Vas Népe, 2009. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

----------------------------------------------------------- KRÓNIKA --------------------------------------------------------- 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK GLOSSZA Kosa Tamás kosa.tamas@vasnepe.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­ Tűzijáték, karibiak MULATOZÁS Csendesebb volt a 2008-as szilveszter az előzőkénél (Folytatás az 1. oldalról) Az esztendő utolsó napjá­hoz (hajdan bővedestének is nevezték), máshol az újévhez hozzá tartoztak a zajkeltő szo­kások: az ostorcsattogtatás, kolompok zörgetése. Szombathelyen őrzik ezt a szokást, no persze annak mo­dernizált változatát. A Fő té­ren évek óta buli van. Diszkó. Most szilveszterkor is sokakat vonzott. Nem csak fiatalokat, idősebbeket is. Láthatóan jól érezték magukat. Több ifjonc kezében pezsgősüveg, fejü­kön csillogó műhaj, volt tánc, ölelkezés, egy-egy üvöltés. Tombolt a jókedv. Az idősebbek, egy-két kis­gyermekes szülő a tűzijáték miatt jött éjfél után a térre. A város első polgára, dr. Ipkovich György polgármes­ter jöttét többször bemondták a mikrofonba. Pontban egy órakor meg is érkezett, s a színpadról köszöntötte az ün­neplőket. Elmondta, hogy ré-Celldörmölkön egy vasúti vagon égett. Petárda okozta úi, szép szokás Szombathe­lyen az új év ilyetén köszönté­se, a polgárok szívesen jönnek össze, majd így folytatta: - Ebben az évben ráférnek a jókívánságok a városra. Ne­héz év előtt állunk, de ez a vá­ros megszokta, hogy minden év nehéz. Itt sohasem volt kol­bászból a kerítés. Két fiatalt kérdeztem, ők milyen szilveszterezést sze­retnek? Az egyikük, a lány legemlékezetesebb szilvesz­terének azt nevezte, amikor egyik barátjával elkerekeztek a havas úton Gencsapátiba, s onnan, egy csendes helyről látták a megyeszékhely tűzi­játékát. A fiatalember egy tú­rát említett, amelyet a Kősze­gi-hegységben tett meg egy barátjával. „Nem szeretjük a kötelező örömködést” - ezt még fontosnak tartották. Aztán egy kisfiút láttam, aki édesanyját valósággal húzta, mert még jobban akarta látni azt, amire már mindenki figyelt: elkezdődött a fényva­rázs. A városháza épületéről repültek fel a szebbnél szebb tűzijátékok. A Claudius Hotelben telt ház volt, kubai táncosokkal, énekesekkel karibi szilvesz­ter. Fél éve készültek rá, 150 vendég mulatott ott jól. Szombathelyen mínusz 4,5 Celsius-fok volt, de a Fő térre ezen a szilveszteren is sokakat vonzott a diszkó, majd éjjel 1-kor a tűzijáték Varázsolhatunk boldogságot Biztos, hogy karácsony óta a leggyakrabban el­hangzott mondat ez volt: Boldog új évet kívánok! Illetve ennek rövidített változatai: boldog új évet, B.Ú.É.K. Mindenki kikal­kulálhatja, hányszor ejtet­te ki e szavakat az elmúlt napokban. Ötször? Tíz­szer. Ötvenszer? Még sok­kal többször? A rengeteg, postán elküldött üdvözlő­­kártyából és tízmilliós nagyságrendű újévi SMS- forgalomból is arra követ­keztethetünk, hogy a jókí­vánságok hangoztatása volt az óév végének leg­népszerűbb tevékenysé­ge. Kimondhatjuk hát: az ország lakosságának nincs annál fontosabb vágya, mint hogy család­tagjai, embertársai, isme­rősei, kollégái, rokonai számára a 2009-es esz­tendő boldog, sikeres, szerencsés legyen. Világ­szerte ismert köszöntési módról van szó, viszont kérdés az, hogy tényleg megvalósul-e majd az összes ember közös aka­rata. Néprajzi művekből tudjuk, hogy az újévi jókí­vánság a rómaiak óta lett általánossá. E szokás alapja pedig az a meg­győződés, hogy a kimon­dott szónak varázsereje, bűvös, áldó hatása van. (Nem gondolunk rá, pe­dig a megszokott „jó na­pot