyis kizárólag a színpadon létező arab ország amerikai nagykövetségén. A partivendégek között föltűnik egy elegáns, öltönyös, középkorú úr (ki hinné, hogy Verebély Iván elmúlt 70 éves), aki stílusosan és jó érzékkel szorongat valamit a szépen leomló, vasalt nadrágban a lába között, aztán meg is kérdezi, hogy a mosdó merre van. A rokonszenvesen csetlő-botló (ez itt egy Woody Allen-komédia) fiatal házigazda - Simon Kornél - végre egyszer a helyzet magaslatán, udvariasan, diplomatikusan és határozottan útba igazítja: a folyosó végén, balra (vagy jobbra). De nem lenne komédia a komédia, ha ennyiben maradnának. Az öltönyös vendéget szorongatott helyzetében még egyszer visszapörgeti a színre a vígjátéki masinéria: a mosdó zárva van. De semmi pánik: a folyosó másik végén is van mellékhelyiség. (Ha sikerül odaérnie.) Az az igazság, hogy az öltönyös vendéget nyugodtan ki lehetett volna hagyni az előadásból, főleg egy vendégjátékból. De nem. Van abban valami szinte megható, hogy Verebély Iván elutazott Budapestről Szombathelyre, komolyan elvégezte a feladatát, sőt, a tapsrendet se hagyta ki. (Pedig gyakran előfordul, hogy azok a szereplők, akik így vagy úgy menet közben kihullanak a történetből, nem várják meg a végét, dolguk végeztével azonnal civilbe öltöznek. Úgy meg már nem mehetnek vissza a színpadra.) Verebély Ivánnak valószínűleg meg sem fordul a fejében ilyesmi. Negyven évig játszott a Vidám Színpadon, és most sem ő váltott: a munkahelye kapott új nevet, így aztán ezentúl a Centrál Színház társulatában dolgozik. Nyilván megszokta, hogy a közönség szereti, megszokta az ünneplést, a szűnni nem akaró tapsot. Biztos létezik tapsfüggőség is. És miért is mondana le róla? Hétfőn este sem kellett csalódnia. Az Agora-MSH Csákányibérletes közönsége el sem akarta engedni a színészeket. Pedig tulajdonképpen kurtán-furcsán ért véget (ért körbe) a komédia, az előadás, nem a darab. Megvolt a happy end (a házaspár végre megszökött, a fiatalok egymásra találtak), valahogy mégis várt volna az ember még valamit. Talán csak annyit, hogy jó ritmusban hangozzon el a pánik-reakciót kiváltó mondat: újabb (kémgyanús) amerikai turista-házaspár a láthatáron. De így is eltelt az a - szünettel együtt - felhőtlen két óra, amely, ahogy ilyenkor mondani szokták, segített elfeledtetni a közönséggel a pánikos mindennapok gondjait. Magyar Attila ezúttal túlkiabálta, túl is lazáskodta a szerepét (akkor is, ha a sportház hatalmas terét nem lehet könnyű telebeszélni, fölmikrofonozva se). Bár az 1965-ös Woody Allen-komédia arra is alkalmas volna, hogy mondjon valamit arról a világról, amelyben ma élünk - attól még lehetne szórakoztató, sőt, a Centrál Színház előadása ilyesmire nem törekszik. Megelégszik annyival, hogy a közönséggel szemben elhelyezi Bush elnök (aztán nyilván az utódja) fogpaszta-reklám fényképét. De hát elnökök jönnek-mennek, a színház viszont örök. Egy vendég, öltönyben: semmi pánik, van még egy mosdó a másik végén Semmi pánik - a Centrál Színház a sportház Csákányi-bérletében. Fönn: A kémgyanús amerikai házaspár a meg nem nevezett arab ország USA- nagykövetségén. Balról: Borbás Gabi, Simon Kornél, Magyar Attila. És még mindig ott - Janicsek Péterrel Fotó: Benkő Sándor A BUDAPESTI CENTRÁL SZÍNHÁZBÓL Woody Allen: Semmi pánik, a budapesti Centrál Színház előadása az Agora Művelődési és Sportház Csákányi-bérletében. A komédiát fordította: Galla Miklós. Szereplők: Magyar Attila, Borbás Gabi, Nagy Cili, Simon Kornél, Schhlanger András, Papp János, Mihályfi Balázs, Janicsek Péter, Kárász Zénó, Bede-Fazekas Anna, Urmai Gábor, Kovács Vanda, Verebély Iván. Díszlettervező: Rózsa István, jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Az előadás rendezője: Puskás Tamás. RÖVIDEN Kovalik Balázs, Térey ajánlásával Budapest (mti) A 2008-as AEGON Művészeti Díjjal kitüntetett