kívánok" formula is a szómágia kategóriájába tartozik, babonás eredetű szokásunk. A tüsszentő embernek mondott „egészségedre!" szófor­dulat is varázsol, az ártó szellem elűzésére szol­gál.) Saját varázserőnk hozzájárul-e ahhoz, hogy mindenkinek boldogsá­got hozzon az új eszten­dő? Azt, hogy a kimon­dott szó befolyásolja-e a szellemi, földönkívüli vi­lág erőit, itt most nem fej­tegetnénk. Ami biztos, hogy mi magunk tölthet­jük meg tartalommal a néha gépiesen ismételt szólamot, boldog új évet kívánok. Hagyomány az óévi jelmezes kocogás Futott Télapó és az álruhás popénekesnő is Kőszeg (nm) - A mínusz 6-7 Celsius-fok ellenére is hűek maradtak a kő­szegiek régi hagyomá­nyukhoz: jelmezben fut­va, vidáman búcsúztatták az óesztendőt. - Húsz éve itt vagyok szer­vezőként az évbúcsúztató jel­mezes futáson, de ilyen hideg még nem volt - állítja Pócza Zoltán, a művelődési központ és várszínház igazgatója, aki szerdán a 11 órás harangszo­bor várkapitányi jelmezében egy pezsgősüveget nyitott ki. Ennek durranása volt a jel, er­re indultak el a futók a várból, a Jurisics-szobortól. Hidegben, szélben huszon­öten vállalkoztak a sportos óévbúcsúztatóra. Futott Pók­asszony, Télapó, álruhában a popdíva, Madonna is, de volt sportbíró, biztonsági őr és több farsangi álarcos az SOS- gyermekfaluból. Most keve­sen, jobbára sportolók vállal­koztak a korábbi évek kéthar­madára rövidített táv megtéte­lére a város utcáin. Majd a célba érve közösen megitták a nevezési díjként hozott italo­kat. Többnyire pezsgővel bú­csúztatták az évet, koccintot­tak a talán boldogabb útra. Kőszegen a História-futás első szervezői, tetstnevelő ta­nárok - például Hortobágyi Ferenc - honosították meg a jelmezes december 31-ei ko­cogást a város utcáin. Tették ezt azért, hogy az újévi foga-Célba érve közösen megírták szerdán a nevezési díjként hozott italféléket az évbúcsúztatók­dalmak között szerepeljen az is: a sportolást soha nem késő elkezdeni, nagyon hasznos, s sokszor szerez jókedvet an­nak, aki rászánja magát. December 31-én a sportos jókedv nem hiányzott most sem Kőszegen. A Jurisics-szobortól indult a jelmezes kocogás szilveszterkor OLASZOK HÓBORTOS SZILVESZTERE Hóbortos szilveszteri szo­kások vannak Olaszor­szágban. Ilyenkor férfinak és nőnek „kötelező" a pi­ros alsónemű viselete: a nőket ez egész éven át megvédi a rosszakaratú férfiaktól, míg a férfiak ölébe szép hölgyeket vonz a piros alsónadrág. Az a férfi, aki bővelkedik a partnerkapcsolatokban, a szokás szerint mezíte­lenre vetkőzik, éjfélkor ki­megy az első kerti alma­fához, erőteljesen meg­rázza. Állítólag ez az év 365 napjára remek po­tenciát biztosít. Az ola­szok már csak tudják. VAS NÉPE • 3 A házból ékszert tulajdonított el Győrvár (VIV) - Családi házba surrant be betörő egy lezárat­lan hátsó ajtón keresztül de­cember 31-én. Ékszereket lo­pott el körülbelül 300 ezer fo­rint értékben. Őz ugrott az autó elé, nagy a kár Rábahidvég (nm) - Féktávol­ságon belül ugrott egy Re­nault elé egy őz december 31- én Rábahidvég és Sorokpo­­lány között. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár ne­gyedmillió forint. Az autómosóból akartak pénzt vinni Szombathely (VIV) - A Vörös­marty utcai benzinkútnál szil­veszter éjszakáján is célpont volt a kézi autómosó pénzka­zettájának tartalma. Most két zalaegerszegi férfi akarta fel-­ feszíteni, de ráfizettek: a jár­őröző rendőrök elkapták őket. Elsodorta az autó a kanyarodó biciklist Szombathely (VIV)­­ Kedden kora délután a forgalmas Hu­nyadi úton egy balra kanyaro­dó kerékpárost sodort el egy Toyota. A biciklis az útra esett, de könnyebb sérülések­kel megúszta a balesetet. Megzavarhatták a betörőket kedden Szombathely (VIV)­­ Két, zsák­mány nélküli betörés történt kedden a megyeszékhelyen. Valószínűleg mindkét forgal­mas helyen megzavarták a be­törőket. A Berzsenyi téren a könyvesbolt ajtaját feszítették be, a Szent Márton utcai boro­zóban úgyszintén az ajtóig ju­tottak. Sehonnan nem tűnt el semmi, „csak” rongálási kár keletkezett. A furfangos anagrammák éjszakáján Jordán Tamás játék-szilvesztert rendezett a Weöres Sándor Színházban Szombathely (él) - Jor­dán Tamás Merlin-mintá­­ra szervezett játék-szil­vesztert a Weöres Sándor Színházban. A szilveszter persze igazi volt, csak­hogy tíztől éjfélig a játék játszotta a főszerepet. Kétségkívül a közgyűlési határozatok gombóccá gyűré­­se­­ és a papírgombócokkal való célba dobás aratta a leg­nagyobb sikert december 31 - én éjjel a HEMO-ban, vagyis a Weöres Sándor Színház ott­honosan kellemes büféjében, ahol ezen a szilveszteren ti­zenegy csapat, másképpen ti­zenegy asztaltársaság versen­gett („mérte össze tudását és erejét”). Színészek, rendezők, színinövendékek, költők, ta­nárok, politikusok, képzőmű­vészek stb., stb. - akiknek az életében egyetlen közös pont biztosan van, ez pedig a szín­ház. Sőt: a szombathelyi Weöres Sándor Színház. Azért nem kell megijedni, ter­mészetesen nem „igazi” köz­gyűlési határozatokkal dobá­lóztak olyan lelkesen a já­tékosok: ezeket a szent és komoly iratokat a megköny­­nyebbülést hozó dobószertar­táson színes papírlapok he­lyettesítették. Aki elég korán érkezett, benézhetett a színházterembe Pezsgő, lencse és papírgombóc a színházi büfében is, amelynek (forgó)színpa­­dán a 9700 Sobri-jelenetének börtönrácsos díszlete látszott éppen. Január 16-áin lesz a színháznyitó ősbemutató: a forgószínpad tulajdonképpen időgépként működik, a sze­replők eljutnak egészen a vá­rosalapító Claudius császárig. Majd meglátjuk, mit sikerül intézniük. A nyitóelőadás rendezője Jordán Tamás, aki szilveszter éjjelén a játékmes­ter szerepében tartotta kézben a büféhangulatot. Ő irányítot­ta a játékot, még a feladatla­pok javítását se bízta másra. Úgyhogy amikor, úgy tizen­egy körül, az ember azt látta, hogy a színigazgató - az ün­neplő társaságtól kicsit elkü­lönülve, laptoppal a keze ügyében - éppen számtani és nyelvtani feladatokat ellen­őriz, pontokat ad össze, akkor muszáj volt megint arra gon­dolnia, hogy Jordán Tamás­nak tényleg a vegytiszta játék az élete. A játék­szilveszter ötletét a Merlin Színházból hozta magával, most pedig a Weöres Sándor Színházban készül meghonosítani. Vagy­is jövőre remélhetőleg már a színházi törzsközönség rész­vételével és közreműködésé­vel rendezhetnek játék­szil­vesztert az Akacs Mihály ut­cában. (...aztán majd a Márci­us 15-e téren...) Addig talán nem árt edzeni, akár galacsin­­dobálással, akár furfangos anagrammák megfejtésével. Hogy például: „Mókus száll rá.” Na, vajon kinek a vállára ugrott mókus az erdei kirán­duláson? Annyit elárulha­tunk, hogy neves színész nevét rejtik el és adják ki a be­tűk (sajnos már nincs közöt­tük, arcát, hangját felvételek őrzik). Az első szombathelyi já­ték­szilvesztert a színinöven­dékek 10-es számú csapata nyerte meg. Hiába, mindig kell egy csapat. És ha már az új évet köszöntjük, tekinthet­jük jelképesnek is, hogy a jö­vő emberei, a növendékek győztek. Éjféli pohárköszön­­­tőjében Jordán Tamás annyit mondott, hogy a 2009-es ne­héz év lesz - épp ezért kívánt mindenkinek nagyon boldog új évet. (A biztonság kedvéért éjfél után volt lencse is.) Időre megy a játék: a bekötött szemű játékost társa irányítja

Next