Térey János költő, író Kovalik Balázs rendezőt jelölte a társdíjra. A Magyar Állami Operaház és a Budapesti szi Fesztivál művészeti vezetője csütörtökön este veszi át a díjat a budapesti Nemzeti Színházban a Képzett társítások- AEGON-estek című sorozat első idei rendezvényén. Tolerancia-díj Kertész Imrének Berlin (mti) - Újabb németországi kitüntetésben részesül Kertész Imre. A német fővárosban élő és alkotó, irodalmi Nobel-díjas magyar író a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díját kapja. A múzeum hivatalos bejelentése szerint Kertész Imre egész életművéért kapja a tekintélyes díjat, amelynek kitüntetettjei közé tartozik többek között Helmut Kohl volt német kancellár. Mátyás-opera Rózsa Ferenccel Kolozsvár (WNI) Mátyás királyról szóló operát mutattak be tegnap a Kolozsvári Magyar Operában; a Mattia Corvino szerzője Ciro Pinsuti. Ez volt az opera első magyar nyelvű premierje. A partitúrát az előadást vezénylő Rózsa Ferenc találta meg mikrofilmen. A címszerepet két magyarországi tenor, Daróczi Tamás és Haramza László játssza felváltva. Az opera rendezője Demény Attila. Kuroszava-rajzok januárig Párizsban Budapest (mti) - Kiállítás nyílt a híres párizsi Petit-Palais-ban Kuroszava Akira legendás japán filmrendező (1910-1998) Európában eddig ismeretlen rajzaiból. A 87 ceruzarajz, pasztell és akvarell három nagy filmjének, a Kagemusának (Árnyéklovas), a Rannak (Káosz) és az Álmoknak az előkészítői voltak. A rendező festőként kezdte pályafutását, de hamar elhódította őt a film. 1978-ban kezdett újra festeni. A kiállítás január 1-éig látható. Reneszánsz kavalkád lesz az MMIK-ban Öntevékeny művészeti közösségek és előadók összművészeti fesztiválja Szombathely (mt) - A reneszánsz év alkalmából rendezik meg az MMIK- ban az öntevékeny művészeti közösségek és előadók fesztiválját november-decemberben. Az MMIK a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus felhívásához kapcsolódik ezzel a fesztivállal, melynek tervezett időpontja november 29-30. és december 6-7. A fesztiválon azok a csoportok és előadók mutatkozhatnak be, akik a reneszánsz kort és/vagy Mátyás-udvarát idézik valamely művel, ámde kortárs, XXI. századi megfogalmazásban. A fesztivál egyik kategóriája a „Madrigál” - vagyis a kórusmozgalom számára meghirdetett seregszemle, amely természetesen a reneszánsz muzsikát állítaná középpontba, illetve a késő reneszánsz madrigálkórusokat, 15-15 perces műsorokkal. „Reneszánsz kanavász” címszó alá a reneszánsz kort idéző színpadi előadásokat sűrítik. Színpadi, bábszínházi, utcaszínházi megjelenítéseket műfaji megkötés nélkül. A darabok lehetnek eredeti reneszánsz alkotások, átdolgozások, performance-ok reneszánsz témára. Rövid darabok előnyben. A „Csörgősipkások” kategóriájában a mulattatók, mutatványosok, bűvészek, bohócok versenyezhetnek szintén 15-15 perces műsoraikkal. A „Pavane” - táncos (élő, vagy gépzenés kíséretű), a reneszánsz kort idéző színpadi produkciók bemutatásának kategóriája. Valamennyi reneszánsz formával lehet jelentkezni: pavane/bassa danza, gaillarde/saltorello, branle/ körtánc vagy színpadi reneszánsz balett; esetleg ezek modern feldolgozása 15 percben. A „Mátyás muzsikusai” című vetélkedés az „Udvari muzsikus” címért folyik majd. A versenyre a reneszánsz kor zenéjén túl ezek kortárs feldolgozásait, illetve még be nem mutatott kortárs zenéket játszó egyéneket és kamarazenekarokat várnak. Az egyéni műsorok 10, az együttesek 25 percesek lehetnek. A fesztiválra hivatásos előadóművészek nem jelentkezhetnek. Jelentkezési határidő: november 10. További információ az MMIK-ban kérhető Parais Istvánnál és Bajó Évánál. Az országos programsorozat legjobbjai a Reneszánsz Kavalkád gáláján mutatkozhatnak be a Budai Vigadóban 2009 januárban. Mátyás király udvarát idézik a zenészek, a táncosok, a színészek, a mutatványosok